Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

A májún !«! nép« én munkásszoká&ok iSrténetébSl ' « *amm >+■ r A nemzetközi munkásság Segnagyobb közös ünnepe, május 1. eredete visszave­zethető a természeti népek ős vallásának idejére. Sitiikor a zsendülő nyárkezdet kol­lektív ünnepét jelentette. Ez az ünnep a népek emlékeze­tében és gyakorlatában mindmáig megtalálható - a történelmi korok változásai során, s ma is él az ossz« európai népek szokásanya­gában, a falvakban éppúgy, mint a városokban. A szokás lényegé' máji* első napjának' előestéjen, vagy hajnalán egy legallya­zott lomboefát. fenyőágát vagy „Zöldágat" állítanak fel a hátak elé, vágy kitűzik az ablakba, házra, majd a. nap valamelyik időszakában tán­cot, vigalmai mulatságot rendeznek a fiatalok a má- jusfa körül. A nap elmúltá­val vidám mulatság közepet­te jdtáneoitáJfc* * májusiét, A történeti korokban Az egymást elváltó korok íj meg új arculatát mutatták az ünnepek. Említettük már a természeti népek tavasz- kezdő Szokásait. Az ókorbán a görögöknél „virágünnepe­ket” tartottak először, A ró­maiaknál a termékenység is­tennőjének, Máriának ünne­pét tartották e napokban. Róla nevezték él. magát a május hónapot is, miután aas európai népek átvették a ró­mai kalendáriumot. Maja ün­nepe átment a népek gyakor­latába, A germán természet- kultusznak is megfelelt ez a természetünnép, A kereszténység, megerő­södésével egy időben, tűzzel- vassai irtotta a „pogány* szokásokat, de az ősi évne- gyedes ünnepekhez kapcsoló­dó hagyományokat nem tud­ta véglegesen kitörölni a né­pek emlékezetéből; ekkor ru­galmasan alkalmazkodott hozzájuk és az egyház szent­jeihez fűzött legendákkal igyekezett elhomályosítani — többek között — a ta­vaszünnep eredeti értelmét Májusfaállftás hazánkban: a szokás gjermán-szláv köz­vetítéssel jutott el hozzánk, bár ázsiai rok on n értei nk szintén ismerik e tavaszünne­pet Nálunk leginkább nem­zetiségi környezetben (német szlovák) él a májusíaáTlítás szokása. De á székelyek és anyaországbéliek is maguké­nak tartották és vidékenként számos értékes váj írre ital gazdagították, fflső íráeóS rvoma Debiterenből datáló­dik, 196§-boL ahol az ott ál­lomásosé M&fSigli ezred francia-Váfibíi. katonái tán­coltak kardtáncot a májusfa körül. a székelyeknél i hajnalfa, Jakabfa. Jakabig néven, a szláv--német nyelvterületen májusía, májfa néven ismer­ték. Anyaga legtöbb esetben nyírfa, amelynek * néphit szerint gonoszűző Jellege van. A legények, he alkal­ma* fa nem akadt elmentek érte a harmadik határba is. Feldíszítették * Unyoktól kapott színes ssalagókkál, kendőkkel, pepífdíeaekkáL Felállítás után hajnalig Örite téli a lányóahá* előtt. hogy el ne lopják. Réggel. mikór a lányok is felserkéhtek, gyönyörködtek a fában é» nézték, hogy melyik ház előtt áll a legmagasabb. A májusfaállítás tehát nemcsak kollektiv ta vakzün- nep, hanem «terelmi lóim­ból um i*. A legény ezzel tett vallomást S ha viszonzásra talált a fa „kitáncolásakor" a lány neiki ájándékostta a fára kötött Munkásűnnep A ti, Tntemadanálé ala­kuló kongresszusa 1889-ben Lavigne, francia küldött ja­vaslatára kimondta, hogy a munkások minden, országban és minden városban egyide­jűleg, egy megb atárobótt na­pon követel jék a 8 órás mun ­kanap bevezetését, Május 1. napját jelölték meg erre, mely napnak már voltak előz­ményei a munkásmozgalom­ban; s utaltak az 1886-os az első európai munkástün­tetés az olasz Lueca város­ban is. 1831. május 1-én volt chicagói véres események emlékére is A IX. Intern a- elonálé felhívása nyomán már 1890-ben a munkások százezrei vettek részt a má­jus 1-i felvonulásokon, tün­tetéseken. Később egyes or­szágokban május elfő vasár­napjára tették át a munkás- ünnepet Hazánkban első ízben 1890-ben ünnepelte a főváros és több Vidéki város mun­kássága e napot Budapesten a Városligetben volt a nagy­gyűlés, amelyen 60 000 mun­kás vett részt. Az agrárpró- letariátus 1891-ben kapcso­lódott be a munkásünnep megtartásába. (Orosházi vé­res május 1.) Orosházán és Békéscsabán összecsapásra került sor a tüntetők és a katonaság között. Hódmező­vásárhelyen 1893-baíi Szántó Kovács János volt a nagy­gyűlés szónoka. Ebben az időben terjedtek él a május 1-ével kapcsolatos munkás- dalok is, amelyeket évtize­deken át énekelték: Indulj munkás tüntetésre, Május hónap elsejére, Nemzetközi munkásiinhep, Minden munkás ülje azt meg. Éljen a munkás szabadság, Éljen a munkás! A fővárosban csak 1899-ben engedői vették a felvonulást első ízben. Az ünnep fő jel­szavai a 8 órás munkanap, a munkásvédelmi törvények, fnajd századfordulón az ál­talános választójog követelé­se. Ekkor már általánosan Is­mertté váltak az e napokhoz kapcsolódó fialokj és helyi saälörtaj ünjwn-wéőé­két fSfldeSték, központi üli- | nepélyt a hatóságok Ősök i egyes években éngedtójíeastéi . A kommunisták ÍB#fV«f,ő munkája sok esetben háíbjs tüntetéssé tette evekben, m években á munkásünnépét. 1945 az éltó szábáfl májú* 1. eve. Ékkőn Vált hazánk­ban is hivatalos . munkásai!- neti nappá, amikor hr or­szág valaménnyí városában, köíáégébéf) féiVbmlláéokoln, népünnepélyekén vés* részt s Jakosság mindén rétege. Különös jelentőségük volt kz 195?. május 1-1 ünnep­ségeknek. amelyeken A dől* gozó tömegek Immár A lé* • vert el lénforradalörft fölötti politikai és eszmei győzelem» jegyében hitet tettek á Sab­el aÜzmust építő népköztársa­ság és a forradalmi munkás­paraszt korfnány mellett Naőy Deraí Itt van újra mdfus elseje, A levegő dallal pan tele, ZengedeaZük hát tni is dalunk. Mindnyájam testvérek tHt&Vuhkl A máj!» l~i dalok költött a legnépszerűbb volt á Gsi*- madia Sándor szövegére élie- ekJt, s Hódmeaővá6árhéljte& gyűjtött dali A kikelet hívogató szózatára. Felpattan a műheii/börtön ócska sóra. Virágillat, enyhe szellő jár a réten, Csak a gyáva marad most ráég börtönében. Tegyetek le fúrót, vésői, kalapácsot. Élvezzük, bér egy napra a szabadságai, Nemsokára ágy is bőbei» tesz belől«. Meg ne ártom*, szokjunk hozzá jóelőret 1919. május 1-éa a ’fanác*- köztársaság vörös fővárosá­nak virág én zászlód íetgbe öl­tözött utcáin százezernyi fel­vonuló ünnepelte az. első szabad május 1-ét, a proletár államot, a szőttében énekel­tek a régebbről ismert má­jusi dalokat. Piros zászlónk, vörös zást­lónk, lobogtatja a szellő, Jer diája, jer alája, te jogtátan szenvedő, Testvérünk vagy mért na tartanál velünk? Na munkás vagy nem lehetsz te ellenünk. De új dalok is születtek ebben az időben, melyek kö­zül a népszerűvé lett Som­lyó Zoltán—Lányi Ernő má­jusi dala; A vörös május rőtszlnü sugára, Senyilall minden ajtón, ablakon! Élér a fénye élvtárt a szívedbe, Há bárhol is lakói. Légy bányász, ki föld mélyébe túrkál, Vagy miként Jézus való, egykor, ács Nem kallódóé, nem hallod-e, Nagy dalol a sarokban a kalapács? Az éllen forr ad alom idő­szakában az MSZDP és A graki^rveaetek r,nazálisokat pott a hat Az ÚSZÓ, dunántúlinsan a pótn, nem mozdult a viz felszínén, ha csak a szél nem mozgatta. Beésteledett, tzede- lőzkődtünk, hogy ha- átmegyünk. — És ez volt az a hely — szólalt meg János barátom tragi­kusan, — ez mit. az a hely, ahol az a bel­ga mnyu fogott, hogy majd össseroskadt a Zsákmány Súlya alatt. — £«? — kérdez­tem tágra nyílt szem­mel és körülnéztem, hátha feltűnik a par­ton. a sokat emlege­tett belga, esetleg fi­rn aga, hús-vér való­ságában. Aztán — mint a horgászattól csillagászati távolban élőnek, eszembe öt­lött valami: . — Mondd, Jancsi­kám, ha olyan na­gyon itigyied azt a belga pec&st, miért «tetn követed a mód­szerét Hiszen tövi­ről hegyire ismertet­te és a száraz bab Sem olyan drága. János meghökken­tőn nézett rám. ««** Éz még soha­sem jutott eszembe, mondta. — Soha. De majd megpróbá­lom. Tíz évre rá talál­koztunk. János Szin­te repedezett jóked­vében. — Milyen volt a fogás? — tudakol­tam Tudtam, hogy más nem deríthette jókedvre. — Tűrhető. — A belga horgász módszerével? Megcsóválta a fejéi, hogy nem, azt még nem próbálta ki. Egyébként János új­án.gíró ét kötetnyi cikke jelent meg a tapasztalatcsere hasz­náról Kolozsvári Qt&Mpims Sm§ 4 csoda­pecáB Enmagam csak egy­szer horgásztam, gyermekkoromban, s Fíódsáfiroft, 8 Duná­ban, a Holt-Duna- ágban, valamelyik tó­ban. Fogtam is pata- mi halfélét, a büsz­keség ma iá dagaszt Mindezt azért bo­csátom élőre, hogy az olvasó ne lepődjék meg, ha olyasmit Ol­vas majd. hogy * pcmty bekapta a hor­got, aztán a yachtot maga után vontatva eltűnt az Óceán hul­lámai között Barátaim nagy ré­sze viszont szenve­délyes peCAZö. A hor­gászok és a kocsisok *— ez utóbbiakon az autótulajdonosa kot értem — egy dolog­ban erősen hasonlí­tónak egymáshoz: ha egyszer belekezdtek, nem tudják abba­hagyni egyik törté­net & másikat követi A jogsi ugrott, a kar­burátor így, a kézi­fék amúgy ...és ak­kor az az állat hár­masra kapcsolt l... Vagy: — ha hiszed, ha nem, a harcsa a szemembe röhögött! — Nekem mondod, engem egy Csuka szembe köpött! Iffy hallottam a belga horgászról it. Barátom, Kaldntay János, a legszenve- délyesébb petéző, be­szélte a következő­ket: *■— ... kérlek szé­pen, ha nem a tulaj­don szentemmel lát­tam volna, magam sem hinném. Szóval, az 8 belga betáplál­ta a maga állását Babbal dolgozott, szá­raz babbal, a babsee- m.eket így meg Így elhelyezte, egy Ilyen meg amolyan módon lyuggatott lemezen. mtkor aztán mehe­tett a fogás napja, akkor .4, Eünéi • pöntnM János széttárta a két karját, széles arcáról lavinaszerűen omlott- ötnlött-súdult alá az őszinte csodálat, ámulat, tiszteiét Az a belga pe- cásó, kérlek, sorozat­ban rántotta ki a ka­lákát a vízből, Olyan­formán, mint ahogy a parasztok felfűzik ősszel a piros papri­kát és kiakasztják a tornácra. Mi a Szom­szédos állásokból le­esett állal meredtünk rá. Képzeld él a kü­lönbséget egy puska meg egy géppuska között Nohál ugyan­az a különbség volt az 6 meg a tói fogá­sunk között. Egy óra alatt kétszer annyit gyömöszölt a zsákjá­ba, mint a mi havi fogásunk. Ehhez fog­ható horgászt azóta sem láttam, s ami a legkülönösebb, nem titkolta a módszerét. Babbal szoktatta oda a halakat... És itt az követke­zett, amit a magam avatatlan módján már elmondtam. — Kitűnő módszer lehet — vetettem oda szerényen, épp, hogy VVVVVVNAAAAAMiViAAAAAMAAAAMAMMWyW VMtAMAM — - O—. -Je «í* -i — r-to P SMíTrWrCí PW W TcWl vegyek a beszélgetés­ben. Azóta etet m törté­netet a belga hor­gászról több ízben hallottam, mindig mástól-mástól. min­dig ugyanúgy. Ez amellett szólt, hogy nem kitalált história, hanem tény, amelyet számos tanú igazol. Valahányszor üres tarisznyával tértek meg pecázó baráta­im, valaki mindig előrukkolt a belga horgász bibliai zsák­mányával. János barátomat gyakran elkísértem horgászni. Beültünk a ladikba, kieveztünk az állásba, 6 bedob­ta a horgot a csali­val, 6 várt a halra, én ráérősen nézelőd­tem a vízi biroda­lomban, szívtam a jó levegőt, pihentem. Többnyire sovány zsákmánnyal tértünk haza. Egy alkatommal az istennek Sovány­kövér rapszódia KÖVÉREK EGYESÜLETE Filer Jáöne spanyol asa- *raany megalápítottá a Kővé* rek Nemzetközi Szövetségét. Áa elnöknő (súlya 101 kg) ft.-erettié, „ha a kövér embe­rekkel az egész világon job­ban bánnának soványabb embertársaik, mint eddig’*. Jaime asszony véleményé szerint ugyani* „a kövérék egészen halálukig hátrány­ban vannak. Az autókat so­vány emberek számára ké­szítik. Ugyanez vonatkozik a villamosra és az autóbusz­ra is”. CSAK SOVÁNYAKNAK Az Egyesült. Államokban fogyókúrázók egyesülete mű­ködik ,. Weight Via t.chérs In­ternational'’ néven. Az egye­sület vezetőségé közvéle­mény-kutatást folytatott nagyvállalatoknál és munka- közvetítő irodákban és arra a következtetésre jutott, hogy a kövér embereknek jóval kevesebb esélyük van az ál- Jásszerzésre. mint a sová­nyaknak. Kövér embereket nem vesznek fel olyan mun­kára. amely mozgékonyságot és ügyességét kíván. Egyes vállalatok vezetőinek az a véleménye, hogy a kövérek­ből hiányzik äz önfegyelem. LE A TELEVI2IÖVAL A hízásra valő hajlam egyenesen arányos a televí* ziönézéssel töltött érák szá­mával. Ezt a megállapítást az amerikai Harvard egye­tem egyik tanára tette, aki több éter fiatal korú — 16 évnél fiatalabb — amerikait megvizsgált. A felmérésben részt vett lányok és fiúk 50 százaléka az átlagosnál kö­vérebb volt SEA 1. LEHAJLÁS A Women Weekly c. ameri­kai Nők Lapja a következő ta­náccsal látja el azokat az ol­vasóit, akik fogyasztó tablet­ták segítségével kívánnak le­fogyni : „Teljesen mindegy, hogy milyen étvágycsökkentő gyógyszert szedsz. A fontos az, hogy naponta háromszor szórd szét a gyógyszeres do­boz tartalmát egész szobád­ban, aztán egyenként szedd össze és tedd vissza a doboz­ba”. ANANÄSZKÜRA Valószínűleg nem készült még összeállítás árról, hány­féle fogyókúra létezik szerte a világon, de számuk több százra tehető. A legújabb — ismét csalkatátlan — mód­szer a kávéanáttász-kúra. A fogyni kívánónak snaná.s2lé- vél kevert feketekávéban kelj megfürődnie (!). A „für­dőié” hőmérsékleté mintegy #0 íok, a fürdés ideje 20 pefe. Számítógépes bűnözők 8vd**ÖÄ« «I * bankrablók M és ékszertnlvájok képviséi- *ék ét Alvilág „eUt tétegét’’. A gazdasági bűnözés most új bűnö* tóti piLEsai gazdagodott: á számítógépé?; tolvajjal. Az Egyesüli A Ham ölt Eta ti mintegy M öié Olyan cég van, amelynek legértéke­sebb tőkéje a számítógépterem. de közülük csak 10 százalék gondoskodótt megfelelő védelemről ■, ha a szokásos gazdasági btl- ftöaökröl beszélünk, ékkor a Veszteség legtöbbször flzéíyeé nAgy* SágjrendŰ, ä száfiútógéptolwajóík azonban a véilaíétó* miMlöläa) károsítják meg. Az eddigi egyik iegláíványoáaibb bűntett, amelyet számító #Söélr eégi «égévé! kövének eh á tavalyi úgynevezett Equity— funding-bosrázty -tolt. A tettesek égy komouter segítségévéi éf- téktéSéb biztosítási kötv«yakét nyomtatlak több mint ) milliárd «óllá? ttéVéftékhen és east nagy nyereséggel adták ni biztosító- lánsan» goknak. Kevésbé látvány*« Bc*ftpu teres tolvaj lásóksa» állandóan kö Vétitek M. A nyilvánosság legtöbbször swtbmlV sam tud mer föla. mivé! a káros#tett eégek attól a ezemrehány ágtól való féielinük- bén. begy túlzott#« hanyagok voltak, kifelé mindent tagadnak. Egy bank programozója például Utasította a komputert, hogy * saját maga «amiajána átutalt összegeket égy széni én hagyja «gyeim« kívül. Egy másik esetben égy saémélyzeti főnök úgy prografnösitá be a Számítógépet, hogy az mindén álMalfnazbtt Arabéf-éBS! egy ééntet tevont és ** é Számlájához ím hozzá. Sók társaság egyáltalán hem «lénöfsl, högy Sä megy be ég ' ki megy M a sáámítógépközpohlfaáil. A kópiákat használat Után nem sémffiisi«» meg. Béna sem tudja mégm.éndani, hegy a takarító­nők mennyi szémliógépadatot halásztak Sd a pábifkóSárbói öa adtak el koiAkubSft* Vihalá toknak. Pedig fontáé marketing-infor­mációkról, fejlesztési tervekről, leltárösazeírásról. bérlistákról és áradatokról ven szó. amelyeket rendszerint a számítógépekben táróinak. Egy speciális védöprogrsm Bök százezer dollárba kerülhet, »tag fgy sem volna azonban biztonság.»: a számító géb messze­menően programozójának fantáziája és Ötletgazdagsága szerint m .ivódik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents