Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-09 / 133. szám

Patyolatról Patyolatra piactéri és a mátraiúnedi. üz­Levonták a tanulságokat Szanálták az ÉVIÉP-et ' Jól ismert embléma: a hattyú. A hófehér hattyú, amely garancia, biztosíték arra, hogy ez a vállalat a neki átadott felső és alsó ru­haneműt, ágyneműt olyan tisztán adja vissza, hogy nyugodtan lehet rá monda­ni: mint a patyolat olyan. ' Tehát csupa öröm, boldog­ság, kedves mosoly körülötte minden, az ügyfél és a vál­lalati dolgozó olyan elégedett mindia és mindenben, hogy az már csak a mesében lé­tezik? Nézzünk ezét a Patyolat házatáján, járjunk Patyolat­ról Patyolatra, és a tények késztessenek állásfoglalásra bennünket AHOGY AZ IGAZGATÓ MONDJA * Talán nem mindenki Is­meri Egerben a Patyolat köz­ponti telephelyét a Sas úton. Igaz, nem is valami szívde­rítő látvány. Régen kinőtte már a vállalat ezt az épüle­tet amit bizonyít az is, hogy egy éve várják az új, mo­dern üzemük átadását, de csak várják. Itt, a Sas úti központban érdeklődtünk az igazgatótól, Varga lstvánnétól, milyen módon igyekszik a vállalat • lakosság igényeinek a mi­nél jobb kielégítésére? Em­lítettük a második műszakot ■ szolgáltatás fontosságát szael mintegy aláhúzva átér ma jelentőségét Megtudtuk, hogy s válla­lási idő Egerben 18 munka­nap, ami gyakorlatilag há­rom hétnek felel meg. Más a helyzet a megye másik két városában. Gyöngyösön is, Hatvanban is hetenként cse­rélik a ruhát ezekben a for­duló tehát lényegében egy Miért ez a nagy különb­ség? Tettük fel rögtön a kérdést. Mennyivel való előbbre a másik két város, mint Eger? Semmivel sem, csak az igények mértéke más és » -igeiben annyival több a munka, hogy egyelőre a 18 munkanap alá nem tud­ják leszorítani a vállalást Ha az új üzem már dolgoz­hatna. méghozzá olyan mér­tékben, ahogy szeretnék, ak­kor módosulhatna a vállalá­st idő. Ezt 5k szeretnék a legjobban, de az egy éve húzódó végleges átadás szár műkre ts érthetetlen A továbbiakban: egyetlen Izem sem zárhat be olyan címen, hogy most szállítás •sn A gyöngyösi Fő téri szar tonaak sines joga az ügyie­ké visszautasítani, ahogy a let, valamint a nyolcvanas lakótelep üzlete sem vállal­hat tizennyolc napra ruhát AHOGY AZ ÜGYFEL LATJA A gyöngyösi szerkesztősé­günkbe felháborodva állított be a Heves megyei Ruhaipa­ri Vállalat egyik dolgozója: — Elvittem a ruhát tisz- títtatni a piactéri Patyolatba. Most nem veszik át, mert szállítmány jött Egerből. Menjek vissza később. Hogy cipeljem haza ismét a ruhát? Hogyan tudjak én a munká­ból elkéredzkedni csak azért, mert a Patyolatnál áru át­vétel miatt nem foglalkoz­nak az ügyféllel? A Fő téri szalonban az egyik kedves vevő elkérte a panaszkönyvet Kifogásolta, hogy tőle nem vették át a ruhát azzal az indokkal, hogy nem tudják 72 óra alatt ki­tisztítani, tehát vigye be másnap, ö hiába erősködött, hogy neki a 72 óra nem fon­tos. Várhat tovább is a ru­hájára. Nem és nem. A mátrafüredi Patyolat át­vevő ellen az ott üdülők pa­naszkodtak. Minek van az, ha az üdülési idő, a két hét alatt nem adja vissza a ru­hát kitisztítva? Fából vaska­rika az egész Jöjjön talán három hét múlva a Dunán­túlról érkezett beutalt Mát- rafüredre a kosztümjéért vagy a baUonkabátjáért? Bezár áruátvétel alatt a déli városrész üzlete is Gyöngyösön, ahogy a hatvani Patyolat is teszi, hallottuk a panaszt AHOGY A TÉNYÉK BIZONYÍTJÁK Mátrafüreden az üzlet aj­taján a következő tájékozta­tás olvasható a táblán: nyit­vatartási hétfő, kedd, 10— 14.30-ig. Mosás: 18 nap. A piactéri üzletben közük a kedves ügyféllel, hogy két hét múlva jöhet a ruháért Kap egy bizonylatot, amiről ugyan ki nem derül, hogy a vállalási határidő mikor jár le. Ha valaki tovább érdek­lődik, akkor megtudhatja, hogy a hét első felében le­adott ruhákért a következő hót második felében lehet menni A hét második