Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-14 / 137. szám

ü'apszEPDBZßfel) az ffjúsáplititóérf AZ UTÓBBI ÉVEKBEN a pártszervek, és pártalapszer- vezetek munkájában egyre inkább előtérbe kerül és je­lentéségének megfelelő he­lyet kap az ifiúsággal való törődés, ezen belül a KISZ- szervezetek munkájának se­gítése, ellenőrzése. A Központi Bizottság 1970. februári ifjúságoolitikai ha­tározata nyomán valameny- nyi pártbizottság, csúcsveze­tőség és az alapszervezetek többsége intézkedési tervet, végrehajtási programot fo­gadott el, amelyek jó része valóra is vált, vagy megva­lósulóban van. Az irányító pártszervek többsége testüle- leti ülésen visszatért a hatá­rozatra és további feladato­kat jelölt meg. Nem mond­ható el ugyanez egyértel­műen. az alapszervezetekről. Jelentős részük — különösen az üzemi alapszervezetek — a pártmunka állandó eleme­ként folyamatosan foglalkoz­nak ifjúságpolitikai kérdé­sekkel. Más részük azonban elintézettraek véli az ifjúság- politikai határozat végrehaj­tását azzal, hogy annakide­jén taggyűlésen ismertette és végrehajtására alapszerveze- t. intézkedési tervet fogadott el. Sőt, vannak alapszerveze­tek, amelyeknél még ezt sem tették meg. A Politikai Bizottság az elmúlt év novemberében el­lenőrizte az ifjúságpolitikai határozat végrehajtását _ és — többek között — arra köte­lezte a pártalapszervezeteket, hogy 1974 első félévében tag­gyűlésen önálló napirendként vitassák meg a határozat he­lyi végrehajtásának helyze­tét. Vizsgálják meg, mi való­éul t meg saját intézkedési terveikből, jelöljék meg a további feladatokat és ezek­kel egészítsék ki a korábbi végrehajtási terveiket. A Politikai Bizottság meg­állapította, hogy az ifjúság­politikai határozat végrehaj­tásában jelentős eredmé­nyek születtek. Ezek minde­nekelőtt a pártszervezetek­nek, a kommunisták aktív munkájának köszönhetők. Az eredmények azonban el­sősorban anyagi, szervezeti jellegűek, olyanok, amelyek viszonylag rövid idő alatt, operatív jellegű intézkedések­kel megvalósíthatók voltak. Jelentős lemaradás mutatko­zik viszont az ifjúság köré­ben végzett politikai neve­lőmunkában. Erre a pártszer­vezetek is kevesebb figvel- met fordítottak és nem kö­vetelték meg kellő eréllvel a társadalom más szerveitől, intézményeitől sem. Éppen ezért a következő időszak­ban, években, a pártalapszer- vezeteknek is erre kell a na­gyobb figyelmet fordítani. AZ IFJÚSÁGPOLITIKAI határozat végrehajtásának fő felelőse, gazdája, irányítója, koordinátora és ellenőre — a maga működési területén — a pártalapszervezet. Ezt a tevékenységet alapvetően két irányban kell erősíteni. Mindenekelőtt a gyakorlat­ban mindenütt érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy az ifjúság eszmei, poli­tikai, erkölcsi nevelése tár­sadalmi ügy. Tá. sadalmunk egyetlen szerve, intézménye sem menthető fel az ezzel járó kötelezettségek alói. A család, az iskola, a munka­helyi kollektíva, az állami, gazdasági vezető, a művelő­dési intézmény és nem utol­sósorban a szakszervezet, a Hazafias Népfront és minden más szerv és szervezet fel­adata — a saját tevékenysé­gi körén belül —, hovy ál­landóan és hatékonyan fog­lalkozzék az ifjúságnevelő munkával is. Teljesen hely­telen a társadalmi munka- megosztásnak az olyan felfo­gása, hogy a párt és a KISZ végzi a politikai nevelést, más szervek pedig ezt anyagi eszközökkel, szervezeti in­tézkedésekkel segítik. A párt- szervezeteknek valamennyi szervtől és intézménytől meg kell követelni a haté­kony ifjúságnevelő munkát. Bátorítanunk kell a szak- szervezeteik, a szocialista brigádok, munkahelyi. kol­lektívák, a Hazafias Nép­front helyes kezdeményezé­seit, amelyeknek eredménye­ként egyre több fiatal — el­sősorban KISZ-em kívüli — kapcsolódik be a társadalmi, közösségi életbe. A pártalapszervezetéknek javítaniuk kell a KISZ párt­irányítását. Ez nem azonos az előző feladatkörrel, mi­után a KISZ nem egysze­rűen a tömegszervezetek egyike, hanem a párt ifjúsá­gi szervezete, következéskép­pen a párt közvetlenül irá­nyítja. A helyi KlSZ-szerve- zetek munkájáért, tevékeny­ségének színvonaláért min­den szinten a közvetlenül irányító pártszervezet a fele­lős. Az irányítás természete­sen a KISZ szervezeti Önál lóságának tiszteletben tartá sával történik, ez azonban nem zárja ki — sőt feltéte­lezi — azoknak a munkafor­máknak az általánossá tété lét, amelyek a párt és a KISZ együvé tartozásának gyakorlati megvalósítását je­lentik. Folyamatosan bizto­sítanunk kell, hogy a párt határozatait a KISZ-tagok, a KISZ irányító szerveinek leg­fontosabb döntéseit pedig a párttagok megismerjék. Ezért lehetővé kell tenni, hogv a párt- és KlSZ-taggvűlése- ken ezek ismertetésére sor kerüljön. Gyakrabban kell meghívni aktív KlSZ-tago- kat párttaggyűlésekre, párt- rendezvényekre és rendszer­ré kell tenni azt is, hogy a KISZ-alapszervezet titkára a pártvezetőségi ülések állan­dó meghívottja, jobb esetben a vezetőség tagja legyen. A pártszervezeteknek ar­ról is gondoskodniuk kell, hogy a fiatalok között gyak­ran forduljanak meg a párt, az üzem, az intézmény, a gazdaság, a tsz, a tanács ve­zetői, beszélgessenek velük, hallgassák meg véleményü­ket, javaslataikat. A politikai nevelőmunka eredményessé­ge jórészt attól függ, hogy kik azok, akik a fiatalok között tanítják eszméinket, hirdetik politikánkat. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a fiata­lokhoz a legkiválóbb propa­gandistákat küldjük, olyano­kat, akik szeretik és értik is őket. A PÁRTAEAPSZERVEZE­TEK soron következő, ifjú­ságpolitikát tárgyaló taggyű­lésein gondosan számba kel­lene venni, hogy a fenti kér­désekben mit tett és mivel maradt adós az alapszerve­zet. így megfelelően lehet kiegészíteni a határozat ma­radéktalan végrehajtását szolgáló alapszervezeti intéz­kedési terveket. Petroszki István az MSZMP KB munkatársa A világ legnagyobb szifongyára A Jászberényi Hűtőgépgyár szifonüzeme a világ legna­gyobb szóda- és habszifon üzeme. Az idén több mint egymillió különböző típusú szifon készül a gyárban. A korszerű termékeket Üj-Z élandtól Kanadáig. a világ minden táján ismerik. Képünkön: szifonokat. ellenőrzik (MTI Foto -- Medgyasszai Béla felv.-KS) Aratási előkészületek országszerte Bár a gabonatáblák még nem sárgulnak, az aratási előkészületek már javában tartanak országszerte. Ha­zánkban az idén 1,7 millió hektárról takarítanak majd be kalászcs gabonát, s ebből a legnagyobb mennyiséget, 1.3 millió hektárt a búza tesz ki. Heves megyében 30 ezer hektár gabona vár betakarí­tásra, erről a területről mint­egy 23—24 ezer vagon sze­mes termény várható. Az or­szágban 13 ezer kombájn dolgozik majd a földeken, ebből 1100 új, nagy teljesít­ményű kombájn áll a gaz­daságok rendelkezésére. Me­gyénkben 460 kombájnra vár az aratás, s ez a mennyiség azonos a múlt esztendeivel, ami annyit jelent, hogy He- .ves jnogyéber. rosszabb a gazd|gágok kombájnnal való ellátottsága az országos át­lagnál. Amíg az országos át­lag 130 hektárnyi terület egy kombájnra vetítve, ugyanez a statisztikai adat Heves me­gyében 150 hektárt tesz ki. Bár új gépek is érkeztek, hogy segítsék az aratást, ezek száma azonban csak a kise­lejtezett kombájnokat pótol­ta. Feltétlen segítséget je­lent azonban, hogy a nádud­vari zárt kukorica termeszté­si rendszerbe belépett kilenc Heves megyei termelőszövet­kezet még a belakaritás’előtt megkapja a zárt rendszerhez tartozó, nagy teljesítményű amerikai kombájnokat, ame­lyek minden átalakítás nél­kül használhatók a gabona betakarításnál is. Ezek a gé­pek a hagyományos kom­bájn teljesítményének mint­egy négyszeresére képesek. Ami a mezőgazdaság anya­gi-műszaki ellátását illeti, ki­elégítő ellátásra számíthat­nak az üzemek. Ez azonban, nem jelenti azt, hogy né­hány gépből illetve alkat- részcsoportból az igényeknek "megfelelő kínálatot tud biz­tosítani a kereskedelem. A következő napokban 400 bol­gár rendarató gép érkezését várják és ezeket soron kívül meg is kapják a megrende­lők. Megfelelőnek ígérkezik a műszaki áruk közül a gumi­abroncs-, a bálakötöző fonal-, a zsák- és lakaróponyva-ki- nálat. A tanulásra mindig is szük­ség volt — a képzés, to­vábbképzés azonban kétség­telenül napjainkban kapott Igazán nagy jelentőséget. Mert ma már, úgyszólván a legegyszerűbbnek tűnő mun­kahelyek feladatai is jóval több ismeretet kívánnak, mint korábban. Kellő felké­szültség nélkül az ember egyre nehezebben képes megfelelni a szüntelenül nö­vekvő követelményeknek. A felismerés a Mátraaljl Szénbányáknál sem új. A vállalatnál évek óta tudato­san. szervezetten foglalkoz­nak a szakmai utánpótlás biztosításával, a dolgozók ne­velésével, formálásával. Sok millió forintot áldoztak már és költenek még erre. Petőfibányán — mint is­meretes — létrehozták az iparág szinte páratlan, kor­szerűen felszerelt, 500 sze­mélyes tanműhelyét. Utóbb pedig Visontán berendeztek egy kényelmes kollégiumot is a fiataloknak, akik szá­mára előadásokkal, íilmvetí- ‘ásekkel. kiállításokkal, .-"rilátogatásokkal próbál­V időről időre már általá­nos iskolás korukban figyel­met kelteni a vállalat iránt. Társadalmi ösztöndíjakkal segítik a szakmunkástanuló­kat, a középiskolát, főiskolát, egyetemet végző hallgatókat, jelentős pénzjutalmakkal in- lUiák munkahelyeiken a pú­iéit Jöhet. S a későbbiek - . . . a legkülönfélébb lehető­ségeket teremtik a további fejlődéshez. r.ipták Józseffel, a sze­mélyzeti és oktatási osztály főelőadójával beszélgettünk a témáról a közelmúltban. — Örömmel mondhatom, hogy erű fetzt ttzuiuy mind Vállalati oktatás Egy tanuló - több iskolában nagyobb eredménnyel Jár­nak — beszélte derűsen. — Sikerült elérnünk, hogy a végzettséghez kötött munka­helyek csaknem mindegyiké­ben megvan már dolgozóink­nak az előírt, szükséges ké­pesítésük. A fizikai állomá­nyú csoportvezetők legalább kilencven százaléka techni­kus, munkásaink többsége jól felkészült, javarészt sokolda­lú ember... Ám, sajnos, mindezekkel is messzi va­gyunk még a teljes megelé­gedéstől! Kilencszáz körüli azoknak a száma — inkább 40 éves vagy ennél idősebb férfiak ezek —, akik nem fe­jezték be eddig a nyolc álta­lánost. Akik nem, vagy ne­hezen hajlanak a jó szóra, kérésre, akiknek egyike-má- sika még az ingyenes tan­könyv átvételére sem jelent meg az oktatás kezdetén. S gond ez a javából! Hiszen nélkülözhetetlen tanfolya­maink túlnyomó része az alapvető általános iskolai végzettséghez van kötve, en­nek hiányában csak kevésbé léphetünk ,előbbre megbízá­saink teljesítése során. Em­lítsem példaként szovjet vál­lalkozásunkat, az orenburgi vezetéképítést, vagy csupán a bükkábrányi külfejtés nyi­tására utaljak? Ez is, az is, sőt a megszokottabb itthoni munka is seregnyi olyan em­bert igényel, akinek fontos területeken kell nap nap úton. bizonyítani, helytállni. Jellemző az orenburgi elő­készületre, hogy 11 különbö­ző tanfolyamra van szükség — közöttük nyelvoktatásra is — s mellette 108 fajta más képzés indokolt csak az idén. Cél- és betanító, illetve to­vábbképző tanfolyamok, biz­tonságtechnikai oktatások szerepelnek a programban. Mint évente, most is több ezren tanulnak, beleértve persze azokat is, akik nem­csak egy oktatásban vesznek részt. S mindezek már-már valóságos iskolát, komoly in- • tézetet követelnek. — Számolunk is vele, a feladat, természetesen nnpi- pirenden van — magyarázta a főelőadó —: a vállalat ve­zetősége éppen a közeljövő­ben, július 15-ig kéri tőlünk az elképzelésekkel kapcsola­tos részletes tanulmányt. Ami ugyan még csak készül, de annyit már is elárulha­tok belőle, hogy a visontai Thorez Külfejtéses Bánya­üzem már meglevő helyi in­tézményét szeretnénk válla­lati oktatási központtá fej­leszteni. Három-négy tante­remmel próbáljuk bővíteni, s ellátjuk majd minden olyan eszközzel, felszerelés­sel, ami még kívánatos. Ad­dig pedig, jobb híján, jelen­legi körülményeinkre szorít­kozva folytatjuk törekvésein­ket. Mindenekelőtt a hiány­zó általános iskolai osztá­lyok pótlását szorgalmazzuk dolgozóinknál Rövidített tanfolyamok indításában se­gít bennünket a tanács já­rási művelődési osztálya, mi pedig kapcsolt oktatások szervezésével igyekszünk az eddiginél nagyobb érdeklő­dést kelteni a tanuláshoz. Másrészt továbbra is együtt­működünk különböző intéze­tekkel, s tapasztalatcseréken próbáljuk keresni a szakmai képzésben, továbbképzésben leginkább hasznosítható módszereket. A személyzeti és oktatási osztály —'ahol különben Lip- ták József az egyetlen, aki valójában a témával foglal­kozik — valamint a főelő­adóval együtt nyolctagú ok- tutási bizottság a tervezésen túl időről időre kidolgozza a képzés részletes tematikáját is. A szakmai sajátosságok figyelembevételével tan­könyvek megírásában, össze­állításában segíthetik, s köz­reműködik ezeknek nyomdai elkészítésében. Tavaly hat könyvet sikerült így „kiad­niuk”, egy hónapon belül nyomdába kerül egy további, s máris újabb 1500—1600 ol­dalas munkán dolgoznak. Ha valahol korholván ve­szik, felelősséggel kezelik napjaink fontos feladatát, az oktatást —, a Mátraalji Szén­bányáknál feltétlenül. S ez meg is éri, hiszen, mint a vállalat eredményei bizo­nyítják: a fáradság, az anyagi áldozat busásan meg­térül. Gyónj Gyula 9z iliydi itsiii niesiusk, szabadságra ■ A modern társadalom­ban rengeteg elinté­zésre váró ügy van. A szük­séges, hasznos és jó ügyek­ből is. A nyilvántartás,, a bi­zonylatok, az iratok és az ügykezelés — kifejezetten hasznos, ha nem önmagáért létezik, hanem a rendet, fe­gyelmet, a tisztánlátást és a memóriát szolgálja. Az ilyen ügyekből rengeteg van a gazdaságban; az állam éle­tében és az állampolgár éle­tében egyaránt. Az ügyeket pedig el kell intézni — nyá­ron is... A nyári ügyintézést viszont nehezíti, hogy bár az ügyek­ből nincs vagy alig van ke­vesebb — mint télen — az ügyintézők száma megfo­gyatkozik. A bíróságok, köz­hivatalok, tanácsok ügykeze­lési kapacitása ilyenkor alig­hanem 30—40 százalékkal csökken. Hasonlóan meg­gyengül a vállalatok, gyárak adminisztrációjának feldol­gozási képessége is. És a na­gyobb társadalmi, gazdasági veszteség ebből származik. Könnyű belátni ennek az okát, hiszen — egyrészt — meg kell követelni a bizony­lati rendet, ügykezelési fe­gyelmet. hogy a korszerű, nagy gyárakban, a kereske­delmi vállalatoknál az ügy­menet — engedélyek, utasí­tások, megrendelések, igény­lések, diszpozíciók, oda- és visszaigazolások. kimutatá­sok sora — ne fékezze, ha­nem segítse és kordában tart­sa, áttekinthetővé, ellenőriz­hetővé tegye a gazdálkodás­sal kapcsolatos szerteágazó munkát. Másrészt, ha ebben az ügymenetben „rövidzárla­tok” keletkeznek, az azonnal kárt okozhat a munkában és a vállalatok közti kapcsola­tokban és így tovább... Mit tehetünk tehát, ha csak az ügyintézők mennek szabadságra, de az ügyek maradnak? Menjen vala­mennyi vállalat egyszerre pi­henni? Hangzott már el ilyen javaslat, is, irtdoklásként em­lítve, hogy ha szerény mér­tékben is, de találni erre példát a nagyvilágban ... Ad abszurdum: menjen el egy­szerre az egész ország. Nálunk' ennek nincs ha­gyománya. Kár lenne erőltet­ni. Aztán Kivihetetlen azért is, mert korcsoportonként és szakmánként is más és más a szabadság mértéke és ez nem célszerűtlen. Legvégül pedig nyaralási szolgáltatá­sokkal sem bírnánk, ha egy­szerre .nyaralna mindenki. Se út, se strand, se üdülő, se étterem nem lenne ehhez. Maradjunk tehát a realitá­soknál. Nem mehetünk egy­szerre szabadságra sent" a gépek, sem az íróasztalok mellől, sem az ügyeinkkel együtt. Helyettesítenünk kell egymást felváltva 2—3 hétig, hogy az ügyeket jól és pon­tosan elintézhessük nyáron is — erre kell hosszú távra berendezkednünk. Ez pedig egyetlen módon változtatha­tó könnyebb feladattá: ha az adminisztrációt mindenütt magas fokon gépesítjük és az eddiginél jobban megszervez­zük: vagyis a felesleges ügy­intézést — aktát, engedélyt, kimutatást, emlékeztetőt — megszüntetjük. A közhivatalokban és a tanácsoknál sincs en­nél jobb megoldás. Itt. a lét - számhelyzetük miatt, talán jogosnak tűnik, ha türelmet kémek az ügyféltől — egy időre. A közügyekben és ma­gánügyekben segítsük tehát az ügyintézést azzal, hogy a nyári hónapokban valamivel türelmesebb ügyfelek le­szünk, mint egyébkor. Eset­leg nem is halaszthatatlan minden ügyünk és ősszel sem késünk el vele. A türelem­ért cserébe pedig elvárhat-' juk, hogy az aktatologatás­nak, a felesleges bürokráciá­nak még a gyanúját is igye­keznek mindenütt elkerülni, G. F. 1974. június 11,» wentek

Next

/
Thumbnails
Contents