Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-09 / 133. szám
Kazincbarcika, hazánk ■aocialista városának egyike. Borsod megye első, szocialista városa, a legszebb korban van — húszéves. Jómagam abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy tanúja lehettem hogyan változott itt a táj, a világ, két évtized alatt a hajdani Barcika, Kazinc és Berente, hogyan fejlődött szocialista várossá, a magyar vegyipar egyik fellegvárává. A fiatal város utcáit járva az ember ismét és ismét meggyőződik arról, milyen nagyszerű alkotást teremthetnek a munkáshétköznapok. A mintegy 25 gyár, üzem, vállalat 15 ezer főt foglalkoztat. Ma, a Borsodi Vegyi Kombinát — amely alapja es erjesztője volt a fiatal szocialista váro6 megszületésének — falai között 4500 ember dolgozik, a város lakosságának egyötöde. A város építésének kezdete Alkottak és alkotnak! Ebben az évben több mint kétszázmillió forintot fordítanak városuk fejlesztésére. összesen 555 lakás épül, és ehhez kapcsolódóan kétszáz fős óvodát, új orvosi rendelőt, gyógyszertárat, kereskedelmi és kulturális létesítményt adnak át év végéig. A húszéves város —t mint a húszévesek általában — tele van alkotókedvvel, gyorsítja, sürgeti az időt, minél többet igyekszik nyújtani a mának és a holnapnak. Az évforduló előestéjén sokan vallottak városukról. Íme a vallomások egyike: Kazincbarcika a teenager-korban van. Akár csak az ember életében, úgy egy városnál is, talán a legszebb, a leg- meghatóbb, és a legnehezebb korszak is ez. Félig már felnőtt, túlélte a gyermekbetegségeket, telve van dinamizmussal, tettvággyal. Produkál ez sok szépet, igazat, de akárcsak a kamasz egy-kettőre kinövi ruháját, rohanvást növekszenek igényei és néha azt is észrevesszük rajta, ott még van egy pörsenés, egy szeplő, azt még ki kell nőnie. Aki ott volt a város bölcsőjénél, aztán éveken át figyelő szemmel nézte növekedését, kitapintotta mindennapi életének lüktető pulzusát és ha jól ismeri szerepét az országban, hivatását, eredményeit, ma már bátran kimondhatja: város Kazincbarcika. Igen, város ez, amely fiatal és szocialista. És az embereik, a teenager város lakói? Kazincbarcikán ma több mint harmincezer — amikor 1954-ben a városi rangot megkapta öt-hatezer ember élt itt. A város lakossága a korábbi település helyét és foglalkozását tekintve rendkívül heterogén — több mint 300 településről kerültek ide. Az ország minden tájáról ideérkezett építő, megélhetést kereső embereket a munka összetartó, emberformáló öröme, az új otthon eggyé kovácsolta, a városhoz kötötte őket. A sok-sok ezer társadalmi óra — csak az utóbbi két évben 300 ezer munkaórával járult hozzá a lakosság ahhoz, hogy a huszadik évfordulóra még szebb legyen városuk — a kommunista vasárnapok, a várost szépítő hónapok önkéntes vállalásai, az egészséges lokálpatriotizmus sava, borsa volt a város fejlődésének, gyarapodásának. Kazincbarcika a fiatalok városa a lakosság életkora harminc év körül van. íme két ember a harmincezer - böl: Tóth Tibor a Borsodi Vegyikombinát Villamos I. üzemének vezetője, üzemmérnök. Hatvanöt kilométerre Barcikától Encsen született, apja asztalos mester volt, családjából senki nem dolgozott és dolgozik az iparban. Ö 1971-től keresi itt boldogulását. Felesége a BVK kutatólaboratóriumában dolgozik. Kazincbarcikán végezte el a Vegyipari Technikumot, kiváló dolgozó, szocialista brigádvezető. Szülei régen cselédek, napszámosok voltak, aztán tsz- tagok — a családban előtte nem volt egy üzemi munkás sem. Mindkettő KISZ-tag, aktív sportolók, szépen berendezett lakásuk van és mindketten őszinte ragaszkodással, szeretettel beszélnek városukról. Törvénytár Az utóbbi napok jelentősebb jogszabályai között is kiemelkedő az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszter és az Igazságügyi Miniszter 6/1974. ÉVM—IM. sz. együttes rendelete az állampolgárok által építhető, nem lakás céljára szolgáló helyiségek nagyságáról. Ennek a rendeletnek a célja, hogy az Kiskereskedelmi, kisipari szolgáltató helyiség: oryosi, togorvosi rendelő: műterem: garázs: ★ Az igazságügyi miniszter 2 1974. IM. sz. rendeletében a tanúk díjazásáról szóló korábbi rendeletet kiegészítette azzal, hogy a költségeket és a díjakat a kiskorú tanút kísérői szülő, gondozó, illetve nevelő részére is meg kell téríteni. ★ A pénzügyminiszter 14/1974. sz. rendeletében szabályozta a külföldiek gépjármű üzemanyag vásárlását. Nyilván az a tény, hogy a környező országokban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak, oda vezetett, hogy a külföldiek a Magyarországon tartózkodáshoz szükséges mennyiségen felül vásárolták a számukra különösen olcsó üzemanyagot A rendelet lényege, hogy a külföldi rendszámú gépjármű tulajdonos köteles üzemanyag-vásárlási engedélyt váltani, és ez az engedély jogosítja fel az üzemanyag tartályba történő vásárlására. Más tároló edénybe (kannába stb.) üzemanyagot kiszolgáltatni, illetőleg az országból kivinni nem szabad. ★ A Művelődésügyi Miniszter 5/1974. sz. rendeletében szabályozta az általános iskolák, a gimnáziumok és a szakközépiskolák vezetésének határozott idejű ellátását A rendelet lényege, hogy az ilyen intézmények igazgatóit 5 éves időtartamra nevezik ki, tehát a kinevezés nem határozatlan időre történik. állampolgárok csak a szemé lyes szükségletük kielégítésé re, illetőleg az élethivatás szerű tevékenységük gyakor lásához szükséges mértékbei építsenek nem lakás céljar; szolgáló helyiséget A rendelet megszabja, x ilyen helyiség nagysága leg feljebb a következő lehet: 60 m* 30 m* 60 m* 2ő ma Természetesen a kinevezést meg lehet hosszabbítan többször is, 5—5 tanévre, hí az igazgató vezetői feladatát jól látja el, és megfelé a további jogszabályi feltételeknek. Igazgatóvá az nevezhető ki, aki az előírt képesítéssel, valamint pedagógus munkakörben legalább c évi gyakorlattal rendelkezik a vezetői követelményeknél! (szakmai félkészültség, vezetőkészség, politikai, erkölcs magatartás) egyaránt megfelel. Módot ad ez a jogszabály az igazgatói kinevezés lejárta után a „címzetes igazgató’ cím használatára. Éz a . ki nevezési rendszer 1974. szeptember 1. napjától lep éíetbe. ★ A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényereje rendeletben szabályozta s külföldiek ingatlanszerzését az 1974. évi 6. sz. tvr. szerint a Magyar Népköztársaságban külföldiek ingatlan tulajdonjogát adásvétel, csere, vagy ajándékozás útján előzetes engedéllyel' szerezhetik meg. ■A tulajdonszerzés akkor engedélyezhető, ha a külföldi letelepedési, vagy hazatérési engedéllyel rendelkezik, részére nemzetközi szerződés a magyar állampolgárokká] azonos elbánást biztosít, vagy ingatlanszerzést egyéb lényeges körülmény .indokolja. Az engedély megadása á pénzügyminiszter hatáskörébe tartozik, aki az érdekelt miniszterekkel egyetértésben jár el. Júniusban: Június 16-án nyitnak az építőtáborok Tóth Tibor 27, felesége 23 éves! Átlagéletkoruk pontosan annyi, mint a BVK-é, — amely alapja és erjesztője volt a fiatal szocialista varos megszületésének — 25 év. fiz üdültetést vizsgálta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság Lezárult a jelentkezés — minden hely „elkelt” — s június 16-án megnyitják kapuikat a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség nyári építőtáborai. A fiatalok önkéntes nép- gazdaságsegítő mozgalma már 16 esztendős múltra tekint vissza: ez a másfél évtized bebizonyította, hogy jól kamatozik az ifjú generáció fenniakarása, munkájukra számít a népgazdaság, tevékenységükkel kiérdemelték a társadalom elismerését. Önkéntes mozgalmuk számokkal írt mérlege: eddig 485 ezren dolgoztak az építőtáborokban, 47 ezer ka- tasztrális hold területet tettek mezőgazdaságilag hasznost thatóvá a Hanság és a Bodrog-Zúg lecsapolásával, három és fél millió négyzet- méter tereprendezéssel, 342 kilométer hosszú csatorna megépítésével. Megmozgattak két és fél millió köbméter földet, elvégezték 113 ki- lcméternyi út építésének, javításának földmunkáit, leszed tele 1 millió 520 ezer mázsa gyümölcsöt és zöldséget, s 465 ezer órát töltöttek egyéb mezőgazdasági munkával, kapálással, szőlőkötözéssel. Részt vettek jelentős ipari beruházások megvalósításában, s tettrekészségük megmutatkozott az 1970-es árvízkatasztrófa. idején is, amikor a KISZ-kb meghíváQfiélMSU 1974. juníus 9., vasárnap 6ára csaknem 17 ezer fiatal utazott a Számos-közbe, vett részt 2500 családi ház felépítésében. Az idén 25 850 egyetemista, főiskolás, középiskolás és szakmunkástanuló dolgozik majd kéthetes váltásokban 34 központi szervezésű építőtáborban. Az utolsó, ötödik turnus önkéntes munkásai augusztus 24-én teszik le a szerszámot. A lányokat 19 mezőgazdasági tábor várja Veszprém, Somogy, Fest, Baranya és Bács-Kiskun megyében. Fő teendőjük növényápolás és gyümölcsszedés lesz. Az állami gazdaságok területén működő táborok' közül a balatonaligai „Martos Flóra” és a törökbálinti „Bagi Ilona” a legnagyobb, ide öt turnusban 2250, illetve négy turnusban 3200 lányt várnak. A mező- gazdasági munkákból a fiúk sem maradnak ki, Villányban, Tájon, Vaskúton, Máté- házan és Kunfehértón koedukált táborokat szerveztek. Az „erősebb” nemre nagyobb fizikai igénybevételt jelentő feladatokat bíznak: csatornaépítést, vasúti rekonstrukciót, lakás- és üdülőközpont- építést. Csatornaépítés lesz a fiúk teendője Budapesten, a XVII. kerületben, vasúti rekonstrukció vár rájuk Bia- torbágyon és Balatonederi- csen. A polgárdi tábor nyá: ri munkásai az M 7-es út építésében segédkeznek, Zán- kán, Csillebércen, Tatán és Velencén ifjúsági táborok, üdüióbázísak tető alá hozatalában számítanak rájuk, a XV. kerületben lakásokat, Csepelen kenyérgyárat építenek. A fiatal város, fiatal lakói előtt szép, biztató, csodás jövő áll. (papp) Érdekes és egyben aktuális témát vizsgál júniusban a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság: a vállalati, a szőEgymillió ingázó K orunkban vált közismert kifejezéssé, de ma már a kisiskolástól kezdve mindenki tudja, mi az az ingázás. Nincs az országnak olyan községe, városa, ahonnan ne járnának el dolgozni más településre, utaznak naponta-hetente munkahelyükre és vissza, távoli gyárakból, üzemekből hozzák haza fizetésüket. Az iparosodással, a munkaalkalmak számának rohamos növekedésével együtt nő a lakóhely és a munkahely közötti távolság is. Az újabb gépekhez munkások kellenek, a felépült műhelyekbe. üzemekbe egyre nehezebb a közelben találni munkaerőt. Hazánkban ma •minden ötödik aktív kereső, vagyis mintegy egymillió ember nem a lakóhelyén dolgozik. Ehhez még egy meghökkentő tény: az iparban dolgozó fizikai munkások — szak- fc segédmunkások — több mint ötven százaléka falun él. Az ingázók túlnyomó többsége, mintegy 700—750 ezer dolgozó naponta utazik munkahelyére, 200—250 ezernyi ember pedig csak hetente, kéthetente tér haza egy-másfél napi pihenőre. Hevesben is, csupán a megyén túlra ingázók száma meghaladja a 10 ezret! A naponta ingázók legnagyobb gondja az utazás. Ennek a háromnegyedmilliós rétegnek minden nap értékes félórái-órái vesznek el, pihenés, szórakozás helyett utazással töltik idejüket. 60 százalékuk 2 órán belül járja meg az utat múnkahe- lyére és . vissza, 30 százalékuk 3 órát veszteget el naponta utazással, s a fennmaradó 10 százalék még ennél is több időt áldoz arra, hogy munkahelyére jusson. Érdemes-e azonban ennyit áldozni a jobb munkahelyért, a több pénzért? Nyilvánvaló, hogy az ingázók nagy többsége csupán kény- szerűségből vállalja ezt a nem kevés fáradságot. Aki a napi munkája végeztével fél- órán-órán belül otthon van, annak jut ideje a családra, a gyerekekre, eljárhat szórakozni, részt vehet a község, a város közéletében, közös tennivalókat valósíthat meg a társadalmi szervezetekben. Munkahelyén is hasonló a helyzet: nem az utazástól fáradt, törődött ember áll a gép mellé. Ml legyen, mi lehet a jövő útja, hogy ez a nem kívánatos helyzet megváltozzék? Az első lépés, hogy megteremtsük a közeli ingázás feltételeit. Ehhez az szükséges, hogy ne csak a nagyvárosokban, megyeszékhelyeken fejlődjék az ipar, szaporodjanak az üzemek, hanem mindazokon a helyeken, ahol a lehetőségek kedvezők, ipari központokat alakítsanak ki, a kisebb-na- gyobb munkahelyi központok behálózzák az egész országot. Nem elég azonban a munkahelyek megteremtése, a központi elhatározás. Korszerűsíteni kell a lakóterületekről a munkahelyekre vezető utakat, autóbusz- gyorsjáratokkal lerövidíthető az utazási idő. A személygépkocsik rohamos elterjedése is kényelmesebbé teheti az ingázók életét, de ehhez is megfelelő úthálózat szükséges. Elterjedt közlekedési forma, hogy egy- egy nagy gyár saját autóbuszán szállítja naponta dol- .gozóit Csakis így biztosítható, hogy az egészséges, megfelelően ellátott lakóhelyről, kimerítő utazás nélkül érjenek a dolgozók munkahelyükre. Így válnak nemcsak munkássá, hanem az élet, a szocializmust építő, megvalósító élet minden szépségét, kényelmét élvező állampolgárrá. E s hogy mindezt meg kell valósítani, sürgeti a tény: hazánkban állandóan emelkedik az ingázók szám* — ___ & ftr. v etkezeti és az intézményi üdültetés lehetőségeit, ered- ményeit és problémáit kutatják majd a népi ellenőrök. A vizsgálatnak az a célja, hogy megállapítsák, hogyan biztosítják a dolgozók üdültetését, a fejlesztésre hozott intézkedések mennyire fejelnek meg a korszerű üdültetésnek, milyen összeget fordít üdültetésre ■ a vállalat, a szövetkezet, vagy az intézmény, hogyan alakul a dolgozók térítése, de választ keresnek arra a kérdésre is, hogy milyen színvonalú az üdülés. A vizsgálat során sok mindenre kiterjed a népi ellenőrök figyelme. Többek között az iránt is érdeklődnek, hogy milyen szempontok szerint történik az üdülőkbe való beutalás, figyelembe veszik-e a dolgozók szociális helyzetét és érvényesítik-e az üdülés jutalom jellegét. Figyelemmel kísérik az idegen személyek beutalását és a külföldi csere- üdültetést is. Ezen belül azt is vizsgálják, hogy kik vettek részt külföldi csereüdültetésben ás mennyit fizettek ezert. Megvizsgálják a népi ellenőrök azt is, hogy milyen forrásból és mennyit fordítottak a vállalatok, intézmények üdülők létesítésére, karbantartására és üzemeltetésére, hogyan alakult az üdültetés költsége és milyen üdülési lehetőséget biztosítanak a dolgozók számára. Az 1970—73-as esztendők tapasztalatait összegezi majd a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Az országos vizsgálatba bekapcsolódik a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ah \ 5ta 6551 jól felszerelt, összkomfortos lakás nőtt ki a földből, a városban 75 kilométer hosszú út, 44 kilométer ivóvízvezeték és 79 kilométer csatorna épült. A fiatal város szép, változatos típusú lakóházakkal, középületekkel, parkokkal, iskolákkal, óvodákkal — 1200 gyermeket tudnak ezekben elhelyezni — bölcsődével büszkélkedhet. Művelődési központjuk, 80 ezer kötetes . könyvtáruk, a 450 ágvas kórház és rendelőintézet, a sportkombinát, a város korszerű kereskedelmi és szolgáltató hálózata, a sok szép, nagy és változatos növényzetű park, a több mint 30 köztéri szobor, nemcsak kedves színfoltjai a városnak, hanem annak bizonyítékai, hogy a város lakói jól éltek a lehetőségekkel, vonzó, korszerű települést alkottak a maguk számára. Tóth Tibor és felesége.
