Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-31 / 125. szám

I

Hogyan születik a siker ?

Apói pillanatkép:

Vezetőnő

a gyermekparadicsomban

Az utolsó forduló után néhány nappal mar nyugtalankodott. Odalett a végi biztonság'. folyvást ami , gondolt. hogy a többiek lekörözték, s ő az élső tíz közé sem került bex igazgatója biztatta, azt js megígérte, hogy mihelyt megtudja az eredményt, azonnal értesíti.

Május tizenhetedikén behívatta az iskolába. Ekkor tetőzött az izgalom: az íróasztalon leveleket látott, ösztönösen az egyikért nyúlt. Ezt mégse kellett volna! — jutott- egy*- villanásra eszébe: Aztán hallotta a gratulációt, é elöntötte az öröm első hulláma. Hat mégis sikerült. A szakosított tantervű osztályok kategóriájában, biológiából az országos tanulmányi verseny első helyezettje lett.

A vasárnapi újságok már hozták Reményik Évának, az ea-ri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola IV. b-s diákjának nevét.

© o o ©

A látványos- -siker mögött legtöbbször a felkészülő* sjí- nes eseményekben szegény évei reßenek. Erről győz meg Éva és tanárnője, a biológia—-kémia szakos Bágyi Imrévé.

— Már elemista koromban szerettem a környezetismeret órakat, mert vonzott a természet sok. számomra még ismeretlen titka. A felső tagozatban a biológia lett a legkedvesebb tantárgyam.

22.10:

Kitörés

Magyar film. 1971. februárjában mutatták be Bacsó Péter rendező filmjét, amelyet Konrád Györggyel együtt írt. A mai fiatalok élete, gondjaik, problémáik játsszák a főszerepet a Kitörésben. Egy fiatalt — Fo- nyad Lacit — lakásgondjai, családi problémái, a munkahelyén tapasztaltak, mind- mind arra sarkallják, hogy fordítson sorsán. De a fiú maga sem tudja, hogy mit. akar. Nőügyei, disszidál ási

kísérlete, erkölcsi ítéletei kudarcra' kárhoztatják- szándékait. Tehetséges, életrevaló ember lenne, de a környezet rossz hatása, s nem utolsósorban. saját hibái miatt nem képes hasznos cél szolgálatába állítani a benne rejlő képességeket. A főszerepben Oszter Sándort láthatjuk. rajta kívül Lendvai Katalin. Liska Tibor, Hőgve Zsuzsa és Kállai Ferenc alakít fontosabb szerepet.

(KS)

Cyógybarlan^

Tapolcán, a bauxit fővárosában, a város alatti- tórendszer egyik ága éppen a városi kórház épülete alatt húzódik. Ez az elhelyezkedes rendkívül jó lehetőséget ad arra. hogy a kórházzal szoros egyse j'-^n az ágai. gyógy- barlanggá alakítsák. Ehhez a nagyszabású munkához másfél miinó forintot ajánlott fel a Magyar Alumíniumipari Tröszt. Ezen a pénzen Liftet építenek, amely a kórházból a barlangba szállítja a légzési' betegségben szenv "’őket.

1971. május 81., péintek

Nyolcadikos voltam, amikor beneveztem egy országos versenyre. Sajnos, nem indulhattam. beteg lettem, s így már az első fordulóból kimaradtam. A legtöbbet a gimnázium adta: a tagozatos osztályban a heti háromórás gyakorlat során megismertem a felfedezés örömét, a kutatótevékenység izeit. Ezek az élmények többre ösztönöztek, már nem elégedtem meg azzal, amit az órán tanultam. hanem szabad időmben szakkonyveket forgattam.

— Bíztam Évában, igyekezel ében, felkészültségében, kitartásában. Ezért javasoltam. hogy induljon, nevezzen be a versengésbe. Sejtettem, hogy helytáll, ezt már jelez1 e a környezetvédelem témáját boncolgató, gondosan megírt dolgozata is.

0 © © ©

Országszerte kétezren rajtoltak, valamennyien jól felkészült diákok, akikből évek múltán kutató biológusok, t a ná rok, o rv osok lesznek. Több forduló — egyik sem volt könnyű — döntötte el, hogy kik jutnak be az utolsó menetbe, ahol már a legjobb tizenkilenc mérte össze képességeit. Éva ettől tartott leginkább.

— Korábban különböző

tesztlapokat töltöttünk ki, kérdések soréra válaszoltunk. Ekkor nem,. éreztem igazi versenylázat. Annál inkább Budapesten,, az országos selejtezőn. Itt gyakorlati felkészültségünket kellett, bizonyítani, méghozzá úgy, hogy azt is láttuk, hogy mit csinál a másik. Vesét, békát boncoltunk, ci garet tahHmuból határoztunk meg ionokat. Tudtam, hogy lé kell

gyűrni az izgalmat, mert a siker titka a biztos kéz, a határozottság- Ekkor értékeltem csak igazán a gyakorlati órákon tanultakat.

Éva azt méltatja, amit tanárnője nagyon is természetesnek tart;

— A rutint sajátították el Ez ugyan nem minden, de enólkül aligha boldogulnának diákjaink. Aki már ismeri a tesztlapok csinját-binját, az nem lepődik meg a fogasabb feladatokon sem. Ezért jelentettek sokat a gyakorlati foglalkozások is, mert elmélyítették az elméleti ismeretéket.

O © © ©

Az első helyezés nemcsak elismerést jelent, hanem egvéb előnyökkel is jár, Évának biológiából nem kell érettségiznie, anélkül is dukál a „dicsérettel megfelelt" minősítés. Félig belépőt nyert az. egyetemre is, ebből a tárgyból ugyanis nem keLl felvételiznie, s így már tizenöt pontot tesz a vizsgabizottság asztalára.

— Jó is, mert az orvosi egyetemre pályázom, s oda bizony nem könnyű bejutni. Remélem, szerzek még három. vagy négy pontot fizikából is.

Aki ismeri őt, ebben aligha kételkedik.

Milyen is Éva? Szemre- való, csinos fiatal lány, aki azért hasonlít a többi teena- gerre, mert nemcsak a könyveket bújja, hanem szívesen játszik kis öccsével, kedveli a beat-zenét, s eljár a klubdélutánokra is.

A házban, ahol szüleivel lakik, mégis példaképnek

tartják.

Nem véletlenül...

Tizenöt évvel ezelőtt, amikor meg a gyógyszertár mellett létesített idénybölesődét a helyi tanács, toborozni kellett az apróságokat. Aztán jött a nagy fordulat, üzem települt Apura, s Íme egyszeriben megnőtt az intézmény fontossága. Él is kellett költöztetni régi helyerő!, ide, az egykori jegyzői lakba, amelynek átalakítása, korszerűsítése egymillió forintot emésztett fel, Hogy most kielégíti-e az igényeket? Tóth Irén vezetőnő egyértelműen nemet mond.

— Kinőttük az ú.i épületet! Harminc férőhelyre negyven csöppséget vettünk fel ebben az esztendőben, ami rengeteg terhet rak egy-egy védőnő, gondozónő vállára. Mostani viszonyaink között nem is tudjuk három csoportra osztani a gyerekeket. A tipegők egy szobában vannak a na- gyobbakkal. De itt, ezen a helyen, mér terjeszkedni sem érdemes. A játszópark rovására mehetne, ami ellentmond a nevelés elveinek.

íme. az érem harmadik oldala! Iparosodás. Népesedéspolitika, megfelelő szociális gondoskodással. S kinőtt intézmény. .. Azt jelenti ez, hogy a helyi szervek elhanyagolják a problémát? Pillanatig sem állíthatjuk. A tanács lehetőségeihez mérten, derekasan segíti az ügyet. Esztendős átlagban félmillió forintot költ a bölcsödé fenntartására. Ebben a személyi kiadások éppen úgy szerepelnek, mint a bútorzat, a játékszerek rendszeres pótlása. Segít aztán a Qualítál Vállalat is, amely a nála dolgozók gyermekei részére a férőhelyek nyolcvan százalékát köti le. Viszonzásként a szocialista brigádok elvégeznek minden szakipari munkát a bölcsőde portáján, s időnként udvari ..játszóeszközökkel, mászókákkat örvendeztetik meg az apróságokat, Az ÁFÉSZ ugyanekkor pénzt ad, alkalmi anyag- szállítást végez, máskor pedig a hegyekbe fuvarozza mikrobuszán valamelyik csoportot. Távlatilag azonban csak olyan megoldás képzelhető el, ami egy teljesen új bölcsődével ajándékozza meg a községet!

De hogy a jelennél maradjunk: nézzük csak meg

közelebbről, hogyan tölti

napjait az a negyven apci lurkó, aki bejutott a „gyermekparadicsomba !"

Reggel hatkor várja őket az első műszak, * este hatkor viszik ©I a szülők az utolsó apróságot. Lévai Istvánná ebédjei, uzsonnái ízletesek, kitűnőek, trr# éppen úgy

tanúk Banus Tomi, mint Ku~ lyó Robi, Hirtelen betegségek kezeléséről, diétás étkezés biztosításáról Jóljárt Sándor- né gondoskodik. A konyhák, foglalkozótermek ragyogó tisztasága pedig Varga Andrásáé, valamint Rác* Andrásáé kezét dicséri, akik mindketten alakulása óta, tehát másfél évtizede szolgálják becsülettel az intézményt.

S hogy a bölcsődében kialakított. nevelési elvek ne ütközzenek össze a családi otthon gyakorlatával, évről évre szoros kapcsolatot építenek az inétzmény munkatársai a szülőkkel. Ellátogatnak hozzájuk, megbeszélik a gondokat, lehetőségeket. Eközben arról sem feledkeznek meg, hogy az édesanyákat, édesapákat bevezessék a gyermekiélek rejtelmeibe. Legutóbb Murcsányi László tartott nekik előadást a kis emberkék értelmi, érzelmi fejlődéséről.

— Mindez természetesen

nem' általános érvényű! —- jegyzi; meg látogatásunk válón szolgálatok rendkívüli juttatásokkal jártak.

Verdiani rendőrkapitány a maga részéről engedélyt kapott a minisztériumtól, hogy tovább dolgozzon tervén. Irt Gnazio bátyámnak, és elment egy kelet-szicíliai városba, s ott találkozott vele és más maffiásokkal: találkozni akart, találkoznia kellett Giulianóval, éspedig személyesen. Meg kellett szereznie aláírását arra a hírhedt emlékiratra. Giulia- no már senkiben se bízott, de nem volt más választása.

Belement a tárgyalásokba, csak azt kérte, hogy anyját engedjék szabadon. November elején a maffiavezér értesítette, Rómában már ezen dolgozik a rendőrkapitány. Ajánlólevelet írt az ügyésznek. És sürgette a találkozót.

Giuliano aranyketrecében mindennap újabb csábításnak volt kitéve. Miközben csendőrök ezrei fésülték át a vidéket, kutattak végig minden házat és odút, a maffiások egy skandináv ú|- ságírónőt vittek Giuliano szállására, akinek minden vágya az volt, hogy megismerkedhessen és pár napot tölthessen vele.

Azt akarták bebizonyítani, hogy mindenhatóak. összes vágyát, összes törekvését ki akarták elégíteni. Amikor a különítmény a legelszántabb nyomozást és razziázást tartotta, 1949. december 11-én. Giulianót és Pisciottát két újságíró látogatta meg. Interjút készítettek velük, lefényképezték őket: Giulianót elegáns vadászruhában, géppisztollyal, pisztollyal felfegyverkezve. A fotók, az interjúk az egész világon megjelentek.

Nagy szégyen volt ez a különítmény kétezer embere és tisztjei számára. De hát miért tesznek úgy, mintha nem tudnák, miben mesterkedik Verdiani? Első pillantásra az lehet az ember benyomása: szörnyű torzsalkodás vagy elkeseredett vetélkedés folyik. Ha azonban mélyebbre hatolunk a tények vizsgálatában, akkor

(pécsi)

. :i9.

A banditizmus elleni harcban csaitugyan sokszor folyt torzsalkodás, vetélkedés a különböző rendőri testületek közt és kibékíthetetlen nézeteltérés volt a különböző tisztviselők és funkcionáriusok közt. Amíg Verdiani rendőrkapitány minden erejével azon dolgozott, hogy letartóztassa a cinkosokat és bűnpártolókat — de óvatosan és diplomatikusan, a banditával folytatott közvetlen tárgyalások útján —, addig a csendőrök egészen más irányban dolgoztak.

1949 nyara. Giuliano úgy érzi. a maffiások foglya lett, sejti már, hogv az utolsó árulásukra készülődnek. Közben a rendőrkapitány a maffiások táborát tanulmányozza. azt a maffiavezért keresi. aki alkalmas arra, hogy Giuliano „fegyver!et ételéről” tárgyaljon. És a bandita aláírását vi'sgá'eatja azon az emlékiraton, amelyben a vérengzésről szól, és tagadja. hoP" voltak megbízók. Nehéz a választás, miután meggvil- kolták a partirucéi Santo bátyámat.

A rendőrkapitány jó szimatát bizonyítja. hogy a monrealei Gnadp bányámra. az env'k ><!Wa>masa > "•>"S”a vezetőjére teszi fel

k' '•••; ;áf

Először bűnrészesség vádjával börtönbe csukatja, hadd gondolkodjon egy ideig; aztán hivatja, es azt javasolja: működjön közre terve

végrehajtásában. Személyesen akar Giulianóval találkozni.

Julius elején Giuliano arról értesült, hogy Grazio bátyámat kiengedték a börtönből, és találkozni akar vele. A bandita közben merényletet szervezett a csendőrök ellen, amolyan elkeseredett erőpróbát, szét akarta zúzni a körülötte szövődő maffia- és rendőrcsapdát.

A terrorakciót július 19- én hajtották végre: egy

csendőrségi teherautót, mely bellolampónál lassan haladt az országúton egy emelkedőn, aknával felrobbantott, nyolc csendőr azonnal életét vesztette, többen súlyosan megsebesültek. A sajtóban, a parlamentben nyomban a rendőrkapitány leváltását követelték, valajnint erőteljesebb fellépést, hogy végre felszámolják a Giuliano- bandát. Az ellenzék makacsul. bő dokumentumokkal fejtegette. hogy a banduiz- musnak milyen politikai cinkosai vannak. A rendőrkapitányi hivatalt föloszlatták, és helyette megalakították a Banditizmus Ellen Küzdő Különítményt, vezetője Ugo Luca csendőrezredes lett, tapasztalt kémei hért tó.

Kétezer csendőrt, modern fegyverzetet — köztük hajókat — és nagyon sok pénzt bocsátottak a különleges ügyosztály rendelkezésére, ezzel támogatták a különítményt A csendőrök jól felszerelt kis csapatokra osztva fésülték át méterről méter-e Giuliano birodalmát. Hónapokig dolgoztak, minden megfogható eredmény nélkül.

Közben a maffia zavartalanul űzte kisded játékait. Pártfogásába vette Giulianót — és a foglyának tekintette. Ketrece arannyal volt ugyan kibélelve: teljes kényelem. mozgási szabadság, szeretett barátok, hőn óhajtott találkák, minden megvolt. Giuliano még a vasárnapi labdarúgó-mérkőzésekre is eljárt, persze kísérettel, a maffia védelme alatt, miközben kétezer csendőr kergette-kutatta a hegyekben és a barlangokban.

A maffiának is nagy ügy volt ez: a rendőri szervek vérdijait, jutalmr.it titokban meglehetősen felemelték. És természetesen bizonyos kü(Szabó Lajos (elv.)

ge felé Tóth Irén. aki hét esztendeje került a faluba. —■ A bölcsőde és a családi otthon kapcsolata időről időre veszélybe kerül. Sok szülő azt hiszi, ha egyszer befizette a minimális étkezési költséget, ezzel a nevelés minden gondját lerázta magáról, s neki nincs többé kötelessége gyermekével szemben. Ez, természetesen, tarthatatlan álláspont. Mert mi ugvan megtanítjuk enni. járni, beszélni ezeket a csöppségeket, tehát szinte második anyjukká válunk, a családi fészek minden melegét azonban nem tudjuk pótolni. Akik erre számítanak, akik mindent ránk hárítanak, azok a szülők csalatkoznak azután leghamarabb kisgyermekükben. Amin nincs csodáiníva- ló! Egy családot mindenkor az érzelem szálai tartanak össze. Éneikül széthull, felbomlik minden....

(moldvay)

rájövünk: lényegében egyetértés uralkodik a hivatalos szervek közt. Másról van ugyanis szó, nemcsak egy banda és cinkosainak gyors felszámolásáról. Többről. Az események hátterében komolyabb dolgok húzódtak meg.

Gyakorlatilag: miközben a különítmény megakadályozta Giulianót, hogy visszaszerezze függetlenségét, és újra kötözgesse szervezetének szétbomlott szálait most már örökre elvesztett birodalmában, a rendőrkapitány a maffiásokat felhasználva, első számú célja elérésén fáradozott, azon. hogy Giuliá- nóval aláírasson egy dokumentumot, melyben felment egy csomó „derék" embert. Ezt a dokumentumot egyébként a baráti államok diplomáciája is sürgette.

Komoly bizonyítékról volt szó: arról, hogy eltüntessenek egy vérfoltot, és ezt csak Giuliano tehette meg.

A rendőrkapitány találkozott tehát a banditával.

Giuliano december 18-ától Castelvetranóban, De Maria ügyvédnél bujkált. 23-án, karácsony előestéjén Pisciottá- val elindult, egy vidéki házban akart találkozni a rendőrkapitánnyal. Jelen volt a maffia néhány vezetője is. Az egyezség örömére ittak, ettek, bort még mazsolás kalácsot, amelyet a rendőrkapitány hozott a banditának.

Aztán már gyorsan peregtek az események. A bandita életének utolsó hat hónapja volt ez. Január végén aláírta a hírhedt emlékiratot. Arról szólt, hogy a fiúk’ ártatlanok, a portellai vérfürdőt ő, Salvatore Giuliano tervelte ki és vitte véghez. Amikor aláírta, így szólt Pisciottához:

— Ez a halálos ítéletem.

Anyját kiengedték a börtönből, neki pedig útlevelet és nagyobb összeget ígértek, ö azonban érezte, hogy csalás az egész. Néha úgy látszott, belenyugszik sorsába, máskor viszont fenyegetőzött, újabb mészárlásokat helvezett kilátásba. Pisciottának és Passa- tempónak újra meg újra azt javasolta, hogy gyilkoljanak meg egy csomó-csendőrt.

(Folytatjuk) ,