Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-08 / 81. szám
Felsőoktatási" ™> * 3zmények kórus- és szóló fesztivál] a A szombati kórusodról Szombaton délelőtt, több mint négyórás maratoni program zajlott le az egri Gárdonyi Géza Színházban: tíz kórus mutatta oe legjobb számait. Már csak az arányok kedvéért és a tapasztalatok értékesítéséért is le kall írnunk, hogy a tíz kórusból hát női, és ha a férfiszólamokat nézzük, igazán megnyugtató erősségűek csak a katonai főiskolások és a szegedi egyetemi fiatalok voltak Néhány általános megállapítást is lehet tenni a műsorokat illetően. A kórusok magától értetődően iiyúlnak vissza a madrigálok világába, Palestrináig. Monteverdi- ig. olasz, francia szerzőkig; Kodály, Bartók is kedvelt szerzőjük, Händel is ismételten megszólalt, de mintha a Kodály utáni nemzedék zeneszerzői csak elvétve, nem a kívánt mértékben kapnának pódiumot. Talán mindez azért van. mert az ünnepélyesebb hangvétel, a remekül megszerkesztett dallamok a könnyebb megoldás felé húznak el, még olyan együtteseket is, amelyek érettek a technikailag nehezebb megoldásokra is? Egy bizonyos: a produkciókból látni lehetett, mekkora jelentősége1 van ezeknél a fegyelmezett és fogékony fiataloknál a karmester egyéniségének. A Pécsi Tanárképző Főiskola szombathelyi tagozata volt az egyetlen (karnagy Horváth Rezső), amely csak magyar és Bartóktól—Kodálytól „fel”, mai szerzőket szólaltatott meg. A soproni óvónők műsorán (vezényelt Szarka Árpádné) már bécsi munkásinduló is szerepeit, a gyermek-játék - dalok és Kodály Gergely- járása mellett. Az Esztergomi Tanítóképző Intézet női kara tavaszi,' Tírai hangulatot árasztott. Két francia szám után Kodály gömöri népdalaival, majd Karai Tavaszi kantatájával, a Károlyi Amy és Weöres Sándor verseire- írt Karai-kompoziciókkal. Hunyadi Zoltán karnagy vezényelt és Karai József, a szerző kísért zongorán. A budapesti tanítóképző rtői kara nem adott megnyugtató képet önmagáról (karnagy Tímár Imre); műsoruk —• a négy szám, négy stílus és érzelmileg is mesz- sze esik egyik a másikától. A budapesti Műszaki Egyetem vegyeskara csaknem félórás programmal rukkolt ki, finoman megformálva Kodály Adventi ölekét, Hindemith két számát, amelyet Rilke-versekre komponált. Dobray István és Jármai Gyula vezényelték a kórust, amely már egy kis humort is vegyített a sok komolyságba L. Veevo Karón varjú című kórusművével. A pécsi tanárképző női karát Dobók Pál vezényelte. Nemcsak a műsor összeállításában. de az egyes számok kidolgozásában is az egyik legegységesébb produkciót hozták a pécsi lányok. A férfias jókedv és a humor jellemezte, a fesztivál külön színes tölti át is hozta a szentendrei Kossuth La- joe Katonai Főiskola vegyeskara. Nem törekedtek hatásos megoldásokra, e magyar népdalcsokor. Karai Estéit nótázása így is hatást- kePő volt. Az együttest Szécsényi Olivér vezényelte. A szegedi tanávkéozősök Kodály három madrigálját kitűnően szólaltatták fneg. ür. Mihál ka György karnagy a finoman szőtt és a piano sok-sok árnyalata közt bujkáltatva éneklés híve. A Shakespeare-szövegre írt Vaszy Viktor-mű sejtelmes- sége nemcsak a ködös Albion! idézi, hanem a szelow mi, asíitife I* bMfé lemet is, amely a szövegben fellelhető. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola női kara Kodály Püskösdö- lőjével és Bartók Béla Falun című kompozíciójával lépett fel. A Pünkösdölő sikerült jobban, az ünnepi hangulatot, a falusi világot ebben sikerült éberebbre élesztenie a karnak és Fehér Ottó karmesternek. A szegedi tudományegyetem vegyeskara, Szécsi József vezénylete mellett többek között Händel Belsazár című oratóriumából a Halle- luját énekelte és Palestrina O, vos omnes-ét. Händel egyre inkább divatba jön megint a feszes ritmusai valóban megfogják a hallgatóságot. A Palestrina-da- rab prófétai hangvételű, a biblikus téma érett és fojtott bánatot tolmácsol a . mai hallgatónak. Kodály ínter- mezzója a Háry Jánosból elütött az egyébként jól szerkesztett műsorból. A szólóénekesek A szólóénekesek mezőnyét óriási lányfölény jellemezte. Olyannyira, hogy amikor a nevezéseken túl, hirtelen elhatározás folytán két agrár- egyetemista, Csákmány Lajos Sarastro-áriájával és Nádasát János két számával, köztük egy Hándel-áriával a pódiumra lépett, felszabadult örömének még a zsűri elnöke Is kifejezés^ adott. A- fellépő lányok tehetségesek. Igaz, sokuk teljesítményét nagyrészt tönkretette az izgalom, az a nyilvánvaló gyakorlatlanság, ahogyan a közönség előtt zavarba jöttek. Néhány egészséges hangra így is felfigyelhettünk. Kovács Katalin, Takács Gabriella, a pécsi tanárképzőből, kellemes szopránhanggal rendelkeznek, de más egy számot megtanulni, mint élményt adó erővel azt előadni. Szántó Pétimé zongorajátéka biztatta-segítette őket. Gyarmati Ildikó altja érlelhető. Adorján Edit népdalfeldolgozásokkal jelentkezett és adta az egyszerű falusi hangulatot, közvetlen természetességgel. (f. a.)-k Vasárnap délelőtt az egri Gárdonyi Géza Színházban tartották a fesztivál záróünnepségét. A háromnapos rendezvénysorozatot Szűcs Istvánná, a KTSZ-kb titkára értékelte, s ő adta át a díjakat is. A zsűri úgy határozott, hogy a fellépő kórusok közül egynek sem ad bronz oklevelet, mert valamennyien magasabb szintet produkáltak. öt együttes kapott ezüst oklevelet. Arany oklevelesek lettek a Pécsi Tanárképző Főiskola, a Budapesti Tanítóképző Intézet, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola. az Esztergomi Tanítóképző Intézet, a Szegedi Tanárképző Főiskola, a budapesti Műszaki Egvetem, a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola. a veszprémi Vegyipari Egyetem, 4 Sárospataki Tanító-' képző Intézet a szegedi József Attila Tudományegyetem, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem kórusai, a KISZ Központi Művész- együttes egyetemi énekkara, valamint a Pécsi Tanárképző Főiskola szombathelyi kihelyezett tagozatának együttese. Arany oklevelet kapott még a fesztiválon vendégként résztvevő haliéi Luther Márton Egyetem mezőgazdaságtudományi karának kórusa. A zsűri tíz énekkart országos minősítésben is részesített. A szólisták kategóriájában, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola színeiben versengő Kiss Zsuzsanna, Balogh Ágnes, Szüle Tamás lett arany okleveles. Kvartettjéért hasonló elismerésben részesült Knóth Judit. Balogh Ágnes. Mészáros András és Szüle Tamás. A záróünnepség a legjobban szereplő kórusok és szólisták gálaműsorával fejeződött be, amelyet egy későbbi időpontban a televízió is közvetít majd. MUNKÁCSI MIKLÓS: A Sutjeska méreteiben, hangvételében- epizódjaiban, a reszt vevő hősök jellemeiben is nagyvonalúbb, és szikárabb alakítás, mint: az ugyancsak jugoszláv filmalkotás, a Nerétvai csata. A ju- goszlávok újból és újból feldolgozzák filmen a szabadságharc egy-egy megragadó, emberileg is érdekes és tanulságos mozzanatát, mert úgy érzik — és teljes joggal —, hogy ez a népből kinőtt óriási küzdelem és áldozat megérdemli az utókorra hagyatkozást, azt, hogy a hősök utáni generáció megismerje a szabadság megszületésének olykor irtózatos kínjait. Ez a Sutjeska az első olyan film, amely Tito parancsnoki szerepét és vezért minőségét sem kerüli ki. A ritka szavú, kemény, de átgondolt parancsokat adó fővezért ismerjük meg benne, akinek példája, személyes adottságai jelleme. parancsolási módja, elgondolásainak értékessége és embersége eleve kizárják, hogy vitába bocsátkozzanak vele. Feltétlen tisztelet övezi őt, ebben a szigorú harcban, ahol jól felszerelt hadigépezettel szemben kell megvívni az élethalálharcot. Az öldöklés és a könyörtelenség méreteire jellemző mondat, amely Littes tábornoktól származik és követi Hitler elgondolásait: „Mindent megsemmisíteni, ami lélegzik!” Persze nem egészen ugyanaz. kiadni egy parancsot és végrehajtani. A film egyik jelenetében, egy részütközet után az egyik német ezredes, Wagner, jelenti tábornokának, hogy a partizánok úgy harcolnak, mint a farkasok: mire a német tábornok gúnyosan válaszol, hogy talán az ezredes el van bűvölve a kommunista uraságok hősiességétől? S a tábornok indulatos kifakadására mintha válaszolna az a tragédia, amely Vera orvosnőben így fogalmazódik meg: Nem is hinné az ember, hogy tizennégy napi koplalás után is mennyi vér van még a testben?! Stipe Delic hallatlan nehéz feladatra vállalkozott, amikor iá rengeteg személyes áldozatból összeálló hősi történelem egy grandiózus részletét akarta filmre vinni. A feladat nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a forgatókönyv Sutjeska Jugo-ziáv film írója, Brana Scepanovic támaszkodott Szergej Bondar- csuk, Orson Welles és Wolf Mankovicz közreműködésére. Itt valóban a történésznek és a magas, ha nem a legmagasabb művészi szaktekintélyeknek kellett összefogniuk ahhoz, hogy egy nép nagyszerű harcát, szabadság- vágyát. a szabadságért hozott óriási áldozatát a művészi realitás eszközeivel állítsák össze emlékművé. A csatajelenetek, a történelmi tablók, a közelharcok, a láttató harcmozdulatok, a balkáni hegyek, a gyilkos összetűzések a völgyszorosokban, az egész hadsereget bemutató képek a nagy egészet helyezik el térben és időben, a népet, amely nem akar és nem tud leigázottan élni. Ebből a népből választ ki a film néhány sorsot, néhány hőst, embert, akit a mindennapos küzdelem tesz sziklaszUárddá, a halálos veszély megszokottsága tesz rettenthetetlenné. Van ennek az egyébként torokszorító küzdelemnek egy melengető vonása is. Néni az Hó-ott felcsillanó humorra, jókedvre gondolok elsősorban, hanem arra a minden veszélyben jelentkező összetartozásnak, amit a család, a vérségi kötelék rajzol ki. Ebben a küzdelemben akad egy olyan apa, aki négy fiával ment és egy olyan anya, aki férjét elvesztve a fiát kíséri el a harcba. Minden bizonnyal nem egy ilyen eset akadt Tito katonái és hívei között, akik így tudtak és így akartak közös sorsot vállalni. Ebből az érzelmi gyökérből sarjadoznak ki a film legpoetikusabb és leghatásosabb részecskéi is. Richard Burton alakítja Titót. Nemes egyszerűséggel, mint akinek történelmi szereptét, parancsait nem kell magyarázni. Irene Papas ugyancsak epizódalakítással vesz részt ebben a filmben, az anyát játssza, aki könnyek nélkül siratja el hős fiát. Litters tábornokot Günther Meissner, Wagner ezredest Anton Diffring formálja meg. Mikisz Teodorakisz kísérőzenéje patétikus, mint egy olyan ember vallomása, aki tudja, mit és hogyan keli cselekednie a szabadságért. Farkas András Fegyvergyűjtemény Ácson Érdekes fegyveryyűjtemén ye van Barsi Sándor ácsi nyugdíjasnak. Hcui múzeumában a legkülönbözőbb korok fegyverei megtalálhatók. A kardok és pisztolyok mellett ágyú is gazdagítja a gyűjte ményt. (MTI-foto — Ruzsonyi Gábor) 6» Ot perccel Gutman érkezése előtt (Befejező rész.) — Az isten se érti ezt — mondja. — Mindennap több vagyok egy kilóval, pedig dupla adag v'zhajtót szedek. Ráadásul alig eszem. Heró- tom van azt itteni kajától. Mondd, hogy harminc delta, avat megkajálok. Mondd, hogy iszom egy litert, de a vízhajtQval kimegy minimum egy liter. Holnap mégis ötvenkét kiló leszek, holott ma ötvenegy se vagyok. Érted ezt? .. . — Fénylő, barna, szemét lassan végigsiklatja az ágyakon. — Micsoda barmok! ... Nézd meg azt a vörös fejüt! Ott elől: amelyiknek egybe van a feje a nyakával. Tudod, mit képes az ilyen megzabálni? ... Nem tudod. Kérlek szépen, ez ösz- szeszedi a maradék sajtot az osztályon. Egy vödörrel, nem marháskodok. Mindent fölfal, ami a szeme elé kerül. S közbe, mit mondjak. .. hatvan kifejezésből áll a szókincse. Asszondja, „lássa"! Három sóval. Repülőgépen akarják hazavinni, de ő nem repül, isten őrizz. Inkább átazbálja magát a túlvilágra. Mind ilyenek. Egyetlen egy van, ott a harmadik ágyon, egy református pap... De az meg csak rádiózik. Mikor szimfóniák jönnek vagy ilyesmi, nekikezd vezényelni. Gondolhatod! Valósággal lázba jön a madár; úgy vonaglik, ahogy a Gutman érkezése előtt öt perccel... — Rágyújtanék — szólok közbe. — Nincs kedved kijönni? Apám rám bámul, néz, néz, mint aki semmit sem ért ebből az egészből es megkérdi; — Azt hiszed, nem vagyok én egy kötnivaló hülye? ... Vagy húsz szíves van az osztályon, akinek szó szerint megegyezik a diagnózisa az enyémmel. Legalább hetvenéves mind. Gondolhatod! Ha csak öt évvel előbb leállók a piával... ehh! Nyög, nehézkesen felélt Felállók, nyújtom a karom, lassan, nagyon lassan elindulunk kifelé. — Ügy él az ember, mint egy vadbarom... — kezdi, majd hirtelen más témába fog. — Néha az Anni is bejön. Itt sírja ki magát. Ilyen szerencsétlen, hülye nőt még életedben nem láttál. Nagy bamba, kretén palival jön, és bemutatja nekem. Nem mintha izgatna... De hát ezek a lakásért hajtanak vele, átverik a hülyét! Nézd meg, hogy néz ki. Ha a madárban csak annyi önérzet mocorogna, mint egy ruha- tetőben, már nem menne vele végig az utcán szerintem. Mondom neki: „Miért nem csináltatod meg a fogaidat?...” Ki vannak rohadva a fogak a szájából. Pénze persze nincs. Hatvan cigarettát szív el naponta és iszik, mint egy víziló. Hibbantra szivornyázza magát, mióta tropára mentem ... A folyosón rágyújtok. A sarokablakhoz ballagunk, a párkánynak támaszt Apámat. Ott így szól. — Az anyámtól még au vérzést kapuk. Nincs embi akit meg ne látogatna! El megy istenhez cs emberhez: Nálad nem volt?... Nem. Tudod, mit leisztolt, hogy kivegye belőlem a címedet? Azt hittem. szétrobbanok. De nem! Ha-a-vé-re-met- fo-lya-tod-ki, akkor sem! Nem mondom meg. — Zöldséget hadoválsz. öreg. Miért ne jöhetne el hozzám! — De azért sem fog elmenni! — Apám kis keze ijfent stukkerré alakul. — legmutatom, hogy nem iegy el. Ha belebetegszik, Ízkor se! Men mar arról ál- nodík, hogy hogyan találhatna meg. — Ezt nem értem . . . — Ide hallgass. Az utóbbi evekben teljesen leepüit. Felkutatja a volt osztálytársaimat. A bőr lesül a pofámról, hát mit segíthetnek azok! Ki a franc segíthet énrajtam,, azt mondd meg!... Leveleket ír például. Ha nyaralni megy, a főorvosnak is. Hat oldal, tele receptekkel, tanácsokkal — őrület!... — Elhallgat, kibámul a Dunára, ahol kajakozok húznak, a Sziget partja mellett, az Ár- pád-híd felé. Hallgatunk. Hirtelen ő is kajakozni kezd, a levegőbe. — önkéntes gályarabok — morogja. — Agyalágyul- tak! ELnevetem magam. — Sosem okosodsz meg, kisapám! Leellenzi tenyerével a száját, és azt mondja. — Szajréztam egy fecskendőt a húgodnak. — Mire kell neki? — Frász tudja, mire kell neki. Szólj, hogy jöjjön érte. Mondd, hogy ne hozzanak semmit, csak jöjjenek. — Felhúzza a szemöldökét, és halkan, majdnem bocsá- natkérően hozzáteszi. — Úgyse sokáig jöhetnek. Cigarettáért kezdek kotorászni, azután eszembe jut, hogy a másik még ég a kezemben. Ledobom rátaposok. Apám rám néz s valami sok év előtti örökkévalóságok előtti meleg csillan fel a szemében. Mint amikor még így szólt: „Te kis mamlasz kölyök”. S újra eszembe jut, ami mostanában egyre jobban nem megy a fejembe, hogy a Kedves öreg Pofa, a Béke téri bugyrokból jött, 1940-es Bing Crosby frizurás ■ eukorgyerekből vénült zsémbes vigéc, az ős-angyalföldi hadovaláda. a Gyilkohol Grill kibuggyant istene — ez az, én édesapám. És most már sosem ismerjük meg WmäA ------- ,
