Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-23 / 93. szám
KOSSUTH 8.20 8.53 9.30 10.05 10.30 10.50 11.00 12.20 12.35 13.43 13.58 14.49 15.10 15.24 16.05 16.19 17.05 17.24 17.54 18.30 19.25 20.05 20.4S 20.55 22.30 23.15 0.10 Népdalok. Harsan a kürtszó! Könnyűzene. Iskolarádió. Kórusmuzsika. Gereblyés László versei* Zenekari muzsika. Ki nyer ma? Melódiakoktél. Törvénykönyv. Mesejáték, í’nekío ifjúság. Bellini: Norma. Aria. Rádióiskola. Operetfcdalok. Kritikusok fóruma. Hernádi La jo« zongorázik. Vélemény cser«. Népdalok. A Szabó család. Töltsön egy órát kedvenceivel Széchenyi drámái ábrázolásáról. Hangmúzeum. 25 éves a Magyar Néj*- hadsereg Művészegyüttes«. Változások a Nílus partján? I. rész. Nótacsokor. Pablo Casals gardonkávik. Operettdalok. ||J: § .1 If PETŐFI m 8.05 Zenekari muzsika. 9.53 Könyvek, tájak, emberek. 10.00 A zene bullAmhoordte i!» 11.45 Fotórejtvény. 12.00 Smetana: Az eladott menyasszony. OperrésztoitiL 13.03 Schubert: B-dúr trió. Kettőtől — hatig . •. Zenés délután. 18.10 A neveléstudomány válaszok 18.25 Operettrészletek. 18.57 Vivaldi: öt concerto 19.54 Jó estét, gyerekek! 20.28 Kautzky Norbert: Még mCf lépés. Hangjáték. 21.06 Kórusok, népi zenekarok. 21.45 Nyugdíjba küldött félnapok. 22.00 Mi újság az operában? 23.15 Könnyűzene. , i^. Szolnoki rádió AlfSIdi krónika. A Blood Swett and Tan együttes slágeréiból. Tallózás üzemi lapokban. Népdalok. Nagyüzem a ángy. ,*j Özemben”. f Szerkesztői • hallgatók. líjj Ifijjv] MAGTAB 4 «.OS lakola-W. ' rmi 16.53 Hírek. j aj. n 17.00 Sletet az éveknek.' 17.30 Papírsárkány. 18.05 A KGST a világban — Magyarország a KGST-bae. 18.40 Játék a betűkkel. 19.10 Esti mese. 19.30 Tv-hlradó. 20.00 Kirgizia, a hegyek köztársasága. 21.00 Erzsébet királyai 22.35 Tv-tükör. 11., ; ’ 22.15 Tv-hlradó. POZSONYI 9.30 FIÚ születne. I i Tv-játék. 18.10 Népzene. " i *8.50 A Szövetségi Bűnügyi Központ nyomoz. 19.00 és 21.05 Híradó. 20.00 Tavasz 17-szer. Szovjet tv-sorozat. 21.30 Vidám műaoE. kozmetikai termékek! Mi történik Sdnáb&n? EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. 3. tél 6 és este 8 órakor i Machbeth Shakespeare drámája eziaes . angol filmen» EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4 órakor A szultán fogságában Látványos, színes szovjet film. Fél 0 órakor Spartacus I—n. rész. Színes amerikai történelmi film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Merénylők GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 órakor A betyárkapitány Du. fél 6 és este 8 órakor Egy különös, szerelem HATVANI VÖRÖS CSILLAG O, maga rettenetes HATVANI KOSSUTH Látszólag ok nélkül HEVES Pókháló FÜZESABONY Cliato földje exportra A Kozmetikai és Háztar tásvegyipari Vállalat zalaegerszegi gyáregysége 91 féle terméket 150 millió forint értékben állít elő az idén. Az alig másfél éves gyár termékei máris jelentős tételben kerülnek külföldi vásárlókhoz. Valamennyi szocialista országba és a Közel-Keletre is szállítanak. Samponok, habfürdők és mosószerek szerepelnek exportlistájukon. (MTI-foto: Koppány György) Csuvas vendéglátóipari napok Viszontlátásra Egerben fNiáWWiiMiü ) Múlt év májusába« Cso- vasia fővárosában, Csebofc- száriban nagy «Ikerrel rendezték meg az egri vendég- látóipari napokat Sok ezer csebokszári lakon késtolta meg az egri szakácsok főzt- jét, a magyar konyha világhírű fogásait. A látogatók nagyon elégedettek voltak Herczeg József főszakács, Bódi Lajos cukrász konyhaművészetével. Nagyon ízlettek mindenkinek a hevesi finomfalatok, a magyar paprikás, a gesztenyepüré és a többi. Azt már nem. » kell mondani, hogy milyen népszerűik voltak a híres egri borok. A záróünnepsége« magyar barátaink meghívták cse- bokszári kollégáikat Egerbe. Ezt a meghívást nagy örömmel el is fogadták. Az utazás időpontja már közeleg. Májusban Egerben megrendezik a csuvas vendéglátóipari napokat Az előkészületekről SyOco- laj Jakovlev, a kereskedelmi miniszter helyettese tájékoztatott bennünket: — A csuvas konyhaművészetet az 1. számú csebokszári vendéglátóipari tröszt dolgozói fogják bemutatni Heves megyében. A küldöttség vezetője Nyikolaj Dodo- nov, a csuvas nemzeti ételeiről híres Volzsanka étterem konyhafőnöke Dodonov a.,,,-,-. I,,—-h i miN-i i gaszi- ronómiai szakember, aki kiváló munkájával kiérdemelte a Munka Vörös Zászló Rendjét Az ő vezetésével nagy sikerrel mutatkozott be a csuvas konyha Moszkvában is, az össz-szövetségi népgazdasági kiállításon. Ót napon át Egerben, az TJnieomisban a csuvas nemzeti konyha fogásait kóstolhatják meg az egriek. A tervek szerint ebéden, vacsorán kivül tejes ételeket is felszolgálnak és teázót is berendeznek. Azt szeretnék, ha az egriek megkedvelnék a számukra még ismeretlen csuvas ételkülönl egességeket, amelyeket csebokszári pin- eérláayok fognak felszolgálni Egerbe érkezik egy kis esztrádzenékar is, szólistái Tamara Csumdkooa és Me- fogyij Gyenyiszoo, Csuvasia népművészei és az OSZSZSZK érdemes művészet — Reméljük, hogy magyar barátainknak ízleni fognak a csuvas nemzeti konyha fogásai. Szeretnénk, ha a küszöbön álló utazás is hozzájárulna Heves megye és Csuvasia testvéri kapcsolatainak elmélyítéséhez — fejezte be tájékoztatóját Nyi- kolaj Jakovlev miniszterhelyettes. Jevgenyij Mesatkin (Csebokszári) 1. A szegénység ideológiája AMINT EZ A KÍNAI lapok és rádió, valamint a Pe- kingben akkredikált külföldi tudósítók jelentéseiből kitűnik, a Kínai Népköztársaságban a politikai helyzetet növekvő bizonytalanság jellem, zi: a városokban folyamatban van a népfelkelő osztagok erőszakolt megalakítása, országos méreteket öltött a konfucianizmus bírálata, diákmegmozdulásokat szerveznek azzal a követeléssel, hogy folytatni kell „az oktatás területén a forradalmat”, a felsőoktatási intézményekben és az iskolákban nagygyűléseket tartanak, „tace- baokat” (faliújságokat) függesztenek ki (mint ismeretes, hasonló akciókkal kezdődött a hatvanas évek közepén a „kulturális forradalom”), katonaságot vezényelnek az oktatási intézményekbe, a Kínai Nemzeti Felszabadító Hadse. reg 18 katonai körzetéből nyolcban áthelyezték a katonai parancsnokokat, stb. Ezeket a folyamatokat rögzítve a Times című angol lap ez év január 28-án megállapította, hogy a Kínai Népköz- társaságban a politikai helyzet „feszültebb, mint tavaly— Kínában jelenleg a belpolitikai konfliktusnak oly sok ismérve van, hogy azokat nem lehet figyelmen kivül hagyni”. Az utóbbi hónapokban (kik. Ionosén a KKP X. kongresz- szusa után) Kínában észlelt folyamatoknak természetesen megvannak a maga gyökerei, okai és ihletéi. Valójában mi is megy végbe Kínában? Ismeretes, hogy a kínai vezetők elméleti es gyakoratj eltávolodása a marxizmus— leninizmustól, a szocialista gazdálkodás lenini élveitől, a nemzetköri kommunista mozgalom összehangolt irányvonalától, az ötvenes évek végén kezdődött el a külpolitikában, amikor Mao Ce-tung nyíltan letérítette Kínát arról az útról, amelyen a szocialista világrendszer többi államai haladnak. A maoisták gyakorlata az azóta eltelt esztendők folyamán világosan megmutatta, hogy valójában mire is törekszik Mao Ce-tung és csoportja, milyen végső célokat akarnak elémL A NAGYHATALMI törekvésekből kiinduló pekingi vezetők, a jelekből ítélve, legfőbb célként tűzték maguk elé azt a feladatot, hogy történelmileg rövid idő alatt megvalósítsák a kínai nacionalisták sok évszázados vágyát, azt hogy Kínát szuperhatalommá, valamiféle „mennyei” központtá változtassák. E központ körül nemcsak a szomszédos ázsiai országok, hanem a földkerekség többi államai is — Péking akarata szerint — keringenének. A helyi sajtóban a maoisták nyíltabban kifejtik valódi elgondolásaikat. A Hsrincsi. Zsipao című lap még szeptember 9-i számában megírta: „Nekünk nemcsak a kapitalista országokat, hanem a szocialista országokat is utói kell érnünk és meg kell előznünk. A mi nagy hazánknak ... a világ leghatalmasabb államává kell válnia”. A maoisták, a cél eléréséhez vezető utat, a kínai nép rendkívül alacsony életszínvonalának konzerválásában, a kínai népnek a külvilágtól történő elszigetelésében, az ország lakosságának a misztikus „külső fenyegetéssel” való rémisztgetésében. az ország katonai táborrá történő átalakításában látják. Azt tűzték ki célul, hogy a kínai nép több nemzedékének könyörtelen kizsákmányolása árán, munkájának eredményeit a hadiipari komplexum fejlesztésébe fektetve, megteremtsék a maoista Kína világméretű hegemóniáját. ★ MINDÉIN KOMMUNISTA párt, miután kormányzó párt lett, tevékenységének legfőbb értelmét a nép életének szüntelen javításában látja. így volt ez a Kínai Népköztársaságban is a kínai forradalom győzelmét követő első évtizedben, amikor a KKP tevékenységében a marxizmus— leninizmus ideológiáját követte. „A párt egész munkájának fő célja a nép anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése — állapította meg a KKP szervezeti szabályzata, amelyet a VIII. pártkongresszuson 1956-ban fogadtak el —, ennélfogva a termelés fejlesztése alapján fokozatosan és rendületlenül javítani kell a nép életét”. A KKP-nek 1969-ben, a „kulturális forradalom” után megtartott IX. kongresszusán elfogadott szervezeti szabályzatából ezt a tételt kihagyták. A KKP 1973-ban megtartott' X. kongresszusán — ahol a pártnak ezt a fő feladatát ugyancsak figyelmen kivül hagyták —, elfogadott szervezeti szabályzatot kiegészítették a „revirionizmus” elleni harcról szóló tétellel. Ez — maoista értelmezésben — azok ellen folytatandó harcot jelent, akik a dolgozók életének megjavítása mellett vannak. Mindenképpen fel kell figyelni arra is, hogy bár a kínai forradalom győzelme ó'a immár negyed évszázad teit el, a maoista Kínában a dolgozóknak még mindig nincs fizetett szabadságuk, a munkanap időtartama a gyakorlatban korlátlan, sőt munka- szünnapokon is különféle „tömegkampányok” — lövészárkok és óvóhelyek ásása, különféle „bíráló piozgalmak", stb. — folynak. A maoista propagandaeszközök az ötvenes évek elejétől egészen napjainkig „a szegénység ideológiáját” hirdetik, amelyet Mao Ce-tung „bölcs eszméiből” merítettek. A lakos-' ságba belesulykolják, hogy „a szegénység — jó dolog. Szörnyű elképzelni azt a helyzetet, amikor majd mindenki gazdag lesz”. A lakosságnak azt sugalmazzák, hogy a „három főre számított elesé- get öt embernek kell elfogyasztania”, hogy „otthon tartózkodva kevesebbet kell enni”, stb. Az egyik legnépszerűbb népi ünnep — a tavasz ünnepe. (1974-ben ez január 23-ára esett) — előtt a maoista propaganda odáig ment, hogy új kampányt bontakoztatott ki; arra szólította fel a lakosságot, hogy ne tartsa meg hagyományos találkozóit a rokonokkal és barátokkal, ne hívjon vendégeket, ne készüljön fel a vendéglátásra, hanem az így megtakarított pénzt adja be a hitelszövetkezetbe. FELVETŐDIK A KERDfiS miért volt szükség a KKP vezetőinek arra, hogy a párt fő feladatát — a nép életének megjavítását — levegyék a napirendről és hogy a „szegénység ideológiáját” kényszerítsék a lakosságra? (NS) (Következik: Az ellenség a kapuk előtt.) wS A májusban megrendezendő NDK barátsági és kulturális napok alkalmából hazánkba látogat a berlini Komische Oper. A vendégek fővárosunkban két művet mutatnak be. „A végzet hatalma” a mi műsorrendünkön is szerepel, így tehát különösen érdekes lehet az összehasonlítás. A másik mű Offenbach „Kékszakállúja, mint a zenés színházi műfaj egy egészen speciális típusa. A Verdi- operát május 9-én és 12-én, Szerető gyerekek + ORVOSI | ÜGYELET 1 Egerben: 13 órától szerda ; reggel 7 óráig, a Baj^sy-Zsi- linszkv utcai rendelőben. Tele- ; ion: u-:o. Rendelés gyermekek részére is. ; Gyöngyösön: 19 órától reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. Telefon; -11-727. < Dr. Fedő Géza (a nevet részben megváltoztattam, a vezetéknév fedőnév) így kesergett előttem: — Amint tudja, közepesen kereső nőgyógyász vagyok, a feleségem pedig vegyészmér- 71Ö,'.. Még elég fiatalok vagyunk ahhoz, hogy szeressünk utazni, világot látni. Ezt annál könnyebben megtehetjük, mert gyermekünk, sajnos nincs, soha nem is akartuk, hogy legyen. Az embert annyira elfoglalja a hivatása. Szóval, minden évben elmegyünk külföldre. Amikor az IBUSZ meghirdette az idei mexikói társasutazást, az elsők közt jelentkeztünk, hiszen megéri nekünk a fejenkénti negyvenkilencezret. hogy láthassuk ezt a távoli, csodálatos országot. Jövőre pedig a napfényes Kuba meglátogatását tervezzük, 22—23 ezerért. A pénzünk addigra meglesz, és 35 napi szabadságot jövőre is tudunk biztosítani magunknak. De miért csak külföldre indítanak lyen társasutazásokat? Talán tudja, hogy én is. a féleségem is Kisváráéról származunk, egyszerű paraszt- szülők gyermekei vagyunk. A szüléink hál’ istennek még élnek. De hogy látogassuk meg őket? Kisvárán több mint 300 kilométerre esik Budapesttől. Oda-vissza csaknem 700 kilométert kell megtenni. Vonaton ez az út nagyon hosszú és unalmas. Van egy Opel Rekordom, de a feleségem nem vezet, nekem egyedül meg fárasztó egy ilyen hosszú úton végigvezetni a kocsit. Inkább csak Pesten használjuk, meg nyáron a Balatonra járunk le vele. Mondom, vasúton az egyéni utazás fárasztó és unalmas. És meglehetősen költséges is. Mennyire más a társasutazási Sok új arc, izgalmas ismerkedések, kellemes társaság az úton. Az idő gyorsan elrepül. Es az útiköltség csoportban viszonylag olcsó. Szüléink már túlságosan öregek ahhoz, hogy ők utazzanak fel hozzánk. Evek óta nem, láttuk szegénykéket. Van az Ismerd meg hazádatl elnevezésű társasutazási akció. De ez is csak bizonyos idegenforgalmi nevezetességek felkeresését teszi lehetővé. Miért nem szervez az IBUSZ társaskiránduldst KisváráéVilághírességek az Operaház májusi műsorában Offenbach vígoperáját 11-én, 13-án és 14-én adják elő. Hat előadást tart az Operaházban májusban Antonio Gades és világhírű spanyol együttese. Ezúttal a „Vémász” című táncdrámát és a Budapesten már jól ismert Flamenco-szvjtet adják elő. Fellépéseik május 22 és 26 között lesznek. Noelle Pontois és Paolo Bortoluzri, a párizsi Nagyopera vezető táncművészei május 5-én a „Giselle” főszerepeit táncolják az Operaházban, 6 utóbbi május 4-én koncertműsor keretében is fellép legnagyobb dalszínházunkban. Lucian Marinescu román baritonista, a Bukaresti Operaház tagja május 21-én az „Álarcosbál” René-jét énekli az Erkel Színházban, Elisabeth Breul, a Lipcsei Operaház magánénekesnője a „Figaro házassága” grófnő szerepében lép fel ugyanott, 3-án. (Május 12-én és 15-én, két párhuzamos szereposztásban lesz az évad utolsó balettbemutatója az Erkel Színházban. Műsoron négy egy- félvonásos lesz: Bach E-dúr hegedűversenye, Fodor Antal koreográfiájával, Pugni: Pás de Guatre műve, Anton Dolin világhírű angol koreográfus és balettmester koreográfiájával és betanításában; Keogh: Variációk négy táncosra című kompozíciója ugyancsak az angol művész elképzelései szerint, és Havel Bolero című művének felújítása az eredeti Cieplinski-koreográfia szerint kerül színre. (MTI) fa is7 Es minden olyan helyre, amely távol esik d; fővárostól, de ahol gyámoltalan öreg szülők élnek, akiknek gyermekeit az ország más tájaira vetette a kíméletlén sors. Heves Ferenc hemisüs 0 1974. április 2&, kedd
