Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-09 / 133. szám
Száguldj, » Berda József gyűjteményes kötete szabadság Bérdó. József versköteté is az idei könyvhét ajándéka. Szép ajándék. Kár, hogy késön jött, jóval a költő halála után. Mert Berdát még életében megillette volna az életmű ösz- szegezésének igényével ösz- szeállított. kötet. Rendhagyó egyénisége olyan költészetet teremtett, amely nélkül szegényebb lenne a század magyar lírája. Ókkal írta róla már indulása idején Szabó Lőrinc: „Az új költő... az újpesti Berda József, művészi szándékaival ... jógot formál a közönség és kritika bátorítására ... ez az intellektuális, nyers és zilált, modern pröletárlélek, amely a friss csírák és rügyek türelmetlenségével vágyik a fényre, s fiatalosan szatirikus pesz- szimizmussal tartja > vissza kiábrándultságát a kétségbeeséstől, színeiben mai termék, s az, ami benne mint tartalöm lerakódon: lisztu- latian kevertségében is kitűnő nyersanyag.” A fényre vágyó költő különös úton, sajátos magatartásformával kristályosította igazi költészetté ezt az induláskor „tlsztulatlan kevertségében is kitűnő nyersanyagot": élményeit A természet, a tájak, a barangolás, a gasztronómia élményét mindenekelőtt, dé a sorsverte ember élményeit is, mert hisz része bőven volt a megpróbáltatásokból: a korán magára hagyott gyermek nem kis erőfeszítéssé! járta végig az autodidakták heroikus szellemi küzdelmekkel teli útját 6 még bizony beérkezett költőként is sokszór kellett a magány, a kirekesztettség érzését elviselnie. Mindezek ott lüktetnek Berda majd csak félszázadot átfbgó költészetében égy színes költői Világ ösz- szetevőiként. Mert színpompás líra a Berda Józsefé. A korai évek expresszionista ái-adása s az öregkori epi- grammatikus feszessége határolják ezt a színpompás világot, amelyben az élet rejtettebb jelenségeiről éppúgy találunk vallomást, mint Berda barátairól vagy általa olyannyira szeretett természet szépségeiről e a gombákról, meg az ételekről, de a benne elő „örök gyermekről, s a szegénységről iá.” Van elégikus hangú verse, de van életörömtől duzzadó is, és van a „ragyogó-tiszta” szabadságról valló fegyelmezetten kemény sorokból összeálló költemény (1943-ból!), mely óhatatlanul figyelmezteti az olvasót: Berda nem csak a pajzán gondolátok, a vágáns hangulatú versek szerzője, hanem a világ dolgaira felelősséggel tekintő költő is, akinek a legyőz- hététlen Franciaországról (1944!) éppúgy van monda- nivalója, mint az 1944-es esztendő „rémuralmáról” „melyről csalt szégyenkezve beszélhet majd a kései utód!” Igaz költő volt, „a kor lélkíismerete”, s vállalója egy költői programnak, melyet maga így fogalmazott meg:,,A költő feladatát Látni, hallani, kifejezni, illetve hangot adni mindannak, ami körülötte és önmagában történik, tehát kifejezni önmagát és korát, ezzel együtt természetesen kora problémait is” TÖKÖS ISTVÁN Új könyvek A* ünnepi könyvhétre a Kossuth Könyvkiadó kilenc értéke* könyvet jelentetett meg. Díszkiadásban látott napvilágot a Mar* és Engels Magyarországról című kötet. A marxizmus—lenlnizmus klasszikusainak kis könyvtárában jelent meg Lenin Magyarországról, amelynek szintén van díszkiadasú változata is. Megjelent Kádár János válogatott beszédeinek és cikkeinek kötete, amely az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának az 1957— 1973 közötti belpolitikai tárgyú megnyilatkozásaiból tartalmazza a legfontosabbakat. Nemes Dezső A magyar munkásmozgalom című tanulmánya az 1900-tól 1917-ig terjedő munkásmozgalmat Ismerteti, megvilágítva ennek az időszaknak vitáit, tanulságait is. A Párttorténeti Intézet gondozza azt a dokumentum-sorozatot, amelynek első kötete szintén a könyvhétre jelent meg, Tanúságtevők címmel. Ez a magyarországi munkásmozgalom úttörőit, korukat, mozgalmukat, Szakmai szervezkedésüket mutatja be. A Magyar munkásszociográfiák (1888—1945) cikk- és tanulmánygyűjtemény, a magyar munkásság felszabadulás előtti életét mutatja be. Az Amerikai Egyesült Államok 1976*ban lesz 200 éves; Amerika Sajátos arculatát, s az azt béfo' 'asoló erők mozgását szemlélteti Simái Mihály Az Egyesült Államok a 2Ó0. évforduló előtt című tanulmánykötete. A Szépirodalmi Kiadó a Magyar Remekírók sorozat új köteteként megjelentette Kaffka Margit válogatott műveit és — két kötetben — Tamási Arán válogatott műveit. Ugyancsak könyvhéti újdonság Sarkadi Imre drámáinak minden eddiginél teljesebb gyűjteményes kötele, amely a korábban megjelenteken kívül magában foglalja a hagyatékából előkerült drámatóredékeket, vázlatokat, hang- játékokat is. Második kiadásban látott napvilágot Németh László drámáinak két kötete; ez —• Szeretem az igazságot címmel — az 1955-ig írt drámákat tartalmazza. Két évtizednyi idő azeliuni, erköJcai körképé Botár István nagy lélégzétü regénye. Az elveszett bárány. Negyven írói pályaképeit tartalmaz Illés Lajos Kezdet és kibontakozás című tanulmánykötele. A Magyarország felfedezése sorozat újabb kötete Lázár István Kiált Paták vára című szociográfiája, amely a Bodrogköz, a Hegyköz és a tokaji hegység területileg és tematikailag egyaránt rendkívül gazdag vidékét, élétét hozza közel az olvasóhoz. A magyar rokokó és felvilágosodás nagy költőjéről rajzol élethű arcképeit Vargha Balázs, Csokonai Vitéz Mihály alkotásai és vallomásai tükrében címmel. Ismét kiadták Szabó Lőrinc összegyűjtött vefsemek két kötetét Megjelent Pilinszky János Végkifejlet és Károlyi Amy Pakli kártya című verseskötete, Féja Géza Görgeyről írt regénye, a Visegrádi esték, Czakó Gábor Megváltó Című, mai témájú regénye, ízléses kötetben Tóth Árpád összes verséi, versfordításai és novellái, Illyés Gyulának 15 ívnyi új anyaggal bővült Szives kalauza, valamint a Szépirodalmi Zsebkönyvtár új kötelének a Puszták népe és az Ebéd a kastélyban. Könyvhét) újdonság Kahána Mózes elbeszéléseinek, novelláinak válogatott kötete, a Két nő egy képen, a Kosztolányi Dezső 1933—36. közötti hírlapi írásait tartalmazó Sötét bújócska. Nemes György novelláinak kötete, a Behajtani tilos, Vas István Az ismeretién isten című Vaskó* tanulmánykötete, B. Nagy László filmkritikái írásainak gyűjteményé. A látvány logikája, a Barnám Aurél feljegyzéséit, reflexióit tartalmazó Kisebb világok, című kötet; Komló* János legújabb írásait tartalmazza a Hányadszor mondjam? című kötet (KS) Feketegyűrű Kiss Anna verseskötete Második verskötetével jelentkezett Kiss Anna. Üj kötetében megritkultak első könyvének képéi; eltűntek a bólintgató mákföldek, a levendulatáblák, hiányzik a színét levegőbe oldó beszédes jelkép, a liliom. A gyermekkorból a versek őriznek még néhány érn- ;lékszilánkot, dé az Új, stilizált világ már nem áraszt egynemű harmóniát. Meghatározó jelentőségűvé vált a felnőtt ember tapasztalata, valóságszemlélete. Mélyült á verték hangulati sokrétűsége. A népköltészet ihlető hatása még érződik, de áttételesebbé vált, a félszíni jegyek eltűntek. Kiss Anna a költői kifejezés próbatételeit most is vallatja. Megküzdött a nagy elődök és koftársak kikerülhetetlen hatásaival, de ez a küzdelem folytonos, nem le- kintftétő befejezettnek. A megnevezés szenvedélye gyaktan ragadja el legnagyobb költőinket is. Varázslatos izgalma Kiss Anna új kötetében is gyakran fordítja a vallomást szómágikus búvölésre. A megnevezés, a fogalmi biftokbavétél ősi .igény, szükségszérű követelmény. Minden új, megtanult, és először kimondott szó diadalt jelent, gazdagodást, mégpedig nemcsak az ismeretekben, önvallomása ih* létforrásaira lé utal: „Első mestereim parasztok, iparos- emberek, tanítók voltak, akik tudták, hogy a munka teremtés, tudták a jó ízű beszédet, a mindenkori sors felvállalását, vagyis nagyobb hatalmak voltak a halálnál.” Az életben és a költészet világában saját helyét ké- réssve fontos, talán legfontosabb tanulságnak, követendő példának ezt tartja: „Csak a teremtés kínja, öröme emelheti fél Sorsdhóz az embert.” Formai újításokkal is gazdagodott áz új verskötet, amelybén a kedv* telve alkalmazott drámát!zálás a legszembetűnőbb. A kötetnyitó vers is dramatizált (Teremtés). A nyitóver* kezdetén a sorok elrendezése szokatlan, különös és sikertelen megoldást tartalmaz. Szabálytalan átkötései, elválasztásai indokolatlanok. A teremtés nagyszerűségét valóban fokozza a benne rejlő játékos varázslat, de a vers külső alakjának erőlté- tettségé károsítja a belső mondandót, ennek természetes megjelenését. Hiszen a vers sűrített képsor, a költő mondanivalóját a nyelv közegében, azaz egyezményes jelrendszer segítségével fejezi ki. Sokkal jobb. sikeresebb a Vers dramaüzált része, akkor is. ha a kulcsa a nyitórészben Van elrejtve. Jelentésgazdagon kel ismét életre az első verskötet cimadójá: a Eabábu a Kereplőkre című dramatizált vertben. Tovább kísért a kultikus szertartást idéző sorokban ä maszkszerűség. A mezíteleníto éleslátáshoz jól társui a szatirikus jellemzés. Eddig jórészt a természet és a falu Világa töltötte ki Kiss Anna verseinek képzeletbeli tájait. Most megjelenik a középkori Város- a maga mesés, babonás, rejtelmes hangulatával. A költőnő új szerepét, személyes vallomásokat is jól rejtő maszkot ölt magára: a boszorkányságét. Ennek légfőbb tartalmát büszke magány, a rámért és Vállalt szabálytalan, családon kívüli asszonyélét, a távolságtartó magá- bavonulás, a régmúltból kísértő gyermektelenség mítosza adja. Kiss Anna élménykörei mélyültek, költői hangja sajátosabbá vált, anyaga módosult, szemlélete más irányba mozdult. Érzéseit, hangját néha túlságosán Visszafogja, Gondolataival együtt bátrabban vállalhatná őket, mert a költői kifejezéshez már rég megtanulta á kellő f egy elméi VARGA ISTVÁN A másik volt a jobb tanuló, mindenből színjeié*. Gerőes Imre oaak jó. Fizikából és számtanból Men kapott jelest, hiába magolt szorgalmasan. Fogát össze- szorítva görnyedt a könyvék fölé. de ami a másiknak játszva sikerült, az neki a legnagyobb erőfeszítéssel sem. Egy városból származtak. egy évben születtek, a másik két hónappal korábban. Gerőcsnek fogorvos Vélt az apja, a másiknak orvos. Bár a városban is völt gimnázium, mindketten az ősi diákvárosba kerültek gimnazistának, Az előkelőbb. Az egyetemet már Pesten végezték el. Bár az ősi diákvárosban is volt egyetem, de Pesten mégis más. GerőCs orvos lett, a másik fogorvos. Mindketten Pesten kaptak állást. Gerőes Imre később letette a szakvizsgát, és gégész lett, a másik szájsebész. Gerőes Imre kórházban, a másik klinikán. Aztán megnősülttk. Gerőes, aki barna volt, egy szőke nőt vett el, a másik, aki szőke volt, egy barna nőt. Gerőes Imre örömmel tapasztalta, hogy aat ő felesége szebb, viszont a másiké gazdagabb. Ez kicsit aggasztotta, de bízott benne, hogy ezt a különbséget szorgalmas, kemény munkával ki lehet majd küszöbölni. De aztán jött a háború, és egy Időre eltűntek egymás szeme elől. Később Gerőes fogságba esett, a másikról az a hír járta, hogy meghalt Geidcs Imre elkeseredett. Ügy érezte, nem érdemes tovább élni a másik nélküL Mintha élete értelme foszlott volna semmivé, a mérce, a zsinórmérték. Kinek éljen ezután?! Hiszen mióta az eszét tudta, mindig a másikat akarta megelőzni, azon akart túl tenni, azt akarta végleg legyűrni, vagy legalább felnőni hozzá. Most úgy érezte, mintha a végtelen űrben lebegne reménytelenül, a semmi be kapaszkodva. Tőth-Máthé Miklós: A MÁSI V \ ' E gy Sápon új fogo2y*?s£Rá5mány érkezett a táborba, és azok között volt a másik is. Sapad- tan, csont-bőr«: vaalédva. Gerőes Imre boldog völt. Sokáig szorongat1,a könnyezve a kezét, ölélte a Vállát. — Hány kiló vagy-? —- kérdezte később. — ötven, talán — sóhajtott a másik, Gerőes fmra alig észrevehetően elmosolyodott Ó ötvennégy volt. De a mosoly rögtön ráfagyott az arcára, amikor meglátta a másik rangjelzését és kitüntetéseit A másik őrnagy volt, amis ő csak százados, és a másikat kit kitüntetéssel több díszítette. — Gratulálok, őrnagy úr — bökött nyögve a medáliákra. A másik lemondóan legyintett — Ugyan. Cafrangok. Odaadnám mindet, csak már otthon lehetnék, A kabonásdit meg ott folytatnám, ahol gyerekkorunkban abbahagytuk. Emlékszel, Imre? Gerőes emlékezett. Akkor is mindig a másik volt a vezér, ő csak az álvezér. A másiknak nagyobb tekintélye volt a srácok előtt, és amikor vezért Választottak, egyhangúan Öt kiáltották ki. Hiába próbálta Gerócs néha mégvesztegetni a fiúkát színes üveggolyókkal, gombokkal, csokoládéval, nem ért semmit. Amikor választásra került a sor, mindig a másik került ki győztesen. Aznap este sokáig beszélgették a barakkban. —- Tudod — mondta elgondolkozva a másik —, sok minden megfordult a fejemben az utóbbi Időben, és egyszerűen nem tudok tisztába jönni magammal. Ügy érzem, elherdáltam eddig az életemapin met, jobban mondva, nem éltem jól. Természetesnek vettem mindent, és elfelejtettem körülnézni. Igen, ez a helyes, elfelejtettem körülnézni, csak szemellenzősen, akár á ló, mentem, ahová hajtottak. Most már elmondhatom, hogy nem érdekel a szájsebészét, mindig va- lámi humán pályára vágytam. Talán művészettörténésznek vagy ilyesminek. Azonkívül utalóm és nevetségesnek tartóm a hábörútl Gerőes Imre megdöbbenve meredt a másikra — A hazára nem gondolsz? — kérdezte összevont szemöldökkel. — Dé igen — bólintott a másik —, és akkor mindig a Harkányi báró kétezer holdjá jüt ái eszembe. Érted ?!... Mindig a Harkányi báró kétezer holdja! Ahogy kutyagoltam a térdig érő hóban, jéggé dermedve, körülöttem egymás után dőltek ki az emberek, vízióként mindig a báró hajtott előttem brdeskán, bundába bugyolálva, és hallottam, ahogy néha hátrakiált: Gyorsabban, fiam! Gyorsabban! — Kommunista lettél? — kérdezte élesen Gerőes. A másik csodálkozva nézett rá. — Miért lettem volna az? De az otthoni aránytalanság egy magamfajta polgárnak is feltűnhet. Vagy nem? Pár ezer kilométerről, hul- lákkál körbecícomázva másképp tekint viasza az ember, és megpróbál gondolkozni is. Mert eddig helyettünk gondolkoztak! Ez az igazság, barátom. /^erőee Imre sokáig töprengett ^ a hallottakon, s úgy érezte, a másiknak igaza van, Mint mindig, most is neki van igaza. Kimondta azt, ami neki is sokszor eszébe jutott, de nem merte volna Ilyen egyértelműen megfogalmazni. Aztán mindketten hazakerültek, és folytatták Ott, ahol abbahagyták. Az a régi beszélgetés a barakkban elmúlt a fogolytáborral, a háborúval együtt Élni kellett, és ez kezdetben nem volt könnyű. Gerőes Imre léköltözött Pestről szülővárosába. Az ottani kórházban kapott állást Később hazaköltözött a másik is. Akkoriban Vidéken elviselhetőbbnek telezett áz élét Ge- rőös úgy érezte, minden kezdődik élőiről és ugyanott állói régén. A két Család hetenként össze járt Ka- nasztáztak és klasszikus muzsikát hallgattak a lemezjátszón. Az aaz- Azónyok megbarátkoztak egymással, Gyereké egyiknek sem volt Autója a másiknak lett előbb, de égy évre rá Gerőcsnek is. Aztán a másik vett egy motorcsónakót vett Gerőes is. A másik őszibarackfát ültetett a kertbe, Gerőes főldiepret A földieper abban az évben szép termést hózott, az őszibarackokat megrágta a féreg Egyébként nem sok esemény történt velük. Mindketten végezték a munkájukat, megbízható pontossággal. A magánpraxisuk jól jövedelmezett Gerőes Imre Fonyódon vett égy telket, a másik Aligán. Gerőes Imre kéttornyú nyaralót építtetett rá, a másik csak egytor- nyút Az őszi vihar, ötvenhat októberében egyiküket sem rázta meg túlságosan. Megtárgyalták az eseményekét, hallgatták a rádiót és úgy gondolták, legjobb mindenből kimaradni. A másik ugyan megjegyezte: — Ha a Harkányi báró visszajön, fegyvert fogok. — Mellette vagy ellene? — kérdezte nevetve Gerőes. A másik ekkor gyűlölettel nézett rá és nem válaszolt Aztán újabb évek téltek el, eseménytelenül. Látszólag mindketten elégedettek voltak, a város elitjéhez tartoztak, ezért érte váratlanul Gerőcsöt, amikor egy ésü sétájuk közben a másik hirtelen megállt és ezekét mondta: — Tudód, sok minden megfordult a fejemben az utóbbi időben, és egyszerűen nem tudok tisztába jönni magammaL Ügy érzem, elherdál tam eddig az életemet, jobban mondva, nem éltem jóL Természetesnék vettem mindent, és elfelejtettem körülnézni. Igen, ez a helyes, elfelejtettem körülnézni, csak szemellenzősén, akár á ló, mentém, ahová hájtöttak. Mosftmár elmondhatom, hogy nem érdekéi a Száj sebészét, mindig valami humán pályára vágytam, Tálán művészettörténésznek Vagy ilyesminek. — Bs utálod a háborút — mondta gúnyosan Gerőes. — Hogyan? — Ügy, hogy ezt esőről szóra él- mondtad már nekem egyszer Még á fogolytáborban. Nem emlékszel? — Igazán — esodálkozett a másik — csakugyan ezt mondtam volna? Nem... nem emlékszem. C igarettára gyújtott, elgondolkozva bámulta a füstöt, majd csöndesén, inkább magának mondta: — Ügy éltem, akár egy kutya. Osonva, mindig a fal mellett. M4r ugatni Is elfelejtettem. — Ezt ne mondd! — nézett rá szigorúan Gerőes. —> Miért ne? — Mert sértő. — Rámnézve valóban tsz — bólintott a másik —, de azt hiszem, ez az én magánügyem — Nemcsak a tiéd! Az enyém is! A másik nevetett. Keserű, apró kis nevetéssel. — Miért vonatkozna ez rád is? Amit mondtam, egyedül magamra értettem. Te, úgy gondolom más vagy. Gerőes Imre megdöbbent. Mint mindig, most is a másiknak volt igaza, ö valóban más. De ve sód a? Kicsoda ez a Gerőes Imre? Egyáltalán, létezik egy Gerőes Imre, vagy csak az árnyéka, az alteregó- ja egy másik embernek?! Otthon sokáig gondolkozott ezen. Próbálta maga elé idézni GorŐcs Imrét, aki lehetett volna, há nincs az a másik. Nem tudta. Mindig csak a másik hátát látta és mögötte saját magát, ügy érezte, egy nagy hát után kullogott egész életében. És most... hogyan tovább ? Az a másik semmivel sem különb, mint ő. Szemfényvesztés Volt az egész. De hát mit lehet most már tenni? Kezdjen elölről mindent? De mit? Es hogyan? Talán nincs is ilyen nevű ember, hogy Gerőes Imre. Talán csak elképzelte az esész életet. fj£s amikor a másik öngyilkos *■ lett, nem követte. Megpróbált egyedül élni.