felé­ben bevitt ruhákért pedig csak a leadáshoz számított két hét múlva A gyöngyösi nyolcvanas lakótelep boltjában a követ­kezőket mondja a fiatal hölgy: — Mindenfajta ruha tisz­títását vállaljuk, tizennyolc munkanapra. ügy látszik, láthatta a kí­váncsiskodó arcán a csodál­kozást, mert még hozzá tet­te: — Hetenként viszik a ru­hát Egerbe és hozzak vissza. Tehát a ruha nyolc-tíz nap alatt is visszakerülhet. AHOGY ÖSSZEGEZHETJÜK Ügy látszik, hiába a szigo­rú igazgatói utasítás, az egyes üzletek egyéruesked- nek. Talán azért, mert a központ „messze” van, Eger­ben, az ügyfelek pedig jám­bor természetűek. Nem hep- ciáskodnak, nem rohannak azonnal .Árulkodni” az igaz­gatóhoz vagy a tanácshoz. De hogyan van mersze a mátrafüredi bolt vezetőjének kitenni a táblát a vállalási idő 18 napjáról, amikor ez egyszerűen így nem igaz? Varga Istvánná igazgató elmondta azt is, hogy a vál­lalat mindent megtesz a to­vábbi fejlesztésért Gyöngyö­sön készülnek egy pénzbedo­bós gyorsmosó szalont nyitni, ha sikerül a Fő téri szalon mielőbbi átalakítása, bővíté­se. Meglévő gépeik győzik a munkát, a vegyszerek be­szerzése is csak átmenetileg okozott nehézséget Lelkes, lelkiismeretes törzsgárdája van a vállalatnak, amelynek tagjai a háziasszonyok gon­dosságával végzik a munká­jukat. Ha tehát akad nehézség, bosszantó, érthetetlen dolog itt-ott, az vagy valami elő­re nem látható, váratlanul bekövetkezett nehézség miatt fordul elő, vagy — mi taga­dás? — a szigorú igazgatói utasítások mellőzése miatt ★ Nem akartuk a Patyolatot sem tisztára mosni, sem el­áztatni. Tükröt tartottunk, hogy a visszavert képet né­zegethessük. Az elmondottakon tűi még sok minden egyebet is fel­hozhattunk volna, de talán így is kitűnt, hogy a szol­gáltatás nagyon fontos dolog, nagyon kényes terület, mert itt nagyon érzékenyek az «emberek, hiszen mindig fi­gyelmes segítőkészséget vár­nak azoktól, akiket azért al­kalmaznak, hogy embertár­saik segítségéré legyenek. Minél nagyobb segítségre és minél xövidebb idő alatt Itt van a lényeg. G. Molnár Ferenc Nem sikerült! Röviden így lehetne summázni az 1970- ben egri székhellyel alapí­tott Észak-magyarországi Vízügyi és Közműépítő Vál­lalat bemutatkozását. A fia­tal vallalat a tervezettnél jóval szerényebb eredmé­nyeket ért el, így elkerül­hetetlenné vált a szanálása. Senki sem örül ugyan a sikertelenségnek, de szeren­csére pánikba se estek »a dolgozók, a vezetők. Ma már valamennyien tudják, hol, mikor hibáztak, miben felelősek, s hogy milyen objektív tényezők „segítet­tek” be az eredménytelen gazdálkodásba. Mindez kide­rült abból a beszélgetésből is, amelyet a vállalat múlt­járól, jelenéről és jövőjéről folytattunk Pethő László igazgatóval. A körülmények sem kedveztek — Mikor, miben történt a legnagyobb hiba? — A vállalatot az 1970-es esztendő közepén alapítot­ták, s a következő évben kezdtük el a termelőmun­kát. Ugyancsak egyik oka a rossz rajtnak, de tény: az alakuláskor már megkezdő­dött a IV. ötéves terv cél­kitűzéseinek megvalósítása, s így a tervezett beruházá­sok többségére már megkötöt­ték a szerződést a kivitele­ző vállalatok. Nem is na­gyon ismertek bennünket, így bizony nem volt köny- nyű megfelelő jövedelmet biztosító munkához jutni Heves, Borsod és Nógrád megyéktől is elsősorban olyan megbízatásokat kap­tunk, amelyek után a többi kivitelező nem nagyon sza­ladgált — Ráadásul nemsokára el­rendelték az országban a beruházási stopot is... — A döntés még nehe­zebb helyzetbe hozott ben­nünket, hiszen egy sor fej­lesztést elhagytak a me­gyék, az amúgy is szűk be­ruházási piac még kisebbre zsugorodott. Mindezekkel csak azt akarom mondani, hogy a körülmények is rosz- szul alakultak számunkra. Ne értse senki félre: nem a bi­zonyítványt magyarázzuk, de valóban olyan időben született meg vállalatunk, amikor egyrészt már volt ki­vitelezőjük a tervezett uj létesítményeknek, másrészt a beruházási stop lelassítot­ta a fejlesztések üteméi Bennünk is volt hiD3 — Gyakran erte kifogás munkájuk minőséget Is. — őszintén be kell valla­ni, hogy a vállalat megszer­vezése sem úgy sikerült, ahogyan terveztük, ahogyan szerettük volna. Több mint ezer emberre, igen sok szak­emberre volt egyszerre szük­ségünk, s bizony szép szám­mal jöttek olyanok is — tisztelet a kivételnek —, akik dolgozni sem szerettek, és a szakmai felkészültségük is meglehetősen hiányos volt. Kényszerhelyzetben voltunk, nem nagyon válogathattunk, így olyanokat is felvettünk, akiket — utólag értékelve — nem kellett volna. A terme­lés közvetlen irányítóinak egy része sem állt feladata magaslatán, s olykor-olykor még a lelkesedésükkel is baj volt De túlságosan sokáig volt türelmes, jóindulatú, megértő a felsőbb vezetés is. Hamar megbocsátottunk, hosszú határidőket adtunk, ma már látjuk: erélyesebben kellett volna fellépnünk a rend, a fegyelem megszegői­vel szemben. — A szanálás megtörtént. A vezetőket megbüntették, a vállalat tarozásainak egy ré­szét elengedték, s tulajdon­képpen tiszta lapot kaptaka bizonyításhoz. Miben változ­tattak, mit csinálnak más­képp, mint eddig7 — Kisebb lett a tervünk, s ehhez méretezve jelentő­sen csökkentettük az alkal­mazotti állományunkat A gépek egy részét értékesítet­tük. új főmérnök került a vállalathoz, s megerősítet­tük az építésvezetőségeket, a középvezetést is. Nógrád megyétől búcsút vettünk, He­ves és Borsod megyében vi­szont újabb munkalehetőség után néztünk. A két megye valamennyi beruházó válla­latával kapcsolatot terem­tettünk, a kivitelezés minő- . ségének javítása, a hatéko­nyabb termelés fokozása ér- * dekében együttműködési szerződést tervezünk kötni az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatósággal, vala­mint a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalattal. Rendkívül szigorú határokat szabtunk a költséggazdálko­dásnak, fokozzuk a gépek kihasználását, új ösztönző­rendszerünk középpontjába a minőség javítását, a terme­lékenység emelését, a rend, a fegyelem megszilárdítását állítottuk. Valamennyi meg­bízatást, feladatot időben és szigorúan számon kérünk, az üzem- és a munkaszerve­zésben rejlő lehetőségek ki­használása folyamatos fel­adatok beosztottaknak s a ve­zetőknek egyaránt. Anyagi lehetőségeink ma sem rosz- szak. a jó, a becsületes munkát tisztességesen meg­fizetjük, és természetesen mindent elkövetünk dolgozó­ink élet- és munkakörülmé­nyeinek további javítása ér­dekében is. Szebb napokat ígérnek — Az említett Intézkedé­seket hogyan fogadták a dolgozók? — Döntő többségük na­gyon is tisztességes, becsü­letes ember, értik és szere­tik is amit csinálnak, s sze­rencsére ragaszkodnak is eh­hez a vállalathoz. Teljes a2 egyetértés: többet és jobban kell valamennyiünknek dol­gozni. Nevükben is mondha­tom: bebizonyítjuk, hogy ez a kollektíva életképes, van tudása és ereje a jogosan elvárt feladatok teljesítésé­hez. Valamennyien tanul­tunk a hibákból, s ha egy kicsit el is keseredtünk a történtek miatt, de most már elsősorban mégis előre tekintünk. Munkával, tet­tekkel akarunk bizonyítani. Ez éves kapacitásunk lénye­gében lekötött, s mindent elkövetünk, hogy feladata­inknak .. maximálisan éleget tegyünk. Hiszem, hogy éz a kollektíva még egyszer nem veszti el a „partit”, s abban is biztos vagyok, hogy sok­kal szebb napok ds jönnek még vállalatunk életében ... Ahogyan mondani szokás: a baj megtörtént. A tandíj is sokba kerül ugyan, de mégsem jóvátehetetlen, ami az ÉVIÉP-nél történt. Ezért is kapott é6 érdemelt időt és lehetőséget a fiatal vállalat az újabb bizonyításhoz. Koós József Munkában ••• .. iFoto: Puskás AnikóJ Utcák füstben A jövő év orvoslást ígér Idézet Sre) Sándor városi tanácstag legutóbbi interpel­lációjából: — Nem először, s nem az én választókerületem ügyé­ben teszem szóvá a hatvani vasútállomás környékén la­kók panaszát! Villamosítot­tuk, dieselesítettük a fővona­lat, s szárnyvasutainkat a gyorsabb, tisztább forgalom érdekében. Csak éppen a „gurító" rekedt meg a múlt évtizednél. öreg trumanok és német 520-asok végzik itt naponta a szerelvények szor­tírozását, s közben füsttel, pernyével árasztják el a kör­nyéket. Tessék kimenni a Thököly. Lehel, Teleki és Fürdő utcákba, s meghall­gatni a polgárok véleményéti Miért nem lehet ezeket a gőzösöket kivonni a forga­lomból? Rövidesen avatjuk a fürdőt is. Szidjanak bennün­ket a vendégek, ha déli szél fúj, s frissen tusolt bőrükre koromszemcsék tapadnak? o o o o Mészelv Lászlóik a Thö­köly utca 30-ben laknak, né­hány száz méterre a gurító­tói. Még 1934-ben vették a kis házat, stóta férj és fele­ség nyugíjba is vonultak. Srej Sándor velünk tant, amikor a panasz nyomán hozzájuk látogatunk. — Mészely néni, mit szála gurítóhoz, a gőzmozdonyok­hoz? Bírják a füstöt? — Azzal még csak kiegyez­nénk. Négy évtized alatt volt időnk hozzáedződni. Hanem a szikrák t Leégett a keríté­sünk, s még csak kártéríté­sért se mehettünk sehova, mert nem volt a ház bizto­sítva. .. Tovább megyünk egy ut­cával. Lehel 2 b. Két család is lakja a takaros házat, de csupán Lipusz Károiyékat találjuk otthon. Az asszony egyik karján a kis Karcsi, lábánál Annamária. Amikor elmondjuk, mi járatba jöt­tünk, dől belőle a keserűség. — Ha mosok, még nyáron sem terigethetem ki az ud­varra a ruhákat. Fél óra, s belepi mindet a korom... Valamelyik nap kinthagy­tam a kisebbik gyereket,, hadd aludjon egyet a jó ta­vaszi levegőn. Hát amikor jÖ.T; Me, olyan, mint a ké- m-énykotró. Arca, ruhácská­ja csupa maszat... De végig­mehetnek . a gurító alatt, minden utcában engem iga­zolnak! , Nein házalunk tovább, me­gyünk az állom ásfőnöksegre, ahol Soós Károly megbízott vezető szívesen áll rendel­kezésünkre. — Kétségtelen, kicsit fur­csán, hat, hogy etósz csomó­pontunkon rohamos a fejlő­dés, a gurítót azonban mind­máig nem tudtuk reformálni. Elismerem a környékbeli ut­cák lakóinak jogos hábcr'fá­sát is. De meg kell monda­nom, a pillanatnyi helyzeten a magunk erejéből nem tu­dunk változtatni. Egyszerűen kevés a gép. Dieselt képtele­nek vagyunk erre a helyre irányítani. Előfordul olykor, nopv még a személy- és te­herforgalomba is be kell dobnunk egy-eev öreg. ki- mustrálásra való masinát... Azt azonban hallottam, hogy ez ügyben a Hazafias Nép­front városi bizottsága már megkereste budapesti igaz­gatóságunkat. Talán onnan jött is valami biztató. A népfronttitkárt kellene meg­keresniük. © o o o A tanáesházan, dr. Bartos Imre népfronttitkár földszin­ti irodájában. — Jól tudja Soós elvtárs, megkerestük a füstben úszó házak, utcák ügyében a bu­dapesti vasútigazgatóságot, s a válaszra nem is kellett so­káig vámunk. Néhány nap múlva jött Tóth János igaz­gató udvarias levele. Noé, nemcsak szívélyes volt ez a leirat, hanem nagyon komo­lyan., segítőkészséget tükröz­ve foglalkozott a levegőt szennyező mozdonyok ki- szu pótolásának kérdésével. Rövidre fogva, nagyon konk­réten fogalmazva ez a vas- útigazgatóság válaszának lé­nyege: Jogos, orvoslásra érett az új-hatvaniak pana­sza. s az államvasutak a le­hető legrövidebb időn belül igyekszik kivonni a haszná­latból a gurítón működő öreg gőzösöket. Egy kis tü­relemre azonban méa szük­ség van. Most folyik a lő- kösházi vonal villamosítása. Ha azzal végez a MÁV, on­nan irányítanak Hatvanba 5—6 Diesel-gépet. Tervek szerint ez évben be kell fe­jeződnie a nagy munkának, tehát a jövő esztendő elején esedékes a baj végleges ren­dezése — idézi az okmányt a népfront városi titkára. Addig még kihúzzuk. Igaz, új-hatvaniak? (moldvay) 1931 júniu* jk vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents