Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-07 / 131. szám

' BÍH KOSSUTH 8.28 Zenekari muzsika. 9.00 Egy dmlró . , . 10.05 Édes anyanyelvűnk. 10.10 iskola rádió. 10.35 Változatok a follia- témára. 11.00 Riport. 11.1« Áriák. 11.49 Kritikusok fóruma. 12-20 Ki nyer ma? 12- 35 Tánczene, 13.20 Cigánydalok. 13- 45 Riport. 14 00 Tudod-e? 14.25 Iskolarádió. 15.10 Magyarán szólva . . . 15.25 Kóruspódium. 15.40 Polkák. 15.49 Az élő népdal. 16.06 Nézőpont. 17.30 Verdi-áriák, 17.53 Díjnyertes diplomások, 18.15 Hallgassuk együtt! 19.40 Könyvhét, 1974. 20.30 Emlékezés Duke Ellington- ra. 21.23 Kamarazene. 22.20 Sanzonok. 22.50 Meditáció. 23.00 Mozart-müvek. 0.10 virágénekek, PETŐFI 8.05 Nótácsokor. 9.03 Ezeregy délelőtt. 12.03 Beethoven: IV. szimfónia. 12.39 Rádiónovella - pályázat. 13.03 Balettzene. Kettőtől — hatig . . . Zenés délután. 18.20 Falusi esték. 19.10 Népdalok. 20.28 Áriák. 21.00 Láttuk, hallottuk. 21.20 Musical-sláger?k. 21.40 Egy pálya vonzásában. 22.00 Kamarazcne. 23.15 Könnyűzene. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. 18.15 Operarészletek. 18.25 Beszéljük meg. Bayer Ilona műsora. 18.40 A Bergendi-együttes felvételeiből. MAGYAR 17.20 Hírek. 17.35 Bruno O’Ya énekel. 17.50 olaszországi vulkánok. Üti fii m 18.05 Műsorainkat ajánljuk! 18.30 öt perc meteorológia. 18.35 A KGST a világban. Magyarország a KpST-ben. 19.05 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Hazai esték. Kecskemét, Szombathely. 22.00 Tv-híradó. Kísérleti Cl.) műm 20.00 Műhely. 20.40 Tíz perc a Szovjetunióban. Tbiliszi. 20.50 Múzeum falak nélkül. V '.'oya. 21.40 Ke st'esztivál — Efc-r, 1974. POZSONYI 9.05 Néprajzi műsor. 9.35 Haldak. Tv-játék. 16.55 Bohemians Praha—Sparta Praha labdarúgó-mérkőzés. 19.00 és 21.20 Híradó. 21.45 A pikk dáma. Csajkovszkij operájának tv- változata. 23.10 Népi muzsika. I mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4. fél 6 és 8 órakor. Szikrázó lányok Pop mozi. pop zene. Színes magyar film. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Du. fel 4 és iél 6 órakor G'sinom Palkó Színes magyar film. Este fél 8 órakor A kalóz menyasszonya Színes francia film víg játék EGRI KERT Este 8 órakor Zahar Berkut GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4 órakor Napszúrás Háromnegyed 6 és este 8 órakor Életünk legszebb napja GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 órakor Életünk legszebb napja Du. fél 6 órakor Ruszlán és Ludmilla I—II. Másfélszeres helyárak! GYÖNGYÖSI KERT Este 8 órakor A boszorkánvmester HATVANT VÖRÖS CSILLAG Sötét Torino HATVANI KOSSUTH A halál válogat HEVES Aa elveszett kutya FÜZESABONY Idegen arcok PÉTERVASÁRA Kopernikusz LŐRINCI Az ezredeseket akarjuk \ színház Egerben. e.ste 7 órakor: SZERELEM IShakesjmrs-bértet) c CL zzti „Szomorúság” jeligére: Jogában áll természetesen a jelenleg érvényben levő örökö­södési törvény szerint végrende­letet vkészíteni, amelyben megha­tározza, vagyonából kire mennyit^ hagy. Másik kérdésére nem tu­dunk egyértelmű választ adni, mert nem tudjuk, miből áll az anyagi örökség, például, ha ház­rész, vagy más ingatlan, termé­szetes, hogy az örökös nevét a telekkönyvre átvezetik, s ezzel annak jogos tulajdonává válik. Talán ha kiegészítené levelét az­zal. miről van tulajdonképpen szó, bővebben válaszolhatunk. Várhelyi József, Nagytálya: Megkaptuk a beszámolót a szovjet—magyar baráti találkozó­ról, s közöltük is lapunkban. Kérjük, keressen fel bennünket máskor is soraival. Sz. János, Gyöngyös: A termelőszövetkezeti tagok betegségi segélyét keretrendelke­zés szabja meg. amely szerint azt a dolgozó tagot illeti meg keresőképtelenség címén beteg­ségi segély, aki a keresőképte­lenséget megelőző egyéves idő­szak alatt a részére megállapí­tott munkaórát, de legalább — férfi esetében, évi 150 tízórás munkanapot teljesített. A beteg­ségi segély összege nem egyön­tetű, mint az iparban. Betegségi segély összege, a megbetegedést megelőző egyévi időszakban el­ért részesedés egy napra eső ré­szének 50—75 százaléka. Emv i kevesebb, illetve a 75 százaiéi ­nál magasabb nem lehet. Mind­ezt a termelőszövetkezet alapsza­bályában rögzítik, s természete­sen ennek megállapításánál fi­gyelembe veszik a tsz anyagi le­hetőségeit. így történhetett meg, hogy az ön és betegtársa beteg­ségi segélyének összege között eltérés mutatkozott. Jogorvoslat­nak akkor van helye, ha az ön termelőszövetkezetének alapsza­bályában lefektetett szabályoktól eitérő lenne a segély összege. „Háztulajdonos” jeligére: A válasz valóban sürgős, ezért választottuk ezt a lehetőséget az Ön által megadott jeligére. A határozat ellen 15 napon belül élhet fellebbezéssel, a fellebbe­zést a községi tanácshoz, de a járási hivatal címére kell bead­nia. A fellebbezésben természete­sen meg kell indokolni, miért tartja sérelmesnek az összeget. vAdott esetben a járási hivatal­nak joga van mérsékelni a bír­ság-összegét, ha valóban a jog­szabályban előírtaktól eltérő módon állapították meg. A bír­ság kivetése azonban jogos volt, tekintettel arra, hogy engedély nélkül építkeztek. Itt hozzá kell tenni, hogy a jóhiszeműség eb­ben az esetben nem elég indo­kolás, hiszen a jogszabály isme­retének hiánya nem ment fel senkit a következmények alól. % W,;, Döaitöíi a Legfelsőbb Bíróság AMIKOR egy elvált há­zaspár 19 éves fia érettségi­zett, az apa a gyermektartás- díj fizetését beszüntette. Volt felesége azonban pert indí­tott ellene, amelyben kérte a. bíróságot: kötelezzék az apát, hogy tovább is fizessen, mert gyermekük szakmunkástanu­ló intézetben képezi magát, havi ösztöndíja 190 forint, te­hát tartásra szorul. A járás- és a megyei bíróság a kerese­tet azzal az indoklással utasí­totta el, hogy egyrészt a fiú már nagykorú, másreszt a ., II, gimnáziurrvbc>l annak ide­jén kimaradt, állásba ment ,fés csak egy évvel később, esti tanfolyamon folytatta ta­nulmányait. Ilyen körülmé­nyeit között, ha szakiskolá­ban akarja továbbképezni magát, ez már nem tartozik a szükséges tanulmányok kö­rébe. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül he­lyezte és az apát tartásdíj fi­zetésére kötelezte. — A családjogi törvény ér­telmében a munkaképes le­származott is jogosult tar­tásra, ha szükséges tanulmá­nyai folytatása érdekében er­re rászorul — hangzik a ha­tározat. — Szükséges tanul­mányok folytatásán általá­ban az életpályára előkészítő szaktanfolyamok, valamint a főiskolai és egyetemi tanul­mányok folytatását kell ér­ten. A középiskola sikeres el­végzése után valamely szak- képzettség elnyerését nyújtó tanfolyamot is ilvennek kell tekinteni. Ebben az esetben a gyermek jelenlegi tanulása, mivel életpályára előkészítő képzésről van szó, ennek mi­nősül. — A nagykorú gyermek ál­talában csak folyamatos ta­nulmányok esetén követelhet tartást. Ha a középiskola be­fejezése’után hosszabb idő telt el, akkor abban a kér­désben. hogy a főiskola, vagy az egyetem nappali tagoza­tán történő továbbtanulás idejére a szülőtől elvárható-e a tartásdíj fizetése, vagy pe­dig a gyermekkel szemben jogosan támasztható az a kö­vetelmény, hogy továbbkép­zését esti, vagy levelező ta­gozaton folytassa. — az ösz- szes körülmények gondos ■ mérlegelésével kell á. -.st foglalni. A folyamatosságot nem szakítja meg a főiskolai, illetve egyetemi tanulmányok előtt megkívánt egv-két éves gyakorlati munka, sorkatonai szolgálat, betegség, vagy más rendkívüli ok. EBBEN az esetben a gyer­mek a gimnáziumból kima­radt, egy évet veszített, majd esti tagozaton érettségizett. Ez nem tekinthető a tanul­mányok megszakításának, amely megszüntetné az apa tartásdíjfizetési kötelezettsé­gei. Korábbi nfűnkaheiyén nem szerezhetett szakkép­zettséget, s nem kívánható tőle, hogy továbbtanulás he­lyett ezt a foglalkozást foly­tassa. Egy munkás súlyos üzemi balesetet szenvedett, és fel­épülése után rokkantálilo- mányba helyezték. Ezért, volt munkaadójával szemben, pert indított, rokkant-nyup iíja és korábbi fizetése közli külön­bözet megtérítéséért. A kere­settel szemben a vállalat arra hivatkozott, hogy az üzemi orvos véleménye szeirnt a munkást nem baleseti sérü­lései, hanem betegségé miatt nyugdíjazták. A járásbíróság részben helyt adott a kere­sletnek. A jogerős ítélet el­len emelt törvényességi óvás­ra a Legfelsőbb Bíróság ezt a döntésit hatályon kívül he­lyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új hatá­rozat hozatalára utasította. A HATÁROZAT indoko­lása szerint az Igazságügyi Orvosi Bizottság véleménve alapján a rokkant munkaké­pesség csökkenése 50 száza­lékban baleseti eredetű. Munkaképességének több mint kétharmadát elvesztet­te; az ítélkezési gyakorlat szerint 67 százalékos rok­kant! Nem a dolgozó egész­ségi állapota okozta a kere­setveszteséggel járó munlka- kéoességcsökkenést, hanem a baleset. A vállalat pedig — a sérelemből származó mun­kaképesség-csökkenés száza­lékos mérvétől függetlenül — a teljes kárért felel! Az igaz­ságügyi orvosszakértő hatá­rozottan leszögezte, a bal­eset tette képtelenné eredeti foglalkozásának folytatására. Hajdú Endre Ependi. Türkméniában miiideuekiből mosolyt csal ki ez a név. A szegényeket védelmező vidám tréfacsiná- lóról nemzedékről nemze­dékre szállnak a mesék. Íme néhány történet: — Ettél már halvát? — kérdezték egyszer Ependít. — Nem. Sehogyan sem tudok csinálni magamnak Amikor van lisztem„ nincs Teher próba Mint ismeretes, a Csdszdf- uszoCát szétnyitható', alumí­nium tetővel fedik he. Mi­előtt a hatalmas elemeket legyártanák, a szerelvényt teherpróbánuk vetik alá. Da­ru. segítségével fokozatosan helyezik fel a súlyokat és közben műszerrel mérik a donga alakváltozását. (MTl-foto — KS) Uj lendül©! a baromfilenyeszfésben NYOLC-TlZMILLIÁRD fo­rint jelentős összeg, különö­sen ha tekintélyes hányada dollárban osördül az aszta­lon. A magyar baromfite­nyésztés pedig évenként nagyjából ekkora értéket produkál. És még csak azt sem lehet mondani, hogy a hazái fogyasztó elől visszük külföldre a csirkecombot, vagy a kacsapecsenyét. Mert miközben — különösen egyes cikkekben — nagyhatalom­nak számítunk a világpiacon, az itthoni fogyasztás is ba­romfihúsból negvedik, tojás­ból nyolcadik helyen áll a világranglistán. A hazai baromfitenyésztés az elmúlt esztendőkben cák- cakfeos pályát futott. Az el­múlt évtizedben a termelés meredeken ívelt felfelé, az­után bizonyos megtorpanás következett be. Ugyanis a szakemberek vitatkozni kezd­tek. hogy érdemes-e nekünk a fejlesztéshez drága fehér­jetakarmányt behozni kül­földről, miközben az elhelye­zési piacok nem is látsza­nak mindig biztosnak. A ter­melők viszont azt tapasztal­ták, hogy. egyéb termelési ágakban többet hoz a befek­tetett forint, mint a baromfi üzemágban. A termelés nem esett visz- sza, de ez a kettős ok meg­törte a fejlődés iramát. Az érdekeltek egy ideig „nem figyeltek oda” eléggé a ’ba­romfitenyésztésre. Ez me­gint két következménnyel járt. Egyrészt elhanyagolták a beruházást. Nem moderni­zálták az épületeket, nem cserélték ki a lassanként el- h aszná 1 ód ó berendezéseke t. Másrészt viszont meglazult a baromfitelepeken az az ir­galmatlan fegyelem, amely nélkül ma már nem képzel­hető el eredményes terme­lés. BEKÖVETKEZETT az a helyzet, amit a szakemberek a maguk kacifántos modorá­ban úgy fejeznek ki, hogy „a genetikailag lehetséges pa­raméterek és a realizált pa­raméterek színvonalában fo­kozódó eltérés nyilvánult meg.” Ezt magyarul úgy mondják, hogy a tudomány és a technika egyre tökélete­sebb fajtákat, takarmányta­pokat, eljárásokat, és gépeket kínált, .. de mi ezeket nem használtuk ki, ezért a lehe­tőségek mögött egyre jobban elmaradtunk. Most léptük át az újabb fordulat küszöbét. Eldőlt a vita: érdemes a baromíite- . nyésztéssel foglalkozni, a ha­zai kereslet emelkedik és a külső piaci elhelyezés is biz­tosítottnak , látszik, csak per­sze azt kell termeim, amit a vevő kexes. És akkor’ a dollárban kifejezett árak is kedvezőek lesznek. A barom­fitenyésztés ismét elérheti régi jövedelmezőségét, de nem úgy, hogy a termelők az áruért többet kapnak, ha­nem úgy, hogy olcsóbban ál­lítják elő. Ehhez a cselekvés láncszemeinek egybekapcso­lódó sora szükséges. Jó példáért nem kell kül­földre .menni, mert amint tíz évvel ezelőtt voltak, úgy ma is vannak — sőt nagyobb számban — idehaza is világ- színvonalon termelő üzemek. Ezeknek a példáját kell kö­vetni. És szakosodni kell. Egy üzemben ma már csak egyfajta baromfival, egyféle műveletet érdemes elvégezni. Tehát vagy tojást termelni, vagy pecsenyecsirkét. Vagy beíogni való libát előállíta­ni, vagy libát hizlalni, és így tovább. A kistermelők szerepe változatlanul nagy, de a szabály a kisemberekre is érvényes. Termelésüket szervezni kell úgy, hogy le­pjen, aki előállítja számukra az alapanyagot, a takarmány- tápot, legyen akitől megta­nulják a változó módszereket és legyen, aki garantáltan átveszi a termést. Mindezek között pedig légy egy, aki a teljes folyamatot átfogja, kézben tartja, FAJTAKÉRT SEM kell külföldre mennünk, mert ta­lán az egy libát leszámítva, hazai nemesítésben és hibri- dizálásban jobban állunk, mint a szocialista tábor töb­bi országai. Épületünk is van elegen­dő, újat építeni nem, vagy alig keüi De a meglévők ala­pos, átformálásra, rekonstruk­cióra szorulnak és még in­kább érvényes ez a jelenleg alkalmazott gépekre, beren­dezésekre, szakkifejezései: a Ependi olajam, ha meg olajam van, lisztem nincs. — Hallod-e, Ependi, te már annyi esztendőt megél­tél, és mégsem tudtál ma­gadnak lisztet és olajat sze­rezni? — Mikor lisztem is, ola­jam is volt, akkor sohasem voltam otthon — felelte Epe ndi. Ependi a tengerparton sé­tált. Nagy szomjúság gyö­törte, ivott hát a sós vízből. Erre még jobban meg­szomjazott. Elment édes vi­zet keresni. Amikor talált és eloltotta szomját, vizet vett a sapkájába és beleöntötte a tengerbe. — Ne hencegj, te tenger, hogy olyan hatalmas vagy — mondta. — Neszet kós; kell: told meg, milyennek lennie az igazi víznek! ★ Gyermekkorában Ependi < egyszer bemászott egy ide-' gén kertbe. Meglátta a gaz­da és mérgesen rákiáltott: — Mit keresel azon a fán? ' — Csalogány vagyok —; mondta Ependi. — Ezen a ‘ fán szoktam dalolgatni. — No, ha így van, akkor j énekelj csak, hadd halljam; — szólt a gazda. Ependi rázendített. De; olyan förtelmes hamisan, hogy még a közelben legelé­sző szamár is tüstént elinalt. — Szerinted így dalol egy J csalogány?! — kérdezte fe- ' nyegető hangon a gazda. — Most tanulok énekelni '< — mondta Ependi —, én í még csak kezdő csalogány '■ vagyok. Fordította: ... _ Zmernsik^ László technológiára, Az eddigi „egy­rétegű” baromfitenyésztést most több rétegben kell csi­nálni. Eddig ugyanis az úgy­nevezett mélyalmon, a pad­lón, egy szintben kapirgáltak az aprójószágok. És legfel­jebb apró kerítések osztották tágas kockákra a csarnokot. Ma már ketrecekben kell el­helyeznünk a baromfit és a ketreceket több rétegben rakni egymás fölé. így ugyan­azon épületben többszörös létszámú állománnyal dol­gozhat a termelő. Persze egy ilyen zsúfolt csarnokot másként kell szel­lőztetni, a ketrecben tartott jószágot másként kell etetni itatni és ha az tojást termel, kell olyan gép is, amely au­tomatikusan összegyűjti a tojást. És mindehhez ismét kell, sőt most még jobban kell az a bizonyos irgalmatlan fe­gyelem. A rendszergazdák az összes szükséges kellékekkel a teendők pontos leírását is szállítják. Ezt milliméterre és másodpercre kell, betarta­ni, mert a mai színvonalon m ás módon már nem lehet termelni. És valakinek gon­doskodnia kell arról is, hogy azok a zsákok, amelyekben a takarmánytápokat szállítják, pontosan olyan összetételű keveréket tartalmazzanak, mint amilyent a zsákon le­vő felírás mutat. Ma ugyan­is még elég sok az eltérés, ami tovább súlyosbítja a gondokat. A KORMÁNY A rekon­strukcióhoz harminc százalé­kos vissza nem térítendő ál­lami támogatást biztosít. A konjunkturális helyzetben le­vő lúdtenyésztés épületeihez egyedi elbírálás alapján öt­ven százalékosat. Az érde­keltek felfigyeltek ezekre a lehetőségekre. Országszerte a baromfitenyésztési kedv fellendülése tapasztalható. Megyénkben is nagy mér­tékben növekedett a barom- fitenyésztési kedv az utóbbi időben. Korábban csupán néhány termelőszövetkezet­ben foglalkoztak nagyobb volumenben barom fi tenyész­téssel. Alig egy évvel ezélőtt készült el a Füzesabonyi Ál­lami Gazdaság egykori ser­téstelepén — a telep telje* mintegy ötmillió forintos kor­szerűsítésével, illetve átala­kításával —, amely a megye legnagyobb baromfitelepe. Kedvet kaptak az ágazat fej­lesztéséhez a karácsondi, a bodonyi közös gazdaságok is, s változatlanul tartják a korábbi évek színvonalát Szihalmon, Nagykökényesen, Kápolnán, nem beszélve az immár országos hírű egerszó­lati lúdtenyésztő telepről. SOKAN MEGFORDUL­NAK mostanában a hatósági irányítással, tervezéssel, ku­tatással foglalkozó szervek­nél, s azok alig győznek vá­laszolni az érdeklődők kérdé­seire. Úgy tűnik, hogy ez az esztendő valóban a fordulat ideje lesz, a baromfitenyész­tők legyűrik a részben ma­guk teremtette akadályokat és ismét számíthatunk a ré­gi szép lendületre, a hazai ellátás és a dollárbevételek további javulására. F. B, 1974. június yéalafc

Next

/
Thumbnails
Contents