Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-18 / 114. szám
%M/^\VMWAA.WAA^AAAA**AAAA*/>AM*'AAMMMAMA^AA*.M1AAAAV ? c Péntek esti külpolitikai kommentárunk: Bemutatkozott a Sekmiflt-koemsíuv í’altv józsel honin telelőittudósítása AZ 1972. NOVEMBERÉBEN megválasztott és szociáldemokrata—szabad demokrata többségű nyugatnémet paflament sorrendben éppen a KM-ik ülésén hallgatta még pénteken délben Helmut Schmidtnek, az új kancellárnak másféléves kormánynyilatkozatát. Schmidt a bevezetőben Willy Brandt érdemeit méltatta. A szociáldemokrata pártvezér helye azonban üresen maradt: Brandt feleségével Norvégiába utazott rövidebb szabadságra. Schmidt kormánynyilatkozatából az ragadta meg a hallgatóság ügy elmét, hogy kijelentette: két és tél év múlva áll a válaszok elé a szociál-liberáis szövetség, hogy ítéletüket várja. Az utalás félreérthetetlen: Bonnban hírek keltek szárnyra, hogy előbb utóbb más összetételű kormánykoalíció jöhetne létre, a szabad demokraták átáljhatnának a CDU—CSU oldalára és velük lépnének kormányszövetségre. Schmidt ezzel szemben éppen a folyamatosságot hangsúlyozta: az SPD—FDP koalíció folytatódik. Másik jelszava- ,,Az erők összpontosítása arra, ami ma lényeges és ami ma megvalósítható”. Schmidt rámutatott, hogy a nyersanyagárak emelkedése és az energiaválság miatt „több rizikó” jelentkezhet az NSZK életében. Éppen ezért helyezett kilátásba . szigorú takarékosságot, mondván, hogy „a kemény márkát nem lehet puhá intézkedésekkel megvédeni”. MA&FÉLÖRAS BESZÉDE egyébként legnagyobbrészt az NSZK belső helyzetevei foglalkozott, a kormány tervezett gazdasági intézkedéseivel, a szociális reformok dolgával. Legfeljebb negyedóra ha jutott a külpolitikai kérdésekre. Áz új kancellár az első helyen az Amerikával való szövetséget, a NATO-hoz való hűséget említette, és ehhez kapcsolta, hogy „a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés országaival a jó viszonyt kormánya az Észak- atlanti Szövetséghez való tartozás szilárd alapján ápolja”. Három mondatot szentelt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ügyének. Külpolitikai és nemzetközi gazdasági fejtegetéseinek középpontjában a Közös Piac állott. Schmidt kijelentette, hogy az egyes -fBgálla- £ irtoknak maguknak kell heiyreállítaniok a gazdasági stabilitást. az NSZK csak a maga teljesítőképességéhez mérten, a maga stabilitásának veszélyeztetése nélkül járulhat hozza a nyugat-európai gazdasági helyzet javításához. SCHMIDT KANCELLÁR beszéde azt hozta, amit várlak tőle. A reagálás a kormányprogramra a jövő hét elején várható: a Bundestag 102-ik ülésén kap szót az ellenzék, a CDU—CSU. Jugoszlávia új kormánya ietetle a hivatali esküt magyar-iráni kapcsolatokról Mint mar jelentettük: Amir Abbas Hoveida. az Iráni Császárság miniszterelnöke — Fock Jenőnek, a Miniszter- tanács elnökének meghívására —• négynapos hivatalos látogatásra héttőn Magyarországra érkezik. Pénteken az újjáválasztott paflajÄnt' felső ülésszakának harmadik napján, megalakult. JugoUSflévia új kormánya, a Szövetségi Végrehajtó Tanács. Elnöke ismét Dzsemal Bijedics lett, aki 1971. júliusa óta tölti be ezt a tisztséget. A kormánynak négy alel- uöke van: Dobroszlay Csula- fics, Milos Minies, dr. Be- riszlav Sefer és dr. Anton Vratusa A külügyminiszteri tisztséget változatlanul Milos Minies, a nemzetvédelmi miniszteri funkciót pedig Nikola Ljubicsios hadsereg- tábor nők tölti be Belügyminiszter Franjo Herljevics lett. aki eddig Bosznia-Hercegovina Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja volt. Jugoszlávia új kormánya letette a hivatali esküt. Légiharc a Goian-fronton Pénteken reggel ismét kiújultak a fegyveres összetűzések a Goian-fronton. Damaszkuszban a kora délutáni órákban bejelentették, hogy a szíriai—libanoni határ közelében izraeli és szíriai repülőgépek harcba bocsátkoztak egymással. Tóth Ferenc, az MTI diplomáciai tudósítója írja: Magyarország és Irán 1951 óta nagyköveti szinten tart egymással diplomáciái kapcsolatokat. Az Iráni Császárság alkotmányos monarchia. Államfője Mohammad R cza Pahlavi császár, aki istiben került trónra, s 1967 októberében koronáztak meg. Irán 1,62 millió négyzetkilométer területű — a Kaspi- tenger és a Perzsa (Arcbitiből között elterülő — ország, s 31 millió lakosa van. Teherán a fővárosa a perzsák. azerbajdzsánok, türk- mének, kurdok lakta országnak, amelynek -szomszédai a Szovjetunió, Afganisztán, Pakisztán, Törökország és Irak. Az ország legfontosabb politikai . pártja az 1963-ban megalakult Iráni Megújhodás Pártja és az 1957 óta működő Ellenzéki Néppárt. Irán és Magyarország között a kapcsolatok — gazdasági, politikai téren is — az elmúlt évek során fejlődtek és egyre tartalmasabbá váltak. A magasszintű személyes találkozásul; elősegítik a másik ország helyzetének, népeinek jobb megismerését. Hoveida miniszterelnök látogatása elé is úgy tekintünk, hory nagymértékben előmozdítja kapcsolataink széles körű fejlesztését. Kiemelkedő esemény volt kétoldalú kapcsolataink fejlődésében Mohammad Iieza Pahlavi iráni csiszár látogatása Magyarországon 1966- ban. A kapcsolatok fejlődését tovább segítette 1908-ban az akkori iráni külügyminiszter. Zahedi magyarországi hivatalos látogatása. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előszűr 1909-ben tett látogatást Iránban, majd 1971-ben. amikor részt veit az iráni áLlamalapítás 2500. évfordulójának piegünr.eplé- sén. Fejlődnek a két ország parlamentje közötti kapcsolatok: 1974. áprilisában Mozinak. az iráni parlament elnökének vezetésével héttagú delegáció iárt hazánk ban. Apró Antalnak, ország- gvűlésünk elnökének meghí- ■v sára. Kölcsönös, előnyös gazdasági kapcsolatok Gyors ütemű fejlesztésére törekszünk elsősorban a jó! fejlődő magyar—iráni együttműködésben. Kereskedelmi kapcsolatainkat .hosszú lejáratú államközi egyezmények szabályozzák. 1963-ben és U)68-ban hitelmegallapodöst írtunk alá, ezzel >s elősegítjük a magyar gépipari export tokozását. A fe jlődő országokkal folytatott külkereskedelmünkben Irán — India és az EAK után — a harmadik helyet foglalja el. Miniszteri szintű gazdasági állandó vegyes bizottság működik 1970 óta. A legutóbbi ülésszakon — amelyet az idén áprilisban Budapesten tartottak, a kereskedelmi forgalom ?5 százalékos növelését határozták el. Részt veszünk az iráni ötéves tervben szereplő fejlesztési beruházáson megvalósításában: például egészségügyi és kórházi berendezéseket szállítunk, s bekapcsolódunk az iráni vidéki telefonhálózat kiépítésébe is. A történelmi múltú Shi- ráztól nem messze található Fars. s ide ipari húskombinát létesítéséről kötöttünk szerződést 3,3 millió dollár értékben. Irán egyik mező- gazdasági területének komplex fejlesztési tervtanulmányát is magyar intézmények (az AGROBER és a Vízügyi Tervező Vállalat) készítették el. Ami a kereskedelmi forgalmat illeti: a fejlődés egyenletes, Magyarország és Irán árucsere-forgalmának értéke 1973-b’an meghaladta a 30 millió dollárt. Legfőbb exporttermékeink: acéláruk, textil- és vegyipari cikkek, finommechanikai termékek. Szovjet vezetők üdvözlete Utóhoz Leonyid Brezsnyev és Nyi- kolaj Podgornij szívélyesen üdvözölte Joszip Broz Titót abból az alkalomból, hogy Jugoszlávia örökös elnökévé választották. „Jugoszlávia dolgozóinak egyöntetű bizalmát, azokjiak a nagy érdemeknek az elismeréséi látjuk ebben, amelyeket ön szerzett Jugoszlávia népeinek a fasizmus ellen vívott felszabadító harca megszervezésében, a szocializmus jugoszláviai építésében, a tartós béke és az egyetemes biztonság szavatolásában" — hangzik a távirat. Hitelmegállapodások révén gépexportunk híradástechnikai berendezésekkel és vasúti gördülőanyaggal bővül. Legfőbb Importtermékek: pamut, szárított gyümölcs, szőnyeg. Az utóbbi időben növekszik a könnyűipari fogyasztási cikkek (kötöttáru, lábbeli, szintetikus szövetek stb.) behozatala: ezek importértéke 1973-ban elérte a 3 millió dollárt. A kétoldalú gazdasági együttműködés lehetőségei szelesek. Közös erőfeszítése két teszünk a gépipari kooperáció fejlesztésére. Közös magyar—iráni kereskedelmi vállalat működik Teheránban. Biztatóan alakulnak a tervszervezetek közötti kapcsolatok is. A két ország ötéves terveinek megismerése szintén elősegíti a gazdasági kapcsolatok bővülését. Bíró József 1972 szeptemberében tett iráni látogatásakor műszaki-tudományos együttműködési egyezményt írtunk alá. Kulturális kapcsoltaink az 1968-ban megkötött magyar—iráni államközi egyezmény és munkaterv szerint alakulnak. Ezek alapján a csereprogram végrehajtása kulturális téren tovább bővíthető. Több élvonalbeli magyar művész — köztük Kovács Dénes, Róna Viktor, Orosz Adél — járt már Iránban, szerepelt Teheránban. A jövőben is törekszünk a kulturális kapcsolatok elsősorban minőségi fejlesztésére. (MTI) Íj bonni korín ám program Helmut Schmidt, az új nyugatnémet kancellár pénteken ismertette kormánya programját. A Füzesabonyi ÁFÉSZ május 20-án 18.00 órai kezdettel a Művelődési Hazban miis o-eos <lio a them atu lót t en d ez mutatásra kerülnek: férfi-, női és gyermekruházati cikkek. Fővárosi művészek, manekenek közreműködésével. Minden kedves vásárlóját szeretettel várja az ÁFÉSZ vezetősége. HpiRsssfecHniScust kivitelezői, vagy előkészítői gyakorlattal, kalkulátort építőipari gyakorlattal azonnali belépéssel felvesz a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Jelentkezés a vállalat személyzeti osztályán. (Ncpüj-iág-tclefoto — AP—MTI—KS) A széttört blokád A nyugati félteke országai egymás után két tanácskozási is tartottak az Egyesült Államokban. Az egyik értekezlet színhelye Washington volt, a másiké pedig a ge- urgiai Atlanta városa. Az ímerikai fővárosban megtartott külügyminiszteri megbeszélésen azonban az Egyesült Államok nem vett részt. Ezt az értekezlelet ugyanis kizárólag a dél- és közép-amerikai országok számára rendezték. Immáron másodszor fordult elő néhány hónap leforgása alatt, hogy a nyugati félteke ügyeiről az Egyesült Államok kizárásával tanácskoznak. Az idén februárban került sor az ilyen első latin-amerikai megbeszélésre Mexikóvárosban. A mexikói megbeszélésen abban is megállapodtak a résztvevők, hogy az Egyesült Államokkal szemben egységesen képviselik álláspontjukat a Washington bevonásával megrendezett második konferencián. Megállapodlak abban is, hogy a mexikói gyakorlatot máskor is alkalmazzák a dél-amerikai országok. A washingtoni külügyminisztérium, amelyet aggaszt ez az általa „szeparatistá- nak” kikiáltott irányzat, a mostani „különértekezlet” előestéjén mindent megtett, hogy legalább közvetve biztosítsa az észak-amerikai jelenlétet. Brazília. Chile és Paraguay külügyminiszterei útján kívánta megakadályozni, hogy a washingtoni politika számára nem kívánatos döntéseket hozzanak. A washingtoni értekezlet megnyitó ülését a Fehér Házban díszebéd követte. Az ebéden Nixon elnök ünnepélyes ígéretet tett a latin-amerikai problémák megoldására és kötelezettséget vállalt arra is, hogy „szabályozzák a latin-amerikai országokban állandó üzletmenetet folytató észak-amerikai cégek nemegyszer sértő tevékenységét”. A washingtoni értekezlet mégis tovább haladt a latinamerikai országok „külön útján”. Bár Kissinger óvta a külügyminisztereket, hogy a „rendezésre még meg nem érett” kubai ügyben „elhamarkodott” lépéseket tegyenek, a konferencia mégis döntő határozatot hozott. Egyhangúan kimondták, hogy a legközelebbi, 1975. márciusában Buenos Airesben rendezendő ülésükre meghívják Kuba képviselőit is. A nemzetközi enyhülés irányzata a nyugati féltekén is tért hódít és így a mostani washingtoni értekezleten Brazília. Chile és Paraguay sem mert nyíltan szembeszegülni a Ksíhát meghívó határozattal, csupán — tartózkodott a szavazástól. A washingtonit követő atlanti tanácskozás már az AÁSZ színeiben zajlott le. Kissinger külügyminiszter megkísérelte, hogy Washington ellenőrzése alá vonja az események menetét. Az AÁSZ-ben ahhoz, hogy feloldják az 1962-es Kuba elleni szankciókat, kétharmados többségre, azaz 18 szavazatra volna szükség. A Kubával való kapcsolatok teljes helyreállítását követeld országok száma azonban .jelenleg még nem több a tizenkettőnél. Kissinger így egyelőre el tudta érni. hogy a döntést elhalasszák, és hogy a. jövő évi Buenos Air-s-i értekezlet csupán „tájékozódó jellegű” legyen. Mindez azonban mit sem változtat azon, hogy a blokád a gyakorlatban már széttört és Washington Kuba ellenes politikája súlyos vereséget szenvedett. Árkus István TAVASZI BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR i % é a beruházási javak szakvására, május 18-26ág A BUDARESIL NEMZETKÖZI VÁSÁRKÖZPONTBAN y r -Búdapeif X„ AJb&lfcsái út 10. vjßL'lfk' Nyitva; szombaton és vasárnap 10-19 óráig. Szakmai napokon: május 20, 21, 22, 23 és 24-én , > r& a nagyközönség részére 14-19 óráig. A padlonok 18 órakor zárnak. «MB mm sem i* i
