Népújság, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-16 / 164. szám
I einig KOSSUTH S.20 A2 Apostol-együttes felvételeiből. 8.53 Hafsan a kürtszó: 9.28 Három operafelvétel. 11.Ji) Isltolaráclló. ÍJ ,49 Szlovák 'uéptlalok. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melót!laltoktel. ll.lti Törvényszék. 14.03 Kórusmüvek. 14.13 Rádiójáték gyermekeknek 14.1!) Éneklő Ifjúság. 15.10 naljátékrészletek. 15.39 A szomorúság ellen. 15.49 Fúvószeüe. 16.05 N. Graujov énekek 15.33 Hét bagoly. III. 17.05 Népi zene. 17.34 Óriások a mikroszkóp alatt. 18.04 Lemezalbum. 18.30 A Szabó család, 19.25 Töltsön egy órát kedvenceivel. 20.25 Tudomány és művészet. II. rész. 20.53 Kamarazene. 22.30 A Tátrai-vonósnégyes játszik. 23.07 Nótacsokor, 0.10 Marenzió-kórusok. PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika. 9.03 Brahms: a-moll trió. 9.28 Népi zene. 9,52 Könyvek, tájak, emberek. 13.03 Zenekari muzsika. 13.03 Kórusok. Kettőtől — hatig ... Zenés délután. 18.10 A szinliáztörténész mondja. 18.25 Vörösmarty és a muzsika, 18.56 Operafelvételek. 19.21 Gitárral angolul. 19.39 A Devna völgyeben. 20.28 Népdalok. 20.58 Emlékezetes találkozások *1.18 A boszorkány. Hangjáték. *2.00 Zenckritikusok hanglemezről. *2.30 Chariti, te édes! 23.15 Zenekari muzsika. SZOLNOKI RADIO J8.00—19.00 Alföldi krónika. Népdalok. Aratók között. Janis Joplin énekel. Jegyzet. Szerkesztik a hallgatók. tér MAGYAR 17.18 Hírek. 17.25 Papírsárkány. 18.05 Felelősség és demokrácia. 18.40 Játék a betűkkel. 19.10 Esti mese. 19.30 Tv-hirado. 20.00 A capuai (lük üzenete. 21.10 Ránkl: Pomádé király. Zenés komédia. 22.25 Tv-üíradó. . 2. műsor 20.00 Karinthy: Hogyan kell bánni a férfiakkal. 20.15 En és a trombita. Zsoldos Imre műsora. 20.50 Tv-híradó. 21.10 Száraz Uyörgy: III. Béla. Tv-játék. POZSONYI 9.30 Gábriellé esete. 17.05 Nagy műveiből. 10.00 és 21.20 Híradó. 19.30 Tízmillió halott. 20.10 Dona Juanita hét botránya. I NDK tv-fl!msorozat. mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4. fel C és 8 órakor így látták 6k Színes amerikai film a müncheni olimpiáról. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-0?) Fél 4. 'él 6 és fél 8 ótakor Lila Akác Színes magyar film. ^ EGRI KERT Este 8 órakor A kör bezárul Színes szovjet bűnügyi film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Volt egyszer egy zsaru GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A tojás GYÖNGYÖSI KERT A tüzes íjász HATVANI VÖRÖS CSILLAG HáiompiiUiárd lift nélkül HATVANI KOSSUTH Hétszer hét HEVES Hideg pulyka FÜZESABONY Apacsok Egerben- 19 órától 'szerda reggel 7 óráig, a' B*.icsy-Zsl- Unszkv uicai reodotűtoen* (Telefon: u-ini. Rendelés gyermekek részére is. Gyóngvtfsön. i9 órától szerda ? óráig, a Jókai utca 41. asám alatti rendelőben. (Telefon: ________ B arlangok Hazánk hegy vonulataiban sok a barlang és sok a kutatókedvú barlangász is, akik eg-yre több új, eddig ismeretlen barlangot tárnak fel. Lillafüredi üdülők kedvenc kirándulóhelye az István- cseppkőbarlang. Egri güns ftítstür tártak fel egy cseppkőbarlangot Felsőtárkany határában. (FTI-fotók: KS) Az időjárás szeszélyei Az Időjárás mindig beszédtéma volt és marad is. Folytan tartogat valarm meglepetést, nem ismétli önmagát. A múlt héten még arról hallottunk, hogy a Magas- Tátrában tizenkét centiméteres hó hullott, Közép- és Dél- Amerikában napirenden van a felhőszakadás, Ázsia partjainál pedig a tájfun dühöng. Igen, a „hevesi” nyár első fele is szeszélyesen változékonynak mutatkozott. Az éjszakai lehűlés 8—10 fokot mutatott. Nem sok jót ígér a későbbi időjárás sem. Nézzünk egy példát. 1902-ben ettől is hűvösebb időjárás uralkodott azon a nyáron. Júliusban és augusztusban is négy fokra süllyedt a reggeli minimum, míg szeptemberre a fagy is megjelent. Ez esztendőben élveztük a februári tavaszt, majd átéltük a márciusi telet, áprilisban hamar ki virítottak a fák, húsz . fok feletti melegben sütkéreztek a szerencsés strandotok. Azóta pedig hol kiderül, hol beborui. Pár hete még októberi hideget emlegettek. Éppen száz éve Egerben ettől is kedvezőtlenebb, szeszélyesebb időjárást jegyeztek fel, Az egri meteorológiai állomást akkor Horváth Zsigmond tanár vezette, az állomás, a mai Gárdonyi Gimnázium kertjében működött. 1873. és 74. év igen aszályos volt. A kis parasztok az adójukat sem tudták fizetni, mivel nem volt termés. Külföldi gabonát vetettek el, ami szinten nem keit ki a szárazság miatt. Különösen a két tél volt nagyon csapadékszegény. 1874. március 12- ig alig esett. E napon azonban hó alakjában annyi hullott, hogy csak a hó végén olvadt el. A Nyugat-Bükköt május közepéig hó takarta. De a völgyben gyorsan kitavaszodott. Április elejére nyári meleg köszöntött be. gyakoriak voltak a húsz fok feletti napi maximumok. Április harmadik hetében a vadgesztenye ki is virágzott, ám 29-én reggelre minden virág, minden hajtás lefagyott. Májúi, végére újra kihajtottak a fák. Az időjárás további alakulásáról szósze- rint így irt Horváth Zsigmond: „Július 6-án Eger város fölé hirtelen sötét felhők ér sagte*. Hatalmas avatar keletkezett, amit villámlások és dörgések szakítottak meg. A villámcsapások szinte mind áldozatokat követeltek. Az első egy izraelita férfit, a második egy izraelita nőt sújtott agyon. A harmadik egy Eger környéki pórban és annak tehenében találta föl áldozatát. Mindez a vásártéren történt, ahol tömegével állt a nép.” Azt is feljegyezték, hogy előtte való nap rekkenóen meleg, 34,4 fokos volt a hőség. Ettől eltekintve tovább tartott a szárazság. A 463 mm-t kitevő évi csapadékmennyiségből is decemberben hullott 109 mm. A rétek, a fák levelei szeptemberre lesór- gultak, megfonnyadtak, októberre le is hullottak. Pedig akkor még nem volt divatban az atamrobbantás, nem volt mit okolrüok az embereknek. De mit ígér most az időjárás alakulása? A meteorológia e napokra 22— 27 fokos meleget jelzett előre. A Fekete-tenger es a Földközi-tenger keleti medencéje fölött 26—28 fokos melegáramlás húzódik. E könnyű levegő alacsony légnyomást biztosít. Szinte szívja be az Atlanti-óceán északi vidékéről a nehezebb hűvös, olykor fagyos légtömeget. A súlyosabb tengeri levegőtömeg délkelet felé áramlik, keresztül a Kárpátmedencében. A meleg előle északkelet felé húzódik. így adódott, hogy az északi Pe- osora vidékén e napokban 23— 24 fokos felmelegedést eszlelhettek. Dr. Zétényi Endre Kádár j ános: Válogatott beszéde!' és cikkek Az 1956 ősze óta eltelt közel két évtizednyi időt joggal tekintjük a jövőnket megalapozó és a fejlődésünk irányát hosszú időre meghatározó korszaknak. E korszakban úgy folytattuk a szocializmus 1945-ben megkezdett építését, hogy kiküszöböltük a korábban elkövetett hibákat, hogy következetesen a marxizmus—leniniz- mus szellemében dolgoztunk, hogy fokozódó mértékben vontuk be az állampolgárokat a közügyek intézésébe, hogy a szocialista építés programját a ma élő nemzedékek össznépi és egyéni érdekeit figyelembe véve és szolgálva hajtottuk és hajtjuk végre. Aki ismeri a hazánk fentiekben vázolt 29 éves múltját, az azzal is tisztában van, hogy ebben a fejlődésben nnndig és minden vonatkozásban kezdeményező volt az MSZMP. S aki tanulmányozza Kádár János közelmúltban megjelent „Válogatott beszédek és cikkek" c. könyvét, az a korszak minden fontos problémájával, megoldott és még megoldatlan feladataival találkozik. A könyv tematikus útmutatója arrról tanúskodik, hogy Kádár János beszédben és írásban társadalompolitikai, ideológiai, közgazdasági, vezetéselméleti, rétegpolitikai és nemzetközi kérdésekkel általában és rendszeresen foglalkozik. Maguk a? írások és beszédek pedig azt igazolják, hogy az 1956-ban vállalt politikai vonala és alapelve azóta sem változott. Sokszor utalunk arra, hogy a politikai vonalunk töretlen, s "mentes a kilengésektől. Ennek a szükségességéről Kádár János már 1957 januárjában szólt a csepeli aktívaülésen: „Vigyázni kell arra — mondotta —, hogy pártunk soraiban egységes irányvonal érvényesüljön, és a kettős vonal ne bomlassza többé sorainkat". Ez a kettős vonal, a párton belüli egyenetlenség. a lenini normáktól való eltérés, szerepet játszott az ellenforradalom kitörésének okai között. Az 1957, május elsejei beszédében is eiemzöen foglalkozott Kádár János a két- frontos harc kérdéseivel. Err re altkor különösen szükség volt, mert az ellenforradalmi káoszból kivezető úton újra és újra felmerült annak a veszélye, hogy az eseményeket egyoldalúan szemlélve csak egyfelé mérünk csapásokat, lehetővé téve, hogy a másik fronton ellenfeleink támadásba lendüljenek. Arra a kérdésre, hogy az első hónapok sikereit minek köszönhetjük így válaszolt: JACQUE RÉMY: Jó kis ijedtség A gazda kissé pocakos volt, felesége csinos és takaros, s főleg takarékos: addig.- forgatta a pénzt, míg egy jól tejelő tehénre tett szert. Ez a jószág, ki tudja, ml okból, egy napon minden szó nélkül megdöglött. A leírhatatlan. bánat után a férj elindult a városba másik tehenet venni, s megígérte a feleségének, hogy az új tehénnel még éjfél előtt visszatér. Az idő valósággal röpült. A toronyóra elütötte a tizenegy órát, a hold halványan világított. Az asszony az ablakba könyökölve várta férjét a tehénnel. Egyszerre megjelent előtte egy férfi. Jobban megnézte: nem a férje volt, hanem a szomszéd. aki kezét dörzsölgetve a távolba mutogatod: — Ó, szomszédasszony. .. nem jó hírt hozok. Kérem, legyen erős. Az ön férje, saját szememmel láttam, vett egy tehenet a városban. — Igen! be mit jelenesen ai, hogy legyek erős? — Várjon, asszonyom. A tehén elszaladt. — Nahát, ez bosszúság. — Várjon. A férje ügyesen talpra ugrott és megfogta. — A tehenet. Ez remek. Ügyes ember az, — Várjon. A tehen kapálózott, de végre megnyugodott és a férje egy keskeny hídon át kivezette a köves útra, ám az beleszédült a vízbe. — Ú, a szerencsetlen. d-ltcM — Várjon. .4 férje a karjára csavarta a kötelet es erősen tartotta. — ó jó, jó! — Várjon. Aztán 6 is beleesett a vízbe, a tehén mellé. — De végül is ki tudták húzni az emberek? Az agglegény szomszéd öklével a mellére vágott: — Miféle emberek, asszonyom? Nem volt ott egy szál sem' £n, egyedül én húztam ki, asszonyom. Mind a kettőjüket. Ha én nem vagyok ott, szegény asszonyság... de igazán nagyon sajnálom, nem én vagyok a hibás. Nem bírtam már vele teljesen egyedül... — Micsoda? — csapta ősz- sze kezét az asszony. — Mire ki bírta húzni, azt akarja mondani, hogy akkorra már megdöglött a tehén? — Várjon.., izé, hogy úgy mondjam, mivel a kötél rácsavarodott a nyakára... szóval mire kihúztam, akkorra már halott volt a férje. Döbbent csend lett, a hold elbújt egy felhő mögé, talán szégyeneiében, a toronyóra ingája halkan ketyegett. A csendet az asszony törte meg; hangja rekedten gyászos volt, remegett: — Hol a tehén? — kérdezte fagyosan. A szomszéd a sarokra mutatott: — Odakötöttem a fához. Az asszony felengedett. Még mindig gyászba borult arccal, de már fényesebb szemekkel fordult az ablaka elölt álló férfihez: — Szomszéd. Ekkora izgalom. És maga is mit állhatott ki. Biztosan megéhezett az úton. Jöjjön be hozzám, csinálok tíz tojásból rántottat. .. Jaj. jaj, nahát. Szóval, él. a tehén? Hát, szomszéd, maga aztán jó kis ijedtségei j okozott nekem. Franciából fordította Dénes Géza „Mindenekelőtt annak, hogy saját hibáinkkal is (utalás a dogmatikus hihákía — a szerk.) szántva, lelepleztük a párt politikáját és a tömegek tisztánlátását zavaró, a viarxizm us—lenintzmust meghamisító, a munkásosztály érdekeit eláruló revizionista eszméket, visszatértünk a nagy Lenin tanításaihoz A téma nem került és nem is kerülhet le a politika napirendjéről — ez teszi lehetővé, hogy a múltra vonatkozó értékelés 1972-ben sem változott meg, ekkor a Központi Bizottság novemberi ülésén a párt első titkára fejlődésünk történelmi korszakait összehasonlítva így szólt 1957-ről: pártunk. .. Elvetette mindazt, ami rossz volt: a szubjektivizmust, a dogmatizmust és a revizionizmust az elméletben, a szektarianizmust és a liberalizmust a politikában s a többi területen is". Az 1956-os ellenforradalom feletti győzelem a siker forrásai jegyében elvi és gyakorlati feladatunkká tette a munkásosztály vezető szerepének minden vonatkozásban való biztosítását. Az első évek beszédei és írásai, a fizikai munka iránti tiszteletre, államunk munkás jellegére és arra utalnak, hogy mindig a dolgozók vállaltak a szabadságharcok valódi célkitűzéseiért való harcot, hogy a magyar munkás forradalmisága a legnehezebb években is jelezte határainkon belül és kívül: nem aludt ki a forradalom lángja, még akkor sem, ha a fasizmus leírhatatlan kegyetlenséggel lépett fel a haladás ellen. Kádár János érdeme — és ez beszédeiből és írásaiból egyaránt kiderül, hogy munkájában és pártunk egészének tevékenységében a hatalom erősítésének fontos feltétele, a marxista-leninista szövetségi politika E közös célra szövetkezve a munkásosztály valameny- nyi társadalmi rétege,’ és mert a cél közös, válik minden a munkásosztály, a parasztság, vagy az értelmiség helyzetét befolyásoló intézkedés egyúttal az egész társadalom érdekévé. Ezt szolgálta 1968-ban a gazdaság- irányítás új rendszerének bevezetése, ezt a folyamatos életszínvonal-emelő, szociálpolitikai tevékenység. A szocializmus jegyében lassan feloldódnak az osztályhatárok és ha e folyamatban fellelhetők a rétegek között olykor ellentmondások is. akkor „ezeket az ellentmondásokat a szocializmus alapján, a szocializmus vívmányait tökéletesítve, közösen, egyetértésben, minden dolgozó osztály és réteg érdekeit szem előtt tartva lehet és kell megoldani.” A feladatok kitűzésére, a végrehajtás megszervezésére, az egész társadalom bevonására és érdekeltté tételére is az ellentétek feloldása révén jön létre a dialektikus egység. A párt teremti meg ezt az egységet és mindig is vallja, hogy sikereink nem egyszerűen a döntések helyességére, hanem mindenekelőtt a társadalom osztályainak, rétegeinek forradalmi munkájára, magatartására vezethetők vissza. Kádár János megnyilatkozásaiból politikánk egyik legfontosabb alapelve körvonalazható: mindig figyelembe kell venni az emberek és így a szövetségeseink véleményét, de következetesen érvényesíteni kell a párt politikáját. Ez a következetesség megnyilvánul a hozott határozatokban, a marxista tudás terjesztésében, az egyéni gondok megértésében és a más nézetekkel való vitában is. Ügy vélem, hogy erre'* a magatartásformára a „Válogatott beszédek és cikkek” c. kötetben közreadott beszédek és cikkek szolgáltatják a legjobb példát. Sarlós István ji&Hs Üi* ksárt
