Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-04 / 102. szám

imÄG PROLETÁRJA!, EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 102. szám ARA: 80 FILLÉR 1974. május 4., szombat Ünnepi ülés a KGST Ülést tartott a TOT elnöksége A társadalmi munka rangja Páti Jenő, a Hazafias Népfront megyei titkárá­nak cikke a településfej­lesztést segítő akciókról a 3. oldalon. Az erdők „doktorai” Megyénk egyik nagy je­megalakulásának 25. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa pénte­ken, a Parlament kongresz- szusi termében ünnepi ülést rendezett a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa meg­alakulásának 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülés elnöksé­gében helyet foglalt Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke, Németh Károly, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, Nyers Rezső, a Magyar Tu­dományos Akadémia köz­gazdaságtudományi intézeté­nek igazgatója, a Politikai Bizottság tagjai, Huszár Ist­ván és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sei, Friss István akadémikus és Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Németh Károly megnyitó­ja után Lázár György, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese mon­dott ünnepi beszédet. Huszonöt éve annak, hogy az európai szocialista orszá­gok kommunista és munkás­pártjai létrehozták a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsát — mondotta. — A nemzetközi együttműködés e szocialista szervezete törté­nelmi küldetést teljesített a múltban, napjainkban pedig új távlatokat tár elénk. A mi közösségünk együtt­működésének alapja a mar­xizmus—leninizmus eszméi­től áthatott proletár interna­cionalizmus, az a testvéri szövetség, amely a közös cél érdekében egyesít bennün- két. Ezért válhatott a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa születésének első pillanatában olyan szerve­zetté, amelyben a résztvevő kis és nagy országok egyen­lő jogokat élveznek, amely­ben érvényre jut a szuvere­nitás. a nemzeti érdekek tiszteletben tartása. A Szovjetunió, mint a vi­lág első szocialista állama, nemcsak a több évtized alatt felhalmozódott gazdag poli­tikai és szervezési tapaszta­lataival, hanem anyagi erő­forrásaival is hathatós és semmivel sem pótolható se­gítséget nyújtott a KGST-be tömörült fiatal népi demok­ráciáknak, amikor ezek a szocialista tervgazdálkodás útjára lépve országépítő munkába kezdtek. A íejlődés hatalmas mére­teit jól példázza, hogy a KGST-tagállamok összesített nemzeti jövedelme 1949-hez képest több mint nyolcszoro­sára, ipari termelése több mint 12 szeresére nőtt, eköz­ben átalakult és minden or­szágban korszerűbb színvo­nalra emelkedett a mezőgaz­daság. A KGST-országok egymás közötti kereskedel­mi forgalma 1973-ban elérte a kb. 48 milliárd rubelt, vagyis az 1950. évinek tíz­szeresét. Hazánk —> mint a KGST egyik" alapító tagállama —* negyedszázada aktív résztve­vője a szocialista országok gazdasági együttműködésé­«WÄ . . i -nimr-------­Az egykor elmaradt ma­gyar népgazdaság felzárkó­zott a gazdaságilag közepe­sen fejlett országok sorába. Jelentősen megnőtt súlyunk és szerepünk a nemzetközi munkamegosztásban. Terme­lőkapacitásaink több mint egyharmada közvetlenül nemzetközi szükségletek ki­elégítésére termel, ami egyenlő nagyságú nemzeti jövedelmünk 40 százaléká­val. Külkereskedelmi forgal­munk döntő részét — mint­egy kétharmadát — a szo­cialista országokkal bonyo­lítjuk le. Ezen belül is kü­lönösen fontos szerepe van népgazdaságunk számára a Szovjetunióval folytatott ke­reskedelemnek. Több mint tíz éve, hogy az európai KGST-tagorsza- gok létrehoztak a közös vii­lamosenergia-rendszert, amelynek jelenlegi hálózata több ezer km hosszú, 20 fő­vezetékből áLL A „Béke” egyesített energiarendszer csupán 1973-ban mintegy 17 milliárd kw óra villamos- energia-cserét tett lehetővé. A fejlődés újabb nagysze­rű távlatait nyitja meg az az elhatározás, hogy az ér­dekelt országok megkezdik a műszaki szempontból is kiemelkedő teljesítménynek számító 750 kilovoltos táv­vezetékrendszer kiépítését, amelynek egyik fontos cso­mópontja éppen hazánkban lesz. Hasonlóan kiemelkedő sze­repet tölt be a „Barátság” kőolajvezeték, amelyen 1962- től napjainkig Magyarország, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia számára mint­egy 270 millió tonna kőola­jat szállított a Szovjetunió. Tovább bővül a gázvezeté­kek hálózata. Napjainkban sikeres tárgyalások folynak az Orenburg körzetéből in­duló és a Szovjetunió nyu­gati határáig húzódó újabb hatalmas gázvezeték közös erővel való megépítéséről. Mindez a mi számunkra is létfontosságú. A vezetéken hozzánk érkező olaj — ami­nek mennyisége ebben az évben el fogja érni a kb. ü millió tonnát — nemcsak energiaforrást, hanem nél­külözhetetlen nyersanyagot is biztosít mindenekelőtt vegyiparunk számára. Lázár György ünnepi be­széde után Nyikolaj Faggye­jev, a KGST titkára emel­kedett szólásra. Bevezetőben a KGST tit­kársága nevében üdvözölte az ünnepi ülés résztvevőit, s rajtuk keresztül az egész magyar népet, majd így folytatta: A KGST-vel létrejött a vi 1 ág legdinamikusabban fej - lődő ipari komplexuma, amely hatalmas gazdasági és tudományos-műszaki erővel, korszerű iparral és fejlett mezőgazdasággal rendelke­zik. A KGST-tagállamok, amelyek a lakosság szamát tekintve a földkerekség egy- tizedét adják, a világ nem­zett jövedelmének egynegye­dét, ipari termelésének egy- harmadát állítják elő. Orszá­gaink gazdasági élete stabi­lan és gyors ütemben fejlő­dik. 1951 és 1973 között a KGST-tagállamok nemzeti jövedelme 5,7-szeresére, az ipari termelés 8,4-szeresére nőtt. A KGST-tagállamok együttműködésének első 25 esztendeje bebizonyította né­peink közösségének életere­jét. Az ünnepi ülés Németh Károly elnöki zárszavával, majd az Intemacionálé hangjaival ért véget. Ezt követően a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa a Parlament va­dásztermében fogadást adott az ünnepi ülés részvevőinek tiszteletére. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Elnök­sége Szabó István elnökleté­vel pénteken ülést tartott. Az elnökség a szövetkeze­ti tagok és alkalmazottak üdültetéséről tárgyalva meg­állapította, hogy a termelő­szövetkezetekben a szerve­zett üdültetés rendszere még nem alakult ki, s az üzemi üdültetés gyakorlata is kez­detleges, ezért indokoltnak tartja, hogy a jövőben az ar­ra fordítható agyagi eszkö­zeiket koncentráltan, megfe­lelő színvonalú, korszerű üdülőhálózat fejlesztésére használják fel. Az elnökség megtárgyalta a múlt évi zárszámadások és a szövetkezetek idei tervei­nek főbb tapasztalatait, s megállapította egyebek kö­zött, hogy a közös gazdasá­gok termelése 9 százalék, a háztáji termelés — hosszú évek stagnálása után — több Az Egervölgye Termelőszö­vetkezet ebben az esztendő­ben tíz százalékkal termel több zöldséget. Felajánlásaik között szerepel, hogy öntözé­si kapacitásukat maximáli­san kihasználják, vasárnap és munkaszüneti napokon is folyamatosan öntöznek. El­határozták, hogy a nyári ta­lajmunkát a betakarítással párhuzamosan végzik, s húsz nappal az aratás befejezése után már a talajmunkákkal is végeznek. A gépek jobb karbantartása érdekében 400 társadalmi munkaórát aján­lottak fel. A termelőszövet­kezet halmozatlan termelési értékét mintegy négymillió forinttal növelik. Az Egri Csillagok Mező- gazdasági Termelőszövetke­zet kertészeti dolgozói vál­lalták, hogy a zöldségter­mesztés, dísznövénytermesz­mint 4 százalékkal növeke­dett. Az aktív korú termelőszövetkezeti tagok kö­zösből származó átlagjöve­delme 1942 forintra, az al- kalihazottaké 2570 forintra emelkedett. A szociális és kulturális alapok növelésére 33 százalékkal, a biztonsági alapokéra 73,5 százalékkal többet használtak fel az elő­ző évinél. Végül az elnökség határo­zatot fogadott el, amelyben a MÉM-mel közösein felhív­ja a mezőgazdasági szövet­kezetek figyelmét, hogy a kongresszusi munkaverseny- nyel is segítsék a mezőgaz­daság legfontosabb feladatá­nak megoldását: az ország lakosságának zavartalan élel­miszer-ellátását, az ipari nyersanyagellátást és az ex­portkötelezettségek teljesíté­sét árbevételét félmillió forint­tal túlteljesítik. A szőlőter­melésben dolgozók a terve­zett költséget 10 százalékkal csökkentik, a termésátlagot pedig 5 százalékkal növelik. A tehergépkocsi-üzem dol­gozói a tervezett alkatrész­felhasználásban háromszáza­lékos megtakarításra töre­kednek. A gyöngyösi Mátra Kincse Tsz dolgozói a szőlészetben és a kertészetben a költsé­geket két százalékkal csök­kentik és ezzel 300 ezer fo­rintot takarítanak meg. A város lakóinak zöldséggel és gyümölccsel való jobb ellá­tása végett félmillió forint­tal több értékű terményt visznek piacra. Sertéshizlalá­si tervüket két százalékkal, tojásértékesítési tervüket 2,5 százalékkal teljesítik túl, aminek kihatása 80 ezer fo­rint. Csökkentik a költsége­ket a szántóföldi ágazatban is 200 ezer forinttal, a gé­pek üzemeltetésében pedig 80 ezer forinttal. Gyöngyös szépítésére, fejlesztésére 2000 óra társadalmi munkát aján­lottak fed. Nagy jelentőségűek a He­ves megyei Tanácsi Epítőipa­lentőségű tudományos al­kotóműhelyébe kalauzol­ja el olvasónkat mun­katársunk. Az Erdészeti Tu­dományos Intézet északi­középhegységi kísérleti ál­lomásán az erdészeti kuta­tás új eredményeiről kap­tunk tájékoztatást. Erről adunk számot a 3. oldalon. Dalba szőtt üdvözlet Eger testvérvárosa, a finn­országi Pori munkáskóru­sa nagy sikerű hangver­senyt rendezett Egerben. Munkatársunk erről az eseményről számol be a 4. oldalon. ri Vállalat dolgozóinak fel­ajánlásai, amelyeket a mun­kaversenyhez csatlakozva tettek. Vállalták, hogy az öt­éves tervi lakásépítési tervü­ket, 1531 lakás befejezését 1975. június 30-ig teljesítik. Az idén 205 lakással építe­nek fel többet az időarányo­san. tervezettnél. A vállalat egyébként 100 lakással máris többet teljesített, mint a IV. ötéves tervben megszabott feladata. Műszáléi felkészült­ségük teszi lehetővé, hogy 9,6 nap alatt készítenek el egy lakást évi átlagban. Ez a biztosítéka a többletválla­lásuknak: felajánlották, hogy 270 lakással teljesítik túl öt­éves tervi feladatukat. A tanácsi elvárásoknak megfelelően ezután is fontos feladatnak tekintik a lakások mellett az iskola- és kollé­giumépítést. Vállalták, hogy a tervezettnél 400 kollégiumi férőhellyel és 22 iskolai ok­tatóteremmel többet adnak át. Az idén tanévkezdésig 19 iskolai oktatóterem építését fejezik be. Ugyancsak szep­tember 1-ig 700 férőhelynek megfelelő kollégiumi épüle­tet adnak át. A kiskörei vízi erőmű négy hétmegawattos turbinája közül az elsőt ma helyezik üzembe. A próbaüzem alatt kipróbálják ás sUemőrzik a forgórészt, a vezérlő és a kap­csolódó berenűeaes&ktít, s egűben ellenőrzik a védőberendezéseket is, . ■ - istata mm Köszönet és elismerés Gyöngyös dolgozóinak Május 1-én, a munka ünnepén, a munkásosztály nem­zetközi szolidaritásának, harcos seregszemléjének napján Gyöngyös lakói, dolgozói bizonyságát adták politikai öntu­datuknak, hitet tettek pártunk politikája, a szocializmus építésében való elkötelezettségük mellett. Köszönetét mondunk azoknak az ezreknek, vállalatok, üzemek, intézmények, szövetkezetek dolgozóinak, akik a rossz idő ellenére is vidám hangulatban, lelkesen, nagy tö­megekben vonultak az utcára, majd a Dimitroo-kertben megtartott nagygyűlésre. Felvonulásuk, politikai demonstrá­ciójuk bizonyította, hogy együtt haladnak az MSZMP poli­tikája által kijelölt úton, a népek összetartozásának, a bé­kés épitőmunkának az útján. Kívánjuk, hogy a munka hétköznapjaiban is ilyen ered­ményesen működjenek közre a feladataik teljesítésében, a XI. kongresszus és hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére tett felajánlásaik végrehajtásában. Az MSZMP Gyöngyösi Városi Bizottsága, yi?Varas Tanacsa A Xl. pártkongresszus tiszteletére Újabb csatlakozások a versenyfelhíváshoz tés és a parkosítás tervezett

Next

/
Thumbnails
Contents