Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-03 / 153. szám

8.20 6M 1.10 8.~i 10.03 10.30 1L30 12.20 12.35 13.20 13.54 14.09 14.39 15.10 1.5.45 1&.05 16.41 17.20 17.49 18.04 18.15 19.25 21.20 22.20 22.15 23.15 0.10 KOSSUTH OperettrészletiiJi. Adawcbutka. 11. folyta iá*. KóriuimUvek. ¥ Hftrsan a kürtszói A oudálalos Mary. 12. rész. zenekari muzsika. A özabó csalód. Ki nyer ma? Táuczene. Népdalcsokor„ Válaszolunk hallgatóink nak. Mozgalmi dalok. Jeney Zoltán fuvolázik. A magyar pedagógia évszázadai. Tán (.'dalok. Victor Hugo: 1793, (Befejező rész.) Gounod? Faust, Balettjén*’- Arany Páva. Mmikásstúdió. Sáppá-nyitány. Hallgassuk együtt 1 Közv. a labdarugó VB mérk.-rdl. Klemperer vezényel. A XX. század gondolatat. Tánczene. Gluck operáiból. Könnyűzene. PETŐFI 8.05 Csajkovszkij: Diőtörö. Szvit. 8.80 Mi van a varazA- ciobozban? 8.03 Könnyűzene. 3.49 Jegyzet. 12.03 Zempléni Kornél zongorázik. 12.30 A 04, 05, 07 jelenti 13.03 Operák (iogol nyomán. 13.40 Néhány perc tudomány. Kettőtől — hatig . . . Zenés délután. 18.20 1 tataink hullámhosszán. 20.28 A mosoly országa. I chár-operett. .22.24 Kamarazene. 23.15 Népi zene. :TE1 MkP'* MAGYAR vau Delta, Angyal a földön. Magyarul beszélő NSZK— francia játékfilm. Játék a betűkkel. Labdarúgó VB. Lengyelország—NSZK mér­kőzés. Az ókori Róma víz­vezetékei. olasz rövidfüm. Hírek. Pengető. A gazdaság növekedésének kérdései. Az miit közönség- szolgálata, Estf mese. Tv-Mradó. Tv-bériet. Kodály: Galántai táncok. Labdarúgó VB. Hollandia— Brazília mérkőzés. , Tv-híradó. / 9.30 9.55 15.25 15.58 17.50 17.55 18.15 19.10 19.30 20.00 20.30 22.10 2. műsor 20.00 Koro-sztjljov! A kőszobor léptei. A József Attila Színház előadása. Közben: Kb. 21.05 Tv-híradó. POZSONYI 15.50 Labd&FUgó VB- 18.10 Autó, motor, revü, 19.00 és 21,20 Híradó. 19.25 Labdarúgó VB. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4. fél 8 es 8 órakor Folytassa külföldön Színes, szinkronizált angol filmbohózat EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) * Fél 4. fél 8 és fél I órakor A boszorkánymester Szinkronizált NSZK bűnügyi film. EGRI KERT Este 8 órakor Nápolyt látni és.;; GYÖNGYÖST PUSKIN Du. fél 4 órakor A legutolsó nap Háromnegyed 6 és este 8 órakor Sötét Torino GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 órakor Jöttem, láttam, lőttem Du. fél 6 órakor Egy forró nyár krónikája. I—II. rész GYÖNGYÖSI KERT A hölgy az autóban szemüveggel és puskával HATVANT VÖRÖS CSILLAG Periszkóp a Mordok között HATVANT KOSSUTH Buck és a prédikátor Beerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig. a 8ajcsy-Zsi- linszkv utcai rendelőben. (Tele­fon: ll-ion Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 21-727.) BÚCSÚ az iskolától Nem mindennapi ünnep­ség színhelye volt az egri 15. sa. gépipari technikum. Most nemcsak az érettségi, ző technikusok búcsúztak az iskolától, hanem az egész tanért kar. Ugyanis, 20 évi eredményes működés után végleg bezárta kapuit a tech­nikum, hogy átad.ia helyét a szakközépiskolának. Az elmúlt húsz esztendő aiatt közel 700 egri és Eger környéki dolgozó szakember szerezte meg a középfokú végzettséget jelentő techni­kusi oklevelet. Csak ebben az évben 115-en végeztek itt. Az iskola vezetője köz­vetlen szavakkal köszönte meg a felnőttoktatásban hosszú éveken keresztül eredményes munkát végző mérnökök, valamint a Dobó Gimnázium tanárainak áldó- zatos munkáját. 1953-ban mindössze 40 fővel indult az iskola. Ebben az évben már 335 felnőtt hallgatója volt az iskolának. Reményét fe­jezte ki azzal kapcsolatban is, Hogy az új iskolareform biztosítja a vállalatok ré­szére a jól képzett techni­kusokat a jövőben is, mert a középkáderek hiánya zök­kenőt jelenthet a termelés­ben. Ezek után átadta a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium 10 és 15 éves törzs- gárdajelvényét, valamint a Finomszerelvénygyár válla- latvezetőségének pénzjutal­mát a 10, illetve tizenöt éve tanító pedagógusoknak és mérnöktanároknak, A kis ünnepséggel a 30 éves gépipari technikum fel­oszlott. Bereczky László Eger Képzős találkozó Kaiban Kevesen emiékemek már arra, hogy a Kaiban folyó oktató-neveid munka egyik helye az óvónőképző volt. Június utolsó szombatján húszéves találkozóra jöttek össze a hajdani képzős hall­gatók, hogy két évtized táv- latéból idézzék fel az együtt töltött diákévek szépségeit, emlékeit. Tizenhatan jöttek el a ta­lálkozóra a megye különbö­ző községeiből. Az időközben szakmai tapasztalatokkal meggazdagodott, családossá vált régi diákokat Eged Jó. nos volt osztályfőnök üdvö­zölte, abban az osztályte­remben, amely azóta már otthont adott a gimnázium­nak, 6 jelenleg az általános iskolai oktatás színhelye. Beszéltek a találkozó részt­vevői a pályakezdés nehéz­ségeiről, de az eltelt évek munkájának szérpségeiről is, amelytói elválaszthatatlan, mennyit fejlődtek az óvo­dák húsz év aiatt A találkozót közös vacso-! ra követte. Varga. Gyula Kái Egy kis statisztika a megye gyermek- intézményeiről A nőpolitikái problémák 1 megvitatása során rendsze-; rint napirenden szerepel a < megye gyermekintézmények­kel való ellátottsága is. Tár­gyait már erről a szakszer- vezetek megyei nőbizottságaj is, ahol a következő tájékoz­tató hangzott el erről; I860' és 1971 között a megyében 177! óvodai férőhely léte sült. Jelenleg 115 gyermek intézmény működik a me gyében, ebből 12-t az üze­mek tartanak fenn. Sajnos, a fejlődés ellenére is, a megyében élő gyermekeknek csaknem egész 57 százaléka jár óvodába, A hevesi és eg­ri járások községeiben a legrosszabb a helyzet, itt a községeknek mintegy 58—G0 százalékában nincs óvoda. Természetes, hogy az óvo­dai gondok enyhítésére ko­moly társadalmi akció in­dult, számos vállalat szo­cialista brigádja vesz részt tevékenyen egy-egy oyoda fejlesztési, vagy felújítási munkálataiban. Hasonlóan sokat segítenek a vállalatok, intézmények is az új férő­helyek létesítésében, 1973- ban Egerben 480 ezer, Gyön­gyösön 600 ezer, Hatvanban 500 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával járultak hozzá új férőhelyek létesí­téséhez. Sajnos, nem tart lépest egyáltalán az igények növe­kedésével az Iskolai napkö­zi otthonok fejlesztése. Elő­fordul, hogy új iskolákat építenek fel napközi ottho­nos termek nélkül, így a gyerekek zömében ugyan­abban' az osztályteremben töltik el a délelőtti tanítást és a délutánt is. Szinte kivé­tel nélkül megoldatlan az első osztályos napközisek pihenése. Nem ritka az olyan napközis osztály, ahol 40— 42 gyermek van. Ha a fejlődést mérjük, nagy lépést tettünk előbbre a megyében is, ha az igé­nyeket, akkor meg kell ál­lapítani, nagyon sok erőfe­szítésre, s az állami támo­gatós mellett nagymértékű társadalmi összefogásra van szükség ahhoz, hogy ezt a problémát enyhítsük. Erdős Tévadamé Gyöngyös Játék« város az ó dában A szabadegyházi óvodá­ban társadalmi összefogás­sal játékvarost építettek. ,4 helyi termelőszövetke­zet és a szeszgyár több szocialista brigádja az óvónők segítségévéi, es a községi tanács irányításá­val, az üzemekben fellelt hulladék anyagból hangu­latos játszókertet hoztak létre. Képünkön: Kiscsoportos Óvodások a jatekvárosban. (MTI Foto — Fehérvári.) Ferenc felvétele — KS) Egy szomorú évfordulóra emlékezünk... Eger csaknem ezer éves múltra tekint vissza. Az itt elfutott idők sok-sok szép korszakot, örömet is je­lenthetlek az itt lakóknak —, de bizony nálunk nem volt kevés a baj, a vesze­delem, a pusztulás sem. A háborúk, az ellenség rom­bolásai sokszor vetet­ték vissza a fejlődést, és ezeken túl az egyéb csapá­sokat sem lehetett mindig elkerülni. Ilyenek voltak például a „kicsi” Egér-pa­tak áradásai, vagy a gyak­ran egész városrészeket megsemmisítő tpzveszedcl­mek... Igen szomorú események voltak az ilyen tüzek a vá­ros történetében„ de azért nem árt most ezekre visz- szaemUikezni, különösen abból az alkalomból, hogy éppen napjainkban van Modelltározó a vízlépcsőnél A Kiskörén megépült ti­szai vízlépcső és a néhány éven belül kialakuló 127 négyzetkilométeres víztározó nemcsak az Alföld mezőgaz­daságát, hanem a környezet élővilágát is átalakítja, ezért a duzzasztómű környékén már megkezdődött a tudo­mányos kutatómunka. A víztároló szomszédságá­ban, Abádszalók határában két töltés között két kilomé­ter hosszú, 300 méter széles modelltározót alakítottak ki, amelyben a leendő nagy tó­hoz hasonló hidrológiai, bio­egyéb- a víz iogiai 'körülményeket terem­tettek. A modelltároséiban ként néhány héttel megjelenése után megkezdő­dött a tavi éló világ kialaku­lása, nyílik a tünderrózsa, és a vízi rovarokkal táplálkozó ragadozó növény, a rence is megtelepedett. A vízlépcső környékén felbukkant né­hány, főleg mocsarakban ho­nos vízimadár, kiskóesagok, feketególyák jelentek meg, a vízpartot pedig ellepték a vadkacsák és a szárcsák. száz esztendeje a lingok kiemelkedően nagy pusztí­tásának a település egyik legszebb terén, a belváros központjában! 1800, augusztus 23-án szo­morú napra virradt ,,Eger püspöki város”. Gorove Lász­ló, városunk múlt századbeli történetírója erről így emlé­kezett meg: „Siralmas és vá­ratlan csapás érte Egret az 1800-dik észt. Augustus hol­napjának 23-dik napján, a’mellyben a’ Városnak jele­sebb része a' lángok prédájá­vá lön.., Annyira elpusztult akkor Egernek egy jókora ré­sze, hogy ilyen pusztulást csak a törökök 1552-diki ost­roma idézhetett elő..." Gorove ezután részletesen leírta a tűz terjedését és megái lapította, hogy merre, és milyen szörnyű károk ke­letkeztek mindenfelé.,. Alig egy negyedszázaddal az 1800. évi nagy tűzvész után, sajnos „ismét felkereste városunkat a vörös kakas”, és röpködött ide-oda, körül­belül száz lakóházra, s köz­épületekre, továbbá mintegy félszáz borhézra... Irtózatos emlékű volt Egerre ez a va­sárnap is, midőn megint ren­geteg vagyon lett a tűz mar­talékává és főbb száz ember vált hajléktalanná. Ennyit „bevezetőül” a ré­gebbi tüzekről, és most néz­zük, mi történt száz évvel ezelőtt! 1874. július 3-án — tehát éppen most száz éve! — is­mét nagy veszedelem sza­kadt Eger varosára, egy pénteki napon. Kezdetben * mai Dobo István tér északi oldala égett le a pataktól e 'dalár József utcáig. A rend­kívüli szárazság és hőség az­után még inkább előmozdí­totta a vészt, annyira, hogy helyenként a tűz tovaterjedt és az ajtókon és ablakokon ét a házak belseje is elégett minden bútorostól,., S amit előzőleg megmentettek és a piacon összehalmoztak, azt nagyrészt elrabolták a tolva­jok! A tűzvész által okozott iszonyú hőség a mentést csaknem lehetetlenné tette Ehhez járult a mentőeszkö­zök elégtelensége, és főleg a víz hiányé. A vízhordás és az oltás körül azután mégis ki­váló szolgálatot tettek a „ka­tonai sülőház” és a Sehwarez- féle gözmalom(!) feesekendői. „s némely lelkesebb polgárok mellett a sorkatonaság és a honvédség, kiket főleg a szomszédos épületek menté­se körül kiváló elismerés il­lett meg... " írta a megdöb­bent kortárs! Most pedig valami fit i* mondjunkI Ez a tűzvész adta meg a gondolatot az „Egri Tűzoltó Egyesület” megalakításához, és így a tűz után kilenc nappal lét­rejött az egyesület. Ez pe­dig azóta — tehát ugyan­csak most éppen száz esz­tendeje — mentőszolgálat­tal is bővülve — igazán nagy szolgálatokat tett vá­rosunknak! Hevesy Sándor NYIKOLAJ BULGAKOV: többi Ki űrhajós. költő — Hová, hová. fiam? Nem tudod, hogy előbb kérned kell: „Kimehetek?” Amire én azt felelném, hogy „igen, kimehetsz., ” De így nem mehetsz! — Kimehetek? — Nem, most már nem mehetsz ki. Azzal kellett volna kezdened. — De nekem... nekem nagyon... — Semmi nagyon.' Ne járj olyan gyakran ki. Ülj le! — És mikor lesz nem Makrót — A többiek még nem voltak. Te pedig... mi van a kezedben? — Könyv ... f Azt akar­tam ... — Ne akarj semmit! Té­ged az úgysem érdekel, tedd csak vissza! •— És mit vihetek magam­mal? — Miért vinnél? Ülj ren­desen, mint a többi. — Kimehetek? — Ülj csak le. Vagy in­kább mondd meg, mi van ezen a képen ... — Egy ház. — Helyes. Es még mi? — Füstöl a ház. Kímélte­lek? — Már kérdezted . .", Mit látsz még a képen? — Házat, amelyik füstöl. Meg az eget. — És még? Jobban nézd meg! Honnan füstöl? — A házból... Kimche- itk? — Me mondtam neked? — Hogy nem mehetek ki. — Szóval honnan füstöl? — A házból ■.. — Nézd meg újból, te ne­hézfejű! Pontosabban mondd meg, honnan száll a füst? — A kályhából. — Hol látsz te kályhát? Talán neked más könyved van? Mutasd, hol látod a kályhát? — A kályha a/ házban van. — És én mit kérdeztem? — Hogy honnan száll a füst. — Na és honnan száll a füst? De mondd csak, mi akarsz te lenni tulajdon­képpen? — Nem tudom... *— Mi az, hogy nem tu­dod? Nincsenek céljaid? Mi­ért jársz iskolába7 Hogy­hogy nem tudod, mi akarsz lenni? — Költő,.. talán.,. — Hát ezt honnan ve­szté? fissá» inkáit« űrha­jós! Űrhajós, mint a gyerek... •— Én költő szeretnék.,, már verset is írtam ... — Azt írhatsz otthon. De itt azt kell tenned, amit én mondok. Nézd meg a többie­ket. Ivanov, te mi leszel? — Űrhajós! — Petrov? Ml akarsz len­ni? — Űrhajós — Fedorov? — Űrhajós. — Most mondd te fs, mi akarsz lenni? — Költő ... — Mi van veled? Te zony, talán más gyerek vagy, mint a többi? — Igen... A nevem is olyan . .. — Milyen olyan? Hogy hívnak? — Puskin .., Puskin Szá­sa . .. Kimehetek? — Jól van, eredj' De ne nyargalj a folyosón! Fordította: Antalfy István bi­mi, július s„ sveim

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents