Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-20 / 142. szám

Wlcqnyiít a zánkaiúfiiivÖiábov Hagy anyákról leányaikra szálljan a régi „titkok” ismét ele Ki tudja hány éve* a nép­művészet ? Bizonyíthatóan, az első darabok, az 1700-as évek vé­gén az 1800-as években ké­szültek, Hatott a népművé­szét kialakulására a termé­szet ezernyi színe, a virá­gok, madarak alakjai, s ha­tott a régi palotákban ké­szített úgynevezett úrihím­zés, mely jóval idősebb a népi hímzésnél, színeire pe­dig a török módi. E két­száz éves művészet lelkes ápolóinak kis Csoportja ven­dégeskedik ezekben a na­pokban Parádfüróőri. Ha Ugyan vendégeskedésnek le­het nevezni azt a napi 9—10 ófás, de sokaknál még en­nél is hosszabb időt, amit új kézimunkák tanulásával, a hagyományok tudományo­san is feltárt ismereteinek elsajátításával töltenek el. Komoly felkészültséggel el­hangzó előadások, s a gya­korlati oktatás egymást vált­ják délelőtt, délután. Az itt ievők, a megye díszítőművé­szeti szakköreinek vezetői tu­lajdonképpen elsősorban szűkebb hazájuk — Heves megye — népművészeti ha­gyományaival ismerkednek, de mint avatott embereknek ismerniük kell más tájak hiteles művészetét is. Hogy tulajdonképpen mi vezeti ezeket az asszonyo­kat, nehéz lenne megfogal­mazni. Egyszerűen csak any- nyit lehetne mondani: igény az igazi szépségre. Ám tu­lajdonképpen ennél jóval többet jelent törekvésük, a múlt hagyományainak ápo­lásét, s honismereti mun­kának sajátos formáját. Mert ez is hozzátartozik a honismerethez, tudni, hogy mi hol készült, hogy ha­zánk melyik tálára, a díszí­tőművészetnek melyik ága jellemző. A kot a esti órákban már kötetlenebb a hangulat is. — Ez az új halódás ... Ezt nézd, csak, az „Ica" sttö- rika (Az egyik népművész játékos kedvű variációja egy régi öltésmódra.) Most be­szélgessünk egy kicsit a ma­tyókról .. . Aztán színes mintacsíkok cserélnek gazdát., igazi, régi palóc virágok, maguk keres­ték őket ki a régi szekré­nyekből, idős nénik fehér- neniűs ládáiból. Szinte min­denki nozott valami újat. valamivel többet, mint ta­valy, amikor a Hazafias Népfront és Művelődési Köz­pont patronálása mellett ugyancsak így és itt, együtt töltöttek el egy hetet. Van aki mutatja munká­ját, melyet a Klsjankó Bori pályázatra szán. akad aki csak mosolyogva mondja: nekem is készül egy darab otthon, de senkinek meg nem mutatom, amíg készen nem lesz. Ezeknél az asszonyoknál már nem szórakoztató kézi­munka ez, amit csinálnak, hanem a hobbynál is több, vágy arra. hogy megőrizzék, megmentsék ami volt, ami ma még van. S tovább is adják a fiataloknak, l'i'mé- szetes, hogy a szabad órák­ban — mely ugyan megle­hetősen kevés — élénk vita folyik, hogy lehet a fiata­lokkal megkedvehetni ezt az ősi díszítő művészetet, ho­gyan lehet rányitni szemü­ket az igazi szépre. Van aki arra „esküszik” a középisko­lában, van aki már az út­törőkre is gondol. S való­ban, itt lenne az ideje, hogy egyre több fiatal és idősebb nő tanulja meg a kézimun­kának e, a kispolgári idő­töltésnél már jóval többet jelentő ágát. Ennek segítésére készül­nek most a tanfolyamon ezek az asszonyok, szám- szerint ma még csak hú­szán. De reméltük. jövőre már kétszer annyian lesz­nek. hogy több folytatója akadjon a régi hagyomá­nyoknak, anyáról—leányra szálljon a régi „titok” isme­rete. — d. — 20 10: Jó estét, Miskolc! Helyszíni közvetítés. A te­levíziónak nem ez az első ilyen jeUsgü vállalkozása. Ez­úttal legnagyobb vidéki va­rosunkba látogatnak el a év közvetítő kocsijai, hogy a Wi. június ?A, csütörtök Zánkán. a balatoni úttörő- városban ünnepélyes zászló- felvonással és műsorral nyi­tották meg az 1974. évi út­törőtáborozást. Ebben az év­ben negyedik alkalommal veszik birtokukba az ország minden tájáról a kispajtá­sok a tábort. Heves me­gyéből mintegy száz úttörő táborozik Zánkán. Az ünne­pélyes megnyitón jelen volt Szabó Ferenc, a Magyar Út­törők Szövetségének főtitká­ra. Képünkön: a tábor lakói ' felsorakoznak az ünnepé­lyes megnyitóra. (MTI foto) Á minősítés felelőssége AZ ALLAMI személyzeti munka szabályozásáról szó­ló minisztertanácsi határoza­tok az utóbbi években kö­telező érvénnyel rendelkez­nek a minősítések elkészíté­séről. A vezetői és érdemi ügyintézői munkakörökben foglalkoztatottak munkáját — hangsúlyozza a Miniszter- tanács ez év tavaszán hozott határozata — az arra illeté­kes vezetőnek rendszeres időközönként értékelnie kell. S nemcsak a munkáját, ha­nem politikai, emberi maga- tar'ását is azzal a céllal, hogy ily módon elősegítse a minősített szakmai, jellem­beli fejlődését. Kimondja a határozat: ..Minden lényeges személyt kérdés elbírálásá­nál (előléptetés, kitüntetés, áthelyezés. továbbképzés, munka viszony-megszüntetés stb.) a minősítést kell ala­pul venni.’’ Talán nem szükséges bő­vebben indokolni a határo­zatban kifejezésre jutó kö­vetelmények célszerűségét, hasznosságát Ha mégis ta­lálkozunk vezetőkkel, akik nem fordítanak kellő gondot arra, hogy az alapminősí­tést négyévenként felfrissít­sék, kiegészítsék, úgy ennek fő oka legtöbbször a feladat lebecsülése. Hiszen amúgy is ismerjük beosztottainkat — halljuk gyakran. Nem elegendő, nogy csak a vezető ismerje beosztot­tait. A minősítés tükröt tart a minősített elé. tartalmaz­za munkája elismerését épp­úgy, mint fogyatékosságait, azokat a hibákat, amelyeken túljutva értékesebb ember­ré válhat. Módot nyújt szá­mára ahhoz, hogy amivel nem ért egyet, azt elmond­ja. leírja, vitázhasson! Lehetséges hogy épp ez a nyíltság, a minősített vár­ható ellenérvei lennének ké­nyelmetlenek a minősítést készítőnek? Vagy talán egy­szerű szűklátókörűség okoz­za az idegenkedést, aminek következtében egyes vezető emberek nem látják, hogy a munkahelyi intrikáknak, a vezetők éé beosztottak • egy­más közötti viszonyában mutatkozó torzulásoknak egyik nem lebecsülhető el­lenszere éppen a minősíté­sek kölcsönös komolyan vé­tele. A MINISZTERTANÁCS határozata világosan ki­mondja. hogy a személyzeti nyilvántartásokban csak olyan minősítéseket szabad tartani, amelyeket a dolgo­zóval ismertettek és ezt a dolgozó a minősítésen alá­Iskolacgészsfgügyi vándorgyűlés Kőszegen Az Alpok lábánál, Szom­bathelytől 18 kilométerre fekvő patinás kisváros Kőszeg. A Savaria ’74 keretében június 20—22-ig kerül megrendezésre az iskola-egészségügyi ván­dorgyűlés. Az üléseken or­vosok, pedagógusok fejtik ki az iskola-egészségügy jelenlegi helyzetét, problé­máit. A külföldi tapasztala­tokat NDK, osztrák szak­emberek ismertetik. A kon­ferenciát a Fodor József Is­kola-egészségügyi Társaság, a 'Művelődésügyi Minisztéri­um, a Pedagógusok Szak- szervezete, a Magyar Vörös- kereszt és a Magyar Peda­gógiai Társaság szervezte meg. A háromnapos konferencia színhelye a Júrisich vár. Az első napon dr. Bencédy Jó­zsef, a Művelődésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője ..Közoktatásunk továbbfej­lesztése” címen tart beveze­tő előadást. Ezen a napon választják meg a Fodor Jó­zsef Iskola-egészségügyi Tár­saság vezetőségét. A második napon az „A” szeketó keretében kerül meg­vitatásra a „Gyermek a csa­ládban” téma, melynek elő­adója Ortutay Zsuzsa, a Ma­gyar Vöröskereszt alelnöke. A ,.B" szekcióban dr. Kont­ra György, az Országos Pe­dagógiai Intézet főigazgató­helyettese tart előadást. a „Szabad idő és a mozgás” címen. A harmadik napon a „Gyermek az iskolában" té­mát dr. Róna Borbála. a Fodor József Iskola-egész­ségügyi Társaság főtitkára ismerteti. A témaköröket előadások, referátumok. korreferátu­mok segítségével dolgozzák fel. A külföldi szakemberek közül kiemelhető dr. Klaus Israel Leipzig, NDK: A pe­dagógusok kiképzése az NDK-ban a tanuló ifjúság helyes egészségnevelése ér­dekében, dr. Helmut Stei­ner Graz. Ausztria: A gyer­mek és a család helyzete Ausztriában című előadása. A hazai szakemberek kö­zül különösen figyelmet ér­demel: dr. Székely Lajos: Az oktatási reform és az egész­ségnevelés, dr. Pajor Géza: Az egészségtan oktatása és a pedagógusképzés. Arday László IrtunevelesH törek­vések a gyermekek mozgás- igényének*,kielégítésére eírpű előadása. A korreferátumok közül megemlíthető: Kémet István: A gyermek és a szülő kapcsolata és dr. Kál­mán György: Pszichohigié- nés problémák pedagógiai szempontból. A vándorgyűlés változa­tosságát jelenti, kirándulás a büki-fürdőre, kőszegi vá­rosnézés és Stephan Kocsis osztrák orgonaművész által adott hangverseny. fCtss Ottó főiskolai tanársegéd írásával igazolta A vezeWI és a személyzeti vezető egy­aránt felelős azért, hogy e2 minden esetben megtörtén­jen. Amennyiben pedig a minősített megtagadta a ró­la kialakított vélemény alá­írását. ezt fel kell tüntetni a minősítésen. Mint látható: a határozat olyan állásfoglalás is egy­ben, amely a kádermunka demokratizmusát juttatja ér­vényre. Ezt erősíti az a rendelkezés is, amely előír­ja, hogy 1974 második fél­evében, ezt követően pedig kétévenként a miniszterek­nek. valamint az országos hatáskörű szervek vezetői­nek meg kell tárgyalniuk a felügyeletük alá tartozó szervek vezetőivel és sze­mélyzeti vezetőivel a sze­mélyzeti munka megítélésé­nek. további javításának. Ha pedig tovább próbá­lunk tekinteni, arra is rá kell jönnünk, hogy az ügy társa­dalmi hordereje igen nagy. Érinti a szocialista emberi viszonylatok összességét. Ha­tással van a közéleti tiszta­ság követelményeinek mara­déktalan érvényesítésére. Előmozdítja a vezetők és be­osztottak kapcsolatának javí­tását. Érvényre juttatja a szocialista társadalmi be­rendezkedés mély humánu­mát. Hasznos ambíciókat hoz felszínre mindazokban, akik a minősítésekkel nevelni akarnak, s akik s jóakara­tot látják ebben. TERMÉSZETESEN csak abban az esetben, ha a ren­delkezést mindenki, akit il­let — komolyan veszi. K. I. Tanácskozik a Korányi Frigyes tbc és fiidiigyógyász társaság kogresszusa A Kereskedelmi Kamara épületében megkezdte ta­nácskozásai a Korányi Fri­gyes tbc és tüdőgyógyász társaság 39. kongresszusa. A tanácskozáson 12 ország több mint 400 szakorvosa 150 elő­adás keretében vitatja meg a tüdőbetegségek elleni küz­delem tapaszt» tatait, és azt, hogyan lene me a tüdőgyó­gyászat erwnményeit haszno­sítani a ko'onbözö mellkasi megbetegedések korai felis­merésében és gyógyításában. NÓAVV\VW'A\NA(WVvAVVWVWVNAAAiVVVWWV^A^A\\VVVAA/V\áV*'A(VWVóAAAAAAiV\\VWVVV^^^A^VV^\^\^^^VV'A'VVVVV\\\^VV\AAVW\\\Vvn//» PONGRÄCZ GY. KINCSES GY. helyszínről tudósítsanak. Mis­kolc mindennapjairól, a mis­kolciak örömeiről és gondjai­ról egyaránt. A riporterek érdeklődése sok mindenre ki­terjed; a város földrajzi el­helyezkedésétől kezdve a la­káskérdésig, az iparosítás új eredményéig, s a közlekedés és az útépítés kérdéséig. Nem­régiben építették at például a Széchenyi utat, a Győri ka­pui lakótelepen még a laká­sokba is bekukkanthatunk, s az Avason települő közvetítő kocsi kamerái segítségével a város esti látképe tárul majd elénk. A harmadik közvetítő kocsi kamerái a Galériából közvetítenek képeket. A mű­sor főszereplői természelesen a miskolciak, a vezetők és a dolgozók, akik elmondják terveiket, szólnak a gondok­ról; amelyeken már túl van­nak, s azokról is amelyeket még meg kell oldaniok. Az adásban javaslatok is elhang­zanak, mivel a miskolciak — joggal — úgy vélekednek, hogy problémák nemcsak ná­luk akadnak, s a megoldási módok esetleg másutt is al­kalmazhatók, (KSj _______ I IIIOI U’l Tichy Lajos életregénye 4. Győztes ifik között Az 1953-as év egészen bizo­nyosan csupa aranybetűvei íródik a magyar labdarúgás dicsöségkönyvébe. És nemcsak az angolok felett Wembleyben aratott világra szóló győzelem miatt. A magyar válogatott ugyanis mar korábban le egyr re-másra aratta győzelmeit. * 1949 májusától lejátszott 35 mérkőzésből mindössze egyet vesztett el! De megmutattuk a világnak azt is. hogy lab­darúgásunk nemcsak az aranycsapatból áll. Van­nak új, tehetséges fiataljaink, kimeríthetetlen a magyar fo­ci kincsesbányája. A szakvezetők Sebes Gusz­táv irányításéval 130 ifjúsági korú játékost hívtak meg egy szerda délutánra, a Hungária körúti MTK-pályára. Több csapatba sorolva, egymás el­len játszatták őket. Akikben tehetséget fedeztek fel, azokat a délután folyamán többször szerepeltették, s egyre na­gyobb figyelmet fordítottak rájuk. Az volt a szakemberek részére az utasítás, hogy há­romszor húzzák alá azok ne­vét, akiket majd a Népliget­ben sorra kerülő későbbi ed­zésre is érdemes meghívni. A Tíehy név alatt aznap es­te három aláhúzás díszelgett... S a húsz kiválasztott között természetesen ott volt Tichy Lajos is. Tagja maradt a ke­retnek, részt vett az előkészü­leti mérkőzéseken, és nagy- nagy boldogságára ott szere­pelt az ő neve is a FIFA nem­zetközi ifjúsági tornájára, Belgiumba utazók névsorá­ban ... Tichy Lajos, a magyar if­júsági válogatott tagjaként el­utazol; élete első külföldi por­tyájára. Hogy mit éreztek a fiata lak, azt csuk az tudja, aki u :zett. már a határon túlra - egy ország kóp’ds^i^ben ._ l Brüsszelben többek között azzal a meglepetéssel szolgál­tak a rendezők, hogy a ma­gyar csapatot egy nemzetkö­zileg hírhedt bordélyház má­sodik emeletére szállásolták el — Sebes Gusztáv nem kis bosszúságára. (Az előzmények ellenére is jól vették az akadályokat: Svájc ellen 4:0-ás győzelem­mel mutatkoztak be; két nap múlva Írország ellen sem ad­ták alább; majd húszezer né­ző előtt Törökország fiatal­jait győzték le 2:0-ra. Három meccs — 10:0-ás gólarány! Csoda-e, hogy a közvélemény és a 6ajtó a magyar csapat di­cséretétől volt hange«, s a magyar játékosok nevét — köztük Tichy Lajosét, betéve tudták?) Tichy Lajo6 mindhárom mérkőzésen igen jól játszott. Mándi Gyula, a nagyváloga­tott edzője elragadtatással nyilatkozott technikai bravúr­jairól, és Sebes Gusztáv is a legjobb csatárnak nevezte nyilatkozatában. A siker és a sok dicséret azonban egy ki­csit a fiatalember fejébe szállt. Viselkedése, túlzott magabiztossága miatt alapos fejmosást kapott. Sőt, Sebes Gusztáv azt is közölte vele, ilyen magatartás után valószí­nűleg nem fog igényt tartani Lali játékára a döntőn. ... Óriási gombócot érzett a torkában, amikor Sebes Gusz­táv csapatot hirdetett. A esa- patrészelc szerint, szépen, nyugodtan, de nagyon lassan olvasta a neveket. Pláné, mi­kor a csatársorhoz ért: „Bu- kovi. .. Nagy ... Szint- csák .. ; Lajos kórul íofdytit egyet a vi*** Hát mégis ki­marad ?... ívdig ö eddig iga­zán jól játszott... megtett mindent... ás nagy rémüle­tében észr* sem vette Guszti bácsi hangja» *z enyhe já­tékosságot, Afáan a hamiskas mosolyt... a szakvezető lé­legzetvételnyi »unetet tartott és folytatta. JS*u"ácsonyi.. és újabb tnajd csende­sen : „ ... *s tVdty .. Lajos mai- n-*n is hallotta saját nevét. A többiek győz­ködték, hogy igenis így tör­tént, ő a balszélső ... Az ajándékba kajott új le­hetőségtől Tichy szárnyakat kapott a döntőben. Oroszlán­ként harcolt a kőkemény jugoszláv védőkkel, remekül kapcsolódott be az Ö6szjáték- ba, és 11-es számmal a hátán, amolyan modern balszélső já­tékot nyújtva, felbukkant a csatársor szinte mindegyik pontján. Az első félidőben nem esett gól. A másodikban a ma­gyar fiatalok még tovább fo­kozták az iramot. Remek tá­madás után Karácsonyi jó lö­véssel megszerezte a vezetést. A 81. percben dőlt el végleg az ifjúsági torna sorsa. Kará­csonyi a jobbösszekötő Nagy­hoz játszott, aki kitűnő lab­dával ugratta ki a középen ki­törő Tichyt. Lajos feltartóz­tathatatlanul húzott a kapu­ra, s a kétségbeesetten feléje futó jugoszláv kapus mellett, 12 méterről elegánsan, bizto­san vágta a labdát a kapu bal oldalába. tgy tette fel Lajos a pontot az i betűre... (Folytatjuk, *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents