Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-04 / 102. szám

DI VAI Kötött anyagból készült tavaszi kosztüm, és ruha. Pöttyös anyagból készült kosztüm, mellette fehér anyag­tól készült ruha, pöttyös kabáttal. (Az OKISZ-labor tavaszi—nyári terveiből Bara István felvételei) Üldögélő gyerekek M ostanában mind gyakrabban és mind több fórumon foglalkozunk a felnőt­tek egészségesebb életmódja kialakításának szükségességével. Joggal és okkal, mert ke­veset mozgunk. A helyes életmód kialakítá­sával már a gyermekeknél kell fogalkoz- nunk, hogy a gyermekben megmaradjon a szabad levegőn való mozgás igénye. Gyer­mekeink túl sokat ülnek a zárt levegőn. Le­het, hogy első pillanatban ez a megállapítás túlzottnak tűnik, hiszen a játszóterek egész nap tele vannak szaladgáló gyermekekkel. Egy-egy mozgásigényesebb gyermek valóban „leszialadgálja a napi normáját”, de ez saj­nos nem általános. A felmérő megfigyelések egész más képet mutatnak. A z iskolás gyermek, korosztályától füg­gően általában napi 4—6 órát- ül az iskolapadban. Délután átlag két órát a köny­vei, füzetei mellett. De az esti műsor kez­detén már ott kuporog a tv előtt, első osz­tályostól, a nyolcadikosokig kishíján vala­mennyi. Sok családban az a gyakorlat, hogy még a vacsorát is a tv előtt fogyasztják el. Vacsora után az engedékenyebb szülők mel­lett megnézi VIII. Henriket hat feleségével egyetemben, a Kék fényt, és mindent, váloga­tás nélkül. Még indok is akad a családban, hogy a mama legalább ez alatt az idő alatt, míg a gyerek csendben ül a képernyő előtt, nyugodtan végezheti a második műszak ezernyi teendőjét. Nem sokkal különböznek ettől a napi beosztástól a vasárnapi prog­ramok sem. Sőt a gyermekek elég nagy ré­sze már délelőtt leül a képernyő elé. És így összességében, ez már elgondolkoztató dolog. Ha visszagondolunk saját gyermekkorunkra, nem nehéz megállapítani, sokkal többet mo­zogtunk. Kezdve azon, hogy segíteni kellett a ház körül, a kerti munkában. Anélkül az igény nélkül, hogy a gyermekeinket túldol­goztassuk, szükség lenne erre ma is. Jó len­ne, ha kevesebb gyermek üldögélne unat­kozva és tétlenül órákon keresztül. M ozogjon, segítsen többet a gyerek! A takarításnál,, a bevásárlásnál, ahol nincs még vízvezeték, a vízhordásnál, s a la­kást se sajnáljuk, ha többet mozogna benne a gyerek, különösen a kicsi. Majd rendbe tesszük, s ehhez vegyük igénybe az ő segít­ségét is. De engedjük, sőt küldjük el a gye­reket sétálni, futballozni, mozogni. Különö­sen ügyelni kell a nagyobb mozgási lehető­ségre az olyan gyermekeknél, akik termé­szetüktől fogva hajlamosak arra, hogy egész szabad idejüket a könyvek között töltsék. Járjon a gyerek úszni, labdázni, és a vasár­napi programokat, különösen a tavaszi, nyá­ri, kora őszi hónapokban szervezzük meg úgy, hogy menjen a család kirándulásra. Ne várja a szülő csak az iskolától a kirándulá­sok, különböző programok szervezését. Igaz, sokat tesz az iskola is, az ifjúsági szervezet is az egészségesebb életmód kialakításáért, de mindent ők sem oldhatnak meg. H agyjuk meg a gyermeknek a megfe­lelő mozgási lehetőségeket —, a gyer­mekek érdekében. András Lajosné Mi a bioritmus? Alexander Humboldt, * berlini egyetem névadója fi­gyelte meg, hogy a moszkitó- rajok naponta többszőr, szin­te másodpercnyi pontosság­gal azonos időben rajzoltak, majd nyugalomra tértek. Ez a megfigyelés vetette meg talán a biológiai életritmus kutatás alapjait. Ez alatt az élő világban meghatározott napszakokban ritmikusan visszatérő változásokat ért­jük. E változások ismerete nemcsak a kíváncsi ember érdeklődését elégíti ki, ha­nem a ritmus tiszteletben tar­tása, óvása egyben a beteg­ség megelőzését is segíti. Különösen ezért érdemes lé­nyegével megismerkednünk. Ébrenlét — alvás Az állatvilágban és ter­mészetesen az ember életé­ben a legfontosabb napsza­kos ritmus a nappali ébren­lét és az éjszakai alvás. Az ébrenlétről és az alvásról jól ismert, hogy az agy bizo­nyos központjaiban végbe­menő ingerületi, illetőleg gát- lási folyamatoknak következ­ménye. Az agy ébrenléti — alvási — központjainak mű­Sütés alufóliában A XX. század konyhamű­vészetének egyik modem esz­köze: az alufólia, mely világ­szerte gyorsan terjed. Titka; sokoldalú felhasználhatósága. Hazai előállításával a KÖ­BÁL 1969 óta foglalkozik. Az alufólia nem más, mint vékonyra hengerelt alumíni­umlemez. A háztartási alu­fóliát dobozokban — 10 — 15 — 20 méteres tekercsek­ben — árusítják az ország valamennyi háztartási-, pa­pír-, és illatszerboltjában, az élelmiszerüzletekben, ABC áruházakban egyaránt. Süthetünk benne húst, kö­rítést, hagyományos és új­fajta ételeket. Előnye, hogy gyorsan készül benne az en­nivaló. A diétások a fólia segítségével zsír nélkül ké­szíthetnek finom pecsenyét, í-y.-'és-, marha-, vagy éppen ! V uysültet. halat, szárnyast —. de egyéb kalóriaszegény, változatos fogásokat is. Nemcsak külön süthetünk benne húst és külön burgo­nyát, zöldségfélét, hanem kombinálhatjuk is az izeket,- a megfelelő hoazavaiófe cfcz­szeválogatásával. Így a ha­gyományos ételek is új ízt kapnak fóliában sütve. A sütésen kívül az alufólia jó szolgálatot tesz a csoma­golásnál is. Különösen alkal­mas az élelmiszerek csoma­golására. A felvágottak to­vább tarthatók el, nem szí- neződnek el, ha fóliába cso­magolva tesszük a hűtőszek­rénybe. Ugyancsak felhasz­nálhatjuk vaj, sajt, zöldség­félék hűlőszekrényben való tárolásánál. Vendégeink részére is élő­re elkészíthetjük a hidegtá­lat, ha tálalásig alufóliába takarva óvjuk az oxidáció­tól. Sütemény, kenyér szin­tén több napig friss marad, ha fóliával védjük a kiszá­radástól. Hasznát vehetjük az alu­fóliának kiránduláskor, tíz­órai csomagolásánál. Mivel kiváló hőszigetelő, a szendvi­csek fóliába csomagolva egész nap frissen maradnak. A fóliába csomagolt tea, üdítő ital, szintén több órán át megőrzi hőfokai A háztartás egyéb terüle­tén is felhasználhatjuk az alufóliát. Ajándék csomagolá­sára is dekoratív. Biztosan megvédi a becsomagolt gyap­jút a molyosodástól. A fóli­ába burkolt virágcserép egy hétig is megőrzi nedvességét, a vágott virágot is tovább frissen tarthatjuk, ha szárát fóliába tekerjük. Az alufóliát gyártó válla­lat azonban tovább kívánja segíteni a háztartási mun­ka korszerűsítését. A követ­kező befőzési idényre szeret­nék forgalomba hozni új terméküket, a befőttzáró háztartási fóliái Ha ezt az üveg / tetejére he­lyezzük, megszünteti a ce­lofán íevegőáteresztő hatá­sát, így a befőtt nem ránco­sodik meg, nem fonnyad össze, a lekvár nem szárad be. Az alufóliával tehát tu laj donképpen helyettesíthetők a ritkán kapható, drága, pa- tentzáras üvegek. A befőtt­záró fóliát ezért bizonyára örömmel fogadják majd a háziasszonyok. . .. Kasty Erzsébet ködését befolyásolja ugyan a világosság és sötétség, de mégsem a külvilági inger, hanem az agyunkban velünk született ritmusszabályozás eredményez alvást, illetőleg ébrenlétet. Ha kísérleti sze­mélyt föld alatti pincében helyeznek el, ahol akkor gyújthat lámpát, amikor akar és akkor fekhet, illető­leg kelhet, amikor jól esik, akkor is apró eltolódásokkal a napszakos ritmusban be­következik az alvás és az éb­renlét. Éppen ez a tény keltette fel az orvoskutatók érdeklő­dését. Sok ezer embert vizs­gáltak, akik éjszakai mű­szakban dolgoztak, tehát ak­kor voltak ébren, amikor az emberek többsége alszik és akkor aludtak, amikor a leg­több ember dolgozik. Kide­rült, hogy az éjszakai mű­szak — ha nem túl gyakran váltogatták a nappalival — nem gyakorolt káros hatást az ember idegrendszerére. Legfeljebb akkor keletkeztek enyhébb panaszok, pl. ve­rejtékezés, fáradékonyság, vagy alvászavar, ha sűrűn cserélgették a műszakokat, vagy ha az éjszaka dolgozó nappali álmát gyakran és erőszakosan megkurtította. Feketekávé és társai Az ébrenlét és alvás rit­mikus változásán kívül — a testhőmérséklet, a vérnyo­más, a vércukor, a pulzus- szám és — sok-sok más élet­tani jelenség mutat napsza­kos biológiai ritmikus válto­zást. Egyértelműen bizonyí­tott, hogy azok a felnőttek, de méginkább gyerekek vagy fiatalok, akik akár tanulás, akar szórakozás céljából fe­ketekávéval vagy más élén­kítő szerrel rendszeresen megrövidítik éjszakai alvás­idejüket,'* azoknál eiőbb- utóbb nemcsak álmatlanság, hanem sok-sok más vegetatív idegrendszeri panasz lép fel. Érthető is, hiszen imént esett ezó arról, hogy a légzés, a pulzus, a gyomdbnedv-elvá- lasztás stb. is ritmikusan változik. Ha a főritmust megzavarjuk, nyilvánvaló, hogy a felsorolt „kisebb” rit­mikus változások is zavart szenvedhetnek. Természete­sen az alváshiányból szárma­zó • vegetatív idegrendszeri panaszok megszüntetésére nem a nyugtató szer a leg­ideálisabb orvosság. Legelő­nyösebb, ha az életkornak és a biológiai szükségletnek megfelelő ideig pihenünk, al­szunk. Az ember, sajnos, hem fek­het le mindig, amikor ál­mos (gyakran azért, mert a tv-műsort végig akarja néz­ni), de nem várhatja be a természetes ébredés idejét sem. Az ébresztőóra sokszor kikergeti az ágyból, amikor még békésen tudna szundíta­ni. Az ébresztőórát meg le­het szokni anélkül, hogy bio­lógiai ritmusunk jelentősen károsodna. De hozzá kell iga­zítanunk a lefekvési időt. Akinek tehát korán kell kel­nie, feküdjön le idejében, hogy 6—8 órát minden nap aludjon. Nagyon s<?k verejtékezés­nek. , szívdobogásnak, légzési nehézségnek, pirulásnak ve­hetnénk elejét, ha biológiai életritmusunkat mai rohanó, modem kömhkbán is tiszte­letben tartanánk. Dr. Szendéi Ádám KARAMELLFELFÚJT. Hozzávalók: 20 dkg-vaj, 25 dkg liszt, 30 dkg cukor, egy csipetnyi só, 1 liter tej, va­nília, 8 tojás. Készítése: Fél liter tejet a vajjal és egy pici sóval feltesszük főni. Ha forr, a lisztet habverővel be­lekeverjük, majd állandóan kevergetve felforraljuk. A tűzről levéve 10 dkg cukor­ral, vaníliával, a tojások egyenként beleütött sárgájá­val jól elkeverjük. A tojások fehérjéből 4 dkg cukorral habot verünk, s óvatosan belekeverjük. Kivajazott for­mában vízben, sütőben gő­zöljük. öntet: Egy alumíni­um edényben cukrot pia­RfCBplaSc tünk. A karamellt tejjel fel­engedjük és addig forraljuk, amíg a cukordarabok elol­vadnak benne. Aztán hideg tejben néhány kanál lisztet simára keverünk, belefőzzük a karameilbe és'’ az öntettel leöntjük a felfújtál. •HALFELFÜJT. Hozzávalók: { kg burgo­nya, 250 g hagyma, 70 gvaj, 2 evőkanál olaj (30 g), 16 szardellaszelet, bőre, 2 evő­kanál zsemlemorzsa, (30 g), negyed liier odes lejönni, Diák" könyves­polcokról EGY EGÉSZ osztálynyi szülővel együtt kerültem nemrég — enyhén szólva — kínosnak mondható helyzet­be. Szülői értekezletre jöt­tünk össze, meghallgattuk az osztályfőnök beszámolóját gyermekeink tanulásáról, amikor a középiskola peda­gógus-könyvtárosa nyitott be hozzánk azzal, hogy pár per­ces meghallgatást kér. Amit ezekután elmondott, röviden így summázható: könyvtáros- tanárként azt tapasztalja, hogy a szülői ház, s maguk a középiskolai tanulmányaikat folytató diákok sem rendel­keznek a legalapvetőbb szép- irodalmi könyvekkel. A Pe­tőfi évforduló évében példá­ul feltűnően jól öltözött, szemlátomást jó körülmé­nyek között nevelkedő ta­nulók ostromolták az iskolai könyytárat egy-egy Petőfi- kötetért. A rendelkezésre ál­ló tíz kötet szinte állandóan hiányzott a polcokról, akadt diák, aki egy hónapig várt, míg kikölcsönözhette. A „mi­ért nem veszed meg a zseb­pénzedből?” — kérdésre többnyire csak hümmögés volt a felelet, de előfordult ilyen válasz is: „külföldi uta­zásra gyűjtök”, „motorke­rékpárra gyűjtök”. A KÖZÉPISKOLÁS évek kötelező olvasmányainak nagy részével nem rendelkez­nek a gyermekek — pana­szolta tovább a tanárnő, és sorolta Arany János, Mik­száth Kálmán, Csehov, Mó­ricz Zsigmond, Balzac, Shakespeare, Möli éré, Gogol, József Attila, Gorkij, Solo- hov, olcsó könyvtári és diák- könyvtári kiadásban is meg­jelent, alig néhány forintért megvásárolható köteteit, me­lyek sajnos, a családi ottho­nok nagy részében nem áll­nak kézközeiben a diákpol­con, nem társai és segítői a . legfogékonyabb években a ta­nulóknak. ''"''Elhangzott csendben az a valós vád is, hogy a szülők előbb vásárolnak és ajándé­koznak lemezjátszót vagy magnetofont a gyermekük­nek, mint könyveket, s az is, hogy előbb jár meg külföldi utat egy gimnazista, mint hogy akár húsz kötetnyi sa­ját könyve lenne. MI SZÜLÖK, ültünk szo­rongva a nem ránk mérete­zett padokban, és jónéhá- nyan végiggondoltuk: való­ban, hamarabb kiadunk két­ezer forintot, mint harmin­cat, s magunk sem becsül­jük értékük szerint a köny­veket. A legritkább esetben lépünk be gyermekünk szü­letés- vagy névnapja előtt a könyvesboltokba, viszont tá­jékozottak vagyunk a leg­újabb típusú magnetofon­készülékelvről. A könyvtáros-tanár nem beszélt hosszan, megköszön­te a figyelmünket és távo­zott. Ment tovább a többi osztályba, hogy szót értsen a szülőkkel, hogy felébressze bennünk az egykori, a könyvekért^ mindenek felett rajongó diákot. Az az osz­tályfőnöki óra azért feledhe­tetlen maradt. Jó lenne ta­lálkozni az élet minden te­rületén olyan emberekkel, akik elferdült értékítéletün­ket a helyére igazítják. Kocsis Éva mustár, 2 szelet citrom. El­készítésé: a burgonyát meg­hámozzuk és vékony kari­kákra vágjuk. A hagymát szeletekre vágjuk és vajban világosra pároljuk. Kikenünk egy tűzálló tálat vajjal és az anyagokat lerakjuk a kö­vetkezőképpen: burgonya, hagyma és szardellaszeletek. Az egyes sorokat meghintjük sóval,“ borssal. A lerakást burgonyával fejezzük be-, meglocsoljuk olajjal, meg­hintjük morzsával és leönt­jük a tejszínnel. Megsütjük., Tálaláskor citrommal és mustárral díszítjük. Fast Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents