Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-22 / 144. szám

Péntek esti külpolitikai kommentárunk: Kétesélyes választás VASÁRNAP A SZOMSZÉDOS AUSZTRIÁBAN több mint ötmillió választó járulhat a szavazóurnák­hoz, hogy döntsön a Franz Jonas államelnök halálával megüresedett legmagasabb közjogi tisztség' betöltéséről. A szövetségi elnök hatásköre hagyományosan nem túl­ságosan nagy: elvben feloszlathatja a parlamentet, de erre a világháború befejezése óta nem került sor, s ugyancsak papíron a fegyveres erők főparancsnoka. A napi politika irányításához viszont nincs sok köze, valódi szerepköre ezért elsősorban abban határozható meg, hogy az ünnepélyes jellegű belpolitikai esemé­nyek mellett Ausztriát a nemzetközi színtéren képvise­li. AZ ELNÖKI TISZTSÉG viszonylagos jelentősége ellenére ezúttal nagyfokú politikai csatározás előzte meg a vasárnapi választást. A tét ugyanis nem kevés, az ötmillió választó szavazatával azt határozza meg, hogy a szocialista párti kormány felett ugyancsak szo­cialista vagy pedig az ellenzéki néppárthoz tartozó sze­mélyiség áll majd. ....................... A választási harc kezdetekor úgy tűnt, hogy Kirehschlaeger biztosan győz majd. Mellette szól ugyanis, hogy nagyobb politikai tapasztalatokkal ren­delkezik, s Ausztriát külügyminiszterként eddig is méltóan képviselte a, világpolitikában. Dr. Alois Lugger azért is némi hátránnyal indult, mert sokáig kérdéses volt, hogy a néppárt kit is indít jelöltjeként. Az osztrák közvélemény meg volt győződve arról, hogy a párt Withalmot, volt alkancellárt jelöli a szövetségi elnök posztjára. Ilyen körülmények között a meglepetés ere­jével hatott, hogy a nyugati tartományok politikai ve­zetőegyéniségét részesítette előnyben a néppárt. AZ OSZTRÁK KÖZVÉLEMÉNYKUTATA- SOK szinte egybehangzóan azt tanúsítják, hogy idő­közben az esélyek kiegyenlítetté váltak. Politikai kö­rökben mindenesetre arra hívják fel a figyelmet, ha vasárnap a választási eredmény a néppártnak lesz ked­vezőbb, akkor az osztrák belpolitika jelenlegi nyugod- tabb vizeit viharos szelek borzolhatják fel. (KS) ülés! tartat! az Elnöki Tanács (Folytatás az i. oldalról) iasztott meg és mentett fel, valamint egyént kegyelmi ügyekben döntött. ★ Rödönyi Károly közleke­dés- és postaügyi miniszter és dr. Orbán László kultu­rális miniszter pénteken dél­ben letették a hivatali es­küt az Országház Munkácsy- termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. Az eskütételen jelen volt Németh Károly, az MSZMP KB titkára, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet' tese, a Politikai Bizottság tagjai, Övári Miklós, az MSZMP KB titkára, Cseter- ki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és dr. Polimszky Ká roly oktatási miniszter. Felmentés — kinevezés A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Garamvöl- gyi József művelődésügyi miniszterhelyettest tisztsége alól felmentette és őt, vala­mint dr. Marczali Lászlót kulturális miniszterhelyet' tessé kinevezte. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa dr. Garam- völgyi Károly művelődés- ügyi miniszterhelyettest tisztsége alól felmentette és oktatási miniszterhelyettessé kinevezte. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa dr. Símó Jenő művelődésügyi minisz terhelyéttest tisztsége alól — saját kérelmére — érdemei elismerése mellett felmen­tette. Hazaérkezett Szófiából a KGST XXVIII. ülésszakán részt vett magyar küldöttség (Folytatás az 1. oldalról) megvalósítására irányuló to­vábbi feladatokat. Áz ülésszak megvizsgálta a végrehajtó bizottság beszá­molóját a KGST-nek a XXVII. és XXVIII. ülésszak között végzett tevékenységé­ről, amelyet Tano Colov, a végrehajtó bizottság elnöke, a BNK minisztertanácsa el­nökének első helyettese mon­dott el. Az ülésszak megvi­tatta továbbá a KGST ter­vezési együttműködési bizott­ságának beszámolóját az 1976—80. évekre szóló gazda­sági együttműködési problé­máknak a KGST-tagállamok népgazdasági terveinek koor­dinációja során történt ki­dolgozása előzetes eredmé­nyeiről. A beszámolót Ivan Iliev, a KGST tervezési együttműködési bizottságá­nak elnöke, a BNK minisz­tertanácsának elnökhelyette­se mondta el. Nagy megelégedéssel álla­pították meg, hogy a kom- . munista és munkáspártok ve­zetőinek 1973-as krím-fél- szigeti találkozóján hozot: határozatok alapján a kti- vabbá vált a komplex prog­ram megvalósításúra irányuló munka, a gazdaságban és egyéb tevékenységi területe­ken sokrétűbb és szorosabb lett a tagállamok sokoldalú együttműködése. Eredménye­sen teljesítik az 1971—75. évi ári csere-forgalom iejlesz- léséről szóló megállapodáso­kat. A KGST-tagállamok köl­csönös árucsere-forgalmának növekedése meghaladja a hosszú lejáratú kereskedelmi megái’ápolásokban foglalta­kat. A kölcsönös árucsere­forgalom 1971—73-ban 34 százalékkal, ezen belül a gépek és berendezések cse­réje másfélszeresére növe­kedett. A nemzetgazdaságok kö­zötti kölcsönhatás bővítése elősegíti az ötéves társadal­mi-gazdasási fejlesztési ter­vek teljesítését. 1973 folya­mán a KGST-tagállamok nemzeti jövedelme több mint 8 százalékkal nőtt az 1972. évi 5 százalékkal szemben, az Ipari termékek termelé­se 8 százalékkal, a mező- gazdasági termékeké pedig 11 százalékkal volt nagyobb, szemmel láthatóan emelke­dett a lakosság életszínvo­nala. Az ülésszak ideje alatt Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szov­jetunió kormányfői aláírták az orenburgi gázmező kiak­názásában, valamint Oren­burg körzetéből a Szovjet­unió nyugati határáig hala­dó gáztávvezeték felépítésé­ben való együttműködésről szóló általános egyezményt. Az egyezményben meghatá­rozták a Szovjetunióból ezen országokba évente 15.5 mil­liárd köbméter földgáz szál­lítását végző 2750 km-es gázvezeték felépítésében részt vevő országok kötele­zettségeit. Az említett intéz­kedés megvalósítása fontos lépés a közösség országai fűtőanyag-energetikai prob­lémáinak együttes megoldá­sában. A KGST 27. ülésszakát követő időszakban új, nagy jelentőségű termelési és tu­dományos-műszaki együtt­működési tervek kerültek egyeztetésre és kitűzték e tervek megvalósítását. Ti­zenegy sokoldalú megállapo­dás került aláírásra a gép­ipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és az atom­energia békés célú felhasz­nálása területén. A 28. ülésszak munkája a barátság, az elvtársi együttműködés és a teljes nézetazonosság szellemében folyt le. képtövírónkon érkezeti Bsrnm 1974. Június 22., szombat Pénteken a moszkvai Vörös téren a Kreml falánál nyu­galomra helyezték Zsukov marsall, a Szovjetunió négysze­res hőse földi maradványait. Képünkön: a szovjet párt- és állami vezetők Podgorníj, Brezsnyev, Szuszlov és Grecsko marsall a temetési szertartáson. {Népújság-telefoto - TAS2SZ—-MTI) Közlemény a magyar §xoeiali§fa Munkáspárt f&tfzponti Bizottságának 1074* Június 20-1 tiloséról (Folytatás az 1. oldalról) rendszer maradványainak felszámolásáért, az imperialista befolyás megszüntetéséért vívott harcukat. Az ENSZ-közgyűlésnek az algériai kezdeményezésre összehívott rendkívüli ülés­szaka is megmutatta a fejlődő országok és a szocialista országok érdekközösségét az im­perializmussal szemben. Szolidárisak vagyunk Ázsia, Afrika, La- tin-Amerika népeinek nemzeti függetlenségi mozgalmával. Követeljük, hogy Chilében, Uruguayban és másutt szüntessék be a de­mokráciáért, a szabadságért küzdők üldö- , zését, vessenek véget a megtorlásnak. Kö­veteljük Louis Corvalan és Rodney Aris- mendi elvtársak, az összes bebörtönzött ha­zafi szabadonbocsátását. 10 ^ vart es a kormány nemzetközi te­Í vékenysége arra irányul, hogy elő­segítse a béke, a szocializmus és a haladás ügyét. Cselekvőén részt veszünk a szocialista közösség országainak együttes erőfeszítései­ben. Hozzájárulunk a szocialista országok összefogásának, a kommunista mozgalom egységének erősítéséhez. — Nagyra értékeljük Kádár János elvtárs vezetésével a testvéri Csehszlovákiában járt párt- és kormányküldöttségünk tárgyalásait és a látogatás eredményeit. Párt- és állam­közi kapcsolatainkban kiemelkedő fontossá­gú esemény volt Joszip Broz Tito magyarom szági látogatása. Országaink és népeink kö­zötti testvéri barátságot erősítette a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság parlamenti /küldöttségének és a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság kormányküldöttségének ha­zánkban tett látogatása. — A kölcsönös egyetértés és a testvéri szolidaritás légkörében folytattunk véle­ménycserét pártközi kapcsolataink, s a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, a Chiléd Kommunista Párt, az Amerikai Egyesült Államok Kom­munista Pártja, a Görög Kommunista Párt és a Szíriái Kommunista Párt hazánkban járt vezetőivel. — A szolidaritás és együttműködés szel­lemében tárgyalt magas szintű parlamenti küldöttségünk Egyiptomban és Szíriában, külügyminiszterünk Szíria és Irak vezetőivel. — A békés egymás mellett élés elve. a kölcsönös érdekek alapján képviselőink tár­gyalásokat folytattak Líbia és Irán minisz­terelnöke által vezetett küldöttségekkel, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország külügyminiszerével, Argentína gazdasági mi­niszterével és másokkal. Pártunk és kormányunk továbbra is cse­lekvőén közreműködik minden olyan nem­zetközi akcióban, amely a szocializmus, a ha­ladás, a béke ügyét szolgálja. kihasználása, a termelékenység növelése. Most közvetlenül legfontosabb feladat, a t időszerű nyári munkákra, a termés betakarL tasára való jobb felkészülés. O Népgazdaságunk fejlődésében nagy jelentősége van a nemzetközi gazda­sági tevékenységnek. A nemzeti jövedelem mintegy 40 százaléka a külkereskedelmi áru. forgalomban realizálódik. Nemzetközi gazda­sági kapcsolataink tovább bővültek, külke­reskedelmi forgalmunk dinamikusan nőtt. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink további fejlesztése népgazdasági érdek. Gazdasági építőmunkánknak szilárd bá­zisa a testvéri szocialista országokkal való szoros együttműködés; külgazdasági kapcso­latainkban a döntő helyet a KGST-országok foglalják el. A szocialista gazdasági integrá­cióból adódó előnyök maximális kihaszná­lása állandó feladatunk. A kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat a tőkés és a fej­lődő országokkal is. Ugyanakkor minden le­hetséges eszközzel védjük népgazdaságunkat a tőkés világban kibontakozó infláció, ener­giaválság és nyersanyag-áremelkedés negatív hatásaitól. O Gazdasági munkánk eredményei­vei összhangban emelkedik dolgozó népünk életszínvonala, javulnak életkörül­ményei. A lakosság jövedelme ég fogyasztása — az 1974. évi tervnek megfelelően — gyor­sabban növekszik, mint az előző években. A tervezett központi béremeléseket és szo­ciálpolitikai intézkedéseket szervezetten és határidőre megvalósították, illetve a szük­séges előkészületeket megtették. A tavalyi béremeléseket követően ez év január else­jén és azt követően végrehajtott központi béremelések újabb 4^0 ezer munkást és al­kalmazottat érintettek. Április 1-től továbbá 510 ezer dolgozó munkaideje csökkent. A lakosság áruellátása kiegyensúlyozott és — kevés kivételtől eltekintve —, megfelelő. A fogyasztói árszínvonal a tervezettnek meg­felelően alakult. Életszínvonal-politikánkban fokozódik a társadalmi juttatások, s ezen belül a szo­ciálpolitikai intézkedések szerepe. 1974-ben kiemelt jelentőségű feladat a népesedéspoli­tika még kiterjedtebb anyagi és szociális megalapozása, a többgyermekes családok tá- , mogatása. A népesedéspolitikai 'határozatot követő intézkedések hozzájárulnak a szüle­tésszám kedvező alakulásához. II. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG MEGTÁR­GYALTA ÉS ELFOGADTA A NÉPGAZDA­SÁG IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL ELŐTER­JESZTETT JELENTÉST. MEGÁLLAPÍTOT­TA, HOGY AZ 1973. ÉV ÉS AZ IDEI ELSŐ ÖT HÓNAP GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE KI­EGYENSÚLYOZOTT, TERVSZERŰ, KED­VEZŐ. "1 A szocialista ipar termelésének nö- vekedése az első öt hónapban meg­haladta a tervezettet. A termelés emelkedé­sének 82 százaléka a termelékenység javu­lásának eredménye. A központi fejlesztési programok megvalósítása, a vállalatok és az irányító szervek szervezettebb munkája nyo­mán kedvezően változik az ipar termelési szerkezete. Népgazdaságunk energetikai mérlege és alapanyag-ellátása kiegyensúlyo­zott. Az építő- és építőanyag-ipari vállala­tok és szövetkezetek termelésének növeke­dése meggyorsult, a termelékenység is szá­mottevően javult. Kedvezően alakult a la­kásépítés, ütemesebbe vált az átadás. A be­ruházások általában a tervnek megfelelően alakulnak. Az iparban változatlan feladat a termelés gazdaságosságának javítása, a termelékeny­ség növelése, az önköltség csöikkentése, a mi­nőség javítása, az energiával és nyersanyag­gal való ésszerű takarékosság, a beruházások kivitelezésének gyorsitása. Tovább javult a munkaerőgazdálkodás, kevesebb az indokolatlan munkahely-vál­toztatás. A foglalkoztatottak száma — első­sorban a szolgáltató ágazatokban, —, a terv­nek megfelelően —, növekedett. A kedvező irányzatok elmélyítése érdekében továbbra is fontos feladat a munka hatékonyságának fokozása, a tervszerű munkaerő-átcsoportosí­tás. az alkalmazotti létszámgazdálkodás la­zaságainak felszámolása, az anyagmozgatás gépesítése. A szocialista bérezés alapelvének jobb érvényesítése is megköveteli a teljesít­ménykövetelmények egységes, következetes érvényesítését. Az éves népgazdasági terv végrehajtása a mezőgazdaságban is megfelelően folyik. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek fejlődése kiegyensúlyozott. A termelőszövet­kezetekben a gazdálkodás szocialista voná- ú erősödtek. A mezőgazdaság terméskilá- ásai kedvezőek. A növények az ország egész területén jói fejlődnek, az állatállomány gya­rapodik. A mezőgazdaságban is általános követelmény a jobb üzem- H mumcaszerve- zés, a rendelkezésre álló kapacitások jobb III. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG HATÁROZA­TOT HOZOTT SZEMÉLYI KÉRDÉSEKBEN: — Katona István elvtársat, a Központi Bi­zottság tagját, a KB agitációs és propaganda osztályának vezetőjét, e megbízatása alól fel­mentette és kinevezte a Népszabadság fő- szerkesztőjévé ; — Dr. Berecz János elvtársat a KB kül­ügyi osztályának, Grósz Károly elvtársat a KB agitációs és propaganda osztályának, Rácz Sándor elvtársat a KB közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőjévé nevez­te ki. — A Központi Bizottság ajánlásokat foga­dott el állami tisztségek betöltésére. IV. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG ÜDVÖZJÁ ÉS NAGYRA ÉRTÉKELI AZT A SZÉLES KÖRŰ MUNKAVERSENYT, AMELY A MÁRCIUSI ÜLÉSÉT KŐVETŐEN ORSZÁ­GOSÁN KIBONTAKOZOTT. EBBEN A MOZGALOMBAN JUT KIFEJEZÉSRE AZ A HANGULAT, AMELLYEL PARTUNK, MUNKÁSOSZTÁLYUNK, DOLGOZD NÉ­PÜNK KÉSZÜL A XI. PARTKONGRESZ- SZUSRA, HAZÁNK FELSZABADULASÁ- NAK 30. ÉVFORDULÓJÁRA. A Központi Bizottság helyesli és támogat­ja azokat az irányelvekét, amelyeket a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Népfront versenyfelhívásukban kidolgoztak. Felhívja a párt-, az állami és a társadalmi szerveket, a gazdasági vezetőket, hogy támogassák a kong-, resszusi és felszabadulási munkaverseny al­kotó kezdeményezéseit és segítsék a válla­lások teljesítését. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a kongresszusi versenyben legkiemelkedőbb eredményeket elérő vállalatoknak és szövet­kezeteknek a2 1974. évi eredmények alapján, 1975. május 1-én 22, „Kongresszusi Zászló” és a kimagasló eredményeket elérő szocialis­ta brigádoknak 220 „Kongresszusi Oklevél” kitüntetést adományoz. A Központi Bizottság felszólítja a kommu­nistákat és a pártszervezeteket, hogy járja­nak élen a munkaverseny helyi szervezésé­ben, lebonyolításában. Mutassanak példát a lélkesítő feladatok teljesítésében, erősítsék tovább a párt és a dolgozó tömegek kapcso­latát. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy a XI. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások új lendületet adnak a szo­cialista építőmunkanak, növelik hazánk gaz­dasági erejét, további lehetőségeket teremte­nek népuntc jólétének növeléséhez, boldogu­láséhoz, (Míí)

Next

/
Thumbnails
Contents