Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-26 / 96. szám

Befejezte tanácskozását az országgyűlés tavaszi ü'ésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) rulnak hozzá a nemzetközi életben való jelenlétünk, részvételünk gazdagításához. A nemzetközi életben is nö­vekszik a szakszervezetek szerepe és tekintélye. Erősö­dő kapcsolatainkban hasz­nosan szolgálják a nemzet­közi munkásosztály jobb és hatékonyabb együttmunkál- kodását, mindenekelőtt a Szakszervezeti Világszövetség keretein belül, de más mun- kásszervezetekkel és szak- szervezetekkel is. Gazdagod­nak a Hazafias Népfront­mozgalom ilyen jellegű kapcsolatai is. Ezután — egyebek mellett —, Kállai Gyula arról be­szélt, hogy a magyar békemozgalom eredményei nemzetközi­leg ismertek, és elis­merték. Meggyőződéssel valljuk, hogy a világ nem indulha­tott volna' el az általános béke, biztonság, és együtt­működés útján, nem jutha­tott volna el az általános fordulathoz, ha a népek nem ismerték volna fel érdekei­ket, s fel nem léptek volna érdekeik védelmében. Kállai Gyula végül így fejezte be felszólalását: — A nemzetközi életről, világpolitikai helyzetről fel­vázolt kép tovább erősíti bizalmunkat, a további po­zitív irányú előrehaladásba vetett hitünket. A mi bizal­munk nem újkeletű, és nem megalapozatlan. A béke meg­védéséért, a feszültség eny­hüléséért, a nemzetközi kap­csolatok rendezéséért és bő­vítéséért léptünk fel, csele­kedtünk a hidegháború leg­nehezebb és legválságosabb időszakában. Bizakodásunk most annál inkább indokolt, mert látjuk azokat a növek­vő erőket, amelyek — mint eddig is, következetesen szállnak síkra a békéért és a haladásért. A szocialista közösség országai, a kom­munista és munkáspártok, a haladó mozgalmak, a béke­szerető emberek száz és számilliói. az elért sikerek láttán növekvő önérzetted építik tovább a tartós béké­hez, a haladás, a szocializ­mus győzelméhez vezető utat. Az országgyűlés külügyi bizottságának rendszeres te­vékenységét vázolta felszó­lalásában Darvasi István képviselő, a Magyar Hírlap főszerkesztője, A miniszté­A külföldi tudósítók is érdeklődéssel figyelik a képvi­selők munkáját. (Foto: Puskás Anikó) rium vezetői, mint mondot­ta, rendszeresen beszámol­nak a bizottságnak. Fejlőd­nek az országgyűlés nemzet­közi kapcsolatai is, bár a felszólaló véleménye szerint több figyelmet kell majd fordítani a fejlődő országok parlamentjeivel kiépítendő kapcsolatokra. Ami a nem­zetközi politika alakulását illeti, mi sem jellemzi job­ban a vátozásokat — mon­dotta a továbbiakban Dar­vasi István —, mint az a tény, hogy a békés egymás mellett élés kifejezése bevo­nult a tőkés országok szó­tárába. Nekünk nem keli korrigálnunk politikánkat, hiszen mindig is az együtt­működésre törekedtünk. Nem hagyjuk azonban a tárgya­lásokat holmi üzleti alkuvá alacsonyítani, ami persze nem jelenti, hogy nem va­gyunk készek elvi engedmé­nyek nélküli, ésszerű komp­romisszumokra. Dr. Antalfiy György, Csongrád megyei képviselő, egyetemi tanár, aki az Or­szágos Bóketanacs tagjaként részt vett a chilei puccs ügyében Helsinkiben rende­zett nemzetközi vizsgálóbi­zottsági ülésen, nagy figye­lem közepette ismertette ott szerzett mély benyomásait. Dr. Bartha Tibor, reformá­tus püspök, Hajdú megyei képviselő szólt még hozzá a beszámolóhoz, bizonyítva, hogy .milyen nagy jelentősége van minden haladó, demok­ratikus, békeszerető erő ösz­szefogásának. Hazánk példá­ja bizonyítja, — mondotta —, hogy ebben az összefo­gásban tevékenyen részt ve­hetnek a különböző világ­nézetű, társadalmi felfogású emberek. Púja Frigyes rövid felszó­lalásában megelégedéssel nyugtázta az egyetértést, amellyel az országgyűlés fo­gadta és elismerte orszá­gunk, kormányunk külpoliti­káját, és a nemzetközi hely­zet elemzését. Felszólalása után az országgyűlés a kül­ügyminiszteri beszámolót jó­váhagyólag tudomásul vette. Délután Apró Antal el­nökletével az országgyűlés interpellációkkal. folytatta munkáját. Ennek során szót kapott dr. Fekszi István Szabolcs megyei, Széles Ist­ván Tolna megyei, Széles Lajos Szabolcs megyei, Mo­hácsi Barna, Somogy me­gyei, Fülöp László Tolna megyei, dr. Varga Pálné Hajdú megyei képviselő, akiknek kérdéseire dr. Schultheisz Emil egészség­ügyi, dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi, dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi, Karalcas László munkaügyi miniszter válaszolt. Az elnöklő Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az elfogadott tárgyso­rozat végére értek, s — a képviselőknek további jó munkát kívánva az ország- gyűlés tavaszi ülésszakát be­zárta. (Munkatársunk telefonje- lentése): Tudósításomat még a tava­szi ülésszak első napjának befejező eseményével kez­dem. Igaz, nem „folyosói” té­ma, de érdemes néhány szót szólni róla. Részt vettem a szerda esti találkozón, ame­lyet a KISZ központi bizott­sága szervezett a fiatal kép­viselők számára a Parlament Gobelin-termében. Huszon­egy 34 éven aluli képviselő tagja van az országgyűlés­nek — ezt a korhatárt itt a Házban állapították meg, il­letve harcolták ki az érintet­tek... Mi volt a téma? Ter­mészetesen az ifjúsági tör­vény végrehajtásának eddigi tapasztalatai. Ez annál is ér­dekesebb, mivel a jelenlegi ciklusra megválasztott kép­viselők éppen az ifjúsági törvény megalkotásával kezd­ték munkájukat, A baráti beszélgetés során megállapították, hogy az if­júságpolitikai feladatok vég­rehajtásában egészséges, jó társadalmi munkamegosztás alakult ki, növekedett a fele­lősségérzet mindkét oldalról, tehát az ifjúság részéről is. A gazdasági, jellegű szép in­tézkedések mögött azonban a nevelési feladatokkal kissé lemaradtunk. Szó esett arról is, hogy már most, ország­szerte meg kell kezdeni azoknak az ifjúságpolitikai feladatoknak a tervezését, amelyek majd helyet kapnak az ötödik • ötéves terv tenni­valói között. Ilyen célok sze­repelnek: az új lakások 40 százalékát kapják a fiatal há­zasok, tovább kell javítani a nevelés feltételeit, 25—30 út­törő- vagy ifjúsági házat kel­lene építeni, fokozni a sport- létesítmények építésének üte­mét, és ez is: a jelenleginek háromszorosára kellene bő­víteni az ifjúsági turizmus lehetőségeit. Többek között ezekhez a feladatokhoz kérték az ifjú­sági mozgalom vezetői az or­szággyűlési képviselők tá­mogatását; A képviselők vi­szont azt kérték, hogy az ed­diginél bátrabban és gyak­rabban keressék meg őket a fiatalokkal kapcsolatos kér­désekben. ★ Vadkerti Miklósáé, dr. No- vák Pálné és Puszii László­mé beszélgetnek: — Remélem, sikerül az építési és városfejlesztési mi­niszterrel találkozni — mondta Pusztai Lászlóné. — Nemsokára lejár a határidő az ingatlanelidegenítési ren­delettel kapcsolatban, vi­szont több idős ember van, aki — vevő híján kénytelen eladni a kötelezett „fölös” lakást vagy telket. Kicsi a nyugdíjuk is, és még emel­lett fizessenek büntetést olyanért, amiről nem tehet­nek? Ebben szeretnénk ta­nácsot kérni Bondor József minisztertől. Dr. Zsögön Éva egészség- ügyi minisztériumi államtit­kár közeledik a folyosón. A Heves megyei képviselőket örömmel üdvözli, hiszen nem is olyan regen még ö is a KÖJÁL megyei igazgatója­ként, Egerben dolgozott. — Nem is szakadt meg a kapcsolat közöttünk —mond­ta később dr. Novák Pálné. — Bármilyen kéréssel for­dulunk hozzá, azonnal és készségesen A csütörtöki ülés Péter János elnökletével kezdődött. Erre a napra a 16 jelentke­zőből még két felszólalás maradt a családjogi törvény módosításához, majd megszü­letett a törvény: egyhangú szavazással. A volt külügyminiszter, most országgyűlési alelnök, a magyar diplomácia új veze­tőjének adta meg a szót, aki ezúttal mondotta el parla­menti kifejezéssel élve: a szűzbeszédét. De a téma ér­dekessége miatt is fokozot­tabb figyelemmel hallgatta ^ mindenki a hazánk külpoli­tikájáról szóló beszámolót. A diplomáciai páholysor ért­hetően, most újra megtelt és csak két diplomata hagyta el hamarabb a karzatot: ami­kor külügyminiszterünk a kí­nai vezetők politikájával kapcsolatban néhány bíráló megjegyzést tett — a kínai diplomaták kivonultak.., ★ Tiliczky József vendéget hozott az országgyűlésre, Var­ga Andrást, az apci ÁFÉSZ elnökét. Szurdi István bel­kereskedelmi miniszterrel be­szélgettek, ugyanis a szövet­kezet Apcon és Zagyvaszán­tón áruházat szeretne építe­ni. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium az ellátatlan terü­leteken létesítendő ilyen be­ruházásokat 30—50 százalék­ban dotálja és ez nem kis szó! — Szurdi elvtárs megnyug­tatott, hogy készítsük el a tervet, fogjunk hozzá, ő min­den segítséget __ megad — mondta Varga András, -*■ T tnis. ÁPRILIS 1C.-W TARTOTTA MEG LESŐ LlXotr EEGixhL.i 'iA\.\i!.*v’». A KGST titkárságának szék háza a Moszkva folyó partján. (MTI-foto — Kovács Sándor felv. — KS) HUSZONÖT EVVEL F.ZELOT *1 k'JJLtötil* Jb GAZDASÁGI „25 éve együtt, a közös úton** Munka a palotában Bárhonnan is nézzük a Moszkva folyó partján álló KGST-palotát, egy nyitott könyvre emlékeztet. A 29 emeletes, modem épület leg­felső szintjéről csodálatos ki­látás keríti hatalmába az odalátogatót —• szép időben szinte egész Moszkva belát­ható. A moszkvai, emberek azt mondják, ma mar el­képzelhetetlen a 9 milliós szovjet metropolis e jelleg­zetes építészeti nevezetesség nélkül. S ahogy elengedhe­tetlenül szervesen beleil­leszkedik a moszkvai város­képbe a KGST titkárságának székháza, ugyanúgy elen­gedhetetlenül szorosan ösz- szekapcsolódik a szocialista országok gazdasági fejlődése a nemzetközi gazdasági szervezet müködéséveL Negyedszázaddal ezelőtt, 1949. április 20-án került sor a néhány hónappal azelőtt életre hívott KGST első ülé­sére. A szocialista országok fiatal nemzetközi gazdasági szervezetének kezdeti lépé­seit az adott politikai és gaz­dasági helyzetben óriási ér­deklődés kísérte. Az első ülést az elmúlt 25 eszten­dőben sok-sok tanácskozás követte. Az ezeken végzett eredményes munka is köz­rejátszott abban, hogy a KGST-országok ipari terme­lésének növekedési üteme az elmúlt negyedszázadban meg­haladta a tőkés országok hasonló mutatóját, a világ­kereskedelem bővülését meg­haladóan emelkedett a KGST-országok egymás közti külkereskedelmi forgalma. Beszélgető partnereim mon­dották a nemzetközi szerve­zetben: visszatekintve a meg­tett út mindig könnyebb, mint az előttünk álló. 25 év­vel ezelőtt az első üléssza­kokon felvetett kérdések ki­dolgozása bonyolultnak tűnt. Megismerkedni egymás lehe­tőségeivel, elindulni a szo­cialista országok előtt járat­lan, a gazdasági kapcsolatok új formáját hozó úton. Eze­ket a mai tennivalókhoz ha­sonlítva — a hosszú távú és Két év múlva szeretnénk felépíteni az üzlétházakat, ez jó így, mert 1976-ra biztosíta­ni tudja a minisztérium a támogatást. A kupolacsarnokban Lo- sonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke Hever Lajossal be­szélgetett. A képviselő ez­után hozzánk csatlakozott, — Az egyik választóm pa­naszát tolmácsoltam Losonczi elvtársnák — számolt beHe- vér Lajos. ^ — Mi a helyzet a nógrá­diakkal — kérdezték a kép­viselőcsoport vezetőjétől. Ugyanis a két szomszédos megye képviselői igen jó kapcsolatba kerültek egymás­sal — egyelőre csak a Ház­ban — és szeretnék ezt a kapcsolatot tovább bővíteni. — Megállapodtunk, hogy a júniusi csoportülést közösen rendezzük meg. A tsz-egye- sítések és a zárt rendszerű növénytermesztés tapaszta­latairól folyik majd az esz­mecsere. Nekik is tetszik a téma. Dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi minisz­ter sétált el mellettünk. Ar­ca nyugalmat és derűt su­gárzott. — Bizonyára azért — je­gyezte meg kajánkodva az egyik képviselő —. mert a bejelentett hat interpelláció közül ezúttal csak egyet cí­meztek hozzá.., Igen, ez az utolsó napi­rend, az interpelláció, amely- lyel be is fejeződött az or­szággyűlés tavaszi, másfél napos ülésszaka. Ide kíván­kozik a végére egy adat: a családjogi.' törvény vitáját a sajtó munkatársai és a meg­hívott vendégeken kívül a karzatokon több mint 700-an hallgatták végig! Kátai Gabin középtávú népgazdasági ter­vek összehangolása, közös fejlesztések, beruházások —, egyszerűbbnek tűnnek. De évtizedek múlva, amikor ,a komplex program végrehaj­tásából fakadó feladatokat sorra-rendre megoldottuk, a helyükre lépő akkor aktuá­lis problémákkal lesznek így a szakemberek. Amikor legutóbb a KGST palotájában jártam, a vég­rehajtó bizottság soron kö­vetkező, 67. ülését készítet­ték elő. A tervbizottság tar­totta ez idő tájt a megbeszé­léseket, a tanácskozás témá­ja a KG ST-földgázvezeték létrehozása volt. Bulgária és a Szovjetunió korábban már szakértői szinten több lé­nyeges műszaki kérdést tisz­táztak. így a többi között megállapodtak arról, hogy a vezetékrendszer kiinduló ál­lomása Orenburg lesz. Itt a közelmúltban befejeződött kutatások szerint 2000 négy­zetkilométernyi körzetben megközelítően 1,7 trillió köb­méter földgázkészlet találha­tó. A végállomás Ungvár lesz, a szovjet szakaszon megépített vezeték ott kap­csolódik maid be a cseh­szlovákiai tranzitvezetékbe. A földgázvezeték hossza 3000 kilométer lesz a Szovjetunió területén s a többi között átszeli a Volgát, a Dont. a Dnyepert és a Dnyesztert. A vezeték építésére általános megállapodást írnak majd alá az érdekelt országok. A tervek szerint Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország részt vesz a vezetékrendszer megépíté­sében. Románia pedig az Orenburgban tervezett két nagy teljesítményű gáztisztí­tó kombináthoz szállítana berendezéseket. A tervbizott­sági ülésen jóváhagyták a közös vezeték megépítésének programját. Ennek megvaló­sításával — amelyre a kö­vetkező ötéves tervidőszak­ban kerül sor — az európai szocialista országok fűtő- anyagmérlege tovább kor­szerűsödik, s a vegyipari termelésükhöz szükséges fon­tos földgáznyersanyag is ele­gendő mennyiségben all majd rendelkezésükre. Figyelemre méltó javasla­tokat dolgoztak ki az élelmi­szerbizottság legutóbbi ülé­sén is. A szocialista orszá­gok megállapodtak, hogy a Szovjetunió területén közös beruházásban egy olyan üze­met építenek fel, amelyben az élelmiszeripari készítmé­nyekhez nélkülözhetetlen adalékanyagokat gyártják. A kombinát a tervek szerint 1976-ban kezdj meg terme­lését, s a gyártmánylistán szereplő cikkekből fedez5 majd a szocialista orszago1 igényeit. Az egyik termékük Xtódaui a ffiar^riniUatoEit-' lesz. A szocialista országok a világ margarintermelésé­nek egynegyedét adják, az ízesítő adalékanyagok több­ségét viszont jelenleg a tő­kés országokból importálják. A beszerzési nehézségek és a növekvő igények szükségessé -tették a margarinillatosító KG ST-n ; belüli gyártásának mielőbbi megoldását. A kom­binát másik fontos terméke az úgynevezett füstölőíolya- dék lesz. Ezzel a kolbászké- szítmények gyártási folya­matát korszerűsítik. Számi- fások szerint az új típusú . adalékanyaggal a feldolgozá­si . idő 30, az önköltség, pedig 18 százalékkal csökken, amíg a minőség változatlan ma­rad. Az elmúlt negyedsz-tzad- ban a KGST nemzetközi gazdasági életben betöltött szerepe is dinamikusan fej­lődött. Mongólia csatlakozá­séval két-, majd Kuba be­lépésével három földrészre terjed ki a szocialista, or­szágok gazdasági szervezőié­nek vonzáskörzete. A múlt esztendőben pedig az első kapitalista országgal — Finn­országgal — írtak alá együtt­működési megállapodást. A gyakorlati munkára az egyez­mény értelmében munkacso­portokban kerül sor. Április első napjaiban a tudomá­nyos-műszaki együttműködé­si. csoport tartotta meg ülé­sét. A napirenden a többi között az erdőgazdaság, a cellulóz- és papíripar, a kő­olajfeldolgozás, valamint a környezetvédelem terén megvalósítandó együttműkö­dési kérdések szerepeltek. A közeljövőben kerül sor a sokoldalú gazdasági kapcso­latok felvételére a gépipar, a vegyipar és a szállítás egyes konkrét területein. Sokasodnak tehát a KGST titkárságában dolgozó szak­emberek tennivalói. Bizott­sági ülések, különböző szak­mai tanácskozások előkészí­tése; programok, ajánlások kidolgozása, egyeztetése; a komplex program . végrehaj­tásával összefüggő temérdek feladat megoldásának segíté­se; a tagországok különböző szintű delegációinak foga­dása — mind-mind felelős­ségteljes munkát igényel az itt dolgozóktól. S ezt ők vég­zik fáradhatatlanul, az ered­mények tégláiból alkotva azt a hatalmas építményt, amely­nek neve: a szocialista gaz­dasági integráció. Faragó András Műikig 0 WE, 3Ö*, *iuakik *

Next

/
Thumbnails
Contents