Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-20 / 142. szám

Y>, “'őrt*,*, A -V*.A AAA/* ,V'AaM^vVV»/ Szerda esti kulpuiniF • Alá ;io« fimnka a bécsi Postások és äeraagogok 1 fiaderőcsökkeniési lárgyaiá§okon NIXON ELNÖK — útban a Közel-Keletről haza­felé —, rövid időre megszakította útját a Portugá­liához tartozó Azori-szigeteken. Spinola tábornok, portugál köztársasági elnök várta magas rangú ven­dégét, s a világ közvéleménye most azt latolgatja, mjt hozhat az USA és a fasizmus igájából áprilisban sza­badult Portugália két vezető államférfijának első esz­mecseréje. Minden valószínűség szerint azok a kommentárok járnak közelebb az igazsághoz, amelyek szerint a rövid párbeszéd a puhatolózás jegyében telt. Elsősorban a kétoldalú kapcsolatok kerültek szóba, annál is inkább, mert Portugália ideiglenes kormánya egyre nehezebb gazdasági helyzettel kényszerül szembenézni. NIXON ÉS SPIN ÓLA tárgyalásaival egyidöben ugyanis újabb aggasztó hírek érkeznek Lisszabonból, ezúttal a hétfő óta sztrájkoló postai dolgozók követe­léseiről. A portugál postások, távírászok és telefon- kezelők hatezer escudo minimálbért és 35 órás mun­kahét bevezetését követelik a kormányzattól. Az új társadalmi-politikai rendszerét most kiala­kító Portugália históriájának legfrissebb fejezeteiben bizonyára még sűrűn előfordulnak a postásokéhoz ha­sonló irreális követelésekért kezdeményezett munka- beszüntetések, április vége óta már több foglalkozási ág dolgozói hirdettek sztrájkot olyan célokért, ame­lyek ma még elérhetetlenek. Ezért tartotta időszerű­nek a Portugál Kommunista Párt — úgy is, mint az ideiglenes kormánykoalíció egyik tagja —. hogy nyi­latkozatban bélyegezze meg az „opportunista és de­magóg manővereket”. Csakugyan elgondolkoztató, hogy a gazdaságilag elmaradt, csaknem ötévtizedes fasiszta uralom alól éppenhogy csak félszabadult országban egy szolgálta­tási ág képviselői a 35 órás munkahét jelszavával in­dítsanak sztrájkot, Fejlett tőkés országokban sem ké­pesek megoldani minden szakmában a 35 órás mun­kahetet. A 43 esztendős fasizmus súlyos örökséget hagyott vissza Portugáliában. Előbbre lépni csak fokozatosan képesek, s ezt a szándékot Spinola tábornok, az ideig­lenes kormány tagjai, a pártok vezetői már nemegy­szer kifejezték. A demokratikus kibontakozás sikere, az ország jövője forog kockán, ha egyesek megalapo­zatlan igényekkel, felelőtlen követelésekkel elégedet­lenséget keltenek. HACSAK NEM ÉPPEN ez a céljuk, amivel na- > gyón is tudatosan a régi, fasiszta rendszer feltámasz- ^ tását, szorgalmazzák ... SZK-Pkli Idötiség Franciaországban Műibe VA: A közép-európai haderő- csökkentésről Bécsben folyó tárgyalások résztvevői egészé­ben véve eddig alapos mun­kát végeztek, annak ellenére, hogy tevékenységük még nem vezetett egyeztetett dokumen­tumok kidolgozásához és el­fogadásához. Mégis létrejöttek, bizonyos előfeltételek a köl­csönösen elfogadható megol­dások kereséséhez — állapí­totta meg Oleg Hlesztov nagykövet, a tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője a Mirovaja Ekpnp- mika i Measdunarodnije Oi> nosenyija című folyóirat leg­frissebb számában megjelent ( cikkében. Hlesztov cikkében emlékez­tetett árra hogy, a bécsi tár­gyalások részt vevői előtt két javaslat feleszik. A szocialista országok ja­vaslata azon a következteté­sen alapul, hogy Közép-Euro- pában bizony oá egyensúly alakult ki a NATO és a Var­sói Szerződés fegyveres erői között. Az indítvány értel­mében a haderőcsökkcntés- nek ki kell terjednie mindkét csoportosulás minden haderő- nemére, beleértve a száraz­földi csapatokat. A légierőket, valamint az atomíegyverzet- tel felszerelt egységeket is. A szocialista országok tervezete pontosan meghatározza a bé­csi megbeszélések 11 közvet­len részvevője haderőcsök­kentésének mértékét — mint­egy 15 százalékban — és ide­jét is — 1975—1977 között. A nyugati országok javasla­ta kétszakaszos haderőcsök­kentést irányoz elő az első szakaszban csupán a Szovjet­unió és az Egyesült Államok szárazföldi csapatait csökken­tenék. A második szakaszban terjedne ki a haderőcsökken­tés a bécsi tárgyalások többi közvetlen reszt vevőinek egy­ségeire, főként a szárazföl­diekre A nyugati elgondolá­sok nem terjednek ki az ösz- szes haderő-nem egységeire. Mint Hlesztov hangsúlyoz­za, a nyugati országok célja a haderőcsökkentéssel meg­változtatni a NATO és a Varsói Szerződés országai szá­razföldi fegyveres erői közöt­ti jelenlegi arányokat, a NATO országok javára. Eköz­ben az elgondolás hívei „aránytalanságra”, „aszim­metriára” hivatkoznak a két államcsoport szárazföldi fegy­veres erői között, s ezért aszimmetrikus ' haderőcsök­kentést sürgetnek. A cikkíró végül rámutat ar­ra, hogy az előkészítő konzul­tációk során lefektetett leg­fontosabb elv rögzíti, hogy a közép-európai haderőcsók- kentósre vonatkozó konkrét intézkedéseket olymódon kell kidolgozni Becsben, hogy azok ne károsítsák egyik résztvevő fél biztonságát sem. Zsukov marsall Nixon-Spinola találkozó Richard Nixon amerikai elnök és Antoni de Spinola portugál államfő szerdán dél­ben az Azori-szigetekhez tar­tozó Terceira «szigetén, a La- jes légitámaszpont portugál tiszti klubjában majdnem két órán át tanácskozott. Nixon elnök a megbeszélés után írásos sajtónyilatkozat­ban beszámolt arról, hogy a találkozón nagyon konstruk­tív eszmecserét folytattak a két országot érintő problé­mákról. „Biztosítottam Spi­nola elnököt arról, hogy nemcsak megértésre szá­míthat az Egyesült Államok kormánya részéről, hanem tőlünk telhető támogatá­sunkra is'’ — hangzik, a nyi­latkozat, Nixon megígérte, hogy kormánya segíteni fog­ja Portugáliát az új intéz­mények megteremtésében és abban, hogy a gazdasági fej­lődés tekintetében elérhesse a nyugat-európai országok színvonalát. „A független, szabad és gazdag Portugália nemcsak a NATO, hanem az Egyesült Államok számára is életbe vágóan fontos” — hangsúlyozta Nixon. Angliai bérviták Szerdán Borisz Ponomar- jovnak, az SZKP Politikai Bizottsága póttagjának, a KB titkárának vezetésével szovjet pártdelegáció utazott Franciaországba. A küldött­séget a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága hív­ta meg. (TASZSZ) ötvenezer angol munkás sztrájkolt szerdán, nem je­lent meg három manchesteri napilap — ez a mintegy há­rom hete kezdődött angliai bérviták újabb fejleménye és egyben élőszele a várható eseményeknek: szerdán éj­félkór beszüntetik a munkát a vidéki nyomdászok, ami mintegy hatvan helyi és a legtöbb országos napilap megjelenését teszi lehetetlen­né, pénteken éjféltől pedig további százezer dolgozó Magyarország a világ békemozgalmának élvonalába tartozik csatlakozik a sztrájkotokhoz, ha az aznap nyilvánosságra hozandó adatok szerint a májusi áremelkedések na­gyobbak voltak két százalék­nál. A munkabeszüntetések a nyomdaiparon kívül érin­tik a gépgyártást, az autó­ipart és az építőipart. Iparáganként változó konte­ret követelésekkel alapvető­en azért küzdenek az angol dolgozók, hogy az áremelke­déseket automatikusan ki­egyenlítő béremelési egyez­mények korábban figyelmen kívül hagyott tényezőket is foglaljanak a jövőben ma­gukban, mert a létfenntartá­si költségek emelkedésének üteme semmivé tette az elő­ző évek tárgyalásainak ered­ményeit. NATO-csúcs Befejeződött a NATO mi­niszteri tanácsának kétnapos tavaszi ülésszaka. A külügy­miniszterek elfogadták az úgynevezett „új atlanti nyi­latkozatot”, melyet a tagál­lamok vezetői a június 26-i, brüsszeli - NATO-csúcsérte kezleten írnak majd alá. Az „atlanti nyilatkozatban” a részvevők ismét elkötelezik magukat a 25 éves NATO- szövetség mellett, és kijelen­tik, hogy a szövetség globális biztonságához továbbra is nélkülözhetetlen az a „véde­lem”, amelyet egyrészt az Egyesült Államokban es Ny ugat-Európában levő ame­rikai nukleáris fegyverzet, másrészt . a Nyugat-Európá- ban állomásozó amerikai fegyveres erő jelent. Kedden, életének 78. esz­tendejében elhunyt Georgij Konsztgntyinovics Zsukov, a Szovjetunió marsallja, a leg­tekintélyesebb szovjet kato­nai személyisegek egyike, volt honvédelmi miniszter, Zsukov marsall, a szovjet vezetők közül az egyetlen volt, aki négyszer kapta meg a Szovjetunió Hőse kitünte­tést. Katonai pályafutása az el­ső világháborúban kezdő­dött, majd csaknem negyven éven át szolgált a szovjet hadseregben. Lovas parancs­nokként vett részt a polgár- háborúban és az interven­ció elleni harcban. Nagy ér­demeket szerzett a japánok elleni halhingoli győzelmi­ben, 1939-ben, amikor a szovjet és mongol csapatok parancsnoka volt. A második világháború idején Zsukov frontparancs­noki tisztségeket töltött be, 1941 és 1945 között a szovjet hadsereg főparancsnokhe­lyettese is volt. A Szovjet­unió marsalljává 1943-ban nevezték ki. Kiemelkedő sze­repe volt a Sztálingrádi csa­ta, a kurszki és a berlini üt­közet szovjet hadműveleti terveinek kidolgozásában Berlinben szovjet részről ő fogadta a fasiszta Németor­szág hadseregének kapitulá­cióját. A németországi szö­vetséges ellenőrző bizottság elnöke és a szovjet meg­szálló csapatok parancsnoka volt. 1946-tól Zsukov marsall kü­lönböző katonai körzetek élón állt, 1953-ban honvédel­mi miniszterhelyettes, 1955- től 1957-ig honvédelmi mi­niszter volt, egy időre az SZKP Központi Bizottsága elnökségének is tagja lett, Zsukov marsall 1969-ben kiadott emlékiratait „Visz- 1 s*/.aem 1 ékézések és elméiké-, dések” címmel több nyeivk re lefordították. A könyv­magyarul is megjelent. Elutazott a bangladesi kormányküldöttség Június 17—18-án bangla­desi kormánydelegáció foly­tatott tárgyalásokat Budapes­ten dr. R. Sobhan tervezés­ügyi államminiszter vezetésé­vel, a két ország közötti gaz­dasági együttműködés kiszé­lesítéséről. A küldöttség szer­dán elutazott Budapestről. (MTI) Romes Csandra, a Béke-vilá-tanács főtitkárának nyilatkozata Rövid látogatásra érke­zett az elmúlt napokban hazánkba "Romes Csandra, a BVT főtitkára: átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárá­nak a Béke-világtanács legmagasabb kitüntetését, a Joliot Curie aranyérmet, majd részt vett az első magyar békekongresszus 33. évfordulója alkalmából Budapesten, a Sportcsar­nokban rendezett nagy­gyűlésen. A kct esemény között a párt első titká­rává! folytatott beszélge­téséről, a magyar béke- mozgalomról nyilatkozott a Központi Sajtószolgálat­nak. — Megtiszteltetés volt szá­momra, hogy személyesen ad­hattam át Kádár Jánosnak a nemzetközi békemozgalom, a Béke-világtanács legmaga­sabb kitüntetését, és megtisz­teltetés a BVT számára, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára örömmel fo­gadta ezt. A kitüntetést, a nemzetközi életben, a tartós béke megte­remtése érdekében kifejtett felbecsülhetetlen értékű tevé­kenységéért adományozta a 1374, júnwA 39« csütörtök Béke-világtanács Kádár Já­nosnak. Személyes tekintélye, a nemzetközi enyhülés érde­kében kifejtett munkája, a Magyar Szocialista Munkás­párt tevékenysége a béke biztosításában — elismerést váltanak ki világszerte. Rendkívül jólesett halla­nom — mondotta a Béke-vi­lágtanács főtitkára —, hogy Kádár János a tőle megszo­kott közvetlenséggel és önzet­lenségével először is arról be­szélt, hogy a kitüntetést, — bár személy szerint neki nyújtották át —, elsősorban a magyar nép, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt sikeré­nek érzi. S jól estek azok a szavai, amikor nemzetközi szervezetünk tevékenységét, jelentőségét és hatékonysá­gát dicsérte. Alkalmam volt hosszabban elbeszélgetni Kádár Jánossal és örömmel tapasztaltam, hogy pártjuk és kormányuk — vagyis a magyar nép, amint ezt ő külön hangsúlyoz­ta — a jövőben is támogatást nyújt a békemozgalomnak. Erről részletesen beszámolok a BVT elnökségének, és tol­mácsolom Kádár János kö­szönetét és üdvözletét — az ő szavait idézem: „a világot erősítő nemzetközi szervezet­nek!” Magyarország a világ béke­mozgalmának élvonalába tar­tozik T- folytatta nyilatkoza­tát Romes Csandra — a BVT igén nagyra értékeli az önök munkáját Egyetka körö­mért példa: a szabadsagukért, a békéjükért harcoló vietna­miak minden fórumon, min­den alkalommal elmondják, hogy a magyarok hazájukat segítő szolidaritása kiemelke­dő mértékű. Tudjuk, hogy a múltban e sokat szenvedett nép, ösztönösen is szolidari­tást vállal a jelenben sokat szenvedő néppel. Nem véletlen, hogy több­ször is a nép szerepét, jelen­tőségét hangsúlyozom. Egy mozgalom csakis akkor lehet nagy és erős, ha abban min­den állampolgára részt vesz. Nos, a magyar békemozga­lom is ilyen, mert önöknél minden ember igényli a bé­két, s erejéhez mérten tesz is érte. Ezt az összefogást pél­dázza a most véget ért béke és barátság hónap is, amely az egész országot megmoz­gatta. A nemzetközi békemoz­galom negyedszázados évfor­dulója alkalmából rendezett ünnepségek között nagy je­lentőségű volt a magyar bé­ke és barátság hónapja. Kádár Jánossal úgy zártuk beszélgetésünket., hogy az el­következendő időben több­ször lesz alkalmunk találköz-- ni, hiszen a Béke-világtanács két lontos eseményt tervez Magyarországon. A mostani találkozásunkkor is megálla­píthattuk, hogjr bizakodással nézhetünk a következő ne­gyedszázad elé — fejezte be nyilatkozatát a Béke-világta­nács főtitkára ............. Erdélyi György P étiteken kezdődnek n magyar- mongol tárgyalások (Folytatás as 1. oldalról) MSZMP KB első titkárának vezetésével látogatást tett Mongóliában a magyar part­es kormányküldöttség. Elv­kor került sor a barátsági, együttműködési szerződés aláírására, a két ország kö­zötti vízumkényszer meg­szüntetésére, az állategész­ségügyi megállapodásra és más egyezmények megköté­sére is. A gazdasági együttműkö­dés érdekében 1960-tól öt­éves megállapodásokba fog­lalják a két ország kölcsö­nös áruszállításainak és fi­zetéseinek terveit. A KGST- tagországok, így Magyaror­szág is Mongólia fejlődésé­nek meggyorsítására hitele­ket nyújtanak, berendezése­ket szállítanak, részt vesz­nek ipari és mezőgazdasági üzemek építésében. — Magyarország 1961 óta — a múlt évi adatok szerint — 24,4 millió rubel értékű hitelt és 2 millió rubel té­rítésmentes segéivt adoti Mongóliának. Ulánbátorban magyar közreműködéssel épüli fel Mongólia első kor­szerű ruhagyára, amelynek fejlesztését, rekonstrukció­ját ugyancsak magyar se­gítséggel ez érj elején fe­jezték be. A múlt év nya­rán adták át a magyar ter­vek és berendezések feä- haflgwáü&y*8*. s&tétt. saaa.gr nód biokombinátot. amely­ben évente 150—160 ezer li­ter vakcinát állítanak elő, s lényegében ezzel fedezik Mongólia állati szérum és vakcinaszükségletét. A mezőgazdaság és ezen belül az állattenyésztés kü­lönösen jelentős ágazat Mon­góliában. A nemzeti , jöve­delem felét adja a mongol mezőgazdaság, s ennek 85 százaléka származik az ál­lattenyésztésből. Ezért volt rendkívül jelentős az a se­gítség is, amely szerint ma­gyar szakemberek a baráti ország vízszegény területein 420 kutat építettek a lakos­ság és az állatállomány víz­ellátása érdekében. A ma­gyar kutak 1,3 millió hek­tárnyi területen tették blz- toságosabbá a legelők vízel­látását. Korszerű esőztető öntöző­berendezések szállításával is hozzájárultak az öntözés meghonosításához, az állat­állomány takarmánybázisá- nak megteremtéséhez. A magyar geológusók a vízkutatáson túl sók segít­séget nyújtanak a mongol ásványi kincsek föltéi képe- zéséhez, feltárásához. Több jelentős vvólfram-, ón-, réz- és molibdénlelőhelyet fedez­tek föl. A közös feltárás, termelés érdekében magyar- mongol vállalatok létrehoz? ­sáíói- •íénegMk' — ­A magyar—mongol áru­csere állandóan bővült, a tervek szerint 1971 és 1975 között újabb 14 százalékkal. Az 1974. évi árucsere-forgal­mi és fizetési jegyzókönyv szerint Magyarország fő­ként gépeket, berendezése­ket, alkatrészeket, gyógysze­reket, kötöttárut, bőrcipőt és különböző szöveteket expor­tál Mongóliába, ahonnan el­lentételként gyapjút, szőr­mét, bőröket, bőrkonfekciót, könnyűipari termékeket, bá­nyaipari terméket kap. Ezenkívül a tavaly aláírt el­ső magyar—mongol belke­reskedelmi választékos ere­megállapodás szerint a bará­ti ország bőr felsőruházati cikkeket szállit ruházati és műanyagcikkek, játékok, író­szerek ellenében. A kormányközi bizottság­nak múlt évi VII. ülésszaka rámutatott arra, hogy az együttműködés fejlesztésében a magyar közreműködéssel 1975-ig épített és üzembe helyezett ipari létesítmények kapacitásinak közös, gazda­ságos kihasználására, a mon­gol vízgazdálkodás fejlesz­tésére, Mongólia ásványi kin­cseinek féltárására, vala­mint a helyi erőforrásokat jól hasznosító kisüzemek lét­rehozására kell törekedni, s ennek alapján bővíteni a kt^ásötföfs áruszállítások#!. er.

Next

/
Thumbnails
Contents