Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-07 / 104. szám

Tegyük 9 szivünkre a ke­künket s ügy mondjuk ki: ki az. aki még soha sstti íés- kélődött kulcslyukon? Vagy legalábbis ki az. aki nem sze­retett volna? Az élet intim, négyszemközti pillanatait, az emberi arc, viselkedés ön­maga előtti valóságát és ie- vétkezettségét kilesni. s mindebből kidéfiíénj az em­berről ' szóló ..igazat". ki nem szerétté, vagy ki nem próbáit.» volna? Izgalmas és néha szemérmetlen dolog. ütemben is és nem is mindig abba az irányba. amerre Erzsébet és tanácsnokai sze­rették volna. * Kétségtelen, hogy nemcsak mostohánővére, Véres Mária alatt, aki Anglia-szerte lobo­gó máglyáiról volt elsősorban híres, de Erzsébet uralkodá­sa idején is. sőt uralkodása második felében néha már kibírhataflannak tűnő ter­íték nehezedtek a földjeiké® mégiscsak kiszorított. ..beke­rített" parasztságra, De a Hát mégha a történelmet le­het kilesni a kulcslyukon, a történelem hőseit, vagy hős­nőit leplezetlenül látni ma­gányukban: természetesen történelmi magányukban. Az az író, az a rendező, s ezek szerint az a televízió, aki és amely e történelmi távlatok­ban tapintatlannak már alig­ha nevezhető „leskelődéssel” igyekszik a ma emberének bemutatni egy kor valósá­gát, vagy hogy inkább annak azért csak képi mását, bizto­sabb lehet a sikerében, mint akár csak a félkudarcban is. ÍPn, néha a módszer: óvszer a kudarc ellen! Erzsébet és kora a kulcs­lyukon. Roderick Graham rendezése odaóvakodtat ben­nünket ehhez a kulcslyuk­hoz. hogy belessünk és ki- -lt'ssük azt a világot, amely intrikáival. szerelmeivel, kosztümjeivel. majd négy évszázadnyi távolságával és természetesen a -Tower ba­kójával együtt okkal sóhaj- tatja. lel a papucsos tévéné­zőt: ... hogy mik voltak an­nak idején! kialakuló manufaktúrák már — persze nem mai mérték­kel mért — nem is kis lét­számú munkásaira is. Mégis Erzsébet ötven esztendeje alatt háború nem érte Ang­lia földjét, mégis Erzsébet hitte is, hogy népéért tesz — más kérdés, hogy mit. érthe­tett ő a maga idejében a nép alatt — és való igaz. hogy a nép minden rétege hitt is néki. Ez a négy nyelven — latinul, görögül, olaszul és franciául — beszélő, cam- bridgé-i professzor nevelte, férfias jellemű , de a nők fegyvereivel is kitűnően „harcoló“ nő Anglia trónján, valóban alkalmas volt arra. hogy a későbbi korokban re­gények és filmek, drámák es vígjátékok egész sorát alkos­sák róla és koráról. S az Is természetes, hogy a televízió, közelebbről a BBC sem ma­radhatott ki e kétségkívül izgalmas történelmi egyéni­ség sorsának képernyőre vi­teléből. Tételezzünk fel égy ilyen képzeletbeli kérdést: •— Uram. hallott ön egy olyan nevű országról, hogy Anglia? — Nem. uram. soha! Miért, van ilyen? A kérdés egyáltalán nem képtelen, legfeljebb képze­letbeli. A XVI. század elején Anglia valahová az északi Világ ködös perifériájára szorult és az akkori Európá­ban is csak kevesek által is­mert, hallott föld volt. Sze­repe annyi Volt az akkori világpolitikájában. miht — némi túlzással — ma a Ball-szlg beknek S amikor a század a XVlí.-re fordult: Anglia vüúghatnlovi. Az ak­kori ,,létező” világ mind is­merte és tudta is már. hol van Anglia és mit jelent Anglia. Mindehhez fél évszá­zad kellett. Angliai Erzsébet fél évszázada. Énhek a cso­dálatosan csúnya a férfiakat női rafinériával, férfiúi hitü­ket megerősíteni és azt ki­használni képes, humanista műveltségű nőnek az uralko­dása. A xVl században — úgy tűnt —. hogy isten Spanyolországban, mint föl­di országában valósítja meg örökkénten örökig minden elképzelését, — már ha Franciaország, a nagy ellen­fél mindezt hagyja. És a szá­zad végén Spanyolország romjaiban hever, a Nagy Ar­mada ,,heiyén” a világ óceán­jain az árigoi fregattok, brig- ■?k ’ kor ve t"k vitorláit duz- <ns : ia a szél. ? a száguldó hajók gyorsaságával halad eicre a korai kapitalizmus hMilalétítútiii ts s szlgétöfSiSg- üssb. Gyakran (gyorsabb A BBC olcsón csinálta ezt a filmet. Bármilyen furcsá­nak is tűnhet — ez egyik ér­deme és tanulsága ennek a tévéfllm-sorozatnak. Szobák falai, azazhogy díszletbelsők között, szinte mindvégig ugyanazon a színhelyen, ke­vés külső felvétellel, s csak látszólag nagy szereplőgár­dával, valóságban igen kis statisztériával megoldott izig- vérig televíziós filmsorozat voll ez. Gondoljuk végig: az egész írországi hadjárathoz talari ha hú9z. de lehet, hogy csak tizenöt tagú ..hadsereg” kelletett, hogy elhiggyük: egy húszezres — e korban hatal­mas — sereg züllik szét a partizánháború miatt. A shake«peare-i hagyományok: lütini kell és lehet azt, ami a színészi játékkal elhitethető. A másik tanulsága e soro­zatnak — immáron a máso­diknak a Magyar Televízió programjában —, hogy a BBC az angol történelem műd izeres feldolgozását vég­zi. Ismeretterjesztést szolgál e filmsorozatokkal. Igénye­sen, magas színvonalon, ter­mészetesen a történelem megmásíthatatlan tényeinek és a ma Angliája politikai körülményeinek szimbiózisát megteremtve. Elhallgatva a tények azon csoportját, ame­lyek már . akkor előrevetítet­ték a mai kapitalizmus el­lentmondásait és embertelen­ségét, cserébe a romantikus vonásokat és az egyéniség varázsát túlhangsúlyozva. . És a harmadik — léhet. hog.V még több is van —, de sorrendben semmik-'open sein utolsó tanulsága e sora zablák: megtalálni azt a szí­nészt, leién esetbén azt ft szí­nésznőt. skineit egyéni ségérc. műveltségére és a téma irán­Történelem a kulcslyukon ti elhivatottságára és művé­szeti kvalitására építve le­het elkészíteni egy filmsoro­zatot. Így az általa lesz egy szétfolyó, néha bizony meg­foghatatlan és az átlagember számára túlságosan is össze­tettnek tüdő korszák- izgal­masan egyszerű, s egyszerű­ségében mégis szórakozta­tóan bonyolult emberi törté­net. Glenda Jackson — és magyar hangja Pápay Erzsi — (az utóbbi évek legjobb' szinkrónja talán) személyé'­w fiJilfSíSl ben Ilyen egyéniséggel is­merkedhetett meg a Magyar Televízió nézőközönsége. Ez már nem tanulság!?) csak megjegyzés. Vajh mikor jön el az idő, hogy olcsón, hitelesen, jó színésszel a fő­szerepben a magyar történe­lem egyértelmű, vagy akár ellentmondásos alakjainak sorsa és benne a magyar nép sorsa nálunk is képernyőre kerüljön? A magyar történe­lem sem szűkölködik hősök­ben és gyilkosokban, buká­sokban és győzedelmesben,— legfőképpen nem tanulni va­ló tanulságokban. A ma meg­értése elképzelhetetlen a múlt megismerése nélkül. Gyurkó Géza 21.45: Nyitott könyv Nagy sikeré van a televí­ziónézők körében a Nyitott könyv-sorozatnak. Célja a műsornak az. hogy bemutas­sa a ma élő írók égy-egy művét és megismertesse a nagyközönségét terveikkel, elképzeléseikkel. Ezúttal Balázs Anna mu­tatkozik be Egy orvos az autóbuszon című könyvével. A mű cselekménye egy régi házba vezeti al a nézőket. Lebontják a régi házat, de nem Olyan könnyű a búcsú­zás. főként annak, aki egy életét töltött lakásának falai között. Sállá! ünnepeit Jubileum A poroszlói kórustalálkozóról Vas.? Lajos pávája felgyúj­totta a dalos-kedvet s ma i's a kórusrrtozgalom élén röpül. Ahol egy kissé megpihen, már közéleti eseményszámba megy a rendezvény, mint Po­roszlón is. vasárnap esté, a füzesabonyi járás kórustalál­kozóján. A Tisza-parüi köz­ség neves fiát ünnepelték, ahogy illik, dallal A rendez­vénnyel Vass Lajos zeneszer­zői működésének 30. jiíbílei*- mát köszöntötték. Hét kórus és két pávakőr szerepelt a műsorban s meghívást kapott az Egri Szinfomkus Zenekar is. és természetesen elkísérte Poroszlóra jubiláló karna­gyát a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Vasas Művészegyüttes Ének­kara. . A rendezvény többét mu­tatott meg Poroszló fiából — a közönséget megénekeltető dalra ..aktivizáló”, szimpati­kus műsorvezető mellett a Fotók a presszóban Az egri Őrien then április­ban a vendégek- Nagy Andor képeit tanulmányozhatták. A hét kép valóban megérdemli a jobban odafigyelést. Itt most nincs szándékunk propagandát csinálni előrán­gatott érvekkel a cigánykér­désnek, de feltétlen rokon­szenves látásmód és liraian telített vallomás az, ahogyan a szerző a még mindig no­mád életet élő és a társada­lom perifériáján elhelyezke­dő cigányokra irányítja a fi­gyelmet és a lencsét. Ezek az arcok teljes naivitással és nyíltsággal néznek a felve- vögép felé, talán azért is. mert. nekik ez a felvétel is hír, üzenet abból a világból, amelyhez nehezebben tud­nak közelebbjutni akár gát­lásaik, akár év százados-év­ezredes beidegzettségük'miatt is. A fiatalok közül a szőke lány portréja á világos hát­térrel, a szakállas férfi jel­lemzése a pipával és a ter­mészetes nyugalmú mozdula­tokkal Intellektuális érdeklő­dést rögzít. A fekete lány jól rajzolt arca, az egyenetlen háttérben veszíti bizonyos mértékig a hatást, mert az árc a jobban elosztott kont­rasztokban elevenebben ér­vényesült volna. A kiállítás legérdekesebb darabja a szőke lány és a barna fiú arcának egybehaj- lésa, a csók előtti pillanatnak az ell-esése. Ritka együttes, minden háttér nélkül, ami­kor a két arc egybehangzó és egymás ellen feszülő vonalai az érintkezési pontokon mon­danak el sok mindent a két emberről. A lány nyitott szemmel figyedi a lesütött szemű fiú arcát, a két szem közötti távolság, a két száj vonalainak érintkezése, ez » félúton való megállás, ez a megoldatlanság és befejc- zetlenség ad furcsa bájt és feszültséget a képnek. Pádig a vonalak itt nem is adnak ki megbékéltető, feloldó har­móniát. amelyben a tartatom és a forma fedné egymást. Mégis érdekes és izgalmas ez a kép megoldatlansága elle­nére is. (f a.) Felice CHIUNTií ia. Két bandavezér a madö- niei hegyekből, Caesara és Labi'uzZo kereste fel Giulia- nót Cippiben. Rendőrök és csedőrök vették körül őket a hegyekben, a maffiások csapdaba csalták őket. Glu- lianóéktól kértek védelmet. C ás sara és Labruzzö kegyet­len gyilkos volt, véres rabló, vad bosszúálló. Elhatározá­suk, hogy Gluliano védelme alá helyezik magukat, fölöt­tébb hízelgett a monteleprei fiúnak. Es valóban, azonnal üzent a maffiavezéreknek, hogy a két madoniei bandát kíméljék meg. Labruzzö és Caesara kötelezte magát, hogy felfüggeszt minden ga­rázdálkodást. Éppen ezekben a napokban jelent meg Giuliano és ban­dája történetében egy hatal­mas és titokzatos valaki. A legkülönbözőbb, a legváltoza­tosabb körülmények közt je­lentkezett, és segítette a ban­ditát. ám az akaratát is rá- kényszerítette, minden dön­tésiben benne volt á keze. I Ki vagy kik győzték meg Giuliahót, vagy kényszerűét- tcis rá akaratukat, hogy min­den lét* Vüket kiszolgálja, í szándékaik és céljaik pusz­ta eszköze legyen? Kik vol­tak ezek, akik később aztán őrülteknek nyilvánultak, ki­derült. hogy egy csepp józan eszük sincs? A szerző, aki most itt re­konstruálja Giuliano történe­tét, nem tudja. Mindenesetre valami sötét, és titokzatos „mindenható” lehetett, útja Észak-Amerlkából vezetett a palermói közhivatalok felé. valamiht bizonyos római po­litikai és közigazgatási kö­rökből a finoman elhintett vidéki besúgó és provokáci­ós-információs szervezet fe­lé. Egy név? Egy öreg pász­tor — aki néhány nappal az­előtt, hogy Fassatempót meg­ölték, találkozott vele —* bi­zalmasan elmondta a bérlő­nek, aki birtokában legeltet­te nyáját, hogy a bandita megjósolta saját halálét. — Nem — , mondta — nem akarnak élve élfogtii. Orozza Black elhatározta, hogy eltétet láb alól. Ki volt az a CrozZa Black? Vagy ki az a Crozza Black? A CÍosa Nostra? Monteleprén. á távolsági bUsZi’a leadott sortüz után Calándra főtörzsőrmester bé- kopögtatotl Olulianő anyjá­hoz. — A fia továbbra is öldösi a csendőröket — mondottá — ártatlanok vérét ontja az országutakon.. Marta Lombar­do, a, fia érdekében kérem, hozzon össze veié. Az altiszt természetesén azt a tervét forgatta fejében, hogy elfogja Giulianót. Évek­kel később, Viterbóban, a Gtu- liano-bartda élvé máradt tág­jai elled folyó perbén CalaSd- fá (főtörzsOrmestet élfhöndtá, hogy élve akariS elkapni Giulianót. A bandita anyja méghai!» gáttá, majd azt motyogta, zénéiszéirző Vass Lajost ét megismerhettük. Forr kas ?'«• re ne Kossuth-díjas- nánáSaer- ző, Vass fájós egykört tárá­ra méltatta- jubiláló fámát-'- vány át: Első zeneszerző' sikerét debreceni tanítÓképzöB korá­ban aratta, amikor dijai nyert á ftóieaviMgjrt-jséJyiteaé tön. A kOrUSéatílktíZő műso­rában főkört Vass-művek hangzottak el, többnek ed­itor volt a bemutatója! (SE«- tünk tovább, BöéCfrst-d«i'Ű„ Kiolvasók), amelyeket mint a régebben született kompozí­cióit (Tánc-nóta, Leánykérő, Köszöntő, Három tán«, Közö­sen énekelni. Május «1*6» nap­ja) az igényesség, sz eredeti íz, az üde őszinte hangvétel jellemezte. Ezt igyekeztek követni a tolmácsold kóru­sok, bár sajnos a kulbirház eléggé rossz akusztikájú» nagyterme t# közrejátszott abban, hogy a produkciók nem nyújthattak csorbítat­lan élményt. A poroszlói és a bésényőtélki Páva kör Vas* Lajos népdal gy 8 j teménye ­nek legszebb gyöngysaemei - vei állt a nagyszámú és igen hálás közönség elé. A füzes­abonyi járás 'kóruskultúrá­ját is reprezentáló műsorba» külön élményt. Jelentett az Egri Saamfőrlik u# Zenekar játéka, amely Farkas István vezetésével Erkel ünnepi nyitányát, a szerző Farkas Ferenc vezetésével pedig a Mátrai tárcák hangulatos három tételét adta elő. Vass Lajos egykori tanára előtt tisztelgett, amikor kó­rusával, a Vasas Művész­együttes nemzetközi hírű énekkarával előadta Farka« Ferenc Göcseji madrigálját. E szép jubileum miatt is forró hangulatú hangverse­nyen — »ez természetes, ahol Vass Lajos megjelenik — nem maradhatott «1 a kö­zös éneklés sem, így lett még emlékezetesebb a poroszlói vasárnap este. Egy jó szán­dékú megjegyzés azért ide­kívánkozik még: az önkriti­kusabb műsor választás és az elmélyültebb felkészülés még nagyobb sikert is hozhatott volna a kórustalálkozón részt vevő hélyi együtteseknek. Rátái Gábor hogy semmit se tud a Bárói, fogalma sincs, hol van, és hogyan lehetne elérni. Pedig a monteleprei csendőrök is tudták, hogy már hosszabb ideje Cippiben székel a ban­da vezérkara. Ezekben a napokban moto­rizált katonai különítmények lárták a vidéket, aknavetők­kel, géppuskákkal felszerel­ve, még gépágyújuk is volt Ez is a titkok közé tarto­zik: a katonai parancsnoka* gok tudták, hogy Giuliano csapatkapitányaival, Ptsciot- tával, Passatempóval, Manni- nóval, Terranovával, Ferre- rivel, Candelával meg a töb­biekkel Cippiben tartózko­dik? És ha tudták, miért nem támadták meg? Véreséitől féltek, vagy inkább Crozza Black kézé volt a dologban? Amikor a csendőr főtör­zsőrmester visszament a lak­tanyába, rongyos paraszti!- ueska kereste: — Főtörzs, ö várja. — Kiesóda* — Writert* Calándra. A fiúcska azonban már «fr» tűnt. És az altiszt elindult. Ami­kor kiért a városbői, egy is­meretién csatlakozott hozzá, és rövid járás után a Cippi - bé Véfeétő Magaslathoz Vitt«. Giulldfió és Gaspare Piaci-' ottá a paraeZtház küszöbén Várta; körülöttük fegyveré? banditák látcsővel fürkészték az országutat és a Völgyét — Miért öldöSdd még Min­dig orvul á öséftdőrőteéí? az altiszt tüzelte magát; volt égy tervé, nagy fogás létt volna. — Uássöil á testiéi, fÓtöf• ísörrnéstét, itt éli páfdftéiö- lók! — Giuliano pökhendiért és fennhéjázva beszélt. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents