Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-28 / 149. szám
Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka; f (Folytatás az 1. oldalról) anyagoknál, tüzelőanyagoknál a kormány megbízásából az árhatóságok megvizsgálják, hogy milyen mértékben kell a fogyasztói árakat módosítani. Ezzel egyidejűleg azt is kidolgozzuk, hogy milyen jövedelemnövelő intézkedéseket tegyünk a munkások és alkalmazottak, a nyugdíjasok, járadékosok és a gyermekgondozási segélyben hogy nagyobb hozamokat érjünk el a tervezettől tavaly még elmaradó zöldség, burgonya és cukorrépa termelésében is. A vállalatok nyeresége — ideértve a nem mezőgazdasági szövetkezeteket is — 110 milliárd forint volt, 18 százalékkal több, mint az előző évben. A mezőgazdasági szövetkezetek nyeresége 33 százalékkal nőtt, elérte a 13 milliárd forintot. Kádár János és Benkei országgyűlés szünetében. részesülők bére és járandóságai arányos növelése érdekében. Gyakran mondjuk, hogy a népgazdaságnak a jövőt leginkább meghatározó területe a felhalmozás mértéke és minősége. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy a beruházások megvalósításának pénzügyi feltételei rendezettebbek voltak, mint a korábbi években. Jó dolog, ha a vállalatok és intézmények nem akarnak mindenáron beruházni, költekezni, de itt többről is szó van. A beruházás elmaradásának okai nem mai keletűek, de ma is hatnak. Ide sorolhatók mindenekelőtt az előkészítési hiányosságok, amelyek következménye a beruházások bizonytalan indítása és a kivitelezésnél felmerülő váratlan műszaki- problémák. A terv szerint 1373-ban hat nagyberuházást kelíett elkezdeni, egy hetedik, indításáról év közben született döntés. Ám csak. négy kezdődött meg a tervezett időben, mert az előkészítési. engedélyezési folyamat eltartott 1973. középéig, s egyes alapvető műszaki, gazdasági, kivitelezési kérdések még akkor is megválaszolatlanok maradtak. Valamivel jobban állunk az ez évre előirányzott tíz nagyberuházás megkezdésével’, eddig ezeknek a feléről született döntés és a többinél is megkezdték az előkészítés munkálatait. Építőiparunk sokat fejlődött az elmúlt években, elég csak a lakásépítés gyorsítására gondolnunk. Az építőanyag-ipari termelés a tervezettnél gyorsabban nőtt, csökkentek az anyagellátási zavarok. Tisztelt országgyűlés! A vállalatok, szövetkezetek tavalyi. gazdálkodását a tervezettnél erőteljesebb fellendülés jellemezte. Viszonylag kévés, mindössze 32 vállalat és ipari szövetkezet volt veszteséges, az év végi veszte-, ség 400 millió forint.-A munka hatékonyságának javulását jelzi, hogy a nemzeti jövedelem a társadalmi terméknél gyorsabban, hét százalékkal emelkedett. Az ipari termelés növekedésének négyötöde, a mezőgazdaságban az egésze a munka termelékenységének 4 emelkedéséből adódott. Az ipar bruttó termelése több mint hét százalékkal nőtt. Ez egy százalékkal nagyobb a tervezettnél. Mérséklődött a munkaerő-vándorlás. csökkent a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok száma. A mezőgazdaságban kevésbé éreztük meg a korábbi aszály- és állatbetegségek kártevését. A mezőgazdaság bruttó termelése a tervezett egy százalék helyett öt százalékkal emelkedett.,A létrejött magasabb termelési kultúrára . építve az . idén már arra lehet összpontosítani. András belügyminiszter az Ahhoz, hogy korszerűen, hatékonyan gazdálkodjunk, még ésszerűbben kell felhasz- ■ nálnunk a társadalmi és gazdasági erőforrásokat. A termelési eszközökkel való gazdálkodás javult, de még vannak kedvezőtlen, tapasztalataink is. A vállalati fejlesztések sem mindig hozzák meg a várt termelési és pénzügyi eredményt. A jövedelmek nálunk — elosztási elveinknek megfelelően — szorosan kötődnek a munkához. Tavaly az ösz- szes személyi jövedelmek kilenc százalékkal gyarapodtak. Ehhez az állami költségvetés a fogyasztói ártámogatáson kívül az egyre nagyobb szerepet játszó társadalmi juttatások finanszírozásával is hozzájárult. Az egészségügyi, a kulturális és a kommunális intézmények szolgáltatásainak bővülése, a társadalombiztosítás növekedési üteme 1973-ban csaknem egyötöddel nagyobb volt, mint a nemzeti jövedelem gyarapodásának mértéke. A tavalyi és még inkább az idei öt, öt és fél százalékos reáljövedelem-növekedés tudatos életszínvonal-politikánk eredményeként meghaladja a negyedik ötéves terv első két évében elért reáljövédelem- emelkedés mértékét. Az MSZMP KB 1972. novemberi állásfoglalása azt célozta, hogy ne csak összességében, de a társadalom által helyesnek tartott aranyok szerint, is javuljanak az életkörülmények. É törekvések határozzák meg életszínvonal-politikánkat. Állami intézkedéssel növeltük a nagyipari munkásság bérét, javítottuk a nagy, családosok életkörülményeit. Államunk a gyermekeket ellátó intézmények szolgáltatásain kívül eddig is rendkívül nagy összeggel, nyolemílliárd forinttal járult hozzá a gyermeknevelési költségekhez. Az idén ugyanakkor, amikor a családi jövedelemarányok javítása áll a figyelem középpontjában, 700 millió forint összegben központi bérintézkedést is végrehajtottunk. Ez félmillió dolgozót érint. Ennek keretében július l-én felemeljük a tanácsi dolgozók fizetését és bevezetjük az egységes bérrendszert. A lakossági adópolitika megítélésével kapcsolatban külön alá szeretnem húzni törekvéseink lényegét. Az adópolitika is egyike a jövedelemviszonyokat alakító eszközöknek. A nemrég bevezetett házérték- adóval csak az átlagosnál jóval nagyobb értékű lakások és üdülők tulajdonosait adóztatjuk. Egyidejűleg az adózási kedvezmények esskozé- vel a családoknak \zt a törekvését kívánjuk elősegíteni, hogy részben vagy egészben saját erőből mielőbb önálló lakáshoz jussanak. Az ilyen lakóépületek adó- mentességét az eddigi 15—25 évről —35 évre emeltük, A jelenlegi & a következő ötéves tervünkben is központi kérdés a lakásviszonyok javítása. A kormány a közelmúltban is könnyítette a három- és több gyermekes családok, valamint az! állami vállalatok munkásainak csa- ládiház-építési hitelfeltételeit. Tavaly az előirányzottnál több, összesen 85 200 lakás épült. Kezdeti lépésként ezer lakás építésével megindult a munkáslakás-akció, ugyanakkor az állami lakásépítés kétezerrel elmaradt a tervezettől. Ezért kell bíráló- an szólni azokról a tanácsokról, amelyeket az állam külön is segít a lakáshiány csökkentésében, de ezeket a lehetőségeket még nem kellően használták ki. Nem kielégítő egyelőre a kórházfejlesztés üteme. A tanácsok az e célra rendelkezésükre álló egymilliárd forintból 1971 és 1973 között félmilliárd forintot nem tudtak elkölteni. A kulturális célkitűzések terén három kulcsfeladat állott előttünk. Az általános iskolai oktatás és a szakmunkásképzés színvonalának emelése, továbbá, a közművelődés anyagi feltételeinek megalapozása. Népgazdaságunkban ebben az évbén is folytatódik a kedvező fejlődés. Az első félév gazdasági mutatói jók, nem lankad a termelés növekedésének üteme, gazdag aratásnak nézünk elébe. Dinamikusan bővül a külkereskedelem, javul a beruházási tevékenység. A jövő évben ünnepeljük hazánk felszabadulásának 30. éves évfordulóját, és jövőre tartja pártunk XI. kongresszusát is. Az egész népünk számára oly fontos eseményekre méltó módon, kimagasló munkafelajánlásokkal és nagyszerű gazdasági eredményekkel készülünk. Ezért is számolt be a koi*mány örömmel egy hasznos munkával és jobb élettel, a szocialista építés ú'jabb sikereivel teli esztendőről és kéri a törvényjavaslat elfogadását. Ezután Szurdi István belkereskedelmi miniszter emelkedett szólásra. Szurdi István felszólalása Szurdi István elöljáróban elmondta, hagy a belkereskedelemhez tartozó gazdálkodó szervek csaknem 35 milliárd forintot fizettek be az államkasszába, s körülbelül 15 milliárd forint költségvetési támogatásban részesültek. Az elmúlt esztendőben többek között 730 új üzlet és 340 új vendéglátó egység épült. A miniszter a továbbiakban az idegenforgalom alakulásáról szólott. Elmondta, hogy a nemzetközi idegen- forgalomból származó devizabevételeink 1970 és 1973 között csaknem két és félszeresére emelkedtek, s tavaly már elérték a 4,2 milliárd forintot. A magyar állampolgárok külföldre utazásának devizakiadása 1,5 milliárd forint volt. Az élet- színvonal emelkedésének velejárója a hazai turizmus megélénkülése. A belföldön üdülő magyar állampolgárok száma becslések szerint 1973- ban meghaladta a hárommilliót, a hét végi pihenésre utazóké a kétmilliót. Szurdi István a továbbiakban a magánkereskedelemmel, magánkisiparral foglalkozott. Aláhúzta, hogy a magánkiskereskedők többsége törvényeinket megtartva, becsületesen és hasznosan Pusztai LászSóné: dolgozik. Részesedésük az egy százalékot sem éri el a kiskereskedelmi áruforgalomból. A helyi tanácsok által eddig; kiadott új iparigazolványok száma nem túlzott, sőt az ellátatlan területeken még több magán- kiskeresikedőre lenne szükség. Viszont egyes szakmákban — különösen a divatáruknál — valamint a városok, az, üdülőhelyek centrumaiban sok olyan üzlet létesült, amelyre az ellátás szempontjából nem volt szükség. A Belkereskedelmi Minisztérium már 1972-ben felhívta a tanácsokat, hogy a centrumokban, a főútvonalakon létesítendő magánboltokra ■— elsősorban a divatáru szakmákban — ne adjanak ki újabb iparigazolványt. ; Szorgalmazta viszont, hogy mind több magánkereskedő létesítsen zöldség- és gyümölcsárusító helyet, kifőzdét, tej- és tejtermékboltot. Szünet következett, majd Varga Gáborné elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Elsőként Kis- gergely Lajos, Veszprém megye képviselője jelentkezett hozzászólásra, majd Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke számolt be a főváros 1973. évi gazdálkodásáról. Jeszenszki Gábor géplakatos a Szabolcs-Szat- már megyei ipari és építőipari munkások életszínvonalának helyzetéről adott tájékoztatót, Klaukó Mátyás Békés megyei képviselő után Pusztai Lászlóné — megyénk képviselője emelkedett szólásra. Nem kielégítő a káder'jelzet a népművelésben Bevezetőben Pusztai Lászlóné a közművelődéspolitikai feladatok elvi és gyakorlati jelentőségét hangsúlyozta, rámutatva: — A közművelődés, mint társadalmi méretekben szervezett és irányított folyamat, nagyobb területet fog át, mint eddig véltük, A képviselőnő elmondotta, hogy napjainkban az igény, megerősödött a köz- művelődés szolgáltatás jellegével, pedagógiai kultúrájával, tudományos megalapozottságával szemben. Ugyanakkor ezen a fontos területen a káderhelyzet nem kielégítő; nem megfelelő a függetlenítés mértéke, és a népművelési feladattal megbízottak nagy része sem politikai, sem szakmai szempontból nem felel meg a követelményeknek. —• Heves megyében v — mondotta Pusztai Lászlóné — a közművelődési intézményekben 481 szakalkalmazott munkakörben dolgozó népművelő van. Közülük 155 főfoglalkozású, 32ö részfoglalkozású, illetve tiszteletdíjas. A függetlenítés 32 százalékos. A közművelődéssel foglalkozóknak csupán 28 százaléka rendelkezik szak- képesítéssel. A megnövekedett feladatok megkövetelik a függetlenítés általánossá tételét, és a népművelők politikai képzettségének növelését. Mindezen feladatok előtt azonban súlyos akadályok vannak. A képviselőnő rámutatott, hogy a függetlenítést elsősorban a közművelődési intézmények alacsony állami támogatása és bérszintje gátolja. Akadályt jelent az is. hogy nincs meg a kellő káderutánpótlás. A népművelési szakma jelenleg lenézett, lebecsült tevékenységet jelent az értelmiségiek között. A továbbiakban elmondotta, hogy a tiszteletdíjas népművelőkre nem vonatkozik a képesítési rendelet, s ez a tény is sok problémának vált a forrásává. Majd a népművelők képzésével kapcsolatban ezt mondta: — Meg kellene szüntetni azt az állapotot, hogy az egyetemi népművelőképzés állandóan változzék, egyik évben van képzés, a másik évben nincs, hol van levelező forma, hol megszüntetik. Bebizonyosodott, hogy rendszeresen szükség van utánpótlásra, a jelenleg végző létszám többszörösére. Sürgősen meg kellene oldani a tanárképző főiskolákon — így az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán is — a. népmüvelőképzésl. Ezzel egyrészt' biztosilani lehetne azt, hejy a tanárszakkal párosuljon a népművelői siak, másrészt egyértelműen tisztázódna a végzettség szintje is. Szombathelyen már megindult kísérletképpen egy ilyen képzés. Az egri tanárképző főiskola szívesen vállalkozna arra, hogy az Oktatási .JVIinisztérium által ajánlott tárggyal párosítva, beindítaná a népművelési szakot. Ezután Pusztai Lászlóné a könyvtárak helyzetével foglalkozva elmondta, hogy ezen a területen is gondot okoz a szakképzett könyvtárosok száma. — Ügy tűnik — folytatta a képviselőnő —, hogy a könyvtárakra a lehetőségeinknél is kevesebbet költünk. Olykor a látványos dolgokra inkább kerül pénz, és a csendben munkálkodó intézmények pedig megrövidülnek. A tanácsi könyvtárak fejlesztésiről szóló irányelvek összhangban vannak a településhálózat fejlesztésének elveivel, a megvalósításban azonban a tanácsok magukra maradtak. A fejlesztést a központi tervezésben is érvényre kellene juttatni — hangsúlyozta Pusztai Lászlóné, majd így fejezte be felszólalását: — Kérem a pénzügyminiszter és-, a kulturális miniszter eimársakat, hogy e csendben munkálkodó, az „Olvasó népért” mozgalom célkitűzéseit szolgáló intézményekre fordítsanak több figyelmet, segítsék gondjaik megoldását. Az országgyűlés ma folytatja munkáját. (Munkatársunk telefonjelentese) Az. országgyűlés njrári időszaka a csillagaszati nyár feltételeinek megfelelő hőségben vette kezdetét, igaz, idebent az idő kellemesen tavaszi, hála a légkondicionálásnak. A hangulatot azonban egy-két fokkal melegebbé varázsolta az a tény, hogy Úszta Gyulát, hatvanadik születésnapja alkalmából, magas állami kitüntetésben részesítették, s ezért gratulációkkal körülveszik képviselőink. A hangulat- mindezek mellett árnyalatnyi izgalomról is árulkodott: híre ment reggel, hogy a mongol párt- és kormány- küldöttség, Cedenbal elvtárssal az élén, meglátogatja az országgyűlést. Képviselők és újságírók egyaránt várakozóan tekintettek a bejárat felé, a fotóriporterek pedig természetesen megszállták a magas vendégek „folyosói” útvonalát. Emitt Kádár János még befejez egy cigarettát, s addig néhány Győr megyei képviselővel beszélget. Nemreg jött vissza szabadságról, amely alatt bejárta az ország egy részét. Jókedély- lyel, szíves szóval válaszol a képviselőknek. Megszólal a csengő, lassan mindenki elfoglalja a helyét, s bevonulnak a kormány tagjai is, A mongol delegációt nagy taps köszönti, aztán megkezdődik a munka, a költségvetési törvényjavaslat vitája. ★ Az első szünet, bár a pihenést célozná, mégsem mentes az Országházra oly jellemző munkától, hiszen egymás közt már elhangzanak a reflektálások a pénzügyminiszteri expozéra. — Természetesen elsősQr- ban mint mezőgazdasági ember, annak örülök — mondja Szabó Imre, — hogy a miniszter elvtárs elismerően szólt rólunk. Igaz is: nem kis eredmény a tervezett egyszázalékos termelésnövekedés helyett közel hat százalékot elérni. ■— S amúgy, összességében mi a véleménye a. képviselőnek? \ — Rőt üdén lehet jellemezni o tavalyi eredményeket: jól gazdálkodjunk 1973-ban. Még egy folyosói hozzászólás a mezőgazdasági területről e témához: — Csak jó véleményem lehet az expozéról — mosolyog Vadkerti Miklósáé —, hiszen a mezőgazdaságot dicsérte Jogosan. Fersze, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy óriási segítséget adott az állam a mezőgazdaság gépesítéséhez, mellyel ezt az eredményt produkálhattuk. ★ Pusztai Lászlóné a délutáni felszólalására készül. Az első napirendhez egyébként tizenhármán . jelentkeztek hozzászólásra. — Izgul? — Nem vagyok ideges — mondja egyszerűen, majd hozzáteszi: — Vettem be nyugtatót... Jaj, ott megy Apró elvtárs!... —, s mint akit puskából lőttek, szalad az országgyűlés elnökéhez. Fontos ügyben, ugyanis a kiskörei feladatok határidő előttre ígért befejezéséhez az EVILL csak akkor tud hozzájárulni, ha kap megfelelő mennyiségű kábelt. 'A kábelgyár Szegeden van, s Apró Antal itt képviselő. Meghallgatja a kérést, Apró elvtárs odaszól az éppen árra járó öÜ> Horgos Gyula miniszternek: — Ez a te asztalod ... — írja meg levélben részletesen a kérést ft minisztériumnak, s amibe« tudok, segíteni fogok — mondta a ko'- hó- és gépipari miniszter a képviselőnőnek, miután tájékozódott a problémáról. k A fotóriporterek szorgal- ’ í ian villantgatják a vaut. amerre Kádár Jánost meglátják. Nagy nyugalommal tűri, sőt, munkatársnőmet meg is dicséri szorgalmáért. Többen Káslár elvtára legújabban megjelent könyvét dedikáltatják. Néhány képviselőnk — Fodor Istvánná, Vadkerti Miklósáé és Gyöngyösi József — a szünetben felcsapta!? idegenvezetőnek. Vendégeket hoztak magukkal, akik egyik ámulatból a másikba esnek, s ezen nincs mit csodálkozni. A parlamenti „öreg rókák”, a sajtó szinte idenőtt tudósítói, de még az itt dolgozó alkalmazottak is — megfigyeltem nemegyszer — meg-megállnak, s gyönyörködnek egy-egy szép. épületrészben. — Soha nem lehet ezt megunni — mondta egyszer a parlament idős gondnoka. Igaza van. S ilyán környezetben rnég jobban megy a munka. Jobban, s ismerve országgyűlésünk munkastílusát — sikeresen is. liátai Gábor rHémmd 1914, feakis 38.. péntek
