Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-14 / 110. szám

zenei hetek fl gyertyás házimuzsikáról A március 25-án megkez­dett Hevesi zenéi hetek záró­akkordjára szerdán este ke­rült sor, a Járási Művelődési Központ klubtermében, ..gyertyák házimuzsika” cím­mel. Ez a gyertyás házimuzsika egyrészt a külsőségekre utal, mert kirekesztve a modern világítási lehetőségeket a 'klubszobából, harminc darab karvastagságü gyertya szol­gáltatta az intim megvilágí­tást, a kottatavtóknal és a csemballóvá visszavarázsolt idősebb zeneszerszámon ugyancsak a pislákoló gyer­tyák fénye tette olvashatóvá a kottákat. Ettől a nem is rossz ötlettől a közönség han­gulata otthonosabb, házia­sabb, barátibb lett, mert a hevesi zeneiskola tanárai most a barátaiknak, a zene híveinek akartak kedvesked­ni a barokk és klasszikus ka- maramuzsika néhány reme­kével. S ha már így a századok megidézesénél tartunk zené­ben és külső stílusfogásban Is. mi sem természetesebb, hogy a csemballón megszólal, tatott két darabnak volt a legnagyobb sikere. Ferenci Sándor Bach d-moll toccatá­ját játszotta. Az ismerős mű ezen a hangszeren, a baráti mikroklímában eleven hatást váltott ki, mert az előadó — a zer.eszenszám ídomítója — jól érti ezt a kedvelt számot és témát. Beethoven Hat varriációját Kádár Imréné és Feren.cz Sándor adták elő. Ezek. a könnyed, majdnem derűs fu­tamok kitűnően illettek a műsor egyéb számaihoz is, mert a tánc hangulatát, a fia­talos forgatag lendületét lop­ták a hallgatók szívébe. Sza­bó Tivadar né, Gulyás Fe- rencné es Kádár imréné Vi­valdi Concerto grossojanak első két tételét játszotta. A második, a lassúbb tétel ön­feledt muzsikálása nagy tap­sot kapott. Corelli szonátáját két fu­volás, Palánki Éva és a ven­dégként fellépő Ferencit Ka­talin adták elő. Haydn három kis darabját. Mozart három német táncát és Haydn Hét kis divertimen- toját Szabó Tivadarné, Becze Lajosné és Gulyás Ferenc né (hegedű). Palánki Éva és Ká­dár Imréné szólaltatták meg, míg Telemann G-dur kvar­tettjében Ferenc*« Katalin, Palánki Éva, Szabó Tivadar­né és Ferenc* Sándor műkö­dött közre. Az est alkalmával Hasse egyik kellemesen hangzó da­lát, valamint az első varriá- ciót a Beethoven-program­ügyi kiadványok, anyagi segítség A szakszervezet a családos közalkalmazottakért A gyermeknevelés költsé­geinek 36—38 százalékát a társadalom viseli — így ösz- szegezték a közalkalmazot­tak szakszervezetében a gyer­mekes szülőknek, a nagycsa­ládosoknak nyújtott állami tá­mogatás számszerű adatait. A szakszervezeti bzottságok is sokat tesznek a nagycsa­ládosok érdekében, segélye­zik őket á tanév elején, tá­mogatják a gyermeküket egyedül nevelő nőket, figye­lemmel kisérik a terhes nők munkakörülményeit, szor­galmazzak a fiatal házasok lakáshoz juttatását, a gyer­mekintézmények fejleszté­sét. Mindezeket a szociális in­tézkedéseket a szakszervezet részéről számos egyéb kezde- ményezes egészíti ki. A szakszervezel elnöksége felkérte az alapszervezeteket, újólag állapítsák meg a nagycsaládosok számát, mér­jék fel szociális körülményei- j két, jövedelmi viszonyaikat, j hogy a helyi és a központi ' támogatás eddigi rendszerét felülvizsgálhassák, tovább fejleszthessék. A szakszervezeti bizottsá­gok állandó feladatuknak te­kintik a dolgozó nők, a ter­hesek és a gyermekes anyák jogainak ismertetését, figye­lemmel kísérik munkakörül­ményeiket, A szakszervezet tematikát dolgozott ki a ki­adásra kerülő egészségügyi kiadványokról. A hivatalok­ban működő orvosokat a szakszervezeti bizottságok felkérik a fiatalok nevelésé­vel. a nők felvilágosításával, % családtervezéssel stb. ->ösz- szefüggő egészségügyi tanács­adásra A szakszervezeti bi­zottságok anyagi eszközeik­ből fokozottan segítik a több gyermeket nevelő szü­lőket. ügyelnek arra, hogy a gyermekgondozási segé­lyén levő nők a bérezésnél ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. A szakszervezet elnöksége, a minisztériumok es országos hatáskörű szer­vek vezetőivel négyévenként kötött együttműködési meg­állapodásokban (évi munka- programokban) rögzíti a né­OMMäM 1974. május 11.. kedd pesedéspolitikai határozatok­ból adódó mozgalmi tenni­valókat is, például szorgal­mazzák a gyermekintézmé­nyek hálózatának bővítését, a lakásépítési és -elosztási rendszer fejlesztését, a köz- étkeztetés javítását stb. Kez­deményezi a közszolgálati szervek egységes szociális, kulturális alapjának megte­remtését és annak keretében is a népesedéspolitikai kon­cepció érvényesítését, (MTI) ból Becze Lajosné énekelte. Orgánuma jól érvényesült a klubméretek között. A zeneiskola tanárai ezzel a gyertyás házimuzsikával indították el azt a nemes szándékot útjára, amely sze­rint már a következő hang- vereenyévariban több ilyen meghitt találkozást rendez­nek Hevesen, a szorosan vett baráti és a zenebaráti kör számára. Reméljük, ez a? a kör, amely a körülményeket ismerve, hamarosan tágulni fog, hatvan-nyolcvan sze­mélyről felfelé, a százon túl­ra. A kezdet biztató. (Az egyes számok kíséretét Ká­dár Imréné és Ferencz Sán­dor látták el.) A tízéves fennállásét ün­neplő Hevesi Járási Pedagó­gus Kórus és a Hevesi Zene­iskola jubileumi rendezvény- sorozatának a végére érve nem árt rövid számvetést ké­szíteni. Bár a számok sok­szor nem mondanak el min­dent, illetve nem adják a történések igazi ízét és zama­tét. mégis leírjuk, hogy a négy hevesi hangversenyre 630 személy váltott bérletet. Ez a szám nemcsak azt bizo­nyítja, hogy Hevesen, ebben a városiasodó nagyközség­ben 650 ember belenyúlt a zsebébe és anyagilag is tá­mogatta ezt a jubileumi meg­mozdulást, hanem a hang­versenyeken. lelkes közönség tapsolt annak a kitartó, szí­vós, értékes zenepedagógiai és művészi munkának, amit a már többször is dicséri ze­netanárok és a kórus kar­mestere, Szabó Tivadar ki­fejtenek. A közönség érdeklődését mutató szám még szebb lesz attól, ha elmondjuk: ezen a négy hangversenyen az éne­kes és hangszeres zenészek száma elérte a 200 főt. És ez már nemcsak az érdeklődést, de. az aktív zenei munkát, is jelenti I Ez minden bizonnyal azt is mutatja, hogy a hevesi gimnázium fiatalsága is ér­deklődik a zene és a kórus­mű vészét'Iránt: -A "tötnégbá- zis tehát készen áll a tovább­fejlődésre. a továbblépésre. A mennyiség megszerzés«? után jöhet, az a bizonyos mi­nőségi kérdés, a nevelésé. (farkas) 24, A nyílt terepen álijt pa­rancsol a csapatnak, embe­rei felügyelete alatt kell vá­rakozniuk. amíg a lánnyal elvonul a mezőre. A csapat vár. Monteleprében közben va­laki bekopogtat minden aj­tón. Fegyveres bandita lép be egy fiatal fiú, Gioacchi­no Musso otthonába is;meg­parancsolja, hogy kövesse. Gioacchino az öszvér mel­lett alszik, szalmazsákon. Anyja, aki szintén álmából riad föl, lázadozik, szeret­né visszatartani fiát. Kia­bálni azonban nem mer, csak sfrva motyogja: — Mit akar még a csalá­domtól. ez a Giuliano: a múlt hónapban ölle meg Giovanni bátyámat... mért akarja most még a fiacská­mat is? — Azt akarod, hogy a fiad is úgy végezze, mint a bátyád?! Egy másik bandita Pietro Lugullóhoz kopogtat be, ő a legfiatalabb a fiúk közt. ti­zenhat éves csupán. A ban­dita őt is magával viszi. Közben néhány felláraiázott házból menekülni próbál­nak a fiatalok, például Do­menico Pretti meg a Tiner- via testvérek is, ám szökés közben Giuliano embereibe futnak. Giuliano maffiavezér ba­rátjának bátyja géppisztoly - lyal kezében rabolja eb az egyik fiút, Giuséppe Sa­piensét. — Gyere — mondja —, Giuliano meg a testvérem Cippiben vár. — Miért éppen engem? — Azt csak ők tudják. Giuseppe Cucinella és An­gela Barruano még mindig ölelkezik, közben a csapat az úton várakozik. A ban­dita végül fölpattan: — Mosf menj haza! A lány fölkel, átölelik és megcsókolják egymást. A lány tanácsokkal látja el a fiút. aki odamegy emberei­hez. — Es most indulás, Cip­piben várnak bennünket — mondja. Megérkezett Cippibe a banda zöme: a csapatkapi­tányok Giuliano. köré gyűl nek, ott van Pisciotta, Can­dela. Palma Abbate. Terra- nova, Manniau, Babaiamén­II KIPIlNTlI [Ilii ejLW«e.gr SfpHi*****$?­Ság f«iélevemt.ésér<= azt is elnagyolt kab*u -»/.irtten, # ázt is elnyújtva, mindinkább mosöiytalanságot avatva, ahe­lyett, hogy mosolyt arasson. Márpedig, há egy ilyen zenés karikatúra alig, vágj' egyál­talán item nevettet, akkor saját létét kérdőjelezi meg. Dritte fiWk igyekezett ép­ít AT KÖPENY sorakozik egymás mellett, a hatodikon egy kulacs, a kifaragott arc­mással: a Zaporozsecl, akit pedig otthon a gyermeke vár vissza, az is elindult a fel- den " utolsó útjára. Alekszej Kolomijec egy bunker mé-> lyén, hat felderítő sorsán és halálán keresztül próbált ke­resztmetszetei adni a hábo­rúról és az. emberekről, akik készek meghalni is. hogy vé­ge legyen már az értelmet­len pusztításnak, akik ké­szek érteimet adni a halál­nak, hogy még jobban hites­sék, milyen kegyetlen, em­bertelen a halál, — ha ér­telem nélküli. A köpenyek, amelyek rendre új gazdára várnak, szimbólumok is egy­ben: felvenni bennük és ál­taluk a felelősséget az em­berek millióiért és viselni is ezt a felelősséget mindha­lálig. önként, elszántan: em­berhez méltóan. A második világháborúban végtére is semmi sem volt meghökkentő, semmilyen történet, szituáció nem lehe­tett és nem lehet, visszaidéz­ve sem, hihetetlen. Kolomi­jec alapötlete, a hat felde­rítő önfeláldozásáról, a hat köpeny sorsáról sem az. Ön­magában véve! Ám az a tény, hogy halálba induló felderítők egy nyers és ri­deg statisztahangtól veszik át sorban a fehér bundát, hogy ez az ember nélküli pa­rancskiadás éppen ellentéte a mű emberségről szóló szándékának, — ez drama- turgiallag is elhibázott, a tv- játék hitelét kérdőjelezi meg. Nemere László, aki Czabarka György operatőrrel feszült pillanatokat, tudott teremteni a kamerák előtt, nem volt képes átélni ezt. az akadályt. Megbotlott ebben a rendező, az operatőr, a színész is egyaránt. Kór pedig, mert Alekszej Kolomijec figurái árnyaltabb, mélyebb kidolgo­zásban igazi és emlékezetes hősökké emelkedhettek vol­na. Hogy mégsem szokvány­drámát láttunk a második tt Licari és a többiek. A ré­mült fiúk a völgy mélyén várakoznak. Cucinella is megérkezik csapatával. — A dzsip is megjött — mondja egy maffiás. Pisciotta Giulianóhoz for­dul és rákacsint. — Vigyük , magunkkal! A javaslat mindenkinek tetszik. Mannino és Terra- nova kardoskodik, hogy a maffiás is vegyen részt a kétségbeesett vállalkozásban. Giuliano meghallgatja em­bereit, aztán rövid csönd után kiadja a parancsot: — Velünk jössz! A maffiavezér ijedten kö­nyörgésre fogja a dolgot: — De hát elküldöm ve­led a testvéremet; az én he­lyemre Giuseppe Sapienza áll, öt én fizetem. Én nem vagyok már fiatalember, nem bírok hegyet mászni. Mannino é» Terranova ke­gyetlen gúnnyal ígérik meg, hogy maguk viszik föl majd a vállukon a hegytetőre, Pisciotta pedig odamegy a felelemtől reszkető öregem­berhez, és dühösen fülébe dörgi: — Ezúttal a maffia is ve­lünk jön. A „Hat köpeny” Értelmisége, Avar István. világháború idejéből, abban a szereplőknek van nagy érdekmük, elsősorban Solti Bertalannak. Avar Istvánnak és Schütz I Iának. ÜGY INDULT, hogy szel­lemes, gunvoros és öngunyo- ros persziflaasa lesz a sike­res Erzsébet-sorozatnak az Őfelsége, Bözsi. Aztán, ahogy múltak a percek, kiderült, hogy Bogáti Péternek sem telt többre, mint néhány, már pen olyan „olcsó” lenni, mint az eredeti film, de szeren­csére nem az Ötletekben. — így néhány pillanata e majd egyórás „zenés, történelmi helyzetmagyarázatnak” még figyelemre méltónak is mondható. Különösen az a figyelemre méltó, hogy egy életre kelt szinkronhang — Pápay Erzsi — milyen sok­oldalú és jó színész —, ha hagyják. Gyurkó Géza 21.10: „És színész benne minden férfi és nő” Badalamenti, akinek arcát mély ráncok szabdalják ke- resztül-kasul, arckifejezését pedig vadami bárgyú mosoly teszi még ijesztőbbé, nos, ezt a Badalamentit rendelte Giuliano a fiúk étére. A bandavezér jelére a barakk­hoz, a fegyverraktár elé ve­zeti csapatát. Giuliano sze­mélyesen osztja szét a pus­kákat meg a karabélyokat, mindenkinek négy töltény­tárat ad hozzá. Nyolc Fiat típusú golyószórót és egy Breda gyártmányú, három­lábú könnyű géppuskát visz­nek az úton várakozó dzsipbe. A fiúk kopott amerikai egyenruhát viselnek. Badalamenti ügyetlenre si­került katonai vezényszóval sorakoztatja fel kettesével a ve­fiúkat, aztán megindul lük. — De hát. hová visznek bennünket? — kérdi valaki. — Majd megtudjátok, ha odaértünk. Az a fontos, hogy Giuliano ötezer lírát ad majd nektek — mondja Badalamenti. Közben két motorkerék­páros óvakodik be Piana A kétezer év színpadjai­nak kalandozása a „És szí­nész benne minden férfi és nő” most Becket. az ir szár­mazású regény- és drámaíró Joyce titkárának drámáját mutatja be. „A játszma vége” az fró legismertebb darabja amely most első Ízben kerül a televízió nézői elé. Samuel Becket másik darabját, „Az utolsó tekercs” címűt már játszotta a Magyar Televízió és sajátos világa, groteszksé- ge sokak számára jelentett iz­galmas, érdekes estét. Min­den bizonnyal a mostani Becket-bemutató is sikert hoz. degli Albanesi és San Giu­seppe főterére. Köpenybe burkolt, sietős férfiak száll- ■ nak le a motorokról — ar­cuk elé fekete kendőt kö­töttek — és kereszteket rajzolnak a parasztházak kapujára. Piana degli Al­banesi határában áll egy márványoszlop: Garibaldi emlékére emelték, miután átvonult a falun. Ak oszlop előtt hatalmas Garibaldi- kép, a baloldali blokk jel­képe volt a legutóbbi vá­lasztási hadjáratban. A maf­fia emberei arrébb teszik most a képet, hogy a teme­tő felé nézzen, A kapukra és a falakra mázolt fekete kereszt a maffia hagyományos figyel­meztető jele, ha halálos csa­pásra készül. A fiúk Badalamenti veze­tésével keresztülvágnak a nagybirtokon: a két Tiner- via testvér kézen fogva meg}’, mint az ijedt, gyere­kek. Egyikük a két Buff'a fivérhez fordul, Ankxrnóhog es Vincenzóhoz. — Mit mondott a sógorai tok, Rosario Candela? Horni visznek bennünket? Ám a Buffa fivérek se tudnak semmit. Valaki Mo- tisihez fordul. — Mit mondott a húgod férje, Mannino? Mért visz­nek a halálba? A csapatkapitányok köz­ben a Pizzuta hegy lejtőjé­hez értek a dzsippel, és le­rakták a fegyvereket. Foly­tatódik a kegyetlen tréfa a maffiavezérrel. — Te ezzel fogsz lőni — mutat Mannino égy géppus­kára. — De hát nem tudom ke­zelni. Nem értek a fegyve­rekhez. — Megtanulod, Majd én megmutatom. (Folytatjuk) t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents