Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-02 / 77. szám

*.20 a.uö 3.35 10.05 10.25 10.35 12.20 12.35 13.49 14.02 14.19 15.10 10.05 10.25 17.05 17.30 17.53 18.08 18.30 19.25 19.35 *1.30 21.50 22.30 22.50 23.10 0.10 KOSSUTH Népi zene Ültiirötüzoltók OperettrészL iiangjáték Édes anyanyelvűnk zenekari muzsika Ki nyex- ma? Melódiákoktól Szervanszky: n. fúvósötös A Gyermekrádió műsora Éneklő Ifjúság Raüióiskola Biport Lemezek közt válogatva Körösi Csorna Sándor életéből Kamarazene Hol járt, mit csinál*! Népi zene A Szabó család Kritikusok fóruma. Hangversenyközv. a Zeneakadémiáról Adottságok, lehetőségék Könnyűzene Operettdalok Az 5. esztendő Bartók-f elv. Spirituálék PETŐFI 8.06 Operaroszl, .,0.1 Könnyűzene 8.30 Mozart: D-dtír fúvolaverseny 9.53 Könyvek, tajak, emberek 12.0» Kamarazene 13.03 Törvénykönyv 13.20 Monteverdi- madrigilok 13.10 Gyors- és gépírók ötperee Kettőtől hatig... Zenés délután 18.10 Kincsünk, a víz 18.35 Éneklő világ 19.00 Népdalok 19.39 A szfnháztőrténéss mondja 20.28 A boszorkány. Jiangjáték 21.12 Könnyűzene 21.30 Áriák v 22.00 Tánczene ! 22.25 Évfordulók nyomában, ü 23.15 Népi zene Szolnoki Rádió Alföldi krónika Karének ’?4 25 éves a Heves megyei Népújság Szerkesztik a hallgatók Tea MAGTAR a.»» rrv 15.53 Hírek 16.00 Magyarország-Bulgária női röpiabda-mérk. Í8.00 Heten Európából. Dok.-fUm 18.20 Ének a végekről. V. Disznótorban 18.40 Játék a betűkkel 19.10 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Kalandozás kétezer ér színpadán 31.15 Don Lurió műsora» NSZK zenés film 21.50 Portréfilm Nagy István festőművészről 22.10 Tv-hiradó EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33). Du. fél 4. fél 6 és 3 órakor Merénylők Színes, szinkronizált francia —olasz film. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-OT) Du. 3 órakor Merénylők Színes, szinkronizált francia —olasz film Fél 6 órakor West side story í—IT. Színes amerikai filmmusica!, GYÖNGYÖSI PUSKIN O, maga rettenetes GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 órakor A kör bezárul Fél 6 és este fél 8 órakor Kamaszkorom legszebb nyara HATVANI VÖRÖS CSILLAG Macbeth HATVANI KOSSUTH Hófehérke hercege HEVES Némo kapitány és a viz alatti város FÜZESABONY Mese Szaltán cárról Este ? órakor: A KOCSI RABJAI + ORVOSI' lUCYUtT Egerben este 7 órako'*: reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinsz- Kv utcai rendelőben. (Telefon: li-lö Rendelés gyermekek ré­ís Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Jókai utca «1. •zám alatti rendelőben. (Tele­tem; in-ivj Az olvasó kérdez, az illetékes válaszol Évente egyszer VAN MOD RA Egerszóiáti olvasóink for­dultak kér easel a szerkesztő­ségen keresztül a VOLÁN Váüalathoz. A község dol­gozóinak régi gondja, hogy vasárnaponként csak két au­tóbusz közlekedik a község és Eger között. Délben indul és a kora esti órákban tér vissza. így például azoknak, akik délutánjukat Egerben szeretnék tölteni, vagy este szolgálatba, munkába jönnek be Egerbe, már a déli busz- szal el kell indulniuk. Köz­ben az autóbusz itt áll Eger­ben egész délután. Kérésükre a VOLÁN sze­mélyforgalmi osztálya a kö­vetkezőket válaszolta: Az or­szágos hivatalos autóbusz­menetrend minden évben egyszer, május utolsó vasár­napján jelenik meg és a kö­vetkező év májusáig van ér­vényben. A menetrendekre vonatkozó javaslatokat, ké­réseket minden évben egy­szer lehet benyújtani, a vál­lalat maga i* megkeresi az érdekelt üzemeket, tanácso­kat. A beérkezett kérelme­ket, javaslatokat egyeztetik és így határozzák meg az új menetrendben az esetleges változtatásokat. Nem lenne célszerű év közben is változ­tatni. Éppen ezért kérik az egerszólátiak türelmét május elejéig. MIKOR LESZ VÍZ A POZSONYI UTCÁBAN? A Pozsonyi utca több la­kója fordult . már kéréssel, sürgető levéllel a szerkesztő­séghez, kérdezzük meg a vá­rosi tanács illetékeseitől, mi­kor lesz víz az utcában? A kérdésre az Egri Városi Tanács tervosztálya közölte, hogy az 1974. évi tervekben anyagi fedezet hiánya miatt még nem szerepel a Pozso­nyi utca vízvezetékének el­készítése. A kérelmet nyil­vántartják. és az anyagi fe­dezet megteremtésétől függő­en teljesítik. MIKOR LESZ REND A SZÖVETKEZET UTCÁBAN^ Az egri Szövetkezet utcá­ban számos intézmény lett elhelyezve, s az ott dolgozók sérelmezték, hogy a nemré­gen épült utcában az út szán­té járhatatlan- járda nincs, s hiányzik a közvilágítás is. A kérdésre ugyancsak a városi tanács tervosztálya adott választ: A Szövetkezet utcai járdaépítés és közvilá­gítás bővítése az 1974-es tervekben még nem szerepei anyagi fedezet hiánya miatt. A kérelmet az osztály ugyan­csak nyilvántartásba vette, és az anyagi fedezettől füg­gően teljesíti. Ami az útfel­újítást illeti, az két-három héten belül megtörténik. Bővítik a fogamzUsgátlé tabletták választékát Conttrraia néven hamarosan forgalomba kerül a hazai gyógy­szeripar legújabb fogamzásgátló készítménye. Ez lesz az első olyan magyar gyártmányú, hormonális hatású fogamzásgát­ló szer, amely a hasonló ké­szítmények két hatóalapanyaga közül csupán az egyiket tartal­mazza. Forgalomba hozatalával az ilyen tabletták szedésével esetenként együttjáró mellékha­tásokat kívánják csökkenteni. A gyógyszertárakban eddig kapható fogamzásgátló gyógy­szerek — az Infecundin és a Bisecurin — más-más arányban ugyan, de mind a két olyas hormonális hatású alapanyagot tartalmazzák .amelyekből a vi­lág bármely hasonló tablettái készülnek. Ezek a hormonális anyagok tökéletesek, s ha el­vétve kiváltanak valamilyen mellékhatást, annak oka mind­össze a szervezet gyógyszerér­zékenységére vezethető vissza. A szakemberek szerint nagyon is természetes tünetekről van szó: nincs a világon egyetlen olyan gyógyszer sem, amelyik egyforma lenne az emberekre. Néha a legegyszerűbb fájda, lomesiHapító is kiválthat kel­lemetlen tüneteket, s ez alól egyetlen gyógyszer sem kivétel. A hormonális hatású fogamzás- gátló tabletták esetleges mel­lékhatásainak is ez az egyedüli oka: az egyik ember szerveze­te az egyik, a másiké a másik alapanyagra érzékeny. A gyógy­szer rendszeres szedésével azon­ban ezek az esetleges kezdeti mellékhatások viszonylag ha­mar megszűnnek. A kelletmet- len meUékhatások jelentősen csökkenthetők, sőt telje­sem megszüntethetők, ha a tabletták a két alaphatóanyag közül az egyes emberek gyógy- •zertűrő képességének megfele­lő összetételben, szélesebb vá­lasztékban kerülnek forgalomba. A legújabb fogamzásgátló tabletta megjelenését rövidesen újabbak követik. A gyógyszer- ipar mindenekelőtt olyan vál­tozatosabb összetételű, többféle tablettából álló kombinált ké­szítmények kibocsátását tervezi, amelyekkel már a tabletták sze­désének kezdeti Időszakában jelentkező mellékhatások is mi­nimálisra csökkenthetők. (MTI) Ahol a nap a földre szállt A polinéziai szigetvilág ős­lakói között egy monda él: fe­hér istenség száll majd a föld­re, magával hozza a napot és megteremti a boldogság kor­szakát e tájon. Nos, a monda az elmúlt évszázadban lénye­gében valóra vált: a fehér bő­rű istenség megjelent a Csen­des-óceán térségében és a nap is felragyogott egyik szigetén. De az istenség csakhamar hó­dítóvá változott, a nap pedig nukleáris energia formájában a pusztítás szolgálatába sze­csoport keleti oldalán (Ame­rikai Szamoa), Honolulutól délnyugatra 4500 kilométerre, továbbá számos kis szigetcso­porton a 150. nyugati hosszú­sági foktól a 165. keleti hosz- szúsági fokig. Az Egyesült Ál­lamok fennhatósága nyugaton emellett kiterjed egészen a Guam-szigetekig és gyámsági területének tekintheti a Csen­des-óceáni Szigetek néven nyilvántartott körzetet is. Az itt húzódó tengeri útvo­nalak igen fontosak az ameri­■ . » SÜifo''. < *»»-t­Az Egyesült Államok U a Csendes-óceán nyugati (MTI gődött. Ügy tűnik, a boldog­ság még várat magára föl­dünknek ezen a részén. ★ Az elmúlt évtizedekben a nagyhatalmak a Csendes­óceán 174 millió négyzetkilo­méter kiterjedésű víztükrét a politikai és katonai esemé­nyek egyik legfontosabb szín­terének tekintették. A hatal­mas térséget határoló konti­nensek partvidéke, a nagyszá­mú sziget és a mély tengerek figyelemre méltó szerepet töltöttek be a világpolitikai események alakulásában. Az óceán jelentőségét csak nö­velte, hogy tengerszorosai az Indiai-óceánhoz, az Északi- Jeges-tengerhez, a másik ol­dalon pedig a Hoom-fokon és a Panama-csatornán keresz­tül az Atlanti-óceánhoz ve­zetnek. Ezzel magyarázható, hogy a második világháborút köve­tően az Egyesült Államok je­lenléte nagymértékben meg­nőtt ebben a térségben. Alasz­ka és Hawaii bevonása a szö­vetségi államok sorába jó okot szolgáltatott arra, hogy az Egyesült Államok érdekei­nek védelme ürügyén fenn­tartsák az amerikai fennható­ságok a Csend es-óceán egyes részein. Amerikai zászló leng még ma is a Szamoa-sziget­hadiflotlájanak hadgyakorla­térségében. Külföldi Képszolgálat — KS) kaiak számára. Hosszú lenne a listája azoknak a nyers­anyagoknak, amelyek a Csen­des-óceánon keresztül jutnak el az Egyesült Államokba és amelyek nélkül ma már el­képzelhetetlen a korszerű ipari termelés és haditechni­ka. A Pentagon szakemberei is rendkívül fontosnak tartják földünknek e legnagyobb víz­tükrét. A néhai Douglas Mac Arthur tábornok nyomán még ma is az alaszkai Aleut- szigetektől, a Kuril-, a Japán- és a Fülöp-szigeteken át In­donéziáig húzódó vonalat te­kintik az Egyesült Államok ,,előretolt nyugati védelmi sávjának”. Számúkra e szige­kult függőségét az Egyesült Államoktól, de a folyamat to­vábbi erősödésének ma mág számos akadálya van. Min­denekelőtt az, hogy a japán szigetek még napjainkban is fontos kapcsot képeznek az Ázsiát szegélyed szigetlánc­ban es így a politikai önálló­sodás az Egyesült Államok csendes-óceáni érdekeit köz­vetlenül érinti. Sőt fontossági még növekedett is azóta amióta Okinawa szigetének státuszában változás történt. Közismert, hogy Japán vi­szonylag keveset fordít költ­ségvetéséből katonai célokra bár ez a helyzet az utóbb: időben némileg módosult. Az úgynevezett önvédelmi erők fokozatos kiépítése és erősí­tése a közeli változások lehe­tőségét veti fel. Különösen érdekes ebből a szempontból egyes japán vezetők nyilatko­zata, akik kifejtik, hogy a szi­getország ma nem képes e Közel-Keletről a Malakka* szoroson keresztül Japánba vezető életbevágóan fontos utánszállítási útvonalakat biz­tosítani és nem tudnak szem­beszállni az onszágot fenyege. tő esetleges veszélyekkel szemben sem. Feltehetően ilyen indoko­lás alapján született meg 1973-ben az a döntés, hogy növelik a védelmi kiadásokat és a haditengerészet fejlesz­tését is fontos tényezőnek te­kintik. A japán felfegyver­zés híveinek nyilván kapóra jönnek az olyan konfliktusok, mint amilyennek a legutóbb a Dél-k inai-tenger térségé­ben voltunk tanúi. Az a körülmény, hogy a Kínai Népköztársaság igényt tart a Hajnan közelében fekvő Paracel (Hszisatao)-szigetek­re, sőt a Bomeótól északra húzódó Spratly (Nansatao). szigetekre is, új helyzetet te­remtett ebben a körzetben. Leszámítva azt. hogy ez a lépés a saigonl kormány hely­zetét erősítheti, komoly ag­godalmat keltett a Fülöp-szi­geteken, Malayaiában és In­donéziában. Nehéz megálla­pítani, hogy hasonló esetele ismétlődése esetén az érintett CARLO MANZON1 A kulcs Késő este Veneranda úr megállt egy ház kapuja előtt, felnézett a sötét ablakokra és néhányszor füttyentett, mintha le akarna hívni vala­kit. Az egyik harmadik emeleti ablakból kihajolt egy férfi. — Nincs kulcsa? — har­sogta, hogy odalent meg le­hessen hallani. — Nincs!!! — bömbölt még hangosabban Veneranda. — És a kapu zárva van? — hajolt ki még jobban a férfi. — Zárva! — üvöltött Ve­neranda. — Mindjárt ledobom a kul­csot! — Minek? — kérdezte Ve­neranda. — Hogy kinyissa a kaput!!! — Rétidben van — kiabál­'4a VeticrandA. — Ha azt akarja, hogy nyissam ki a kaput, dobja le a kulcsot! — Ón nem szándékozik be­jönni? — Nem. Miért kéne be­mennem?! — Hát nem itt lakik? — kiabálta értetlenül a férfi. — Persze hogy nem! —or­dította vissza Veneranda úr. — Akkor minek a kulcs? — Ha azt akarja, hogy nyissam ki magának a ka­put, azt csak a kulcs segít­ségével tudom megtenni. Csak nem gondolja, hogy a pipámmal is ki tudom nyit­ni...? — De nekem nem kell, hogy kinyissa a kaput! — hallatszott a harmadik eme­letről. — Én azt hittem, hogy ön lakik itt, amikor hallot­tam a fütyörészését... — Ahá, most már értem. Ez azt jelenti, hogy akik eb­ben a házban laknak, fütyül­ni szoktak? — Igen, ha nincs kulcsuk .. — feleli a férfi a harmadik­ról. — Nekem sincs kulcsom — nyugtatta meg nagyot üvölt­őé Veneranda. — Mit lármáznak itt éjnek évadján?! Ebben a házban lehetetlen aludni! — bődült el egy férfi kihajolva az első emeleti ablakból. — Azért kiabálunk, mert az az úr a harmadik emele­ten van, én meg ideienn ál­lok az utcán — magyarázta udvariasan Veneranda úr. — Ha halkan beszélnénk, nem értenénk meg egymást. — Miről van szó? — ér­deklődött az álmából felri­asztott lakó. — Azt kérdezze meg ott attól az úrtól a harmadik emeleten — mondta Vene­randa. — Mivelhogy az iga­zat megvallva, én magam sem értem. Először le alcarta dobni a kulcsot, hogy nyis­sam ki a kaput, aztán kide­rült. hogy egyáltalán nincs rá szüksége, hogy kinyissam, végül meg azt mondta, hogy ha fütyülök, ez azt jelenti, hogy ebben a házban lakom. Maga ért ebből valamit? És tud fütyülni? — Én? Nem! Miért kellene fütyülni tudnom? — kérdez­te az alsó emeleti férfi. — Mert itt lakik ebben a házban — magyarázta Vene­randa. — Az az úr a harma­dikról azt mondta, hogy eb­ben a házban mindenki fü­tyül. .. De tulajdonképpen nekem mi közöm az egész­hez?! Annyit fütyülnek, amennyi csak jólesik! Veneranda úr megcsóválta a fejét és távozás közben arra gondolt, hogy nyilván­valóan a bolondokháza ke­rült az útjába. Ford.: Zthemszky László A Csendes-óceán és a Távol-Kelet térképe. tek fontossága két vonatko­zásban jelentkezik: az egyik, hogy a partmenti tengerektől a Csendes-óceánba vezető keskeny tengerszorosokat és tengeri átjárókat ellenőriz­hessék, a másik pedig, hogy ezeket a szigeteket ugródesz­kául használhassák fel a kon­tinentális területek elleni hadműveletekhez. A többi kö_ zott ilyen megfontolások hú­zódtak meg az 1950-ben ki­robbant koreai háború mö­gött, de ezzel indokolták a vietnami háborúba való . be­avatkozás szükségességét is. Lényegében ilyen elképze­lésekkel, az amerikai befolyás biztosítása és fenntartása céljából hívták életre 1951- ben az ANZUS-t, majd 1954- ben a SEATO-t. A másik fő és egyben nö­vekvő fontosságú gazdasági és politikai erő ebben a tér­ségben, Japán. A szigetország százmillió lakosának óriási energiája és fejlett technikai színvonala egyre nagyobb ha­tással van az események ala­kulására. Ehhez járul még, hogy Japán nyersanyagokban szegény ország: kőolajának mintegy 90 százalékát a Kö­zel-Keletről importálja, a vasércet Ausztráliából, szá­mos más nélkülözhetetlen ipari nyersanyagot pedig La- tin-Amerikából és a világ más tájairól. Az elmúlt években Japán némileg csökkentette a máso­dik világháború után kiaia­(TERRA—KSV országok milyen lépésre szán­ják el magukat. Az új helyzetet feltehetően Japán sem hagyja ügyeimen kívül, hiszen itt haladnak át az Indiai-óceán felöl érkező fő energia után pótlási útvona­lai. S ebben a kérdésben ér­dekei megegyeznek az Egye­sült Államokéval, amely a' Csendes-óceán és az Indiai­óceán között őrjáratozó 7 S. flottájának szabad mozgását látja veszélyeztetve. A Szovjetunió, amely tá­vol-keleti országrészeit figye­lembe véve közvetlenül is ér­dekelt a Csendes-óceán vi­zein kialakult helyzet normá­lis fejlődésében, a korábbiak­hoz hasonlóan most is a békés megoldások lehetőségeit ku­tatja. Brezsnyev 1969-ben el­hangzott felhívása az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére, ehhez jó alapot szolgáltat. Számol az ázsiai térség sajátos történel­mi viszonyaival, emellett ab­ból indul ki, hogy minden népnek joga van saját sorsá­nak intézésére, megengedhe­tetlen az agresszió útján elért területszerzés és senki sem akadályozhat meg más álla­mokat abban, hogy a nekik tetsző társadalmi és gazdasá­gi reformokat végrehajtsak. A Csendes-óceán térségének né. pei pedig csakis ilyen elvek alapján teremthetik meg az együttműködés é6 biztonság tartós alapjait. Tolaay térni#

Next

/
Thumbnails
Contents