Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-22 / 117. szám

Bolg'íi kr'+Mr-ilik napok

Az Egri Szimfonikusok hangversenyéről

Hétfőn este, a Gárdonyi Gáza Színházban a budapesti Bolgár Kulturális K őzpont és a megyei művelődési szervek hangversenyt rendeztek a bolgár kultúra tiszteletére. Az ünnepi közönséget Szalay István, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte, aki meleg szavakkal emlékezett meg a testvéri Bulgáriáiéi, ahol május 24-ét. a szláv írásbeliség napját, állami ünnepként ülik meg.

Az Egri Szimfonikusok műsorát P. Sztajno Balkán nyitánya vezette be. Ez a terjedelmére és tartalmára nézve is átfogó mű nyilvánvalóan balkáni apoteózis: a balkáni népek testvériségének, közös sorsának, egy ti-• vétartozásának dallamokban is hű és magas rangú kifejezője. Ez a nyitány híradás abból a nemzetközileg is egyre inkább értékelt zenekultúrából. és teremtőerőből, amellyel ez a testvéri nép építi-alnkitja a maga szellemi életét, művészi portréját. Az ünnepi megnyitóban említés történt -•-ól. hogy a bolgár hatfisok nyelvünkön is érződnek, ahogyan azt Kodály Zoltán ■s megállapította. A nyitányban mi is felismerni véltünk motívumokat, ame- - Ivek mintha nem lennének idegenek némely ősibb dallamunktól, mintha a két a én történelmi találkozása a múltban is. leiekben Is ősz- s'uüz.te volna a magyart és a bolgái't.

A nyitány után a friss, üde, tavaszi hangulatot árasztó Dvorá/c-számok következtek; a második és a nyolcadik szláv tánc ismét bizonyította, hogy ezek a gazdagon hangszerelt művek mindig is kedvelt műsordarabjai a zenekaroknak.

Az est szólistái közül elsőként Sztefan Cigancsev érdemes művész, a várnai és szófiai opera tagja lépett fel, Musszorgszkij Bolhadalát és Hrennyikov Bordalát adta elő nagy jókedvvel, igazi színpadi humorral. A Bolhadalnál szinte láttuk, hogy a mázsás testű Musz- szorgszkij mint kínlódik a kis állatkával és mint neveti ki magát, a Hrennyi- kov-számnál pedig rászeg embert kifecsegő és csúffá tevő dallam komikuma és az énekes kitűnő előadása ragadtatta ismételten tapsra a hallgatóságot.

A műsor második felében Csajkovszkij b-moll zongoraversenye hangzott el Kra- szimír Gatev bolgár- és nemzetközi dí jas zongoraművész tolmácsolásában. Ez a Csajkovszkij-mű a legnépszerűbb három zongoraversenye közül, technikailag ez jelenti a legnagyobb igényű feladatot a zongoraművész számára.

Az Egri Szimfonikusok ismét kitűnő teljesítményt nyújtott. Nemcsak a hirtelen műsorváltozás nyomait nem lehetett észrevenni játékukon, de az sem zavarta különösebben az együttest, hogy a bolgár pianista a kemény fortékat valóban elsöprő lendülettel használ-? ta. Farkas István karmeste- ■ ri teljesítményét ez a két körülmény is dicséri és neki is köszönhető, hogy együttese és a szólisták ilyen forró hangulatú estét adhattak az. egri közönségnek.

Az est műsorában Petrán < Katalin, az Egerben meg-« rendezett véts- és prózamondó versenyének győztese mondotta el Milev Szeptember című poémájának] egy részletét.

(farkas)

gyan érkeztek oda. ahová eljutottak. A személytelen- seg vértelenné formálta alakjukat. Az sem segített, hogy az alkotó néha igen markáns külső tulajdonságokkal ruházta fel őket. Ezzel legfeljebb a főszereplők játékát könnyítette meg,'bár erre aligha volt szükség, mert mindhárman — Geor- gij Cserkelov, Ivan Ando- nov és Georgij Dzsurbilav

— a bolgár filmművészgárda élvonalába tartoznak, s azt is képesek érzékeltetni

— különösképp Az idő ablakai és a Magasiskola című magyar filmekből is ismert sokoldalú Andonov — ami az írói instrukciókból hiányzik.

Venec Dimitrov operatőr elsősorban tájfelvételeivel remeiken, s változatosan mutatta be a Fekete tenger sokszínű arcát. Georgij Genkov zenéje talán a film egyik legrangosabb értéke, mert átsegített az itt-ott je]enMí’ö-yő Íírr»eH*’q<' Vr>rji 5

7 ff Ijff Mfif iftwifst Számos érdeklődőt vonz a vasárnap Egerben megnyílt

««'s«« «f«1, szabadtéri fotókiállítás. A tavaszi tárlaton Nógrád

Borsod és Heves megye legjelesebb fotósai mutatják be alkotásaikat, többek között Herbst Rudolf salgótarjáni fotós „Két korosztály’’ című. Molnár István az Észak-ma- ggarorszagi fotókiállításon nivódijjal jutalmazott „Egri portré"-javai szerepel.

(Foto: Puskás Anikó)

Az „operatőr" Georgij Dzsurbilav.

hangulatot teremtett a jellegtelen percekben is.

Boriszlav Saralijev célratörő rendezői munkája sem feledtette ezeket, mégis segített abban, hogy a néző életszerűbbnek érezze a film figuráit.

Pécsi István

Bizonvíívány- osttás a

Firoirs?ere!vény- ryár inaixis.a esti

közép skolá;ában

Évről évre nő a politikai ismeretek iránti. érdeklődés az egri Finomszerelvény- gyárban. Az eLmúlt ősszel, a marxista—leninista esti középiskolának már 4 kihelyezett osztályában kezdték meg az oktatást. A vizsgák befejezése után, tegnap délután ünnepélyes tanévzárásra került sor a gyár kultúrházá- ban.

Palcsó Pál. a vállalati párt- bizottság politikai munkatársa elismerően szólt az eredményesen zárult oktatási évről. Majd a négy osztály vezetője, 95 bervai dolgozónak adta át a bizonyítványát, a legeredményesebb hallgatók pedig ,— számsze- rint 18-an ,— könyvjutalomban részesültek.

(simon i.)

21.25s

Magyarokkal a 17. szélességi foktól délre

Az elmúlt évben Párizsban megszületett az az egyezmény, aminek a sokat szenvedett vietnami nép számára • a béke időszakának kezdetét kellett volna jelentenie. Négy nemzet képviselőiből alakultak tűzszüneti ellenőrző bizottságok. Feladatuk nehéz és veszélyes.

A saigoni reszim, ahol teheti, ott sérti meg a megállapodásokat, s Dél-Vietnam- ban ma is dörögnek a fegyverek. ‘

Itt élnek — tízegynéhány- ezer kilométerré Magyarországtól — a NEFB magyar tagozatának katonái. A kétrészes film az ő munkájuk. Felvevögépeikkel örökítettek meg azokat az élményeket, amelyekben részük volt

A televízió munkatársai hétezer méter filmből állították össze a műsort (a méret érzékeltetésére talán elég annyi, hogy ilyen hosszú celluloidszalag 4—5 játékfilmre elegendő lenne), s a nézők ennek révén megismerhetik — helyszíni tudósításként, magyar „szemmel” — a távoli országot, ahol már három évtizede áll a harc, a földek bombatölcsértől felszaggatottak, az emberek bizalmatlanok és befeléfordu- Lók.-XT

(A műsor 2. részét pénteken 20.00.kor sugározza a

televízió.)

(KS)

lice CHUANTIX

Riport a kikötőben

Színes bolgár film

Fel

Az alapötlet figyelemreméltó.

Riportútra indul a boljár tv egyik forgatócsoportja: a kezdő szerkesztő, a tapasztalt rendező és a rutinos operatőr. Feladatuk az, f ogy az egyik kikötőben dokumentumfilmet készítsenek a Flamingó nevű halászhajó hazaérkezéséről, fogadásáról. Egyedül a szerkesztő lámpalázas, hiszen a riport az első önálló alkotása lesz, ezért korr kiül felkészült, s íróasztalnál ki ötlött elképzelések sorával megrakodva IndultN útjára.

Találkoznak egv csinos, fiatal lánnyal, aki azért hagyta el otthonát, hogy színésznő lehessen. S találkoznak* a valósággal is, amely sokkal bonyolultabb, konfliktusoktól terhesebb mint az ifjú alkotó előregyártót! sémája. A csillogó

‘káilMSÖl:

1974. május 22., szerda

felszín mögött tragédiák, családi drámák rejlenek.

Elkészül a riport. Jankából sem lesz színésznő, hanem feladja rózsaszínű ál-^ mait, s hazamegy. Ö egyil-' lúzióval szegényebben, a] stáb egy dokumentumfilm-« mel gazdagabban.

Ezzel vége a filmnek, sj hazaindul a néző is, kissé’ csalódottan, hiszen többet< remélt a figyelemreméltó] alapötlettől, mert mozgalmas, gondolatgazdag film« helyett lényegében egy korrektül megformált dokumentumalkotást kapott,

amely egységes koncepciód híján mozaikkockákra hul-< lőtt szét. Ezek között akad-] tak kitűnőek, jók, s vajmi] keveset mondók, laposra si-< kerültek is.

Atanasz Canev forgatókönyvíró a rendező, a szer- ] kesztő, az operatőr figura- < ját arenéikülivé formálta, nem érzékeltette, hogv mi-] ért olyanok, amilyenek, nem] jelezte cselekvéseik mozga tórugóit, a tevékenységüké*; meghatározó jellemvon Isi kát, indulatokat. Nem tud juk honnan jöttek, s ho-’

31.

—- Csak ne végezzük egy szakadékban, ahová éppen ők löktek bennünket.

— Azok a népek is velünk jönnek abba a szakadékba. Meg aztán kik haltak meg ott a völgyben? Azok, akik túl sokat mertek, elözönlötték a földeket, jó életet akartak, de kockázat nélkül. A mások földjét akarták, és mindent elözönlőitek, mint a sáskák; ahová betették a lábukat, ott nekünk már nem maradt talpalatnyi hely se. Túl nagyra nőtt a szarvuk, most letörtük egy kicsit.

— De asszonyok és gyerekek voltak ott.

— Volt idő, amikor a mi asszonyainknak, a mi anyáinknak nem volt nyugtuk: éjjel-nappal zsaruk tanyáztak náluk, állandóan a börtönt jártuk. Aztán ott voltak köztük a kiközösítettek.

— Igen, igen. hiszen mind kiközösített volt.

— A maffiások átvertek bennünket.

— Majd rendezzük a számlát.

A nyolc halottat váll okra veszik, és óvatosan a ..lovakra teszik, mindegyiküket síró kis tömeg veszi körül, az asszonyok siratódalokat énekelnek.

Aztán g kocsik következnek, rajtuk a rögtönzött hordágyakon a sebesültek. A könnyebb sérültek saját lábukon jönnek, rokonaik, barátaik támogatják őket.

Eleonórát férje a lóra emelte, amelyet lassan, kantárszáron vezet. Az asz- szonyka összegörnyedve öleli át a ló nyakát: nagyon sok vért vesztett az oldalán keletkezett sebből.

A kis Vitót is nyeregbe emelték: apja és anyja tartja a fiúcskát. Szegény asz- szony még mindig a sebet igyekszik leszorítani a kisfiú nyakán. ,,

A tizenegy lovas bandita átvág a birtokon. Az élen Passatempo és Fra Diavolo vágtat,

Ezeknek az embereknek évek óta az a sorsuk, hogv gyilkoljanak, ám a portel lai vérengzés őket is elf zonytalanította. kétségük tá madt, félnek. Marmino ugyanazt ismételgeti folytba;

— Hosszat sejtek.

Giuliano nagy politikai mészárlást akart rendezni. És mit nyert vele? Hitt a szabadság ígéretében. Ez a mészárlás azonban semmin se változtatott.

Banditák voltunk, és azok is maradtunk.

Giuliano tárgyal az urakkal, és fejébe száll a di- ••sőség; meghívják palotájukba, leveleznek vele, igazolványokat szereznek neki a rendőrségtől.

És ezzel ejtik át mindig.

Csak Montéi epre lőtt, éppúgy, mint a szeparatista időkben. Most rosszabbak vagyunk, mint azelőtt. Most senki se fog segíteni rajtunk.

Giuliano túlságosan belekeveredik a politikába. Hamis ideálokat választott magának.

Nem Giuliano eszmél ezek. Mások ültették a fejébe.

Az alvilág alvilág. A politika nem nekünk való.

Innen el kell tűnni. Én Afrikába megyek, a légióba, még Giuliano se tarthat vissza.

Én itt maradok. Itt Jó, itt a mama és a feleségemA szomorú menet lassan vonul a városkák felé. A halottakat letakarták a zászlókkal meg a transzparensekkel. A muzsikusok újra elrendeződtek, most a lovak előtt mennek, melyek a holttesteket szállítják. Néhány zenfez is megsebesült. A zeneszerszámokat is át-át- ütötték a golyók.

A muzsikusok gyászindulókat játszanak, hangjuk belevegyül az asszonyok elnyújtott zokogásába, fohászába.

Az Állotta házaspár egészen a menet élén halad. Az anya átölelve tartja a ló hátán a hároméves fiúcskát, de most hirtelen összerezzen. A sebből nem csorog a vér. A kisfiú meghalt. Az asszony kétségbeesetten sikoltozik valaki odamegy hozzá, a? apa karjába veszi holt magzatát.

Vito meghalt, Vito meghalt!

A menet folytatja útját amikor elhalad az apa karjában fekvő kis test előtt, ? parasztok leveszik kalapjukat, az asszonyok kereszte' vetnek.

(Folytatjuk.)

»