Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-21 / 92. szám
A gépesítésre alapomnak Eredményes szőlő- és dohánytermelés Verpeléten A negyedszázados Jubileumát ünneplő közös gazdaság 1949 január elsején alakult Az első évben huszonhárom tag, mindössze hetven holdon gazdálkodott, bízva a nagyüzemi termelés majdani lei- virágzásában. Az eltelt huszonöt év a tolakodókat igazolta, hiszen a termelőszövetkezet fokozatosan fejlődött. Az igazi, a gyors ütemű fellendülés a gondokkal járó kezdeti évek után. 1957-től jelentkezett 1960-ban tízszeresére növekedett mind a taglétszám, mind a megművelt terület. A gazdaság 1966-ban egyesült az ugyancsak verpeléti Petőfi Termelőszövetkezettel, 1967 január elsejétől ezt az utat választotta a támaszén tmáriai tsz is. Jelenleg a gazdaság 8400 holdnyi területét 1298 tag műveli meg. A * •« rr rr\ rr r jovo a szólóé A közös gazdaságban 1962 -63-tól tértek át a magas művelésű Lens-—Moser rendszerű szőlőtermesztésre. A gyakorlat meggyőzően bizonyította, hogv érdemes volt az új módszerrel próbálkozni, mert lehetővé tette a gépi. művelést, csökkentette a ráfordítást, négyszeresre- ötszörösre növelte a termés- hozamot. Jelenleg 468 holdon foglalkoznak szőlőtermesztéssel, de úgy tervezik, hogy a jövőben még inkább alapoznak erre a hagyományos és jövedelmező ágazatra. Az Eger— Gvöngyös vidéki Pincegazdasággal hárofnéves szerződést kötöttek, s ennek értelmében 10 holdas területet telepítc k be elsősorban kékfrankos szőlővel. A termelőszövetkezet a támogatást azzal honorálja, hogy az anyagi hasznon osztozik a pincegazdasággal. Távlati elképzelés az, hogy négy-öt év a’att még 290 holddal gyarapítják a szőlőtermő-területet. Teszik mindezt úgy, hogy a teljes gépesítésre számítanak, alapoznak. Ehhez mérten formálják alacsonyabbra a támberendezése- ket, lehetővé téve ezzel a ' gépi szüretelést. A termés értékesítése nem gond: hetven százalékát az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság veszi át, húsz százalékára a VOSZK tart igényt. A fennmaradó tíz százalékát saját borkimérőjében, Ozdon árulja a tsz. Ez az egység 1958 óta üzemel, s évi 1,5 millió forintos forgalmat bonyolít le, hiszen itt árusítják a saját gyümölcs alapanyagból, a saját szeszfőzdében készült barack- és törkölypálinkát is. Kombájn a dohán y földeken Verpeléten helyi hagyomány a dohánytermesztés is. Ezt folytatta, fejlesztette tovább a közös gazdaság. Jelenleg százhúsz holdon foglalkoznak dohánnyal, megvalósítva itt is a teljes gépesítést ötéves szerződést kötöttek a Duna—Tisza közi Dohány- fermentáló Vállalattal, A partner amerikai dohány- megművelő kombájnt juttatott a termelőszövetkezetnek, olyan mindentudó gépet, amely ültet, locsol, kapál ét tör is. Ugyancsak a vállalat szakemberei kísérletezték ki a tsz-ben már sikerrel alkalmazott fóliasátras palántanevelést. Az együttműködés —- legalábbis ezt bizonyítja három év kedvező tapasztalata — mindkét fél számára gyümölcsöző. A szarvasmarha-tenyésztés terén elért eredményeket úgy szeretnék fokozni, hogy az eddigi, a lekötés« tartási módszerről áttérnek a kevesebb költségráfordítást igénylő, s épp ezért jövedelmezőbb szabad tartásos metódusra. Négy-öt év statisztikai adatai igazolták, hogy a helyi igények kielégítésére vállalt baromfi előnevelés bevált. Gazdaságos a pecsenyebárány értékesítés is: jól jár a termelőszövetkezet, s elégedettek az olasz kereskedőpartnerek is. Javítóműhely, 50 szakemberrel A korszerű műhely felépítése három és fél millió forintjába került a közös gazdaságnak. Mégis megérte. Meg, mert így a költségráfordítás csökkent: húsz százalékkal kevesebb, mintha idegen cégnél kopogtatnának. Előny persze a gyorsaság is, az, hogy nem kell épp akkor várni, amikor leginkább szükség lenne a gépekre. ötven ember foglalkozik a termelőszövetkezet traktorainak, tehergépkocsijainak javításával. A motor- tekercselés kivételével mindent elvégeznek, az őszi és a tavaszi munkák idején állandó készenlétet biztosítanak. Ha mindezt számba szűk, akkor valóban megfontolt, hamar megtérüld, ésszerű beruházásnak tűnik a javítóműhely létesítése, hiszen a felsorolt előnyökön kívül még állandó munkalehetőséget is biztosít félszáz ember számára. Gépesített ügyvitel Egy nagy gazdaságnál bőven akad feladat az adminisztratív dolgozók számára is. Noha bérfeldolgozással eddig tizenheten foglalkoztak, mégsem volt könnyűi dolguk, hiszen a tsz-ben minden hónap tizenötödikén fizetnek, s 1298 tag járandóságát megállapítani, teljesítményét számba venni túl sok időt igéngló megbízatás, Megoldást itt is a (/.’petitét Jelentett Korábban • bérfizetései! előkészítése 2—3 h tre vette igénybe az irodai dolgozókat, közel két heti elfoglaltságot adott a feldolgozás is. Es ekkor jött az NDK- ban gyártott ASCOTA—170- es könyvelőgép, amely forradalmasította a bérszámfejtők időt és türelmet kívánó munkáját. Az előkészítés periódusát felére, a feldolgozásét két hétről két napra csökkentette, nem is beszélve arról, hogy rendkívül meggyorsította a gyakorlati tevékenység tervezése, ellenőrzése során nélkülözhetetlen információszolgáltatást S még egy előny, az ember legjobb akarata ellenére is tévedhet, ez a két masina azonban aligha, mert csak megbízható és precíz adatokat szolgáltat Verpeléten meglátták az újban rejlő lehetőségeket, 6 igyekeztek maximálisan alapozni a gépesítés által biztosított lehetőségekre. Az eredmény nem is maradt el: egy- re-másra jobb évet zártak. Csak egy példa: Amíg 1973- ben az egy tagra eső jövedelem összege 15647 forint, az egy tízórás munkanap értéke 85,50 forint volt, addig ez a két tétel 1973-ra 19891, illetve 99,27 forintra emelkedett W I« 1. 2. 3. 4. 2. s>wvvvvvviolrvvvwywwyvw Mindig akad munka a javítóműhelyben. PÜlanatkép a szarvasmar ba-telep- rőL Amikor es a felvétel készült még metszették a szőlőt amely azóta már rügyeket bontott Munkában a könyvelőgép. 3. i
