Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-11 / 108. szám

Lose nézi Pál befejezte Heves megyei látogatását (Folytatás as 1. oldalról) mezőgazdasági termelésből, hogyan biztosítják a levegő tisztaságát, milyen az itt dolgozók keresete, szakmai tu i/ábbképzésük, lakáshely­zetük? stb. A munkahelyek egy-egy állomásán hol er­ről, hol arról folyt az esz­mecsere és szakított időt ar­ra is, hogy néhány dolgozó­val szót váltson. Az erőmű­nél a karbantartók Egyet­értés szocialista brigádjának naplójába bejegyezte nevét, a külfejtésű bánya 52 fős, Petőfi Sándor nevét viselő szocialista brigádja naplójá­ba pedig a következőket ír­té : A szocialista brigád eredményeihez gratulálok, sok sikert, és jő egészséget kívánok további munkájuk­hoz. Losonca Pál, a kora dél­utáni órákban búcsúzott el Heves megyétől. Elutazása előtt a következőket mon­dotta az erőműben elhang­zott pohárkoezöntőjében: —ii Kétnapos Heves me­gyei látogatásomat fejezem be ezzel a kedves találkozó­val. Szeretném még egyszer megköszönni a megyei veze­tőknek, az erőmű és a bá­nya vezetőinek, mindazok­nak, akikkel találkoztam a két nap során, a szíves fo­gadtatást. Tudom, ez a fo­gadtatás, érdeklődés, amit tapasztaltam, elsősorban nem személyemnek szól, hanem annak a politikának, ame­lyet én is képviselek. örülök annak, hogy He­ves megye nemcsak felzár­kózott, hanem az elsők kö­zé küzdötte fel magát a megyék sorában, és ez nem­csak a vezetők, hanem el­sősorban a dolgozók érdeme. Nem először járok ebben a megyében, az országúiról néhányszor már láttam az erőművet és a bányát is. Ezekről azt tudom monda­ni: ha eddig nem csináltuk volna meg, most kellene megcsinálni. Az ország Az 1-es blokk vezérlőiéi meben, f „Viszontlátásra Losonc sí elvtárs.’’ — zottság első titkára. köszön el Vaskó Mihály, a megyei pártbi- (Foto: Puskás Anikó) energiájánál? egynegyedét itt termelik, a korszerű élet­mód, az ipar fejlesztése pe­dig egyre több energiát igé­nyel. A tőkés világ energia- válságát is figyelembe véve nem kell bizonygatnom, hogy elsősorban saját erőnk­re kell támaszkodnunk, a saját lehetőségeinket kell ki­használni. Ami még külön előny számunkra, a mezőgazdaság dolgozóiból új munkásgárda alakult ki itt a környékén. Ez a gárda stabil, és még szilárdabb lesz. Teljesíti azt, amit -várunk tőle, segít a falu és a város közötti kü­lönbségek, a munkás- és a paraszti élet közötti különb­ségek megszüntetésében. Köszönöm, hegy lehetővé tették és segítették látoga­tásomat, további sikereket kívánok a megye vezetői­nek, dolgozóinak, kívánom, valósuljanak meg sikeresen azok a tervek, amelyeket maguk elé tűztek, az egyén, a megye, az ország haszná­ra, javára. LosanezS Pál. az Elnöki Tanács elnöke pénteken dél­után visszautazott a fővá­rosba. (papp) Rendelet a nagyobb értékű tulajdon és örökség differenciáltabb adóztatásáról Kedvezmények a több gyermekes családoknak \ minisztertanács csütörtöki ülésén rendeletet fogadott el a házadóról, a házértékadóról és a vízijár- mű-adóról. Egyidejűleg a pénzügyminiszter módosítot­ta az öröklési és ajándéko­zási, valamint az egyes ok- iratiUetékek szabályait is. A szocialista jövedelem- politika céljainak követke­zetes megvalósítása a lakos­ságot érintő adórendszer fo­lyamatos formálását is igény­li. Az időszerűve vált intéz­kedések nem jelentik az adó- és illetékrendszer alap­vető megváltoztatását, a mó­dosítások arra szolgálnak, hogy az adórendszer meg al­kalmasabbá váljék a jöve­delempolitikai elvek érvé­nyesítésére. A rendelkezések lehetővé teszik a nagyobb értékű tulajdon és öröklés differenciáltabb adóztatá­sát, egyben ösztönöznek a lakásépítésre és felújításra. Az intézkedések adókedvez­ményeket biztosítanak a több gyermekes családok­nak és azoknak, akik erre szociális okok miatt rászo­rulnak. ! Lényeges módosítás, hogy újonnan épített lakóépü­letek, lakások házadómen- t esse gének időtartama álta­lában jelentősen növekszik. A házadómentesség az ed­digi 25 év helyeit most már elérheti a 25 évet. Ugyan­akkor a rendelet kiterjeszti az adómén‘ességet olyan át- alakí‘ís"kra is, amelyek la­kástöbbletet eredményez­nek. Egyébként a családi há­zak és más lakásingatlanok házadé a változatlan ma­rad. A ketezobáanáí na­gyobb, valamint az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező községekben fek­vő üdülők házadója emel­kedik. Fokozottabb az adó emelése a négyszobásnál na­gyobb üdülők esetében. A házadon felül házérték- adót kell fizetniük azoknak az ingatlantulajdonosoknak, akiknek 800 000 forintnál értékesebb lakóházuk, örök­lakásuk vagy szövetkezeti lakásuk van. Ez az intézke­dés azokra is kiterjed, akik­nek 500 000 forintnál na­gyobb értékű családi üdülő, vagy társas üdülőben ilyen értékű üdülőegység van. a tulajdonukban. Az évi adó lakásingatlan esetében a forgalmi érték fél vagy egy százaléka, üdü­lő esetén egy vagy másfél százalék, a szobák számától és az alapterülettől függő­en. A magasabb adót lakás- ingatlannál akkor kell al­kalmazni, ha a lakás hat­szobásnál nagyobb. vagy alapterülete családi ház ese­tében 140, több lakásos épü­let eseteben a 125 négyzet­métert meghaladja. Az üdü­lőre akkor érvényes a ma­gasabb adótétel, ha az há­romszobásnál nagyobb vagy alapterülete családi üdülő esetében a 80, egyéb üdülő esetében pedig a 60 négy­zetmétert meghaladja. Ha az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van, csak annak a tulajdonostársnak kell fizetnie házértékadót, akinek a saját tulajdonré­sze olyan értékes, hogy meg­haladja az említett értékha­tárokat. Ha az ingatlan csa­a családot egy tulajdonos­nak kell tekintem. A LAKÁSINGATLANOK után fizetendő házértékadó- ból a nagycsaládost*; ked­vezményt kapnak, sőt men­tesülnek is az adó alól, ha a lakás kisebb, mint amek­korára bérlemény esetében az együtt élő család jogo­sult lenne, A család körébe a házastársak és kiskorú gyermekeik, valamint a ve­le együtt lakó nagykorú nőtlen, illetve hajadon gyer­mekeik tartoznak. További kedvezmény az is, hogy azok a lakásingat­lan-tulajdonosok, akik épí­tési kölcsönnel vagy vétel­árral tartoznak az OTP-nek, a hátralékkal csökkentett forgalmi érték alapul véte­lével fizethetik a házérték­adót. Üdülő után azonban családi kedvezmény nem jár és az OTP-tartozás sem vonható le az adóalapból. A négysaobasnái nagyobb lakasingatlanok és a há- romszobásnál nagyobb üdü­lők tulajdonosainak július 15-ig házértékadó-bevaltást •kell adniuk az ingatlan fek­vése szerinti adóhatósághoz. A vízi jármüvek tulajdo­nosait terhelő adó beveze­téséről is intézkednek az új jogszabályok. Eszerint vízi- jármű-adot kell fizetnie an­nak az állampolgárnak, aki­nek motoros csónak vagy nyolc négyzetméternél í a- gyobb felületi alapvitorlá­val rendelkező vitorlás van a tulajdonában. A legkisebb évi adó motorcsónak után 120 forint, vitorlás után 960 forint. A legmagasabb adó mind­14«» toriul. Mentes afc ed6 alól az igazolt versenyző: olyan vízi járműve, amellyel rendszeresen versenyeznek. Az adóköteles vízi járműve­ket július 15-ig kell bejelen­teni a lakóhely szerinti adó­hatóságnál Az öröklési és ajándéko­zási, valamint egyes okirati illetékekre vonatkozó jog­szabályt is módosítja a pénz­ügyminiszter Az új ren­delkezés fokozottan figye­lembe veszi, hogy a közvet­len. hozzátartozók (szülő, gyermek, házastárs) az örökölt vagy ajándékba kapott va­gyontárgyak létrehozásában valamilyen mértékben több­nyire maguk is részt vesz­nek. Ezért a módosítás szá­mukra alacsonyabb illetéket aljapít meg' TULNVOMORESZT a sze­rény jövedelmű, több gyer­mekes családokban élő örö­kösöket érinti az a kedvez­mény, hogy az egyenesági rokonok közül a közvetlen hozzátartozók ingaüanörök- lé6e esetén sem kell illeté­ket fizetniük, ha az egy-egy örökösnek jutó rész értéke a 20 000 forintot nem ha­ladja meg. A rendelet a jelentős ér­tékű ingóságok öröklésére is kiterjeszti az illetékfizetési kötelezettséget Ingóságok öröklése után azonban a jö­vőben is csak akkor kell il­letéket fizetni, ha az egy örökösnek jutó ingóságok értéke a 100 000 forintot meghaladja. Ennek az ér­tékhatárnak a megállapítá­sánál is figyelmen kívül kell hagyni az örökhagyó ruházatát éfi személyes haaz- rialataiáb y )r> i ládi közős tulajdonba* uaa, . kei, pszt jaxmú esetem évi Konzervgyári brigádok a több késztermékért nem maradt adós a vaiial át­vezetés. Több mint 250 doi­TanácAozásra ültek össze pénteken a Hatvani Kon­zervgyár szocialista brigád­jainak vezetői. Ez alkalom­ból Fazekas Zsigmond fő­könyvelő tájékoztatta a je­lenlevőket az elmúlt eszten­dő eredményeiről, s ismer­tette a soron következő gazdasági feladatodat. Mint szavaiból megtudtuk, a mintegy kétszáz főt számlá­ló brigádtagságnak fontos szerepe volt abban, hogy csaknem egyhavi munkabért fizethetett íci az üzem nye­reségként, s a termékek mi­nősége is ugrásszerűen ja­vult. Hangoztatta az előadó mind e munkák erkölcsi el­ismerését, amellyel szinte® gc«ó nyerte el a ssQciafik.a brigádtag cím arany foko­zatát, 160 személy ezüst, 150 bronz, 79 pedig zöld koszo­rús jelvényt kapott Az esztendő hátralevő autmfeafeladataival kapcao • latban simondnatjuk: esz dolguk a szocialista brigá­doknak. Mintegy 3500 va­gon készterméket kell még gyártani, a húszmillió fo­rinttal kívánja növelni ter­melési értékét az üzem, hogy példásan megfelelhes­sen a párt XI. kongresszu­sára vállalt kötelezettségé­nek, Úttörő kezdeményezés; Társulás az állami gazdaság és a tsz között AmBanr e megyei WEB s közelmúltban megtárgyalta az üzem- és munkaszervezés helyzetét több termelőszövet­kezetben végzett felmérés alapján, egyik fontos meg­állapításként került a vizsgá­lati jelentésbe: az ésszerű, kölcsönös előnyökkel járó kooperáció, a társulások hiá­nya is nehezíti az előreha­ladást. Gyakoriatííag nem másról van szó: sok a szomszédos mezőgazdasági nagyüzemben az indokolatlan — éppen ezért gazdaságtalan — pár­huzamos fejlesztés, beruhá­zás, avagy olykor még ott sem jön létre társulás egy- egy elengedhetetlenül szük­séges létesítmény kivitelezé­sére, közös üzemeltetésére, ahol ezt az élet szinte ön­kéntelenül kínálja. A Füzesabonyi Állami Gazdaság és a kerecsendi termelőszövetkezet között vi­szont a közelmúltban „pár­beszéd” kezdődött: építse­nek közösen egy nagy kapa­citású takarmányszáritót és tárolót. — Ezenkívül — tájékozta­■mértékű, ffietve mennyiségű vagyontárgyait. Az illeték- köteles értékhatárt elérő in­góörökséget az örökösnek kell — bevallás formájában — bejelentenie Ennék el­mulasztása vagy valótlan bevallás benyújtása büntető következményekkel jár. Változás az is, hogy a 100 000 forintot meghaladó értékű ingóság ajándékozása után abban az esetten is illetéket kell — bevallás alapján — fizetni, ha az ajándékozást nem foglalják szerződésbe. Az örökségeknél és aján­dékozásoknál az illetékek mértéke módosul. Ez a vál­tozás az egyenesági örökö­söknél és megajándékozot­taknál — általában 100 000 forint értékhatárig — mér­séklést, másoknál: és a nagy értékű örökségek esetén' emelést jelent A jövőben illetéket kell fizetni az aukción vásárolt valamennyi ingóság után. A képző-, ipar- ée népművé­szeti .. alkotások, valamint gyűjtemények (bélyeg, érme stb.) magánszemélyek közöt­ti értékesítése ugyancsak il­letékköteles. A házadóra vonatkozó új rendelkezéseket 1975. január 1-től kell alkalmazni. A házértékadóról és a vízi jár­műadóról szóló rendelet 1974. július 1-én lép életbe. Erre az évre az egyébként esedékes adó felét kell fi­zetni. AZ ILLETÉKRE vonatko- I zó rendelkezéseket az 1974. június 30. után megnyílt ha­gyatékok, illetőleg az ez után történt ajándékozások és kiállított okiratok eseté ­tolt Bíró Endre', az áOamí gazdaság igazgatója — tár­sulni kívánunk a termelőszö­vetkezettel a leendő egersza- lóki víztározóból az öntözés­re is. A továbbá beszSgetésből kiderült, hogy ez a társulás azok közé tartozik, amelye­ket a szó szoros értelmében az élet kínál, sőt, szinte dik­tál mindkét mezőgazdasagi nagyüzemnek. Mindezt srz all ami gazdaság igazgatója jgy fogalmazta: — Szarvasmarha-telepeink egymás szomszédságában vannak. Az állományt mind a termelőszövetkezet, mind gazdaságunk növelni kíván­ja. Nekünk például jelenleg is van 500 hízóm urnánk és 720 tehenünk, amelyből 100 hús-, 620 pedig tejtermelő típusú. Középtávú terveink­ben szerepel, hogy a tehén- állományunkat 1980-ra 800- ra, a hízómarha-létszámot pedig már 1978-fa kétezer darabra emeljük.' Ez. a kö­rülmény egyértelművé te­szi, hogy máris ttftfgúfálMíeE- denünk a takarmány termelés bővítése feltételeinek a meg­teremtését Hasonló arány­ban növekszik a jelenlegihez képest a kerecsendi termelő- szövetkezet takarmányszük­séglete is. A számítgatások után. kiderült, hogy egy-egy kisebb kapacitású szárító és tároló külön-külön egyik gazdaságban sem. győzné a munkát, ha pedig bármelyi­künk is külön létrehozná a nagy kapacitású tárolót, nem tudná art teljesen kihasznál­ni, s egyedül eléggé megter­helő is lenne a beruházási költség is. Ezért jutöttünk arra az elhatározásra, hogy együtt — társulásos alapon — hozzuk létre ezt a beru­házást A „párbeszéd” sannyira hasznosnak bizonyult, ' Hogy „menet közben” arra is rá­jöttek a termelőszövetkezet és az állami gazdaság veze­tői, hogy kiterjesztik ezt az együttműködést a leendő ön­tözésre, az öntözőberendezé­sek beszerzésére, a takar­mány betakarításra, a szállí­tásra is. — Takarmánytermő föld­jeink is azonos területen, egymás szomszédságában fekszenek — mondta Bíró Endre —, s így ésszerűnek látszik a takaránytermelés teljes vertikumára társul­nunk. Mindehhez aligha szüksé­ges kommentár. Legfeljebb annyi: ez az első oiyan tár­sulási szándék a megyében, amely egy állami gazdaság és egy termelőszövetkezet kö­zött formálódik. Es — amint az állami gazdaság igazga­tója is elmondta — sokáig nem is fontolgatják, mert 1976-ban már készen kell lenni a közös beruházások­nak, fejlesztéseknek, hogy a középtávú terveik •zökke ­nőmentesen megvalósulja­nak. (faludi) MümüxBn A dEsöESEí/iy ■Má - máim li* mamim

Next

/
Thumbnails
Contents