Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-12 / 85. szám

A Fővárosi Kézműipari Vállalat tavaszi-rvári divatbemutatót tartott a Béke Stálló kupolatermében. Képünkön: magyaros motívumokkal díszített anyagból varrt estélyi ruhák. (MTI-foto: Bara István) Művelődési központ épül Gyöngyösön Sfti/millió a közművelődési intézmények támogatására j ~ 1974-ben az oktatási, köz- művelődési, a művészeti és egyéb kulturális intézmé­nyek fenntartására 19,3 mil­liárd forintot fordít álla­munk, amit az országgyűlés által jóváhagyott állami költségvetés kulturális elő­irányzata biztosít. Ebből a Művelőlésügyi Minisztérium 13 milliárd forintot irányoz elő a központi és tanácsi ok­tatási, népművelési és mű­vészeti intézményeink fej­lesztésére. támogatására. Mint dr. Nagy Sándor, a Mű­velődésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője elmondta az MTI munkatársának, a mű­velődési intézmények és vállalatok együttes pénzügyi tervének meghatározásánál azt is figyelembe kell venni, hogy a tárcához tartozó kul­turális vállalatok termelési és forgalmazási értéke 5.6 milliárd forint, továbbá hogy ez a terület a negyedik öt­éves beruházási terv szerint az idén is számos új létesít­ménnyel gazdagodik. — Az utóbbi években je­lentősen szélesítették tevé­kenységi körüket művelődé­si otthonaink. A költségvetés a fenntartásukra 159,5 millió forintot — az előző évinél 16 százalékkal többet — biz­tosít. A negyedik ötéves terv 23 művelődési központ es 65 művelődési ház felépí­tését irányozta elő. Ebből napjainkig 12 központ már működik és több mint negy­ven új közművelődési házat nyitottak meg. A következő két évben művelődési köz­pont épül Budapesten a X. kerületben. Dombóváron. Gyöngyösön, Kalocsán, Kecs­keméten. Nagvkállón, Siófo­kon, Püspökladányban és Vásárosnaményban, Ajakon, .Berkesen, Borsodi vánká.n. Állatorvosok tanácskoztak Egerben A Magyar Agrá.rtudomá- i nyi Egyesüie' állatorvosok Társasága és az egyesület i Heves megyei Szervezete csütörtökön délelőtt Egerben, a Technika Házában együt­tes ülést tartott A rnegie'ent szakemberei« előtt dr. Kemenes Ferenc, a budapesb Allatorvostudomá- nyi Egyetem adjunktusa tar- : tett előadást az állatgyógyá­szat újabb eredményeiről. Az előadást követően a * megyénkben dolgozó állat­orvosok és állattenyésztők ; hozzászólásaira került sor. OMÉüm 1974. április 12.. péntek . Bükkszsentlószlón, Dobozon, Gyulán, Jászteleken, Kis­szálláson, Magyarszéken, Szatmáron és másutt műve­lődési ház kezdi meg műkö­dését. Könyvtáraink költségveté­se 9,2 százalékkal több az előző évinél, s meghaladja a 39 millió forintot. Ebből a közművelődési könyvtárakra a tervek szerint mintegy 213 millió forintot költenek. Jelentősen növekedett az ol­vasók száma és érdeklődési köre, ami a társadalom álta­lános műveltségi színvona­lának emelkedését és egyben a könyvtári munka sokré­tűbbé válását, gazdagodá­sát is bizonyítja. A közép­távú fejlesztési tervben épí­tésre előirányzott közműve- lődésn könyvtárak és klub- könyvtárak közül eddig mintegy 90 nyitotta meg ka­puit, többek között Miskol­con, Dunaújvárosban. Kiskő­rösön, Versegen és Tiszafü­Gyurkó Géza: reden. Az elkövetkező hóna­pokban. 18 településen kez­dik meg, vagy folytatják a tervezett létesítmények fel­építését. A Budavári Palo­ta Krisztinavárosi szárny­épületében létesített két, 11 emeletes raktártoronytoan helyezik el az országos Szé­chenyi Könyvtár állományá­nak jelentős részét. Az előző évinél 25 száza­lékkal többet — 209.8 millió forintot — biztosít a költség- vetés a központi és tanácsi múzeumok fenntartására és fejlesztésére. Csaknem 32 millió forint levéltáraink költségvetési ré­szesedése. Ez tehetővé teszi a korszerű iratrestaurálásá módszerek bevezetését, el­terjesztését, gyűjtemény­anyagának mikrofilmezését, az országos oklevélnyilvén- tairtás létrehozását és bizito- .sítja a feldolgozott anyagok publikálását, közreadását is. (MTI) Nepomuki Gazsi, mint ud­varon a kotlós, az eget pis­logja. Nepomuki Gazsinak megvan a maga becsületes neve, egyszerű is, oldalszám sorjázik az ilyen a telefon­könyvben: Kiss Gáspár, az e*-i szövetkezet brigádvezető agronómusa. A Nepomuki azonban mégis az igazi neve. Még a gyereketit is így is­merik. Melyik Laji? Hát a Nepomuki, A név még a szö­vetkezés hajnaláról, egykori alapító elnök korából való. amikor úgy álldogált estén­ként az útfélen, vizslatva — tisztesség 'ne essék — mit lopnak haza a közösből a ta­gok, akárcsak ha kőszent lenne az út mentén. Mint a Nepomuki Szent János. — Rajta is maradt, a név. — Nepomuki elvtársat ke­serítem — mondtam neki. mire ő kissé összevonta a szemöldökét. beledörzsölt bibú’csókob nagy orra rán­cai közé. aztán derűsen mondta, ő az, mégha a ren­des neve Kiss Gáspár is. — Az apám meg a Lajtos Kiss volt. Nem azért, mert vizet hordott volna a Tiszá­ról. lajttal... Dehogy. Tűz­oltó volt a szegényem, ő volt a lajtos. S úgy mentek egy­szer tüzet oltani, hogy egy csepp víz sem volt a lajt- ban. Le is égett a bikaistál­ló, rajta is maradt apámon, hogy Lajtos. Ét} meg vagyok a Nepomuki — mondja, s közben pislogja tovább felfe­lé a kék színű gyöngymá­zas eget. — Szép időnk van — mon­dom, hogy ne álljunk csak úgy egymás mellett, mint Írét kőszent. — Magának! — acsarkodik ■áin. aztán dühödten bele­csapol a levegőbe, mintha oszlopot verne a földbe bu­zogány nagy öklével. Hát nekem tényleg, az, A Móka Miki és az ifik Lűtoitulóbau az egri iJámáu Kató Megyei Lttörőüázban A folyosókról soha nem hiányzik a gyermekzsivaj, s bárki meggyőződhet arról, hogy látogatókban nincs hi­ány. Jönnek a gyerekek az egri iskolákból, de alkal­manként a megye községei­ből is, mert a ház Innen is vár fiatalokat. Játékos fog­lalkozásokra s komoly mun­kára egyaránt. Először a meseszobába nyitottunk be. Az elegáns, piros műbőr foteleket, a kis­dobosok testméreteihez szab­ták, aprók az asztalok is, hogy könnyebben köréjük telepedhessenek az elemis­ták. S természetesen játék, játék mindenütt, választhat ki-ki kedvére Köztük a mesélő mackó a sztár, leg­alábbis erről győz meg a bátor fellépésű Ludvig Zsu­zsa. s tízéves kis barátnője, osztálytársa, Vlncze Erika. El is magyarázzák, hogyan működik az ötletes szerken­tyű. — Szóval, nem a maci mesél, hanem a magnó . . . _ világosítanak fel a mai k or gyermekeihez méltóan. Szót kémek a fiúk is, vé­leményüket Kozicska Lajos tolmácsolja, megnyerő ma­gabiztossággal: — Tessék elhinni, nincs a lányoknak igazuk. A mesélő mackónál többet ér az asz­tali foci. Mi, fiúk, ezért sze­retünk idejárni. A jókedvű nebulókkal Va- liskó Katalin ifivezetó, az egri közgazdasági szakkö­zépiskola II. c. osztályos ta­nulója foglalkozik rendsze­resen: — Ők a mindentudók klubjának tagjai, így hát nem mindig játszunk, ha­nem rövid előadásokat, is­mertetőket is tartok nekik. Megismerhették hazánk leg­nevezetesebb városait, tája­it. Persze, a komoly mun­kát mindig játék zárta. Egy másodikos''középisko­lásnak akad' elég elfoglalt­sága, s meg kell gondolnia, hogy szabad idejét hogyan osztja be. miként haszno­sítja. Vajon Kati miért jár ide? — Hetente kétszer jövök, kedden kis mindentudóim­mal törődöm, csütörtökön pedig ifireferenskónt tevé­határ már zöld, a messziben traktor dohog, valami gépet vontat, asszonyok ülnek azon sorban, mint a tyúkok a rú­don, Hányaveti nyugalommal fácánkakas billegeti át hosz- szú farkát a mezsgyén. A nap szikrázóan tékozolja fényét és melegét is, hogy az ember a fa hűvösébe kívánkozik. — Három hónapja, elvtár­sam, hogy bámuljuk ezt a szép időt, amilyen ronda időt én már régen nem lát­tam. Tudja milyen idő ez a mezőgazdaságnak? Pocsék. Ez egy ..: — mond még egy le nem nyomtatható jelzőt az időre. — Tavaly is aszály volt. Megint az lesz. Bizony isten az. Hogy a fészkes fe­ne esne bele, ebbe a szép időbe. Olyan csúnya idő kel­lene, hogy ne lássam azt a fát ott, öt méterre se. Olyan idő kellene. Ezt bámulják maguk, városiak, meg mond­ja a rádió, hogy szép kirán­duló idő. Az. Kirándulni szép. De termelni — emelte fel az (Ujját —, hát ahhoz ugyan­csak ocsmány egy időjárás. — Akkor ne is kérdezzem, mi lesz az idén? — De kérdezze. Miért ne kérdezné, elvtársam. Az idén is megleszünk: Mint ahogyan tavaly is megvoltunk. Ez egy korszerű gazdaság, elvtár­sam .. . Rágyújt? Á, én csak egy csomaggal naponta, va­lamikor hármat is elbüdösí- tettem. de az orvos azt mond­ta, hogy egy csomaggal to­vább élek, mint hárommal, egy csomag nélkül tovább, mint eggyel... Hát én egy csomagnyit, akarok még él­ni. .. Mi lesz az idén? Hát valami azért csak fog esni mégsem a Szaharában va­gyunk, kedves váro­st elvtársam ... Valami­nek esnie kell. Meg öntözünk is. Nem. szid ma mar meg kenykedem. Elsősorban a gyerekek vonzanak, talán ezert is szeretnék pedagó­gus lenni. Felszabadulok, jól érzem magam kisdobosaim körében. Annyira megszok­tam jó másfél év alatt, hogy el sem tudnám képzelni az apróságok nélkül. Fekete Éva a fiatalabb korosztályt képviseli, ő az egri IV-es számú Gyakorló Iskola nyolcadik osztályának színeiben tevékenykedik az úttöröházi tanácsban: — Még az elmúlt tanév­ben választottak meg, ak­kor bizony kissé meglepőd­tem, mert a tanács az ifjú­sági önkormányzatot jelen­ti. s attól féltem, hogy nem nagyon ügyeskedem majd. Utólag derült ki: felesleges volt annyira izgulnom, ha segítséggel is, de lassan be­lejöttem a munkába. — Nem is kis feladat ta­nácstagnak lenni, mert ők állítják össze az éves prog­ramot, ők ellenőrzik a váro­si és a megyei szakkörök munkáját, értékelik a kü­lönböző versenyeket, egyszó­val vezetnek — szól közbe Kati. Gyerekek viharzsnak a meseszobába, csöppet sem bátortalanok, zavartak azért, mert késtek. — Sziasztok... — kö­szönnek oda az ifiknek. Fesztelenek, akárcsak oda­haza. A látogatónak az jut eszébe, hogy az úttörőház elnevezés helyett mennyire találóbb lenne az úttörőott­hon szó... A kellemes élmények után nagyon is érthetőnek tűnik Ballner Károlynak, a ház Igazgatójának elégedettsége, aki közel két év tapasztala­tait így összegzi: — Az idő igazolta, hogy a megyei úttörőelnökség és a megyei tanács helyesen dön­tött, amikor megyei felada­tokkal is felruházta intéz­ményünket. Helyesen, mert nemcsak a . tizenkét egri .út­törőcsapat "tagjai vették bir­tokukba az épületet, hanem kisdobosok és úttörők szá­zai. szerte a megyéből. Igaz, induláskor csak a szakkörök egy része és néhány rendez­vény volt megyei jellegű, ezek sikeré azonban arra ösztönzött bennünket, hogy álmában se engem senki, v hogy beléptettem annak ide­jén a közösbe ... — Mit gon­dol — fordul felém, mint ta­nító bácsi az elsősölthöz, ok- tatóan, jóságosán — mit gon­dol, ha egyéni gazdaságok vannak, s nem ezek a kor­szerű táblák, korszerű gépek, korszerű fajták, mit gondol, mi van ebben az ország­ban? Nem is tanítóbácsis kér­dés ez. Kicsit büszke, sőt kérkedő kérdése ez egy ma­gabiztos embernek. — Koldulás, elvtársam. Megkoldultuk volna kenyér- nekvalóért a barátainkat, de még talán az ellenségeinket is. Mert a kenyér, az nagy úr. Korszerű mezőgazdaság, az van nékünk most, látja, $ kibírjuk... Hogy az fene esne bele a meteorológiá­ba ...-m. Nem az tehet róla — mondom ... — Azt én is tudom, de va­lakit. vagy valamit csak szid­nia kell az embernek, nem igaz? Igazat kell adnom, miköz­ben nézzük tovább az eget, van-e valahol egy mintának való felhő legalább. Az? Se­hol! Szép, sugárzó kék ég. Hogyha festő lennék, bele- sajdulna a lelkem, és ecset után kapkodnék. Mondom is Nepomukinak, azazhogy Kiss Gazsinak... — Jaj, de szép... lelken­dezett, amikor látta a búzá­ban a. pipacsot — kezdi me- v sébii, válaszul egy régebbi ittjáró történetét a brigád ve­zető agronómus — engem meg a guta kerülgetett. Pi­pacs, egy jól kezelt búzatáb­lában? Korszerű gazdaság­ban! Hogy milyen szép a tar­előbbre lépjünk és hatékony segítséget nyújtsunk me­•gyénk százharminc úttörő­csapatának, mind a gyer­mek és felnőtt vezetőkép­zésben, mind a módszertani munkában. Jó érzés látni azt, hogy naponta három­négyszáz gyerek tölti itt szabad idejét, keres és ta­lál szórakozást. — Mi vonzza leginkább a fiatalokat? — A kisdobosokat a gyer- mekszínház, alkalmanként alig férnek a teremben, s szívvel-léiekkel tapsolnak a 1 Harlekin bábegyüttes, a gyöngyösi Anonym Színpad, a Déryné Színház, s termé­szetesen a tv-ből is népsze­rű Móka Miki produkciói­nak. Az úttörő korosztály leginkább a jái ékszobában érzi otthon magát. Az is ör­vendetes, hogy az ifimunka jól alakult, a középiskolás fiatalok szívesen járnak hoz­zánk. Az eredmények mellett azért akadnak gondok is. Ezekről így beszél Ballner Károly: — Szeretnénk az úttörő- tanácsot az eddiginél is ön­állóbbá formálni, elérni azt, hogy maguk jöjjenek az el­képzelésekkel, ötletekkel, hogy határozottabban dönt­senek. Ez ' bizony nem megy könnyen, mert a fiatalok­nak nehéz megszokniuk azt, ami olykor a felnőtteknek sem könnyű Ügy is mond­hatnám, hogy a sóit kísér­let, próbálkozás nem mindig hozta meg a remélt ered­ményt. Azt hiszem, erre hosszabb idő kell. Feltétle­nül megéri ezért fáradozni, — Mit ígér a jövő? — Növeljük a gyermek- színház előadásainak szá­mát, erősítjük a megyei ve­zetőképzést, oktatógéppel se­gítjük a rajvezetők önképzé­sét, s mozgalmi diatárat lé­tesítünk. S még egy jó hír, főleg a fiúk számára: dod­zsem-udvart kapnak. A folyosókon a szokásos, a délutáni gyermekzsivaj. Gyülekeznek a népi tánco­sok, s fiúk-lányok sietnek fel az emeletre, a játéksao- bába. Fesztelenül. jókedvűen, akárcsak otthon ... Pécsi István guló búza és a vérvörös pi­pacs együtt. Neki szép volt. Mondtam is annak az úrnak, hogy fesse le, a szentségit, emlékezetből, de aki ezt a táblát itt elvetette, aki a ma­got ki nem tisztította, azt én megölöm menten. Hát így van, elvtársam. Más a fest­mény, más a korszerű gaz­daság. Bizony. A hatalmas tábla messzi szélén fordul a traktor. — Burgonyát ültet. Gépi Bizony. Már ez is van. Meg van nádudvari módszer, meg van bábolnai módszer... Annyi a módszer, hogy csak kapkodja az embef a fejét, Különösen, ha így őszül már, mint az enyém. De hát kor­szerű gazdálkodás nélkül ki bírna meg egy ilyen több ezer holdas gazdaságot... Mivel van? Mondom neki, hogy autó­val, bevihetem az irodára ... — Köszönöm, nem hagyha­tom itt — mutat Nepomuki Gazsi, a korszerű gazdaság brigádvezető agronómusa az ütöti-kopott kerékpárra. Nem is kerékpár az. Bicikli csak. — Hát ez nem éppen a legnádudvaribb — jegyzem meg kajánul. Végigmér, sér­tődötten kissé, aztán piron­kodva teszi hozzá: — Ha eső lesz elég. talán GAZ is lesz. Mert a fenébe ezzel a vacakkal, még a traktort se érem utói rajta... De hát — vigyorodik el szé­lesen, kedélyesen — kell egy kis sport, na... — csap domborodó hasára, s már ka- rikázik is tova, hogy maga mögött hagyva a burgonya­ültető gépsort, maga mögött az autót, zörögve-csörögve, de elsőként érkezzék a szövet­kezeti irodához. A Nepomuki Szent János: Kiss Gazsi brigádvezető ag­ronomy*. ,

Next

/
Thumbnails
Contents