Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

2gy hetet töltöttünk a szo­fista Bulgáriában. Ven- áéglátónk a testvérmegye — Targoviste — lapja a Zna- me na Kommunizma (Kom­munizmus Zászlaja) szer­kesztősége volt, amely ott- jártujikkor ünnepelte első megjelenésének 15. évfordu­lóját. Sok helyen megfordultunk. Részt vettünk testvérlapunk jubileumi ünnepségén, a tar­govistei munkásmozgalom megalakulásának 80. évfor­dulójának tiszteletére rende­zett központi megemlékezé­sen. Jártunk üzemekben, ag­ráripari egyesülésekben, óvo­dákban, iskolákban, kultu­rális intézményekben. Kó­száltunk Szófia romantikus utcáin és a Fekete-tenger partján, tisztelegtünk Kos­suth Lajos emléke előtt Su- menben, kegyelettel lépve át annak a háznak a küszöbét, amely menedéket adott a magyar szabadságharc nagy államférfijának. Beszélget­tünk Targoviste megye párt-, állami és társadalmi vezetői­vel, kezet szorítottunk sok olyan bolgár emberrel, akik a Dunántúlon, a Drávánál harcoltak hazánk felszaba­dításáért. Bárhol Jártunk, rrtíndenhoJ kedves, barátságos emberek­kel találkoztunk, akik nagy tisztelettel és sok szeretet­tel beszéltek Magyarország­ról, Targovistében pedig He­ves és Targoviste megye egyre bővülő, egyre terebé­lyesedő baráti kapcsolatáról. A Bulgáriában eltöltött hét gazdag programjából, a testvérmegyében szerzett él­ményekről, benyomásokról, nyújtunk mo6t át egy cso­korra valót De mindenek­előtt néhány mondatban be­mutatjuk a testvéri Targo­viste megyét Bemutattuk a testvérmegyét Targoviste megye áz Élő- Balkán dunai síkságán fek­szik, Veliko-Timevo, Rusze, Sumer, és Szliven megyék Egy hét a baráti Bulgáriában zajlottak nap mint nap, a világ első antifasiszta felke­lésében pedig — 1923-ban — e terület több faluja részt vett A fasizmus elleni ne­héz harcokban a kommunis­ták és a paraszt pártiak szi­lárd szövetségét a reakció sem tudta megtörni, 1941— 44-ben a Bolgár Kommunis­ta Párt vezetésével az itt la­kók élet-halál harcot vívtak a monarcho-fasizmus ellen. A mai Targoviste megyé­ben három partizáncsoport harcolt hősiesen, a fasiszta hatalom ellen: Zmejno, Loz- nica, Moravka, Preszelec, és más falvak környékén a la­kosság aktív támogatásával. Ma Antonovo faluban mo­numentális szobor emlékez­tet a hősi harcra, néhány kilométerre pedig emlékmű őrzi azoknak a nevét, akik áldozatául estek a fasiszta terrornak. Ma is megdöb­Targovlstei városrész. határolják. A megyeszékhely — amely szintén Targoviste nevet viseli —, Várnától 130 Szófiától 350 kilométerre fekszik. A megye összterüle te 2750 négyzetkilométer, a? ország területének két és fé százaléka. A megye lakos sága — amely 1970-ben meghaladta a 174 ezer főt — 211 lakott településen el, ebből három a város és egy a nagyközség. Targoviste területének tör­ténete gazdag a forradalmi hagyományokban. A távo­labbi 'múltban, a XXXI. szá­zadban szláv ősei az ó-bol­gárok harcoltak itt a bizán­ciakkal, földjükön átvonul­tak a cári katonák, a törö­kök és később Itt nőtt fel a nemzeti mozgalom több is­mert harcosa. A török iga alól* felszabadulás után a táj szabadságszerető lakossá ga nehéz küzdelmet vívott az osztályellanséggel, a bol­gár burzsoáziával. Felkelé­sek, sztrájkok, tüntetések bentenek az aranybetűkkel bevésett nevek, évszámok: 12 éves gyermekektől 76 éves öregekig pihennek itt, akiket a partizánok támogatásáért gyilkoltak le. Az a nagy áldozat, az a szilárd összefogás, ami a jelenlegi Targoviste megye dolgozóinak egykori. cselek­vését is példázza, meghozta gyümölcsét: 1944. szeptem­ber 9-én győzött a forrada­lom, Bulgária a szocializ­mus útjára lépett Tizenöt év alatt tízszeresre Most, a felszabadulás 30. évfordulójának előestéjén a megye fejlődését a gyors ütem jellemzi. Különösen az elmúlt 15 év alatt — V5 éve jött létre a megye — gazda godott, gyarapodott sokat gazdasága: az eltelt másfél évtized alatt ipari terme'ése tízszeresére nőtt, M* 61 üzem termel a megyében, ebből 14 gépgyártással fog­lalkozik, az ipari termelés 33 százalékát a gépgyártás adja. A megye legnagyobb üzeme a targovistei akku- mulátorgyár, ahol a méltán Európa-hírű elektromos üze­mi targoncákba gyártanak akkumulátorokat. Egy-két fi­gyelmet érdemlő adat a gyárból: a gyár beruházása két és fél év alatt megtérült Mindössze két-három típust gyártanak, de mintegy 30 or­szágba exportálják termé­keiket —• a Távol-Kelettől Dél-Amerikáig —, de nem tudják kielégíteni az igénye­ket. A gyár dolgozóinak át­lagéletkora 30 éve, rendkí­vül jó a felső és a közép­fokú szakmai végzettségűek aránya, a dolgozók több mint egyharmada párttag, il­letve komszomolista. . Ata- nasz Toncsev igazgat® és Kőién Hrisztov, a pártbizott­ság titkára nemcsak a ter­melési tervekről, további el- épzfelésekfől■ ■,tájékoztatott ermünkeú hanem arról '.is. hogy eddig. 150 lakást épí­tettek " munkásaikriak, át­adás előtt áll egy 160 ágyas üdülőszálló, és épül egy gyógyszálló ist Egyébként: bármerre Jár­tunk, mindenhol építést lát­tunk. Oj gyárak, lakóházak, kulturális intézmények nő­nek ki a földből. Különösen a városok körül olyan kép fogadja az embert, mintha nagy ásatásokat folytatná­nak. Óriási földgépek, égnek nyújtózkodó gémek, még lá­dákban pihenő gépek, al­katrészek igazolják: az öt­éves terv végére ipari me­gyévé válik Targoviste Lenyűgöző méretek — több zöldség és hús A bolgár mezőgazdaság a nagy változások korát éli. 1971-ben létrejöttek az agrár- egyesülések, melyek hatal­mas méreteikkel méltán ej­tik ámulatba a látogatót Targoviste megyében két egyesülésben jártunk, ax an- tonovóiban és a popovóiban. Ez utóbbi az ország legna­gyobb agráregyesülése 42 fa­lu és egy város határát fog­lalja magába. öt termelő- szövetkezet és egy állami gazdaság egyesülésével jött létre ez a hatalmas gazda­sági egység, melynek tevé­kenységét nem könnyű átte­kinteni, megérteni. Dr. Todor Petrov igazga­tóhelyettes, aki Magyaror­szágon végezte az állator­vosi egyetemet és így da­rabig Mezőhegyesen dolgo­zott, térkép előtt magyaráz­ta az egyesülés „rejtelmeit”. — A koncentráció és a specializáció a bolgár tne- . zőgazdaságban is egyre in­kább élőtérbe került, s ez tette szükségessé a korábbi, kisebb gazdasági keretek ki­bővítését. Mi, 54 szar hektá­ron gazdálkodunk, dolgozó­ink száma meghaladja a 11 ezret. S folytatta a nem hétköz­napi nagyságrendű adatok felsorolását. A gazdaság egyik fő profilja az állatte­nyésztés. A szarvasmarha- állomány 12 ez«:* a Juhállo­mány 38 ezer darab, ndg a „tojásgyárban” 200 ezer to­jótyúk .gondoskodik” arról, hogy minél több tojás ke­rüljön a fogyasztókhoz. Az állattenyésztés a gazdaság bevételének évenként mint­egy 45 százalékát adja. ölem kevésbé meghökkentsek a növénytermesztés «számada­tai. Az egyesülés 1800 hek­táron termel szőlőt, 1200 hektáron cukorrépát, 1100 hektáron zöldséget, 14 ezer hektáron gabonát és 7200 hektáron kukoricát S hogy milyen szinten, arra érdemes néhány példát felsorolni. A gabona hektáronkénti átlaga 35—40 mázsa, a kukoricáé 50 mázsa, a cukorrépáé 450 mázsa. A cukorrépánál ér­demes megemlíteni, hogy az egész területet öntözik. Az egyesülés tevékenysége a szűkén vett mezőgazdasá­gi termeléssel korántsincs kimerítve Az évente meg­termelt 12 ezer tonna para­dicsom és 10 ezer tonna .zöldség jelentős részét 3 sa­ját konzervgyárukban „dol­gozzák fel. A gépek javítá­sát egy hatalmas központi gépműhelyben végzik, ahol az egyes részlegek speciali­zálva vannak. A gazdasági tevékenységen túlmenően a gazdaság részi vállal a hoz­zátartozó települések fejlesz­tésében is, főként a szociá­lis, kulturális beruházások megvalósításához nyújt se­gítséget Az óriási terület, a sok ezer dolgozó irányítása nem kfs feladatni jelent. Az egye­sülés elnökén kívül három elnökhelyettes tevékenyke­dik, akik egy-«gy szakága­zat vezetői s a többi vezető alájuk van rendelve. Kez­detben akadtak kisebb-na- gyobb gondok, de ma már az egész „gépezet” olajozot­tan működik. S hogy «az mennyire igaz, bizonyítja, hogy a gazdaság évente mintegy 60 millió lf~" ér. tékű mezőgazdasági termé­ket állít elő. Ez átszámítva nagyjából egymilliárd forin­tot jelent. Az antonovól egyesülés körülbelül a fele a popovói- nak, a területet tekintve. Rajcso Nikolov elnök és ftedka Sltt-rse közgazdász, aki egyben párttitkár is, el­mondták, hogy a gazdaság fó profilja az állattenyész­tés. Évente 12 cser juhot és két­ezer szarvasmarhát kell a népgazdaságnak biztosítani­uk. Kisebb mértékben gabo­nát is termelnek, egy ré­szét értékesítik, másik része a lakosság ellátását bizto- • sitja. A mezőgazdasági ter­melésén túl kerámia, szabó, műanyaggyártó és gép­javító üzemmel ,is rendel­keznek. A háromezer dolgo­zó közül mintegy hatszáz párttag van, közülük közei kétszáz a nódolgozó. K -2 falura kiterjedő gaidaságba.i 27 pártáiapszervezet és nét ifjúsági alapszervezet tevé­kenykedik. Az átlagfeetés — . hasonlóan a popovói komp­lexumhoz — havi 100—110 . léva, s ezt egészíti ki a ház táji gazdaságból származó jövedelem, Az egyesülések létrejötte nagy előrelépést jelentett a bolgár mezőgazdaságban. Ha­talmas gazdasági egysegek jöttek létre, melyek egyre több zöld jégét,, tejet, húst, konzervet és más terméket bocsátanak a lakosság. a népgazdaság rendelkezésére 4 év alatt 36 aranyérem Targoviste egyik városne- gyedéDen hatalmas, ezüstö­sen csillogó fémtartályok, so­rakoznak egymás mellett Rövidesein bor kerül beléjük. A Vinprom, az országos bor­ipari vállalat targovistei pin­cegazdasága a megye egyik legdinamikusabban fejlődő üzeme. 1968-ban még alig számottevő kis pincészet volt, az eltelt évek során vi­szont korszerű, jól ffelszerelt borgazdasági egységgé fejlő­dött Ljuben Boriszoo Niko­lo» igazgatóhelyettes jogos büszkeséggel mutatta meg a feldolgozó, az érlelő, a pa­lackozó részlegeket de rög­tön hozzátette, hogy az üzem fejlesztése még korántsem ért véget. Most kezdődik az Igazi fejlődés, hiszen ha az üj épületek, tartályok elké­szülnek, a jelenlegi évi hat­millió palack mellett, újabb 17 millió palackot tudnak megtölteni •5 nem is akármilyen ita­lokból. A Szamártej elneve­zésű boruk nem csupán az országban, hanem külföldön is hírnevet szerzett magá­nak, de ugyanez mondható el az édes, kellemes ízű Tamjánkáról is. Közkedvelt a Dimiat nevű bor is, ezt hazánkban is megkóstolhat­ták a fogyasztók. A belföl­di igények kielégítése mel­lett egyre több bor jut él külföldre is, jelenleg a Szovjetunióba, az NDK-ba, Olaszországba, de távolibb országokba, mint például Ja­pánba és Kanadába is szál­lítanak. A borkombinát nem ren­delkezik évtizedes nagyüze­mi hagyományokkal, hiszen fejlesztése nem régen kezdő­dött meg. Mégis, a dolgozók, a vezetők szakértelme, szor­galmas munkája nyomán jó hírnévre tett szert a megyé­ben, az országban és kül­földön egyaránt. Munkáju­kat mi sem fémjelzi job­íenélő úttőrak. ban, mint az a tény; hogy az elmúlt négy év 6orán a hazai és a nemzetközi bor­versenyeken 36 aranyérmet nyertek. A kombinát igazga­tóhelyettese elégedett az eredményekkel, mégis inkább a jövő foglalkoztatja, mint a múlt. Elmondta, hogy újabb borfajták palackozására ké­szülnek, amelyek a mostani­ak mellett még tovább öreg­bítik az üzem hírnevét. Szembetűnőn sok az új lakás, üzlet, iskola, óvoda Az ipar és a mezőgazda- ság nagyarányú fejlődés* természetesen kihat az egész megye arculatára. A megye- székhelyen, de Popovóbanés Omurtágban, a másik két városban is szembetűnően sok az új, a modern lakás, üzlet, iskola. A régi, kor­szerűtlen szegényes lakóhá­zak helyén toronyházak ma­gasodnak, iskolák, kollégiu­mok, egészségügyi és kul­turális objektumok nyújtóz­kodnak. Vodica például két­ezer lakosú kis község, de olyan körzeti kollégium épült két évvel ezelőtt hogy bármelyik városunkban meg­állná a helyét. Három faló­ból laknak itt a diákok — kétágyas szobák, televízió­val, rádióval, praktikus, mo­dern berendezéssel, klubszo­ba, könyvtár, tornaterem — és hetente csak egyszer mennek haza nyolc, kilenc, tizennégy kilométerre élő szüleikhez. Ezt a nagyszerű kollégiumot az agráripari egyesülés építette, amelyhez e falvak szövetkezetei tar­toznak, és állnak mér a fa­lai annak a kultúrháznak is, amelyet a felszabadulásunk 30. évfordulójának tisztele­tére építenek. Targovistében jártunk egy óvodában és több iskolában, ahol arról győződtünk meg. hogy — éppen úgy, mint ná­lunk — rendkívül nagy a gyermekkultusz. rendkívül sokat tesznek, áldoznak a jövő nemzedékéért A megye egyik büszkesége, hogy első­ként az országban Targovis­te rendelkezik jskolateleyí- zióvaL A' diákság, tó" ifjúság' nemcsak a tanulásban szor­galmas, hanem a különböző öntevékeny művészeti cso­portokban is, rendkívül se­rény. Résztvevői voltunk egy kultúrestnek, ahol a felnőt­tek mellett hat-hét éves gyermekektől a 18 évesekig olyan művészeti teljesít­ményt láttunk — ének, zenei, tánc —, amely hivatásos együtteseknek is dicséretére vált volna. Ezek a tehetsé­ges fiatalok nemcsak a kü­lönböző szakmákban, hanem a kultúra terjesztésében is jó utánpótlást biztosítanak annak a több mint 400 ön­tevékeny együttesnek, amely a megyében működik. Targovistei tartózkodásunk során fogadott bennünket G. Karamfilov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Targoviste megyei pártbi­zottságának titkára is. G. Karamfilov, aki a múlt év­ben járt megyénkben, jól- esóen emlékezett vissza az itt eltöltött napokra és hang­súlyozta: Dimitrov földjén nagyon sok jó barátja van a magyar népnek, ezen belül Heves megyének. Elmondta, hogy ők a jö­vőben is mindent megtesz­nek a két ország, a két me­gye barátságának elmélyíté­séért, szélesítéséért, az együttműködés fokozásáért és megkért bennünket, adjuk át szívélyes üdvözletét a megye lakosságának, kom­munistáinak, párt- és állami vezetésének, és mindazok­nak, akik az elmúlt évek alatt személyes ismerősökké barátokká váltak. Búcsúzóul ennek az üze­netnek a tolmácsolásával bí­zott meg bennünket: „Le­gyenek a Heves megyeiek az én drága vendégeim!" Mi köszönettel vettük és szívesen továbbítjuk a szívé­lyes, baráti meghívást Bul­gáriába, Targoviste megyébe. Papp János Kaposi Levente Mwisüsty 1914. martié L» saörda

Next

/
Thumbnails
Contents