Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-11 / 134. szám
Negyvenezerre! több gyermek! T öbb mint hét hónap' ■ telt el a népesedéspolitikai határozat megszületése óta. S ez alatt kivétel nélkül megvalósulnak azok a jelentős lépések, amelyek megkönnyítik a gyermekáldást vállaló családok életét. Kedvező hatásukra az idén kereken 40 ezerrel több kis jövevény érkezését várják, mint tavait', és körülbelül 20 —25 ezerrel többen veszik /igénybe a gyermekgondozási segélyt. Ez a tény tekintélyes áldozatokat kívánt és kíván államunktól és egész társadalmunktól. A népesedési helyzet javítását ösztönző határozat .szellemében január elsejétől emelkedett a gyermekgondozási segély összege. A segélyt jelenleg megközelítően 200 ezren kapják. Az anyasági segélyben részesülők köre í.s egyrészt kibővült. másrészt az első gyermek után fizetett összeg is — a kelengyejuttatással együtt — 1100 forintról 2500 forintra emelkedett. A terhességi-gyermekágyi segély az 1974 előtti 50 százalék helyett — ugyancsak ez év januárja óta— a fizetés 6'5 százaléka. Kiterjesztették a gyermekápolási táppénzre jogosultságot 1«. A negyedik ötéves terv elején a családi pótlék 1,5 millió gyermek után járt. az egy gyermekre jutó családi pótlék összege pedig 150 forintot tett ki. Először a három és több gyermekesek és az egyedüálló szülők családi pótlékát emelték, majd pedig az említett népesedéspolitikai intézkedések keretében június elsejével a két gyermek utáni pótlék és havi száz forinttal emelkedett. A határozat alapján a dolgozó szülők, az eddiginél több fizetés nélküli szabadnapban részesülnek. A gyermekélelmezési-, üdültetési-intézményekkel való ellátottság javítása érdekében is figyelemre méltó kezdeti lépések történtek. Ha nem is közvetlenül, de közvetve feltétlenül, részben a népesedéspolitikai határozat tudatformáló hatásának köszönhető, hogy a terhességmegszakítások száma 43 százalékkal csökkent! Hangsúlyozni kell, hogy ez csak kis részben a szigorítások és nagyrészt a fogamzásgátló szerek választéka bővülésének, használatuk terjedésének köszönhető. A művi vetélések visszaszorításában egyre nagyobb szerepe van a családvédelmi és házassági tanácsadók országos hálózatának, amelyet szintén a há- tározat intézkedései nyomán hoztak létre. A célok érdekében nemcsak az egészségügynek, hanem az iskolai nevelésnek is komoly tennivalói vannak. A családon kívül a nevelési intézményekben is el kell mélyíteni a szocialista társadalom erkölcsi normáihoz igazodó felelősségteljes kapcsolatokra törekvő szexuális magatartást, a felkészítést a házastársi majd szülői kapcsolatokra, a harmonikus családi életre, ahol szívesen fogadott és kellő időben érkező jövevény a gyermek. Végül és nem utolsósorban nagyon nagy hangsúllyal kell szólni a népesedéspolitikai határozatok szellemében fogant olyan törekvésekről, amelyek a nagycsaládosok soron kívüli lakáshoz juttatását és főleg - a gyermekintézményekkel történő ellátottság javítását szolgálják. E téren nem hallgathatók el a lemaradások, amelyeket csak növel a születések egyre szaporodó száma. Ösztönzendő és csak üdvözölhető tehát minden olyan munka- és társadalmi munkafelajánlás, mely ezen intézmények mielőbbi létesítését, illetve bővítését szorgalmazza, hiszen a gyermekgondozási segélyt igénybe vevőket is beleszámítva jelenleg még csak gyermekeink 70 százalékának biztosított az állami bölcsödéi, illetve óvodai ellátása. E fontos és gyermekeink fizikai-szellemi fejlődése szempontjából, — de más szempontok alapján is — lényegbevágó feladatnak a teljesítése még előttünk áll, és csakis ez teheti teljessé a népesedéspolitkai határozatok teljesítésének egész sorát, amelynek egyébként, örvendetes eredményeivel ma már nap* mint nap találkozhatunk. Komor Vilma Megkezdődött a szóbeli Egy az érettségizők közül: Remenyik Éva, az egri Szilágyi Gimnázium IV. B-s tanulója, a biológia szakosított tantervű osztályok országos versenyének első helyezettje. (Foto: Puskás Anikó) Hogy fontoskodó komolysággal kezdjem: az élet nemcsak nagy dolgokból áll. És hogy ezt a fontoskodást az életről illetően kiterjesszem a művészetekre, közelebbről a televízió művészi műfajaira: a tévéfilmnek nem keli mindig nagy dolgokról szólnia. Elég, ha igényes. Elég, ha jó. Elég, ha igaz, amit elmond. S ha ezt mind megteszi, akkor lévén jó, igényes és igaz, akkor ha nagy dolgot nem is, de valami érdekeset, figyelemre méltót elmond az életről. Tizenkettő egy tucat: szoktuk mondani olyasmire, ami, — tucat. Ami nem azért jellegzetes, mert ritka, hanem mert gyakori. Ez a „tucatéria” fűzte egy szálra Bárány Tamás három 'filmtörténetét, az a tény ötvözte eggyé, hogy a történetkék mindenkivel megtörténhetnek és talán ehhez hasonló jó néhányunkkal már meg is történt. Persze, a Tizenkét kilométerről szóló filmecske számolhatott volna nyolc, vagy tizenöt kilométert is és nem kötelező a csalfa szép- asszonyt mentő sofőrnek sem pontosan a XXII. stációhoz vinni a feleséget és a gyanakvó férjét. Mert persze hogy ürügy csak ez a szám, hogy kedvesen és könnyedén, derűt hintve, és egy kicsit persze komolykodva is, Bárány Tamás mindennapjainkból villantson fel képeket a televízió nézőinek. A szerző „mesének” nevezi történeteit, s talán igaza is van. Mese felnőtteknek, tanulságként, hogy milyen az ember, ha féltékeny, hogyan fizethet rá, ha oktalanul, é« hogyan győzhet, ha okosan teszi azt. S a felnőtt gyerekek szíves szájtátással nézik, hallgatják végig ezeket a meséket, különösen, ha oly jó ritmusban és sok ötlettel rendezik meg számukra, mint tette azt Gaál Albert. Benkő Péter, Kállai Ferenc, Gyön- gyössy Katalin emelkedett ■ki a népes szereplőgárdából. A pori férfikar koncertjéről Vasárnap este, az Egri Állami Zeneiskola Bartók-ter- mében a finnországi Pori város férfikórusa adott nagy sikerű hangversenyt. Északi testvéreink ízelítőt nyújtottak népi alapokon nyugvó kóruskultúrájukból. Az énekkar a finn népi többszólamú- ságot magas szinten műveli, a kórus hangzáskultúrája igen árnyalt, dinamikai színskálájuk széles, szövegdéklamáció- juk igen kifejező. Műsorukon finn zeneszerzők müvei mellett Kodály Zoltán Esti dal című művével kedveskedtek a hangverseny közönségének. A figyelmességen túl e Kodály-művet igen stílusosan, tisztán szólaltatták meg. Tuudur Vet tik Hold; Toivo Kuula Polzka; Gustav Ernesask Játékmanó és Jean Sibelius Csónakút (Kalevala) című műve nagy sikert aratott a közönség körében, olyannyira, hqgy sokukat ismételni 17.10-22.40: A csehszlovák tv estje Az öt és fél órás összeállításban a többi között egy rö- ' vki filmet láthatunk — 17,15- kor —, egy nagyon régi foglalkozás mai mesterének munkájáról. Mese az üvegről címmel. 17.45-kor szlovák táncokat sugároz a televízió, naid riportfilmet közvetít az Igaz barátok brigádja ; címmel. Ezt — 18.30-kör — az ország legszebb tájait bemutató film követi: Baran- _ golás Csehszlovákiában. Az • rszág fővárosát bemutató rövidfilm után a gyerekek esti műsorá, az Esti mese Is csehszlovák rajzfilm lesz, a címe Dorotka és a szarka tl'9.t'5-kór). A Tv-híradó után Karel Gott Kenyér és só című zenés összeállítását hallhatjuk, majd az est egyik főműsoraként vetítik a Hátor- v-ágban című csehszlovák filmet. A történet a második világháború ellenállási mozgalmának egy drámai epizódját eleveníti fel. Az est, — 21,20-kor — a Dvorzsák Szláv táncok című művének közvetítésével ér véget. (KS.) OMeStíft ' VL* tadd ^ MEKSIEJ TALVií^: Azon a napon,, amikor Ri- ga felszabadult, sürgősen Moszkvába kellett utaznom. A repülőtéren, amelyet éppen hogy helyreállítottak a bombázás után, ismerős pilótával találkoztam, aki megígérte, hogy helyet szorít nekem valahol a hordók között. Gépünk valamikor a boldogabb békeidőkben utasokat szállított a vidám és napos déli tengerpartra, de mostanra már a felismerhe- tetlenségig megváltozott: kényelmes üléseit leszerelték és helyükön most benzines- hordók, tölténnyel, aknával és élelmiszerrel teli ládák álltak. Ahogy a repülőgép felszállt, mindjárt megpróbáltam valami zugot keresni, ahol meghúzhatnám magam és alhatnék, pár órát. Az utóbbi id óben éjjel-nappal talpon voltam. Sehol nem i vóit hely, végűi is két üres benzin es hord óra terítettem a köpenyeimet, fejem alá tettem a térképtáskámat és már aludtam isMoszkvához közeledtünk, amikor a fedélzeti szerelő felébresztett. Alig bírtam, felkelni, a hordók éles pereme iszonyúan összetörte a derekamat. De mégis úgy éreztem, hogy kipihentem magam. Megigazítottam a gimnasztyorkáimat és bementem a pilótafülkébe. A gépet a parancsnok vezette. Amikor meglátott, átadta a kormányt a másodpilótának és elém jött: — Bocsásson meg, hogy felkölttettem, de mindjárt megérkezünk és én még szeretnék magával néhány szót váltani erről az utasról. A kormányos felé intett, aki mellett egy tizenhárom- tizennégy év körüli kisfiú ült. A gyerek figyelmesen, de bizalmatlanul nézett rám kellett a kórusnak. Beéri Madetoja ma élő finn komponista Petőfi Sándor Etelkának című versét zenésüette meg. A kórus e művet igen meggyőzően, a finn zenei nyelvezettel ötvözve, magas szinten szólaltatta meg. A közönség szűnni nem akaró tapsa méltó fogadtatása volt e nagyszerű kórusnak. Külön említést érdemel az együttes két szólistája Pekka Salmi és Tuomo Wiro, akik méltán arattak nagy sikert az esten. Erkki Hakkiluoto karmester nagyszerű erényeket csillogtatott kórusa élén. Választékos igényű, kifejező vezénylési technikája mindvégig nagy biztonságot, határozottságot jelentett a kórusnak, belülről fakadó muzsikust énje nagyszerű kvalifikáltságról tanúskodik. A pori férfiak egri hangversenyét a városi tanács művelődésügyi osztálya nevében Göcző Gézáné osztályvezetőfényes fekete szeméyel. Azonnal megértettem, miféle utasról van szó? — A frontra szökött? — kérdeztem. A parancsnok elnevette magát. — Igen. Nem az első és nem az utolsó, sokat visszahoztam már onnan. Ez különben makacs, nem olyan mint a többi. Elszökött otthonról, felderítő akar lenni... Aztán a fiúhoz fordult: — Lehet, hogy inkább pilóta szeretnél lenni, hiszen a repüléshez már hozzászoktál?! A gyerek komolyan nézett a parancsnokra: — Felderítő leszek — mondta elutasítóan. — Engem valami magas rangú parancsnoknak nézhetett, mert amikor megkérdeztem, hogy hívják, felugrott és vigyázzállásban jelentette: — Kazik Mihajlov. — Hová való vagy? —• Civilszkbe. — Talán csuvas vagy? — Igen — válaszolta. — Földire bukkantam —- mondtam a parancsnoknak. — Pompás! Akkor vigye magával. Így már könnyebb dolgunk lesz. Csendesen beszélgettünk, de Kazik meghallotta az utolsó szavakat. — Ügy is. elszököm — mondta makacsul leszegett fejjel. Azt valószínűleg nem hallotta, hogy földinek neveztem,' mert kerekre tágult a szeme, amikor csuvasul szóltam hoaá; helyettes köszönte meg meleg szavakkal, és nyújtotta át a kórusnak a város ajándékát, egy stilizált népművészeti hangszert, A kórus magyar nyelvű ízléses műsorfüzetében Pori város polgármestere, Heikki Koski meleg szavakkal üdvözli Eger város hangversenyszerető közönségét. Az e napokban Pori városában tartózkodó egri városi vezetők bizonyára kölcsönösen hasznos testvérvárosi megállapodásokat kötnek a két várost illetően, melyek hivatja lesznek a magyar—finn barátságot elmélyíteni, gazdagítani és nemes tartalommal megtölteni. A hangverseny kedves színfoltja volt dr. Bakos József expozéja, melyben méltatta a két nép közti szoros, történelmi kapcsolatot. a nyelvi rokonságot, a finn. nép ősi kultúráját. Szepesi György Véletlenül történt-e? .Aligha hihető. Véletlenek az adásban lehetnek, de nem a szerkesztésben. Így tehát, ha egy szerkesztői koncepció első lépése ez, örömmel kell üdvözölni ezt a „Szombat estét”, amely az elmúlt hét végén tematikus formában, egyetlen központi gondolat — igaz: nem kis gondolat és téma — köré fűzte programját, — a nő köré. Így került aztán Abodi Béla helyére például Renata Scotto, Ud- vardy Tiboréra meg Maria Thebaldi. A két és fél órás blokk, amely ötletes montázzsal kezdődött, s a világ- irodalom máig talán legszebb szerelmes versével — Lukács Sándor ihletett tolmácsolásában — az Énekek énekével végződött, kellemes estét szerzett a nézőknek. Ha Molnár Ferenc kevéssé ismert és talán nem túl szerencsesén leporolt vígjátéxat a szereplők játéka miatt ismerhetjük is csak ei inkább, mégis jobbára a siker jegyeit hordta magán a „Szombat este”, mintsem a színte- lenségét. (gyurkó) — Gyere velem, itt csak zavarunk. Leültem az egyik hordóra és helyet mutattam egy másikon. De Kazik nem akart leülni. — Maga is csuvas? — Igen. Csebokszáriból. Most majd szépen hazautazol, viszel tőlem levelet. — Még akkor sem megyek haza, ha maga is csuvas — mondta határozottan és oroszul folytatta: — Úgyis visz- szaszököm a frontra . .. Ügy tettem, mintha ez a téma nem érdekelne és másra tereltem a beszélgetést. — Hol tanultál meg üyen jól oroszul? — Az iskolában. Mindig ötösöm volt oroszból. Meg sokat beszélgettem a Moszkvából hozzánk evakuált orosz gyerekekkel. Mert különben ... — Kazik elhallgatott. — No, csak folytasd — biztattam. — Mert ha nem tudnék jól oroszul, nem vennének be felderítőnek. —• Nocsak! És miért nem? — csodálkoztam. — Hogy-hogy miért nem? Bármelyik orosz faluban németnek néztek volna. Hogyan tudnék akkor felderítő lenni? A felderítőnek mindent pontosan meg kell tudnia és aztán jelentenie a parancsnoknak. Ott bizony nem lehet hazudni. . — Nem lehet? — Nem bizony! — Es mondd csak, hány éves vagy?-- Tizenöt — vágta rá gondolkodás nélkül, de látva, hogy elmosolyodom, helyesbített: — Elmúltam tizennégy ... — Ügy, elmúltál, azt mondod? És közben azt állítod, hogy a felderítő nem hazudhat. Kazik elpirult, de gyorsan erőt vett magán. Merész fény villant fel a szemében: — Néha a felderítő is hazudhat ... — Szerinted mikor? — Hát ha elkapják és ki akarják hallgatni... — Ahá, látom, feltalálod magad. De tudod-e, én ismerek egy ugyanolyan fi üt, mint te, csak az nem szök- dösik a frontra, hanem tanul és dolgozik. Eltartja az anyját meg a húgát. — A múlt nyáron én is több mint száz munkaegységet szereztem a kolhozban... Még traktort vezetni is megtanultam. No, ez derék. És nehéz volt ? — Nem, egyáltalán nem nehéz. Szeretek motorokkal foglalkozni. — Hát akkor miért szöktél meg? ? — Mert felderítő akartam lenni... — Szüleid, testvéreid vannak? — Apám, anyám, nővérem. Két bátyám a fronton. Az egyik tankista, a másik felderítő. A Szovjetunió Hőse. —> Kazik szeme felragyogott: Ha őt megtalálnám! ő bezzeg nem küldene visx- sza!
