Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-15 / 111. szám

ö tSfií K OSSUTH *•20 s.;»a 9. .»2 1Ü.JÖ 10.30 11.14 12.25 12.40 14.00 14.20 14.40 15.10 16.05 16.1* 1644 16.49 17.05 17.35 18.00 18.33 18 18 19.75 20.35 21.01 $2.20 22.30 23.30 Ü.IO Áriák A ma hullámhosszán Ráiiki: Két bors ökrüoke — kísérőzene Iskolarádió Zenekari muzsika Gondolat Ki nyer ma? MclódiaUoktel Vaiasiolunk hallgatóinknak! Fúvós kamarazene Radionovella- pályázat Szivünk alatt... Kórus müvek Népi zene Az MRT Közönségszolgálat*. Versek A muzsikus T&lftftfol Törvénykönyv Grieg; Zongoraverseny A minőségről. III. rész Zenéről tíz nercben Játék a könyvtárban Népdalok Olasz slágerek Tíz perc külpolitika Éji zene Kamarazene Ojjerarészletek PETŐFI ».fis Tancd»Iak 8. :o Népi *ene 9. is Scüumann-kórusofc 9. w irodalmi kirándulások U.jO 1’ilUmás a ma napra 12.0(1 S/lmfomkus zene 14 J0 Ifjúsági randevú .., is.'o Csak fiataloknak! 19.13 Csárdások 19.33 Kiss Gyula zongoraestje 21.33 Berlini színházaknak 21.43 Operettrésaletek ,15 Népdalok .15 Tancdalok .39 Saint-Saens: Esz-dúr zongoraverseny Szolnoki Rádió Verbunkosok, csárdások Mit szól a beosztásához? Pár perc dzsessz Orvos a mikrofonnál Beat-parádé. Közben: \ Sporthíradó MAGYAR 9.05 17.18 17.25 17.40 13.00 18. J5 19.15 IP. 30 20.00 21.40 22.45 Iskóía-tv Hírek ■ A Szamotior kincse. Szovjet rövidülm AutQ-inotor sport Többet ésszel, mint erővel £;mt*.nybeszámoló a Kotrszomo] xvii. kongresszusáról Esti mese Tv -híradó Egyetemi éveim. Magyarul beszélő szovjet film Kit mit tud klul> Tv-híradó POZSONYI 10.10 Papucs. Achard színműve 11.10 Sportdélután. Kerékpáros békeverseny —• Sparta, Prana—Slavia Praha labdarúgó-mérkőzés r> oo Híradó 21.2ö Ai '.lazóban Moszkvában. Szovjet film mázt •r VÖRÖS CÄTLLAG felelőn: 22-33) e; 4 fél 6 és 3 órakor volt egyszer egy zsaru Színes, szinkronizált francia -olasz bűnügyi íiimvígjaiek. ül BRÓDY (Telefon: 14-fTT Du. fél 4 órakor Veronika és a bűvös zsák színes, szinkronizált, román mesefilm. Du. fel 6 éa fél 8 órakor Dajkamesék hölgyeknek Színes, szinkronizált ar.u-rika8 film víg játék. EGKI KERT Este 8 órakor Osceola GYÖNGYÖST PUSKIN Filmbarátok napja! Végül GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 órakor Az elveszett kutya Du. fél b és este iél 8 órakor Horoszkóp HATVANT VÖRÖS CSILLAG A diktátor HATVANI KOSSUTH Érett cseresznye Honfoglalás hatvanban Nyugdíjas ember vagyok, s hetek óta érdekes dolgokat figyeltem még a szobám ab­lakából. Azért írok erről, mert hosszú idó óta szóbeszéd tárgya városunkban; a tiú- revelőotthon beköltözik Lő­rinciből Hatvanba. Furcsa dolog, mennyire tájékozatla­nok vagyunk, nem egy em­ber összetéveszti a nevelő- otthont a javítóintézettel. Ezért magam is kíváncsi voltam, milyenek ezek a gye­rekek, s íigyeigettem a mun­kájukat Csak annyit tudtam róluk, hogy 18 éves korukig élnek itt az otthonban, egy részük árva, egy részükkel a család nem törődik, vagy valami­lyen más indok miatt kellett allami gondozásba venni őket. Az elmúlt hetekben impozáns, szép épület épí­tését fejezték be, Még ké­szen sem lettek teljesen a munkával, már egy kis busz- szal fiúk jelenteik meg, csá­kányokkal, lapátokkal, egyik napról a másikra lebontották a légi rossz épületeket, úgy' dolgoztak, mint a felnőttek. Másnap egy dózer elhordta a földet. Harmadnap újabb vállalatok gépkocsijai érkez­tek, hordták az erdei földet a parkosításhoz. Aztán, a gyerekek újra munkához látták, s szinte egyik napról a másikra megváltozott art utca képe. Megmondom őszintén, régen láttam ilyen rohammunkát. Három-négy nap alatt elvetették a fűma­got, elültették a fákat. Azit ia megfigyeltem, uzsonna, ebéd idején, milyen jó a gyermekekről való gonj doskodás. Elhatároztam, most, hogy itt lesz a közel­ben a nevelőotthon, én is vállalom egy fiú patronálá- sát. Gratulálok a nevelőott­hon pedagógusai ivak a jól szervezett munkához, s re­mélem, hogy Hatvan város dolgozói sok segítséget nyúj­tanak majd ezeknek a fiúk­nak az emberré váláshoz. N. István nyugdíjas Hatvan /VKISZ’Szervezct vállalta Hazánk felszabadulásának közelgő 30. évfordulójára or­szágszerte készülnek a dol­gozók különböző felajánlá­sokkal. Tófaluban a helyi A. SZUKONCEV,: KISZ-szervezet s falu fel­szabadulásának évfordulójá­ra, november 18-ra vállalta a község parkjainak rendbe hozását. Ugyancsak erre az időpontra vállalták a KISZ- kiub átalakításét, rendbe ho­zását. Az évfordulóra egy helytörténeti kiállítás meg­rendezését tervezik, amely­nek kereteben bemutatják a falu három évtizedes fejlő­dését. szerepét a járásban és a megyében. Farkas Csaba Tófalu Segítik a hátrányos helyzetű fiatalokat Egyévi munka értékelésé­re került sor a hatvani gim­názium és szakkö/épisKola KlSZ-szervezeteben. Az alapszervezetek egy eszten­dős munkáját értékelve az iskola KISZ-titkára, Dalno­ki Agnes kiemelte, hogy a patronáló tanárok segítsége nagymértékben hozzájárult az iskolai KISZ-szervezet munkájának javításához. Hasznos kezdeményezésnek bizonyult az is. ahogy az is­kola tanulói a hátrányos hely­zetben levő általános iskolá­sokat segítették. A KISZ-ta­gok levelezésbe kezdték ál­talános iskoiás tanulókkal, különböző feladatlapokkal segítették, hogy alaposabban készüljenek fel középiskolai tanú Imé ny ajkra. Ebben az évben szervez­ték meg az iskolaszovetkaze- tet is, amelynek működévé- hez az ÁFÉSZ ötezer forin­tos hitelkeretet biztosított. Kós Zoltánná Hatvan Magyar nyelvi versenyek az egri főiskolán A Ho Sí Mi nh Tan árképző Főiskola magyar nyelvésze* i tanszéke az Idén lí megren­dezte — a magyar nyelv he­te alkalmából, — a hagyo­mányos anyanyelvi versenye­ket, Először a szép magyar be­széd és a kifejező olvasás versenyére került sor. En­nek győztese Fejes Erika III. éves magyar—orosz szakos hallgató, második helyezett­je Szüle Tamás II. éves ma­tematika—fizika szakos hall­gató lett. Díjat nyert még Kovács Zsuzsanna és Mitro- vits Zsuzsanna. A helyesírási versenyen,öt főiskolai hallgató ért el ki­váló eredményt. Lényegében azonos teljesítményüket a főiskola egyformán jutalmaz­ta. A legjobbaknak bizonyul­tak: Csapó Katalin III. éves. Mérő Judit I. éves. Mészáros András II. éves, Pékár Bé- láné III. éves és Szakali Ag­nes I. eves hallgatók. Dr. Pásztor Emil Eger Köszönet a segítségért Kedves- ünnepség színhe­lye volt a TIT gyöngyösi já­rási szervezetének klubtenne a napokban. A basa r, Do- moszló, Ecséd. Gyöngyös- solymoe, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarjáin, Nagyréde és Ve>cs községek általános is­koláinak igazgatói találkoz­tak a Heves megyei Állam. Építőipar képviselőivel, hogy köszönetét mondjanak a je­lentős mértékű paironála- 6 ért. A vállalat dolgozói több mint negyvenezer forintul adtak az iskoláknak a kom­munista szombatokon vég­zett munka értékéből, hogy szakkönyveket, gyermek - szépirodalmi könyveket vá­sárolhassanak. A köszönő szavak mellett részletesen tájékoztatták egymást a puí- ronálók és patronáltak az együttműködés további le­hetőségeiről, a kölcsönös munkakapcsolat fejlesztésé­ről. Murcsányi László Gyöngyös Oroszul jáánu ni - világdivat­Tavalyi adatok szerint csakítem 17 millió diák ta­nul oroszul a világ külön­böző országaiban. Az első szputnyik tellövese óta kü­lönösen növekszik azoknak a száma, akik érdeklődnek az orosz nyelv iránt, s hogy a tanulás minél könnyebb legyen, 1967-ben nemzetközi szövetség alakult Párizsban: az orosz nyelv- és irodalom- tanárok nemzetközi szövet­sége (neve orosz rövidítés­ben: MAPRALJ). E szövet­ség vezetői most Budapes­ten tanácskoznak. Bulgária, — Nyelviskolánkban évrrv te 350O-an tanulnak oroszul — mondja Pósa Ilona, aki a budapesti Gorkij nyelv - kola igazgatója — főleg fel­nőttek és jelenleg Szolntr. Heves, Borsod es Csőn gr ad megyében van tagozatunk. Mivel országszerte nő az érdeklődés, hálózatuk továb­bi kiterjesztését tervezik. Nálunk 25 éve — 25 éve folyik Magyar- országon az orosz nyelvok­tatás. Az első időszakban a Á köimüve ődós helyzete és fejlesztésének feladata címmel megjelent könyv­alakban a Kossuth Kiadónál a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1974. március !9—20-i ülésé­nek a közművelődéssel fog­lalkozó napirendi pontja. A könyv tartalmazza a. jelentést a közművelődés helyzetéről, tartalmaz statisztikai adato­kat, Aczel György előadói beszédét, a zárszót, valamint a Központi Bizottság határo­zatát a közművelődés fejlesz­tésének feladatairól. Jugoszlávia, a két Német - ' ország, Lengyelország, Aúszt- : ria és Svédország képvisele­tében megjelent tanárok és a mágyar házigazdák egy­aránt könnyen tárgyalnak V. G. Kosztomarov szovjet professzorral, hiszen a ta­nácskozás közös nyelve — érthetően — orosz. Pósa Ilona, a MAPRALJ magyar szekciójának vezető­je a tanácskozás szünetében arról beszélt, hogy a nem­zetközi szervezet milyen se­gítséget nyújtott eddig a nyelvtanulóknak. Harmincegy országban — 1967-ben e szervezet i-kéretében megalakult Moszk­vában a Puskin Intézet, - szakemberei szótárakat, tí- pustanterveket és tanköny­veket dolgoznak ki, s az in­tézet módot ad arra, hogy a különböző országok orosz tanárai rendszeresen talál­kozzanak és kicseréljék ta­pasztalataikat. — Jelenleg harmincegy országban működik nemzet­közi szekció. Sőt, néhány éve már több japán kózépis: kolaban is tanulnak a diá­kok oroszul. Párbeszéd a + ORVOSI I ÜGYELET Egerben: " 19 órától csütörtök ,:e! 7 óríie a Bajosv-Zs 'K .. uir-ai eívlelőben Cl ■fbn' 11-10) Rendelés gyem) kék részére is Gyöngyösön: ló órától csütörtök reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Te­lefon : U-7ÍÍS­— No, hogy tetszik a járgányom? Elegáns, mi? — Mikor szerezted? — Féléve. Nem számítva a várakozási időt. Egyéb­ként parancsolj.. — Csak arra lennék kí­váncsi, hogy a segédfény- szóró régen tönkrement? — Ja, ez érdekel? Hát kérlek azt valamelyik hülye verte be ... De ettől elte­kintve, remélem van fogal­mad arról, mit jelent az, amikor szombatonként ki- h'v sizom az erdőbe? Ah, le­vegő kérlek, levegő!... Káp­rázatos! — Mi az, tönkrement a belsógumid? — Három nappal ezelőtt valaki véletlenül kinyitotta a csomagtartót és elemelte a pótgumit... Am ettől függetlenül, kérlek, a leve­gő. az áhított isteni tiszta levegő!... En mondom ne­ked. ilyenkor' kenyérre le­hetne kenni! Madárdal, kér­lek. csupa madárdal min­den ... Fű! Fa! Virágok! Ú, kész áldás egy kocsi... — Miért nem építsz ga­rázst? — Tudod, még tavaly fel '■•átkoztam garázsügybe­gesz dolog Szerpuhov :ébe került. Állítólag v készül a terv... Te, a mondják, rengeteg gomba lehet szedni... — Ma vasárnap, van, mi­ért nem mégy valahova? — Ma, nem érek rá. Vity- ka megígérte, hogy hoz egy védőgyűrűt, ha kap... Te, ide figyelj, elmehetünk ide- oda, sőt még az Okara is sügért fogni. — Már voltál az Okán? — Még nem, de minden előttem all. — A múlt vasárnap lát­tám, hogy igyekezetéi vala­hová. — Ja, műszaki vizsgán voltam.. — Es aztán onnan hova mentél? — Hát egy vontató segít­ségével bemelegítettem. De ettől eltekintve az Okán én feltétlenül... — Mi szükség volt arra a vontatóra? — Hát tudod, valamelyik tökfej hanyagságból az úton hagyta a dömperét, és én nem vettem észre, szóval... — Es? — Es a sárhányóm az kissé összenyomódott. — Mire te? ... — Hát a hűtő, az ugye-, bár, azóta ereszt, de jön "<tyka és megnézi... — Aha. és mi az olt ■■ t.tó ülésen? Kispárna, et iplan? — Kérlek, néha-néha úgy elmereng <u ember, hogy mindenről megfeledkezik é* ugye ilyenkor kint alszik a kocsiban. Am kora reggel, amikor átsuhan a váro­son! . .. Levegő!... Tiszta­ság! ... — Aha. és miért ilyen koszos a járgányod? Meg­moshatnád. — Mikor lenne nekem időm arra? Majd most, ha kimegyek az Okához, meg­mosom a folyóban. Ah, mi- csoda gyönyörűség!... . — Szólj a feleségednek majd az is segít.-ü- Hát. tudod, az ásézömj elhagyott .. — Hogy-hgaul — Pontosabban és hagy­tam olt őt... Ide figyelj, nem vennéd meg ezt a ko­csit? Jutányos áron ad­nám . .. — De kérlek, nekem eszein ágában sincs kocsit venni. — Barátom, nagyon ol­csón adnám ... — Bocsáss meg. de ... — Használd egészséggel. O, micsoda gyönyörűség az, ramikor a természet lágys, ölén... A levegő, bará tom. ' A levegő... Es a mád" ital . .. Fordította: Krecsmáryné , .Baraté Rozália, i tanárok jelentős része még nem rendelkezett megfelelő tapasztalattal. Azóta meg­változott a helyzet. Ebben jelentős részé van a MAP­RALJ tevékenységének. Jó tankönyvek készültek, ame­lyeket ma már az ország minden iskolájában használ­nak. A hazai orosz nyelvta­nárok közül szinte Kivétel nélkül mindenki járt már hosszabb-rövidebb tanul­mányúton a Szovjetunióban. A nyelvtanítás komplex feladat, amelyhez szervesen hozzátartozik annak az or­szágnak a megismerése, ahol a nyelvet beszélik. Egy oro­szul nagyszerűen beszélő amerikai nyelvtanár, például elmesélte, hogy Moszkvában járva rácsodálkozott egy élelmiszerüzlet pénztárosára, aki a fizetésnél ezt kérdezte tőle: „Kudá?” vagyis hová? Kiderült, ott az a szokás, hogy máshová könyvelik a tejet és a kenyeret. A kér­dés erre vonatkozott. A he­lyi szokások megismerteté­sében is részt vállal a MAP­RALJ. és a jobb propagan­damunka érdekében tavaly létrehoztak egy könyvkiadót, amely nyelvtanulást segítő tankönyveket, szótárakat, módszertani útmutatókat ad ki nagy példányszámban, s elérhetővé teszi a külföldi nyelvtanulók számára. Professzorok véleménye A tanácskozáson résztvevő egyetemi tanárok közül meg­kérdeztünk néhányat, hogy tapasztalataik alapján mi­ért tanulnak tanítványaik oroszul? Dr. Alfréd Schmidt oszt­rák professzor válasza: Ná­lunk az orosz nyelvet a tan­terv javasolja, mint a vi­lágnyelvek egyikét. A hall­gatók általában harmadik nyelvként, az angol és a latin mellett választják. Dr. A. Alitan, NSZK-beli egye­temi tanár elmondta, hogy náluk nemcsak a nyelvé­szek, hanem a gyakorlati pályán dolgozók, közgazdá­szok és más szakemberek is tanulnak oroszul. Dr. A. Menac jugoszláv professzor véleménye szerint, azért di­vat ma az orosz nyelv a vi­lágon, mert az emberekben él a vágy, hogy megismer­jék az orosz kultúrát és eredetiben olvashassák az orosz irodalom alkotásait. B. I. 1974. május 1j„ ward» 0

Next

/
Thumbnails
Contents