Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-09 / 82. szám

Pályaválasztás, illúziók nélkül Lenin városban gyorsított ütemben folyik az Olefinmü szerelése. Képünkön: a t®» zérlőteremben végzik a műszerek bekötését és ellenőrzését. (MTI-foto — Karáth Imre felv. KS) Munkásfiatalok a közéletben A Társadalomtudományi Intézet elemzése f Az idén több mint 125 000 tizennégy éves jut el az el­ső nagy válaszúihoz: ho­gyan tovább az általános iskola befejezése után? A döntés nagy felelősséggel jár, hiszen a legtöbb eset­ben egész életre kiható kö­vetkezményeket von maga után! Az Országos Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet munkatársai azt kutatták: mi befolyásolja legfőképpen n szülők és a gyerekek vá­lasztását? A hetedik osztályosok kö­zül minden tizediket —ösz- sr.asen 15 ezer fiatalt — és a szüleiket kérdezték meg a jövőt illetően. A válaszok­ból kiderült: a gyerekek el­képzelése nagyjából meg­egyezik szüleikével! Az ál­talános iskola után a szü­lők 10,8 százaléka gimnázi­umba, 26 százaléka szakkö­zépiskolába és 40,5 százalé­ka szakmunkásképző iskolá­ba szánja csemetéjét. A ta­nulók válaszai alapján ezek a számok: 18,4, 26,2, és 41,9 százalék. Ugyanakkor a szü­lők 10 százaléka semmiféle formában nem kívánja to­vább taníttatni gyermekét, a fiataloknak viszont csak a 7 százaléka nem akar tovább tanulni. A választást jelentősen be­folyásolja a lakóhely ;s! A budapestiek 92,8 százaléka döntött a fenti három kö­zépfokú oktatási forma egyi­ke mellett, a vidéki városok­ban lakóknak a 89,5, a köz­ségekben lakóknak pedig csak a 84,5 százaléka. Vál­tozó képet mutatták ezen belül is az arányok. Csök­ken azoknak az aránya, akik gimnáziumba, vagy szakközépiskolába készülnek, s nó a szakmai választóké. Gimnáziumba a fővárosi diákok 35, a háromezer la­kosnál kisebb településen élő diákoknak csupán 10,4 szá­zaléka akar bejutni. Budapesten belül js je­lentkezik ez a tendencia, a peremkerületek felé haladva nő a szakmát tanulni aka­rók száma. Fordított viszont a helyzet, ha a gyermekei­ket tovább taníttatná nem akarókat nézzük. Az általá­nos befejezése után munkát vállalók, vagy otthonmara­dók többsége falusi. A pályaválasztásban fon­tos szerepe van a szülők foglalkozásának is. A fizikai dolgozók gyerekei — az őket segítő akciók ellenére —ma még nem nagy számban kö­telezik el magukat a hosz- szabb tanulás mellett. A szellemi foglalkozású szülők gimnáziumba csaknem négy­Az idén korán kitavaszo­dott. A naptári évszakvál­tást mintegy két héttel meg­előzve beköszöntött a jó idő. A napos, meleg március meg­gyorsította a munkákat a ha­tárban is. Igaz sok a tenni­való, azonban a föld rendkí­vül száraz és nehezen mű­velhető. Bár mindenütt vet­nek, mégis kérges, összetöre­dezett agyba kerülnek a magvak. Úgy látszik immár a ne­gyedik aszályos esztendő­nek nézünk elébe. A meteo- • rológiai mérések szerint ez nem kedvez a mezőgazda­ságnak. A viszonylag száraz tél miatt kevés nedvesség jutott a talajba. Az országos adatok alapján a Duna-völ- gyében a földek hasznos víz­tartalma a felső ötven cen­tis rétegben 30—80 százalék között változik. Ezzel szem­ben a Tisza-vidékén mind­össze 10—20 százalék. Nos ez utóbbi területhez tartozik Heves megye is, ahol ugyancsak nagyon szá- razak ä földek. A határjárá­sok során sokat panaszkod­nak a szakemberek, hogy aincs eső, nincs nedvesség- inanpótlás. Az elmúii három hónapban például alig ötven­ezer akkora arányban szán­ják gyermekeiket, mint a fizikai dolgozók. Szakmun­kástanulónak viszont a fi­zikai dolgozók három és fél­szer akkora arányban küldik gyermekeiket, mint az előb­biek. A tanulmányi eredménye­ket tekintve a fizikai fog­lalkozású szülők jól tanuló gyerekeinek is csupán a 20 százalékát küldik a felsőfo­kú tanulmányokra előkészítő gimnáziumba, ezzel szemben a szellemi dolgozók még a gyengén tanuló gyermekeik egyharmadát is gimnázium­ba szánják. Érdekes módon a fizikai dolgozók közül a szakmával rendelkező szülők nem szívesen küldik fiaikat, lányaikat szakmunkástanuló­nak, inkább szellemi pólyára szánják őket. A továbbta­nulni nem szándékoz» ti- eennégy évesek szülei között szinte nincs is szellemi fog­lalkozású, csak betanított ipari munkás és szakképzet- len mezőgazdasági dolgozó. Csupán a számokat te­kintve a népgazdaság kvali­fikált munkaerő-szükségle­te nagyjából megegyezik a fiatalok továbbtanulási igé­nyeivel. A beiskolázási ará­nyokon azonban még sok a javítanivaló. Főként a fizi­kai dolgozókat szükséges a jelenleginél jobban ösztönöz­ni, hogy igényesebbek le­gyenek gyermekeik palyavá- lasztasakor. Mivel a szülők szemlélete, egész nevelési rendszere alapvetően meg­határozna a fiatalok ambí­cióját is, az OPTI felhívta a pedagógusok figyelmét, hogy a pályaválasztási dön­tések idején elsősorban a szülőkkel foglalkozzanak. De ne keltsenek bennük hamis illúziókat, mert a jövőben a középiskolát végzettek te­kintélyes részének is fizikai munkát kell vállalnia. Az érettségizett fiatalok­nak jelenleg is csak a 30— 40 százaléka jut be a felső- oktatási intézményekbe. Ugyanakkor az ipar, a mező- gazdaság, a kereskedelem egyre több, az átlagosnál jobban képzett szakemberre tart igényt. A középiskolai reform már ennek kielégíté­sét is szolgálta: a szakkö­zépiskolások az érettségi mellé szakmunkas-bizonyít- váwyt kapnák. Továbbá a szakmunkásképzők is evente mintegy 7 ezer helyet zárol­nák a magasabb képzettsé­get igénylő szakmákban érettségizettek számára. A hatvan milliméter csapadék esett Hevesben. Márciusban azonban ennek is csupán egészen kis töredéke, alig egy-két milliméter. Nem csoda tehát, hogy mostanában mindenütt szó­beszéd az öntözés, amely ter­mészetesen nem kis gondot jelent a gazdaságoknak. Pe­dig most küllő nősen nagy je­lentőségű, hogy mielőbb fel­ismerjék ennek fontosságát, az idei termés érdekében a szükséges öntözés sürgőssé­gét. Mint ahogy azt már la­punkban többször is leírtuk, mielőbbi szemléletváltozásra lesz szükség ahhoz, hogy a termelőszövetkezetekben va­lóban éljenek az öntözés ad­ta lehetőségekkel és ne csu­pán „tűzoltó munkának” te­kintsék azt. Országosan — de megyénkben is — egyre több nagyüzem ismeri fel a haté­kony öntözés gazdasági je­lentőségét és a szellemi, mű­szaki, technikai összefüggé­sek harmonikus kialakításá­nak szükségességét. Probléma azonban még bőven akad. A Mátraalji köz­ségek közül Domoszlón és Gyöngyöshalászon például több millió fafaja» itóltsétf­termelée gyors ütemű kor­szerűsödése, az egyre mo­dernebb és bonyolultabb gé­pek olyan — az új technikát ismerő — munkásgárda ki­képzését teszik szükségessé, amelynek tagjai a szűk szak­mai tudás mellett alapoß ál­talános ismeretekkel is ren­delkeznek. Cz. Gy. Harminc százalékkal nő a magyar- csehszlovák nehézipari termékcsere A nemrég véget ért buda­pesti nemzetközi építőgép­kiállításon a NIKEX Küllfe- reskedelmi Vállalat jelentős üzletet kötött csehszlovákiai partnerével, a STROJEX- PORT Külkereskedelmi Vál­lalattal A szerződés értel­mében jövőre tiz új típusú, nagy teljesítményű építőgé­pet, továbbá 40 különféle út­hengert és útvibrátort szállít a csehszlovák ipar hazánkba, csaknem 700 000 rubel érték­ben. A Magyar Gépipari Kül­kereskedelmi Vállalat legna­gyobb partnerei a szovjet vállalatok után a csehszlovák cégek. 1974-ben összforgal­múnk mintegy 50 millió ru­bel lesz — ebből a magyar gépimport 30 millió, 30—35 százalékkal nagyobb, mint a múlt évben. A csehszlovákiai partner- vállalatok az idén 1800 vas­úti tehervagont szállítanak a MÁV kocsiparkjának felújí­tásához, és bővítéséhez —ez az összimport felét jelenti. Az Ózdi Kohászati Művek konszerűsitesehez különböző öntödei berendezéseket, drót­hengereket es dróthúzókat szállítanak a NIKEX cseh­szlovákiai partnerei. Ugyan­csak csehszlovák berendezés­sel, kábelekkel folytatják az idén a hazai vasútvonalak dieselesitését és villamosítá- tá&át. A NIKEX csehszlovákiai exportjának jelentős hánya­dát képezik azok a magyar vasbetongyűrűk (tübbingek), alagútelemek, amelyeket a prágai metróépítéshez szállí­tanak. Az idén első ízben rendeltek ugyancsak a prá­gai metróhoz magyar gyárt­mányú állomás-alátámasztó szerkezeteket. Csehszlovákiában kiemelt beruházásként foglalkoznak az ország szennyvíztisztító hálózatának korszerűsítésé­vel, bővítésével. Ehhez az idén is magyar berendezése­ket vásárolnak több millió rubel értékben. (MTI) gél létrehozták az új öntöző- műveket, ennek ellenére mégsem használják elég ha­tékonyan. Nagyrédén viszont évek óta nagy gondot fordí­tanak a szántóföldi és kerté­szeti növények öntözésére, amely a terméshozam növe­kedésében is megmutatkozik. Az öntözés technikai fej­lesztése az elmúlt években távolról sem haladt olyan ütemben, mint ahogy pél­dául az egyes termelési rend­szerek tért hódítanak. Közös gazdaságainkban elég sok még a nagy kézi erőt igény­lő, korszerűtlen, elavult ön­tözőberendezés. Pedig már évekkel ezelőtt különböző bemutatókon láttunk néhány külföldi gyártmányú, nagy­teljesítményű öntözőberen­dezést, amely teljesen kiik­tatja a kézi munkát. Sőt hal­lottunk a korszerű igénye­ket kielégítő öntözőberende­zések hazai gyártásáról is Ennek ellenére gazdaságaink többségében mégis a régi be­rendezésekkel dolgoznak. Az öntözővíz és mellette a szivattyúk, a hidromotorok azonban önmagukban mégis kevésnek bizonyulnak. Eze­ket csak jól felkészült szak- emberek ijányithatják, A» Az ifjú nemzedék, fejlődé­sét társadalmunkban fokozott figyelem kíséri, problémáik­kal, gondjaikkal a különböző szervek sokoldalúan foglal­koznak. Az MSZMP KB Tár­sadalomtudományi Intézeté­ben például mélyrehatóan, különös gonddal elemzik: a fiatalok a munkássá válás fo­lyamatában hogyan jutnak i el a szocializmus tudatos vállalásáig: társadalmi fej­lődésünk mai viszonyai kö­zött hogyan tudjuk kibonta­koztatni az ifjúmunkások tenniakarását a szocializmus > építéséért? Az ezzel kapcso­latos elméleti kutatások fő következtetéseiről dr. Halay Tibor, az intézet igazgató- helyettese tájékoztatta az MTI munkatársát. — A társadalomtudományi kutatások ráirányították a fi­gyelmet: a csaknem egymil­lió munkásfiatalra a szocia­lizmus lényegében két alap­vető vonatkozásban gyakorol hatást. Az egyik: a társa­dalom gazdasági, politikai, kulturális viszonyai, az adott életkörülmények, amelyek­ben a fiatalok felnőnek, ta­pasztalatokat szereznek, mun­kássá válnak; a másik: a párt, a társadalmi intézmé­nyek és a munkaszervezet tudatos nevelő hatása. A munkásfiatalok nevelésére hi­vatott társadalmi intézmé­nyek és szervezetek között meghatározó és sajátos he­lyet foglal el a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség. A KISZ hatósugarának ki kell terjednie a munkásifjú- sag valamennyi rétegére és korosztályára. Az ifjúmun­kások többségét foglalkoztató nagy-, középüzemekben javult a fiatalok szervezettsége: a KISZ-tagok aránya országo­san 44—58 százalék. A kis­üzemekben ez a szám lénye­ff ember szervezőkészsége ugyanis az első lépés a haté­kony öntözés megteremtésé­ben. A nagy beruházásokat igénylő, korszerű berendezé­sek ha lassan is de bekerül­nek a termelés áramkörebe és megkövetelik a jól felké­szített szakember Szervező és irányító munkáját. Éppen a gyorsan tért hóditó terme­lési rendszerek példája mu­tatja, hogy a szellemi tőke, a magas színvonalon szervezett inf ormációk elsódl egessége via mar elvitathatatlan. A Mezögazdasagi és Élel­mezésügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal legutóbbi együttes ülésén felhívták a gazdaságok fi­gyelmét, hogy ahol még nem kezdték meg az öntözést, ott haladéktalanul lássanak hozzá. A lehetőségek teljes kihasználása érdekében az öntözőgépeket naponta 16— 18 órán át üzemelhessék. Van tehát tennivaló a szövet­kezetekben, 02 öntözéssel mégis az idei nagyobb gabo­na, cukorrépa, burgonya, pa­radicsom termés biztosítha­tó ... IMcniusz Károly gesen alacsonyabb. Az üzemi KISZ-szervezetek gerincét a szakmunkósfiatalok alkotják, szervezettségük 60—65 szá­zalékos. A betanított mun­kásfiataloknak mindössze 25 —30 százaléka, a segédmun­kások 18—25 százaléka KISZ-tag. — A munkásifjúság társa­dalmi-munkahelyi beillesz­kedésében felelős szerepük van a szakszervezeteknek. Általános gyakorlat — bár az ifjúmunkások túlnyomó többsége szervezett dolgozó —, hogy a legtöbb helyen a szákszervezeti tevékenység végzésé során a munkásifjú­ság nevelésében, a fiatalok helyzetével összefüggő ügyek intézésében nem veszik kel­lően figyelembe az ifjúság életkori sajátosságait. A szocializmus feltételei között — a szakszervezetek­hez hasonlóan — az ifjúsági szövetség tekintélye is csak úgy növelhető, ha jobban megismeri a munkásfiatalok igényeit, figyelembe veszi azokat a különböző progra­mok, határozatok kidolgozá­sának A következő hetekben-hó- napokban országszerte to­vább javul a tejellátás szín­vonala, új üzemekben kez­dik meg a munkát. Jelenleg a folyamatban levő legna­gyobb beruházás a kelet-bu­dapesti (rákoskeresztúri) tej­üzem építése; ez a létesít­mény naponta 480 000 liter tejet ad majd. A tejipar több mint 16 millió forintos költséggel Ba­latonszárszón kereskedelmi lerakalot létesít. Ez lesz az ipar legnagyobb ilyen jellegű létesítménye, amelytől sokat várnak a szakemberek. A székesfehérvári, a kaposvári és más környékbeli tejüze­mek termékeit részben itt gyűjti össze — erre a célra nagy teljesítményű hűtőbe­rendezéseket szerelnek fel —, (Tudósítónktól): A Mátraalji Szénbányák Vállalat dolgozói közül az el­múlt évben huszonkilencen kaptak kamatmentes anyagi támogatást házépítéshez. Pe- tőfibányán pedig felépült a 20 lakásos szövetkezeti tár­sasház, amelynek ifjú lakóit 60—60 ezer forintos támoga­tásban részesitették. A vál­lalat vezetői tárgyaltak a gyöngyösi városi tanács ille­tékeseivel, akik az OTP já­rási fiókján keresztül vevő­kijelölési jogot biztosítottak. A városban levő lakások ki­utalásánál is főként a na­gyobb családdal rendelkező munkásokat veszik figyelem­be. A lakáskiutalások elbí­rálásánál az igazgatóság a szakszervezettel közösen lét- báioUüi* vwküie­— A munkasífjúság poli­tikai arculatának megítélésé­ben a mérce csakis az lehet: mint tesz eleget kötelességé­nek mindennapi munkájával, hogyan segíti elő szocialista fejlődésünket, felelősségtu­dattal vállalkozik-e a kor követelményeinek teljesítésé­re; végső soron: alkalmas-e a munkásosztály politikájá­nak támogatására, történel­mi küldetésének folytatására. A társadalomtudományi ku­tatások egyértelműen bizo­nyítják: a mai ifjúmunkás nemzedéknek változatlanul szüksége van a lelkesítő, nagy célokra, szívesen vál­lalja a megvalósítható nagy feladatokat, s elveti az ér­zelmek íitogtatásat. A szocializmus építésé­nek időszakában a politikai tevékenység lehetőségei nem szűkülnek, hanem szélesed­nek, s olyan új területei ala­kulnak ki, mint a népgazda­ság fejlesztésének nagy felada­taiban való tudatos részvétel. (MTI) majd a lerakatból az igé­nyeknek megfelelően szállít­ják a tejet és a tejterméke­ket a balatoni üzletekbe. A tejipar ily módon a Balaton, déli partján az eddiginél za­vartalanabb, jobb ellátást biztosít az idei szezonra. Az idén befejeződik a nagy­kanizsai, á dombóvári, a haj­dúböszörményi és a marcali üzem rekonstrukciója. Ezzel a városellátó tejüzemek ka­pacitása több százezer liter­rel bővül. A tejiparban foly­tatják a meglevő üzemek korszerűsítését, egyebek kö­zött új csomagológépeket ál­lítanak munkába. Fejlesztik a sajtgyártást, s ennek érde­kében hozzálátnak a Tolna megyei, sajtérlelő üzem re­konstrukciójához. (MTI) nyére van szükség. Ehhez körültekintően mérlegelik az igénylők szociális és munka ­helyi körülményéit, a válla­latnál eltöltött evek számat es nem utolsó sorban az il Tető munkáját. Ennek az elv­nek az érvényesítésével dön­tenek majd az idei lakásel­osztásokról is. A vállalat ugyanis ebben az évben 28 dolgozójának ad kamatmen­tes építési támogatást, 8 fia­talnak pedig a szövetkezeti társasházban épülő lakáshoz biztosít jelentős segítséget. Tóth Lajos Mmuíffín C\ i fW .. 1374. ajkrilü !)., kuM Mem „tűzoltómunka Tovább javul a feje'látás — Fe lesztik a sa,tgyárt is! Vállalati támogatás a lakásépítő bányászoknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents