Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-30 / 151. szám
Ä közművelődés a szocialista tudat formálásának egyik fontos eszköze (Folytatás az 1. oldalról) művelődés feltételei. Kiszélesedett a rendszeresen művelődök köre, bővültek a lakosság különböző rétegeinek kapcsolatai a kultúrával. A dolgozók tömegesen ismerték meg a korszerű, szocialista és az egyetemes emberi kultúra értékeit. A műveltség emelkedése tükröződik a mindennapi életben. Nőtt a társadalmi-politikai céljainkkal azonosuló és érte aktívan cselekvő dolgozók köre, csökkent a szocializmustól idegen eszmék befolyása. Emelkedett a korszerű termeléshez szükséges felkészültség, a munkakultúra. Egyre szélesebb körben válik az életforma szerves részévé a szabad idő hasznos eltöltése, a kulturált szórakozás. Legnagyobb mértékben a munkásság műveltsége és szakképzettsége emelkedett. Ez kulturális fejlődésünk legfontosabb eredménye. A falusi lakosság műveltsége és művelődése a munkaköri és életmódbeli különbségektől függően, differenciáltan fejlődött Az értelmiség száma, szakmai és korösszetétele is kedvezően változott A szakmunkások száma 1970-ben több mint 34 ezer fő volt, mintegy kétszerese a tíz évvel előbbinek. 1960-ban a 16—39 éves korosztálynak 42 százaléka, 1970-ben már 76 százaléka végezte el a megyében a nyolc általános vagy annál magasabb iskolát. A filmszínházakat évente mintegy 2 millió 200 ezren, a múzeumokat mintegy félmillióan látogatják. Könyvtárainknak 77 ezer beiratkozott olvasója van. Az amatőr csoportokban több mint 15 ezren találnak hasznos elfoglaltságot. A politikai napilapoknak 73 ezer, a folyóiratoknak 227 ezer olvasója van. A rádióelőfizetők száma 81 ezer, a televízió-előfizetőké 73 ezer fő. A művelődés alapvető eszközei és lehetőségei a megye lakossága számára javu- ló színvonalon biztosítottak, bár rétegenként és településenként ma is jelentősek a különbségek. Jelenleg 100 művelődési otthon típusú intézmény, 145 közművelődési könyvtár, 140 filmszínház, 12 múzeum és kiállítóhely van a megyében, összesen 700 közművelődési káder dolgozik, ebből 216 főhivatású, 484 részfoglalkozású. A főhivatá- súaknak 23 százaléka párttag, 16 százaléka rendelkezik politikai iskolai végzettséggel, 36 százaléka felsőfokú, 36 százaléka középfokú, 28 százaléka pedig általános iskolát végzett Közművelődési munkánk fogyatékosságai Az eredmények bemutatása után arról szólt az előadó, hogy megyénk dolgozóinak műveltségi szintje mindezek ellenére még elmarad a szocialista építőmunka mai követelményeitől. Az elmaradás oka egyrészt objektív lehetőségeink korlátozottságában, másrészt közművelődési munkánk fogyatékosságában keresendők. A megyei párt-végrehajtóbizottság 1973. évi értékelésével összhangban megállapítható, hogy az elmúlt években a termelési feladatok megoldása mellett, gyakran vezetőink, pártszervezeteink nem látták eléggé világosan a művelődés, a műveltség jelentőségét a termelésben, a szocialista társadalom építésében. Nem tudatosodott min- 'denütt, hogy a dolgozók politikai, szakmai és általános műveltsége egyaránt fontos. Az sem érvényesült kellőképpen, hogy a műveltséget lebecsülő nézetek elleni küzdelemben a vezetőknek személyesen is példát kell mutatniuk. A közművelődés sem volt felkészülve a társadalmi, gazdasági fejlődés teremtette új helyzetre, és a televízió elterjedése következtében szükségessé váló, tartalmi és formai megújulásra. A pártalapszervezeteknél •iig szerepelt önálló napirendi pontként a közművelődés, a tagság műveltsége. A pártszervek és a pártalapszerve- zetek nem kaptak és nem adtak rendszeres tájékoztatást a közművelődés időszerű kérdéseiről, elvi és gyakorlati problémáiról. Nem érvényesítettük következetesen a közművelődési intézmények vonatkozásában a pártellenőrzést. Az alapszervezetek tevékenysége a közművelődés terén gyakran egy-egy akció megszervezésére korlátozódott. A tanácsok sokat tettek azért, hogy a közművelődésnek korszerű objektumai legyenek. Azért viszont már kevesebbet, hogy az intézmények működési feltételeit biztosítsák. A helyi tanácsok közművelődést irányitó munkája gyakran formális, csak a tervek jóváhagyására szorítkozik. A végzett tevékenységet nem kísérik figyelemmel és nem kérik számon. Nem érzékelnek olyan helyi társadalompolitikai jelenségeket, amelyeknek megoldásában a közművelődésnek hatékony segítséget kellene adni. E területen is jellemző, hogy a tanácsok irányító tevékenysége kimerül egy- egy kiemelt rendezvény, ünnepség előkészítésében, lebonyolításában. A sokszektorú közművelődés koordinációjának érvényesítése érdekében az elmúlt másfél évtizedben több formával kísérleteztünk. Kulturális bizottságok működtek a pártszervek mellett, majd a tanácsokhoz kapcsolódva szerveztünk bizottságokat, megyei, járási és városi népművelési tanácsokat. A különböző társadalmi és tömegszervezeteknél meglevő bizottságokban kialakult a kölcsönös képviselet gyakorlata, ezek azonban nem tudták megoldani a koordinálást, csökkent az állami irányítás hatékonysága és felelőssége is. Az üzemek gazdasági és politikai vezetői többet tehettek volna a munkahely kulturális életéért, az ott dolgozók művelődésre, önművelődésre. való késztetéséért. A közművelődési intézményeinkben, az intézményhálózathoz, a közművelődéssel szemben támasztott társadalmi igényekhez viszonyítva, kevés a szakképzett, függetlenített káder. Legrosszabb a helyzet a művelődési otthonhálózatban, ahol a füg- getlenítés csak 15 százalékos. A népművelők kiválasztásánál nem mindig számolnak azzal, hogy ez a hivatás magas fokű marxista tudatosságot, szociológiai, felnőttpedagógiai, művelődéspolitikai és lélektani ismereteket kíván. Nagymértékű a fluktuáció is, évente mintegy 15—20 százalékos. Oka az alacsony bérezés, gyakran a társadalmi megbecsülés hiánya, a pihenőnapokon végzendő, esetenként a napi nyolc órát is jóval meghaladó munka. A kulturális kiadásokra tervezett összegek esetenként nem a munkástömegek köz- művelődési ellátottságának érdekében kerülnek felhasználásra. Jelentős kívánnivalót hagy maga után a közművelődési intézményeink állapota is. Az épületek jelentős része elavult, s még az újonnan épültek között is akad korszerűtlen és gyakran elmaradnak a követelményektől. Növekedett a munkások műveltsége A továbbiakban a munkás- művelődésről beszélt dr. Sipos István. Jelenleg közel százezer az aktív munkásaink száma. Gyarapodott műveltségük, fejlődött öntudatuk, erősödött vezető szerepük, fejlődött politikai aktivitásuk, javultak élet- és munkakörülményeik. Ehhez hozzájárult a közművelődés Is. Néhány nagyüzemünkben példamutató eredmények születtek a munkások művelődésének vállalati ösztönzésében, irányításában és szervezésében. A szocializmus politikai hatalmában, a tudományos és technikai forradalom megvalósításában a munkásosztály egyaránt vezető szerepet tölt be. A szocialista nemzet vezető erejének műveltsége és művelődése a megye egész lakossága számára döntő fontosságú. A szocialista kultúra bázisa elsősorban a munkásosztály — hangsúlyozta az előadó. — Aktiv részvétele nélkül a szocialista kultúrát nem lehet eredményesen fejleszteni. Ebből következően-, a munkásság műveltségének emelése legfontosabb művelődéspolitikai feladatunk. A tennivalókról: feladat, hogy a közművelődés szolgálja még tudatosabban a munkásöntudat, az osztályszemlélet erősítését. Segítse elő, hogy gondolkodásban, szemléletben, magatartásban is minél előbb munkássá váljanak azok a fiatalok, nők, volt mezőgazdasági dolgozók, akik az elmúlt években kerültek az iparba. Fokozni kell a szakmai képzés és továbbképző rendszerességét, tervszerűségét, emelni kell színvonalát. Nagyobb figyelmet kell fordítani az üzemi általános és középfokú felnőttoktatás szervezésére, a jó tapasztalatok széles körű hasznosítására, a felnőtt szakmunkásképzés és szakközépiskolai képzés hatókörének bővítésére, az üzemekben folyó munkástovábbképzés tartalmas, színvonalas megszervezésére. Ehhez adjanak segítséget az üzemek, a társadalmi sférvek, a tanácsi művelődésügyi szervek egyaránt. Ösztönözni kell a hagyományos mun kisművelőd é.si formák ápolását és a mai feltételeknek megfelelő továbbfejlesztését, különös figyelemmel a munkáskórusok, zenekarok, színjátszó csoportok tevékenységére. A munkásmflvelődés fejlesztését szolgáló vezető-szervező munkában vegyük figyelembe megyénk munkásságának belső rétegeződését, az egyes munkásrétegéit közötti különbségeket és művelődésüket ennek megfelelő differenciáltsággal szervezzük A kulturális nevelőmunkában támaszkodjunk a legön- tudatosabb munkásokra, a kommunistákra, a szocialista brigád- és törzsgárdatagok- ra, a szakmunkásokra és az érettségizett munkásokra. A munkásművelödés bázisát a kiemelt nagyüzemek képezzék. Különösen nagy szerepük van a munkásművelődésben a szocialista brigádoknak. El kell érni, hogy a szocialista brigádok ne csak termelési közösségek legyenek, hanem művelődési közösségekké is váljanak. A szocialista brigád- mozgalom eredményei a politikai nevelőmunkában, a szocialista demokrácia, a közgondolkodás, az életmód és magatartás formálásában, a cselekvő közéleti aktivitás ösztönzésében azokban a kollektívákban érvényesülhetnek a legpéldamutatóbban, ahol a termelési vállalások teljesítése mellett nagy gondot fordítanak a tervezett művelődési programok teljesítésére is. A művelődési intézményeknek is munkásorientációjuknak kell lenniük. Ennek ma az a fő kritériuma, hogy munkájukban mennyire veszik figyelembe a munkásság rétegződését, mennyire ismerik fel, hogy a munkások iskolai végzettsége, anyagi lehetőségei, ismeretei, életformája mennyire eltérhet egymástól. A művelődési intézményeknek olyan programot kell kialakítaniuk, amely alapjává válik a munkásság és az intézmények közötti szoros kapcsolat kialakításának. Különös figyelmet kell fordítanunk a bejáró munkások, a munkásszállások lakói, a segéd- és betanított munkások művelődési igényeinek a felkeltésére. A bejáró munkások művelődési feltételeinek javítása érdekében az üzemek fordítsanak nagyobb figyelmet a lakóhelyek kulturális támogatására A munkásműveltség fejlesztésében Sok feladatuk van a munkásosztály céljait megfogalmazó. érdekeit kifejező és képviselő politikai és társadalmi szerveknek is. Nem tekinthetik ezt a kérdést valamiféle másodlagos jelentőségű „reszort”-területnék. Abból kell kiindulniuk, hogy a munkásosztály fejlesztésének, kulturális aktivitásának kibontakozása alapvető fontosságú osztályérdek, vezető szerepe érvényesülésének szerves része és lényeges fettétele. A parasztság művelődésügye A megye mezőgazdaságában az utóbbi másfél évtizedben végbement változások — a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a termelőszövetkezetek megerősítése, a mezőgazdaságpolitika új vonásai és eredményei, a szakemberekkel való ellátottság nagyarányú növekedése, az ösztönzés, a gépesítés, a kemizaá- lás és a kísérletezés általánossá válása — a parasztság tudati-műveltségi forradalmát nak gyors továbbfejlesztését sürgetik. A termelőszövetkezeti parasztság műveltségének emelése a lehetőségek differenciált felhasználását igényli. A műveltségi hiányokat pótló, alapozó és igényformáló nevelőmunka eszközeit szükséges a jövőben jobban felhasználni. A Dél-Heves megyei és az Eger—Gyöngyös vidéki Tsz- szövetségek a jövőben még jobban orientálják a termelő- szövetkezetek vezetőségeit, oktatási és kulturális bizottságait a kulturális alapok észszerű felhasználásában. Segíti sék hatékonyabban a termelőszövetkezeti tagok általános szakmai és politikai műveltségének emelésére irányuló munkát, a parasztságnak a közművelődési tevékenységbe való bevonását. Az eddigieknél tudatosabban kell építeni a tömegkommunikációs eszközök lehetőségeire, mindenekelőtt. a televízióra és a sajtóra. A művelődési feltételek fejlesztésekor elsősorban a nagyközségek, körzeti központok megfelelő ellátásáról kell gondoskodni. A falun élő lakosság kulturális viszonyainak javításakor szükséges jobban figyelembe venni a munkások, alkalmazottak és a növekvő számú értelmiség igényeit, szokásait is. A szakmai, irányítás fejlesztésével, a szervezési, anyagi feltételek javításával támogatni kell a népművészeti hagyományokat ápoló, a köz- életiség sajátos formáját kínáló mozgalmakat, rendezvényeket. Gyakrabban kell megszervezni a munkás öntevékeny művészeti csoportok és a falusi népművészeti együttesek közös rendezvényeit. Az értelmiség feladatai Erről szólva többek között elmondta az előadó: A közművelődési munka végzésében alapvető szerepe van az értelmiségnek. Megyénk szocialista értelmiségének jelentős része eddig is áldozatkészen és fáradhatatlanul kivette részét ebből a munkából, Ugyanakkor azt is él kell mondanunk, hogy az értelmiség számottevő rétegei mindmáig nem kapcsolódtak be eléggé a közművelődés nagy feladatainak végrehajtásába. Ez utóbbi tény összefügg azzal is, hogy egyes értelmiségieknél fellelhető még a szakbarbárság, a közművelődés és az önművelés iránti közömbösség. A jövőben arra kell törekedni, hogy megyénk értelmiségének valamennyi rétege kapjon több közművelődési megbízatást. Különösen a termelő szférában és az egészségügyi területen dolgozó értelmiség körében szükséges növelni a közművelődési jellegű társadalmi megbízatásokat. Az értelmiség közművelődési tevékenységét fontos társadalmi munkának kell tekinteni és ennek megfelelően el kell ismerni é^ meg kall becsülni. Az ifjúság politikai és kulturális nevelés© Megyénk társadalmi fejlődésének, a jövőért érzett felelősségünknek fontos kérdése az ifjúság tervszerű, céltudatos politikai és kulturális nevelése. Minden erőnkkel arra kell törekednünk — ebből jelentős részt kell vállalnia a KISZ-nek —, hogy fejlesszük az ifjúság rendelkezésére álló művelődési lehetőségeket, de úgy, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb gondot fordítsunk a tartalmi és a módszerbeli megoldásokra. Az ifjúság kulturális nevelésében nagyobb eszmei biztonsággal és elvi következetességgel kell a kulturális szolgáltatások, a közösségekben folyó művelődés-szórakozás tartalmát befolyásolni, alakítani. A fiatalok körében gondoskodni kell a szocialista eszmeiségű kultúra hatékonyabb terjesztéséről. Fontos feladatunk az ifjúság kulturális igényeinek formálása, a permanens művelődés iránti készségek fejlesztése. Ebben a családnak és az iskolának is rendkívül fontos szerepe van. Minden feltételt biztosítanunk kell ahhoz, hogy a fiatalok az általános iskolát a tanköteles korban végezzék el. Akiknek ez nem sikerül, azok számára külön tanfolyamokat, vizsgaelőadásokat kell szervezni. Ezt tanulmányi ösztönzőkkel, a meglévő rendelkezések jobb felhasználásával is elő kell segíteni. Szervezettebbé és tudato- sabbá kell tenni a tanórán kívüli nevelőmunkát, fejleszteni. szükséges a közművelődési intézményekkel való kapcsolatot. Minden módon, összes erőnkkel — szakmailag színvonalasan, politikailag elv- szerüen — támogassuk az aktivizáló, közösségteremtő formák kibontakoztatását, s a fiatalokban meglévő közösségi igényt szocialista tartalommal kell megtöltenünk. Ennek tudatában kell foglalkoznunk a klubok, az öntevékeny formák, az irodalmi színpadok, az amatőr színjátszó csoportok és minden egyéb hasonló lehetőség megteremtésével, illetve a meglévők jó tapasztalatainak elterjesztésévé. Ezért felelősséggel tartozik minden vezető, minden pedagógus és népművelő, valamennyi intézmény, amely közművelődési feladatot lát el Nagyobb gondot a nők művelődésére Megyénk szocialista gazdaságának gyors fejlődése, a 6zakosodó termelés egyre több nő számára biztosít munkaalkalmat. A nők nagymértékben me gnövekedett és egyre növekvő részvétele a termelésben és a közéletben megköveteli szákképzettségük, iskolai végzettségük, általános műveltségük emelését, közösségi magatartásuk fejlesztését. A nők körében végzendő művelődési munkának jobban kell igazodnia a munkahelyi, a családi és gyermek- nevelési feladatokhoz. A nők művelődését — kiemelten — a legtöbb nőt foglalkoztató nagyüzemekben változatos formában, szabad idejük és sokirányú elfoglaltságukat figyelembe véve kell szervezni. Közéleti, politikai cselekvésük bővítése, tervszerű politikai képzésük révén szükséges művelődési igényeiket fejleszteni, a meglévő, már kialakult igényeiket pedig helyzetükhöz rugalmasabban alkalmazkodó programokkal, szolgáltatásokkal kell kielégíteni és formálni. Érvényesíteni kell káderpolitikai elve nket Ezután arra utalt az előadó, hogy a Központi Bizottság határozata nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a közművelődésben következetesen kell érvényesíteni a káderpolitikai elveket. A munka ideológiai-politikai jellegére való tekintettel — hangsúlyozza a határozat különösen fontos, hogy a politikai, szakmai, emberi követelmények együttesen érvényesüljenek. Az intézmény- vezetők kiválasztásénál nagy gonddal é$ felelősséggel kell eljárni. Ezzel összefüggésben a megyei párt-végrehajtóbizottság javaslata — a megyei helyzetképet, a tényleges szükségleteket figyelembe véve — nem véletlenül állapítja meg: , „a mi műveltségi eszményünkben az ideológiai, a politikai, a szakmai és általános műveltség egységet alkot, a művelt ember az, aki rendelkezik a munkaterületének jó ellátásához szükséges ismeretekkel, tudását a gyakorlatban felhasználja, s emberi magatartásában is példamutató.” Ez az elvárás dialektikusán kapcsolódik azokhoz a továbbképzési igényekhez, amelyet a KB-határozat általánosságban, a végrehajtó bizottság konkrétan előír. Annak alátámasztására, hogy ez mennyire jogos és szükség- szerű igény, a továbbiakban példákat sorolt fel az előadó, bizonyítva, milyen téves nézetek találhatók a közművelődés megítélésénél, még egyes vezetőknél, testületeknél .is, amelyek önmagukban is szemléletesen mutatják a közművelődés területén még fellelhető eszmei állapotot, és alátámasztják a megfogalmazott igényt: egyértelmű, határozott, intenzív ideológiai, politikai továbbképzésre, illetve a megfogalmazott káderpolitikái elvek következetes alkalmazására pan szükség. Legyen a pártmunka szerves része Ezután a pártszervezetek feladataival foglalkozott a beszámoló. A közművelődés jelentőségének felismerésében és elismerésében rendkívüli fontossága van a pártszervezetek követelményt támasztó, orientáló tevékenységének. Ebből adódóan tovább kell erősíteni a pártszervezetekben a közművelődési munka tekintélyét, fokozni megbecsülését. Ennek papján egyértelmű a párt 'éíyárása: a kulturális nevelőmunka legyen a pártmunka szerves része! Ebből az is következik, hogy szorosabb kapcsolatot kell teremteni a közművelődés és a tömegpolitikai munka között. Nagyobb gondot kell fordítani minden alapszervezetben a párt kulturális politikája megismertetésére, a tájékozódás, tájékoztatás rendszerességére, színvonalának emelésére, a kulturális nevelőmunka hatékonyságának növelésére. A pártszervezeteknek nagyobb követelményeket kell támasztaniuk a párttagok mfL vetődésében is. A pártszervezeteknek szembe kell szállniuk a műveltséget1 lebecsülő, a termelést, az önművelést, az aktív kultu- rálódás jelentőségét vitató nézetekkel és gyakorlattal. A különböző pártszerveknek és pártszervezeteknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a művelődéspolitikai elvek megismertetésére. Ösztönözni kell azoknak a feltételeknek a kialakítását, amelyek személyesen is érdekeltté teszik a dolgozókat a műveltségi szint emelésében, a folyamatos művelődésben. A pártszervezetek következetesen érvényesítsék a munkahelyi közösségek, mindenekelőtt a szocialista brigádmozgalom kulturális nevelő szerepét. Ellenőrizzék a vállalatoknál, intézményeknél és szövetkezeteknél a kulturális alapok fel- használását, követeljék meg a gazdasági vezetőktől a köz- művelődési tevékenység támogatását. Befejezésül néhány szervezési jellegű feladat elvégzésére hívta fel a figyelmet az előadó, majd e szavakkal zárta az előterjesztést: A közművelődés a szocialista tudat formálásának egyik fontos eszköze, tehát a köz- művelődési tevékenységet ideológiai, politikai munkának kell tekinteni, s ezt figyelembe véve kell biztosítani méltó megbecsülését, személyi, szervezeti és anyagi feltételeit. ■ír Az előterjesztett napirendet a megyei pártbizottság megvitatta és határozatot hozott végrehajtására __ Papp János
