Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-31 / 125. szám

1974. május 31., péntek

A Nap kél: 3.52,/nyugszik: 19.32 órakor

A Hold kél: 15.01. nyugszik: 1.05 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon ANGÉLA nevű kedves olvasóinkat!

Az Angéla eredetét a latin ,,angelicus,>: ,,angyali”, vagy pedig a görög „angelos": .,hírnök, üzenethozó” szavakból veszik.

Nyolcvan évvel ezelőtt született Kassai Géza tör- ténész.. a kommunista mozgalom kiváló harcosa. Az első világháború idején orosz hadifogságba került. Részt vett a szibériai hadifoglyok forradalmi mozgalmában, w.ajd 1920-bán belépett az Oroszországi Kommunista Pártba. Csehszlovákiában részt vett a kommunista párt megszervezésében. 1924 és 1932 között négy alkalommal is bebörtönözték. Az üldöztetések elől 1932-ben a Szovjetunióba emigrált, ahol folytatta mozgalmi es újságírói tevékenységét. A második világháború idején a Szovjetunióban levő hadifogoly-táborokban végzett propagandatevékenységet. 1949-től Budapesten a pártközpontban, illetve az Oktatási Minisztériumban szervezte a marxizmus—leni- mzmus oktatását. 1953-tól 1956-ig a Lenin Intézet

igazgatója, 1956-ban oktatásügyi miniszterhelyettes volt, az 1956-os ellenforradalom leverése után az MSZMP pártf óiskolájának igazgatója. Több könyve foglalkozott a lenini nemzetiségi kérdéssel. 1961-ben, 67 éves korában halt meg.

IDŐJÁRÁS:

Várható időjárás ma estig: nappali felhőképződés, valószínűleg eső nélkül. Az időszak elején élénk északi, északnyugati, később mérsékelt, változó irányú szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 23, 28 fok között.

Ipari szövetkezetek megyei Hiúsági parlamentje Egerben

Egerben tanácskozott csütörtökön az ipari szövetkezetek megyei ifjúsági parlamentje, amelynek munkájában részt vett Sebestyén János, a megyei tanács ifjúság- politikai referense és Csák István, az OKISZ képviselője is.

Dr. Hrabecz Józsefné megnyitója után dr. Holló Béla, a KISZÖV elnöke mondott referátumot, majd mintegy kétezer szövetkezeti fiatal nevében a küldöttek adták közre tapasztalataikat, javaslataikat, kéréseiket. \

Amint az elhangzottakból kiderült: ha a részvétel nem is volt mindenütt túlságosan élénk, a helyi parlamentek meglehetősen eredményese voltak. A részt vevők kifejezésre juttatták, hogy nemcsak igényeik vannak, hanem adni is akarnak. A pétervá- sáriak ' például az üzemükben bevezetésre kerülő csőgyártás meghonosítása, sikeres végzése, a gyöngyösi Mát- i-avidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet ifjú dolgozói a szakmunkástanulók képzése, .pályán történő indítása felett vállaltak védnökségei, míg a Technolux Ktsz-ben további városszépítésre tettek ígéretet egyebek mellett. Több helyütt KISZ-szervezet megalakítását kezdeményezték. s aktív, tartalmas mozgalmi élet megteremtésére

vállalkoztak. Örvendetes, hogy a szövetkezetek túlnyomó részében, 18 ktsz-ben konkrét intézkedési terv készült a fiatalok érdekében és megvalósításaikhoz is hozzáfogtak. Az idősebbek, a vezetők, általában jó szándékkal segítik az „utánpótlást”, meghallgatják a fiatalok kéréseit, felkarolják egészséges kezdeményezéseit. Tennivaló azonban még mindig bőven akad, s vonatkozik ez természetesen a fiatalokra is. Előbbre lépni ugyanis, csak kölcsönös akarattal, közös erőfeszítéssel lehet megyénk ipari szövetkezeteiben is.

l—ni)

Közlekedés- biztonsági Tanács alakult Hatvanban

Az elmúlt esztendőben előbb országos, majd megyei szinten került sor a közlekedésbiztonsági tanácsok létrehívására. Az idevágó minisztertanácsi rendelet ez évre írja elő a városi, területi tanácsok megalakítását, különös figyelemmel arra a tényre. hogy ugrásszerűen növekszik utainkon a gépjárművek száma, s ismét felfelé tör a baleseti grafikon. E rendelkezésnek megfelelően csütörtökön délután Hatvanban, a városi dísztermében került sor az első kerületi közlekedésbiztonsági tanácskozásra, amelyen az üzemek, intézmények, párt- és tanácsi szervek mintegy 60 delegáltja vett részt. Az egybegyűlteknek Kovács József rendőralezredes tartott tájékoztatást a közlekedés- biztonság problémáiról, utalva azokra az indokokra is, amelyek az új testület megteremtését szükségessé teszik. Ezután Fehér István tanácselnök javaslatára elnökséget, továbbá oktatási, propaganda- és technikai szakbizottságokat választottak.

Bükki forrásvíz

Május hónapban eddig megközelítőleg százharminc milliméter csapadék hullott a Bükkben, több, mint amennyi a téli havazással együtt november végétől esett. A föld alatti tavas barlangok feltöltődtek, ennek egyik bizonyítéka, hogy a Bükkben a nyilvántartott több mint fél száz nagyobb forrás valósággal „önti” a vizet.

Az „őserdők" vándora — Remenyik Zsigmond

A Gárdonyi Géza Társaság felolvasóülése

Nyilvános felolvasóülést tartott csütörtök délután Egerben, a Megyei Könyvtár olvasótermében, a Gárdonyi Géza Társaság. Az ülésen, amelyen E. Nagy Sándor olvasta fél Az „őserdők” vándora — Remenyik Zsigmond című értekezését, részt vett Mária asszony, a dormándi származású nagy író özvegye is.

E. Nagy Sándor — akinek múlt év decemberében a Kortársaink könyvsorozatban kötete jelent meg Remenyik munkásságáról — értekezésében ismertette az írói életpálya fontosabb állomásait. Részletesen foglalkozott több olyan kérdéssel, amely sokban hozzájárul ahhoz, hogy megyénk írószülötte az eddiginél méltóbb helyet kaphasson az olvasók köztudatában.

Milyen élménykörökből származik Remenyik Zsigmond írói művészete? — ez volt E. Nagy Sándor értekezésének központi témája. Beszélt e kérdés megválaszolásánál arról, milyen hatassal volt az iro munkásságára a szülőfalu feudális elmaradottsága, a vidéki kisváros, Eger polgári élete, s milyen nyomot hagytak írásművészetében a Dél-Ameri- kában eltöltött évek. Érintette Remenyiknek a Kassák-féle avantgárd kezdeményezésekhez, a népi írók mozgalmának szociális programjához való kapcsolódást, majd szatíra, és drámaírói munkásságát méltatta, fontosabb műveinek elemzése vek

Bemutatkozott a felolvasóülésen két fiatal költő, Fejes Erika és Juhász Ákos, akiknek verseivel korábban már a Hevesi Szemle hasábjain is találkozhatott az olvasó.

Kishonthy Jenő hatvani kiállítása

Figyelemmel a munkásmű- velődési célkitűzésekre, értékes képzőművészeti esemény zajlott le a Hatvani Cukor- és Konzervgyár művelődési házában. Csütörtökön délután megnyitották Kishonthy Jenő egri festőművész tárlatát. A jobbára portrékból, figurális kompozíciókból ösz- szeállított anyag érzékletesen vall a művész mesterségbeli tudásának újabb gyarapodásáról, s azokról az impulzusokról, amelyek személyiségét érték az utóbbi időkben.

A két hétig nyitva levő tárlatot természetesen nemcsak a két üzem, hanem az egész város érdeklődő közönsége megtekintheti. S amikor ezt idejegyezzük, nem feledkezhetünk meg Kecskés Magdolna szép József Attila tolmácsolásáról, valamint a Kovács Zsuzsanna által’ vezetett Hatvani Kamarakórus Kodály-dalairól, amelyek igen meghitté tettek a tárlatnyitást.

Úttörő mezőgazdászok megyei versenye Besenyőtelken

f Tudósítónktó!)? Besenyőtelken az általános iskola gyakorlókertjében és tanműhelyében rendezte meg a megyei úttörőelnökség az

Újra Aldebrő a megye legszebb faluja

■wm

Bélapátfalvi

iskolások

kiállítása

A körzeti általános iskola érdeklődő tanulói hét szakkörben végeznek tartalmas munkát Bélapátfalván. A szaktanárok irányításával magyarból, orosz nyelvből, kémiából, rajzból gyarapítják ismereteiket az iskolai órák után, de működik ezenkívül honismereti szakkör, ahol régiségeket gyűjtenek, az ifjú technikusok szakkörében pedig barkácsolhatnak a tanulók.

Hasznos kezdeményezésként. első alkalommal, a község kuitúrotthonának nagytermében kiállításon is bemutatták munkáikat. A bemutatón, amelyet a héten nyitottak meg. ott voltak a helyi cementgyár szocialista brigádjai is.

úttörő-mezőgazdászok hagyományos vetélkedőjét. A nemes versengésben a járási győztesek — összesen hat község úttörőcsapatának képviselői — álltak rajthoz és oldották meg a feladatokat

A versenyzők talajtani vizsgálatokat végezték, majd a gyafcorlókertben gyomnövényeket gyűjtöttek és meghatározták azokat Ezután paprikapalántákat ültettek megadott tő- es sortávolságra. A fiúk ezenkívül szerszámtisztító kést készítettek,

a lányok pedig fésűtartókat varrtak és tortákat sütöttek feladatként

Az ifjú mezőgazdászok szakszerű és szorgalmas

munkáját mindvégig zsűri

értékelte. A verseny első helyezettjei a besenyőtelki úttörők lettek, akik Hajdúszoboszlón, az országos vetélkedőn képviselik majd megyénket. A győztes csapatnak a megyei úttörőelnökség nevében Péli Béláné, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkára gratulált.

Császár István

Ebéd csak jurdővel

Bükkszékeli — az országos hírű fürdőhelyen —, szerettem volna ebédelni. Ebben semmi különös 4 nincs, gondolhatná és mondhatná berki aki nem akart in ég Bükkszékén ebédelni. Az első akadályt az jelentette, hogy a falu közepén levő Veriáéc'ö szaknyelven szólva még nem üzemelt. Udvariasan és készségesen felvilágosítottak, hogy a strandon már működik 'az étterem.

Működött. Az asztalok körül vendégek ültek, a pincérek tálakkal siettek, a konyhából kanálcsörgés hallatszott ki. Az étterem vasrácsos ajtaja azonban zárva volt. Körbeintett ki az egyik pincér, látván, hogy belépési szándékom gyanánt kissé, értetlenül rázogatom a zárt ajtó kilincsét — körbe, a strandon keresztül.

Az igazi meglepetés itt ért. Amikor a strand bejáratánál közöltem, hogy én nem fürdeni óhajtok, hanem ebédelni, velem is közölték, hogy ez őket nem érdekli, a strapd területére csak fürdöjeggyel lehet belépni.

— Nem én találtam ki, hogy a strand területén keresztül menjek az étterembe.

— Mindegy, hogy ki találta ki. Itt akar bemenni, nem?,

Ez kétségtelenül igaz volt, akárhogy is néztem a dolgokat. Ekkor elveimmel összeegyeztethetetlen, de szükségszerű kompromisszumot ajánlottam.

— Véleményem szerint — kezdtem magas röptű filozófiai okfejtésem az lenne a legegyszerűbb, ha az étterembe vezető ajtót kinyitnák. De ha már nem így van’, akkor adjon egy látogató jegyet.

—• Az nincs. Csak fürdőjegy. Különben is három tíz az egész, ez igazán nem sok.

Nem. Valóban nem sok. Csak jogtalan, értelmetlen, felesleges. Es ez az. ami a legtöbb kellemetlenséget, bosszankodó st, váltja ki a vendégből, ügyfélből, vásárlóból. Életünk hétköznapjainak nagy részét pedig vendégkent. ügyfélként, vásárlóként töltjük el.

—szyA—

Halálos

villámcsapás

Szilvásváradon a zivatar elől egy fa alá beálló Török Éva 43 éves tanárnő, jászberényi lakost halálos villám- csapás érte. Ugyanitt két kiránduló könnyebb sérülést szenvedett.

Helyesbítés

Csütörtöki lapszámunk első oldalán Az erdő több célú hasznosítása című tudósításunk befejező mondata helyesen a következő: „... valamint Bessenyei János, az egri erdőrendezőség igazgatója is.’’

Csütörtökön délután Al- debrőn, a tanácsülés keretében dr. Pápay Gyula, a megyei tanács vb-titkára ünnepélyesen átadta a faluszépi- tési és virágosítási verseny megyei első díját Zöm Sándor községi tanácselnöknek. Aldebrő immár másodízbe: nyerte el e megtisztelő díjat és a vele járó 100 ezer forintot. Először 1970-ben amikor az aldebröi kezdeményezésnek iiíre kelt, és me(Foto: Perl Márton)

gyeszerte elterjedt a nemes versengés.

Aldebrő utcáit járva valótlan szembetűnik: a régi és ; az új, de mindenképpen csinos házak előtt szorgos kezek munkája nyomán dísz- : Iák a park. Csupa virág min- ; den utca. Különösen az Ár- : oad utca jeleskedik, ahol lencsevégre kaptuk özv. Radics | Jánosnét, Krecz Jánosnét. és J a két csöppséget: Gecse 1st- ; vánkát és Szepesi Zsuzsikát.

— Alig voltam 15 esztendős, amikor papucsos lettem. Ez a mai fiataloknak kicsit korainak tűnik, de mégis így sikerült. Más volt az akkor. Az elemi iskolát befejezve apró fejjel kifutólegényként kezdtem a Bajcsy-Zsilinszky utcában egy rövidáruüzlet- ben. Talán a véletlennek köszönhetem, hogy mégsem kereskedő, hanem papucsos lett a mesterségem. A sors úgy hozta, hogy Frank Józsefhez, Újpestre mentem szakmát tanulni, alti évekkel később a sógorom lett, miután a húgát vettem feleségül.

Csendes egyszerűséggel idézi a múlt emlékeit Csillag Ferenc, Eger legidősebb pa- pucsos-mestere. Kevesen tudják róla, hogy azok közül is az utolsó, akik varrott papucsokat készítettek. Hófehér haja, erős dioptriás szemüvege, arcának mélyen szántott barázdái az idő múlását jelzik. Egy híján a nyolcvanadik életévéhez közeledik. Már nem készít papucsokat, nemrég nyugdíjba ment, de annál szívesebben mesél a kihaló szakma szépségeiről.

— Bácskából és Szegedről

A papucsos

hozták valamikor a varrott talpú papucsokat Magyarország északi részére. így jutott el Egerbe is. Nem kis fájdalommal mondom, hogy nem csinálnak már ilyen lábbeliket sehol. Pedig hej, de népszerűek voltak egvkor itt, Egerben is. Főleg szőlősgazdáknak meg földműves férfiaknak és nőknek készítettünk sokat. Ma már ipar- szerűen készítik a papucsokat. Persze, teljesen mások azok, gumi és műanyag tal- púak. A felsőrészüket, amely többnyire szintén műanyag, apró szegekkel rögzítik a talphoz. Mi ezeket sárga, barna, bordó és fekete bőrből készítettük. A felsőrészre meg mindig piros rózsás és pettyes, hímzett díszítés került. Tíz-tizenöt évig is hordtak egyet-egvet, annyira tartós volt. Az egri hóstyá- kon az idős asszonyok közül néhányan még most is ilyen papucsokban járnak.

Kis műhelyében a sok öreg szerszám mellett a falon bekeretezve őrzi mesterbizonyítványát. Az is öreg már, de a megsárgult papírlapról mégis jól kiolvasható, hogy 63 esztendeje állították ki.

— A díszes egri népviseletben járó menyecskéknek rendszeresen készítettem varrott talpú papucsokat. Nemrég a Dobó István Vármúzeumban is kiállítottak belőle egyet, mint érdekességet, az egri népviselet kellékeként. Ügy végiggondolva az életemet, nem is volt köny- nyű. — Látja az ujjaimon ezeket a kiugró hegesedése- ket? A sok varrás tette tönkre. Mégsem hagytam egy percre sem abba a szakmát, pedig mehettem volna máshová is dolgozni, de mániákusan ragaszkodtam hozzá. Szerették a varrót papucsokat nemcsak Egerben, hanem Mezőkövesden, Ozdon, sőt a palóc falvakban is. Sokat megfordultam ezeken a helyeken, de sajnos ez már a múlté. Csak az emlék él bennem és talán egy kis büszkeség, hogy idős korom ellenére én vagyok az utolsó élő papucskészítő mester Egerben.

(mentusz)

A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Heves megyei Tanács napilapja. — Főszerkesztő: PAPP JANOS. — Kiadja a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: NOSZTICZTUS FERENC. — Szerkesztőség — 3301 Eger. Beloiannisz utca 3. (Pt 23. 3301) Telefon: 12-73, 20-23, 24-44. 3200 Gyöngyös: Rózsa u. I., 11-697. 3000 Hatvan: Kossuth tér 8. (Városi Tanács épülete). 10-51. Kiadóhivatal: Eger 3301 Beloiannisz u. 3. (Pf. 23. 33ui> Telefon: 12-63. — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési fü] űu hónapra aa,— |íi Előfizethető bármelyik postahivatalnál és kézbesítőnél. — index: M.ue::. — Heves megyei Nyomda Vállalat, Baédy Sándor litw *.

• ’ " ------------- . igazgató; SÓLYMOS iQ*§ü. „