Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-21 / 92. szám
I DUDÁS KALMAN: Nyitány A bor rossz tulajdonságai a régiek szerint A Magyar Herkő Páter e. élclap 1904. évi kötetének a tanulmányozása során egy érdekes egri vonatkozású anekdotára leltem. íme teljes szövegeden: Midőn Noé apánk Eger városának Eged nevű szőlőhegyén az első szőlővenyigét elültette, befecskendezte a pávamadár vérével. Amikor megfogant s leveleket - hajtott a szőlőtő, megöntözte a majom vérével. Azután a szőlőfürtöket leöntötte a fenevad vérével, a megért szőlőfürtöket pedig bepermetezte a disznó vérével. — E négy állat vérbeli tulajdonságait a borozóknak tanácsos szem előtt tartani. Az első pohár után az ember jókedvű lesz: sétál s mozog, mint a páva. Ha többet iszik, olyanokat cselekszik, mint a majom: ugrál, rendetlenkedik. Ha tovább folytatja az ívást, nekidühösődik, mint a fenevad: tör, zúz, káromkodik. És ha még azu*án is iszik, olyan lesz, mint a disznó: hempereg a sárban. Eddig a 70 esztendős anekdota, mely azonban égy sok száz éves eredetnek késői hajtása. Mikszáth Kálmán, a „nagy palóc”, 1893-ban irt Galamb a kalitkában c. kisregényében Noé a szőlőtőkét az oroszlán, a birka és a disznó vérével öntözte meg. Egy másik helyen meg azt mondja, hogy „a tokaji bortól az ember oroszlán lesz, ha ugyan nem disznó.” Tinódi Lantos Sebestyén a Sokféle részegesről című énekében Noé a szőlőtőkét az oroszlán, a majom, a disznó és a kecske vérével öntözte meg. Az oroszlán vérétől lesz a borivó bátor, a majométól játékos, a disznóétól sárban fetrengő s a kecskéétől pedig ugráló, táncoló. — De a lantos jól ismerte a borivók típusait, s nem kevesebb, mint húszfélét sorol fel. Az egyik az alázatos, a másik a garázda, a harmadik a bűnét sirató... Azután jönnek a dúlok-fosztók, a némák, a Dómján lovagként bölcsek. Különleges borivófajta az udvari részeges, aki TE Jö ÉG, HOVA LETT A PÉNZ? (Foto: Eulenspiegel) Milyen színű orvossáot parancsot? Az angliai Newcastle-ban levő egyetemen dolgozó dr. Kurt Shapiro a közelmúltban azt tanulmányozta, hogyan reagálnak a páciensek a különböző színű tablettákra, és arra a megállapításra jutott, hogy a betegek a sárga színű pirulákat kedvelik a legjobban. Miért lett egyszerre érdekes a gyógyszerek színe? Azért, mert Angliában ma rendkívül sok tablettát fogyasztanak. Az angolok különösen sok fájdalomcsillapítót és altatót vásárolnak. A tabletták hatásában való hit meglepően nagy. Sokan hajlamosak úgy vélekedni, hogy az elkövetkező években a páciensek olyan gyógyszereket is fognak szedni, amelyektől okosabbakká és erősebbekké válnak. Hivatalos adatok szerint az angolok egy év alatt 20 milliárd darab tablettát fogyasztottak. Hetenként körülbelül egymillió font értékben vásárolnak mindenféle gyógyszereket. Az orvosok beismerik, hogy minden száz recept közül hatvanat a betegek „rendelésére” írnak. Érdekes, hogy Észak- Angliában egy átlagos, statisztikai alanyként szereplő lakosnak 9—10 féle gyógyszere van otthon. Dél-Anglia lakosai még előrelátóbbak — ők átlag io—12 féle gyógyszert tárolnak. nyelveskedésével a ház szonya kegyébe hizelgi be magát De végül ie jókedvűen hozzáteszi: „Társaim! Ezzel se gondoljunk, igyunk jó kedvvel", A bornak ez a pszichológiai analízise Indiából szivárgott át az arabokhoz s tőlük a zsidók vették át és közvetítették nyugatra. Karnál al Din Darimi, XIV. századi arab író Az állatok élete c. munkájában azt írta, hogy amikor Ádám elültette a szőlővesszőt, akkor az ördög annak a tövét páva, majom, oroszlán és disznó vérével öntözte meg, — akárcsak a 70 éves Herkó Páter adomájában. Ettől származik a részegség négyféle tünete: az élénkség, a nevetősség, az erőszakosság és végül a disznóhoz hasonlatos állapot. Európában a XIII. században a G-esta Komanorum vette át és terjesztette. Ebben az a változat fordul elő, mint amit Tinódi megénekelt, csak éppen a kecske helyett bárány szerepel. Ezért aztán ez a XIII. századi elbeszélés szerint a részeg ember sajátsága nem a kecske vérétől származó ug- rándozás, hanem a bárány vérétől eredő butaság, bam- baság. Természetesen ez a téma gyakorta csendül fel a tobzódó XVI—XVII. század elbeszéléseiben, dialógiusaiban, értekezéseiben, sőt a színpadon is nagy derű közepette részletezték a részeg ember különféle tulajdonságait és azok eredetét. S ki hinné? — még Victor Hugo A nyomorultak című 1862-ben megjelent regényében is olvasható egy változata. Így jutott hát ez a vándorló anekdota a távoli Indiából az arab világon, a zsidókon keresztül Európába, mígnem éppen 70 esztendeje kikötött éppen a mi egri Eged hegyünk nemes bort termő lankáján. S még merje mondani valaki, hogy nincsenek világjáró anekdoták!.. Sugár István Az Ibolya, e röpke jeladás ulán — evőé! hangszereli hamaros űjhodás az egyetemes zenekart — a zöldlángfényű robbanás elé nemcsak a kitakart venyige pirkanó színe nemcsak az enyves csillogás a rügyeken, a levegő lobogóselyme, fűz ezüstje a felhő szeplőtelen ég a som, az aranyeső szökőárjai a domb ívén nemcsak a szólaló nyitnikék — lelkesebben bíz a gyermekek leokehagyó kerge kedve meg a fiatalok pillaközén meghitten és írizáltan fényesedő tüzek az első ütemek ebben a sugaras nyitányban Valóban tarlós a papirusz A dagály egy csodálatosan épségben maradt papirusztörzset dobott partra a Lofoten-szigeteken. Feltételezik, hogy a papiruszt a Golf-áramlat sodorta Észak-Norvégia partjaihoz. Es ha a papirusz a „Rá” tartozéka volt? A kérdésre csak a „Rá” volt parancsnoka, Thor Heyerdahl adhatott választ, ezért a papirusztörzset elküldték neki. A tudós elmondotta, hogy a papirusztörzseit valaha valóban ők vágták ki Afrikában és onnan velük együtt utazott az óceánon. Heyerdahl hozzáfűzte, hogy mindig szilárdan hitt saját hipotézisében, amely szerint a papirusz nem pusztul el a tengervízben. „Most ezt abszolút biztonsággal állíthatom.” Hamisítás - futószalagon Számos festmény, amelyet egy oldenburgi (NSZK) gyűjtő vásárolt, hamisítványnak bizonyult. A pórul járt műgyűjtő a rendőrséghez fordult és a nyomozók megállapították, hogy valamennyi hamisítvány készítője egy Günther Heitman nevű amatőr festő. Hsitman egy brémai üzletember megrendelésére futószalag-módszerrel készített Renoir, Monet, Sisley és más híres mesterek kézjegyével jelzett képeket. A nemzetközi árveréseken sikerült Heitman több mint negyven „művét” eladni. Heitman a kihallgatás során kijelentette, hogy csak az árverések katalógusaiból szerzett tudomást „alkotásainak” sorsáról. Egyik „Renoir-képe” 100 ezer márkáért kelt el. Maga Heifman egy-egy hamisítványért 250 márkát kapott brémai megbízójátóL TOLDALÁGI PÁL: Ma újra látlak' Egy szép fejet ma megidézek, s felbukkan máris, újra látom meredt szemedet és sörényed vad kígyóit a koponyádon. Parancsolok a levegőnek, s az hozzám egyre közelebb hoz, a szájunk szinte összenőhet, s homlokod csap a homlokomhoz. Egész közelről és keményen így nézünk most farkasszemet m hogy ami volt, az véget érjen, s gyűlölni tudjunk, vagy szerein ■ mert felemás volt minden eddig, kerestük egymást iszonyodva, mint aki tudja: nem menekszik, s magát, ha futna, visszafogja, mert, aki már-már hátrahőkölt, azt vélte látni, hogy a másik jelenti neki az idős föld s az ég még nem látott csodáit. Oriáshld a Tígrs-íov-n Lengyel építők Észak-Irakban, Tikritben egy kilométer hosszúságú hidat építenek a Tigris folyó felett. Ez lesz a leghosszabb híd a Tigrisen. A híd pillérei és lábai 110 nagy méretű, 1,5 méter átmérőjű, a folyó medrébe és a nedves partmenti talajba 25 méter mélyen bevert vasbeton cölöpre fognak támaszkodni. A cölöpöket acélpáncél védelmezi majd a korróziótól. H Mikingek nem eiü^léic meg S€o!üm3s&sss Kristófot Az a térkép, amelyet 1957-ben fedeztek fel és amelynek alapját-, úgy vélték hogy a vikingek 1000-ben fedezték fel Amerikát — harriritványnak bizonyult. A yalei egyetemen közölték, hogy ezt a térképet, amely 1965-ben került az egyetem birtokába, olyan tintával rajzolták, amelvnck eg vés alkotóelemeit csak a XX. században fedezték fel As mindössze 1920-tól kezdve használták. Csak a pergamen bizonyult valódinak. A térkép, amelyet a New Haven-i Lawrence Witten amerikai könyvkereskedő fedezett fel, annak idején lázba hozta az egész világot és különösen az olaszokat rázta meg, akik. úgv érezték, hogy Kolumbusz Kristóf hírnevén esett csorba. A térképet egyébként 1965-ben egy névtelen mecénás Ajánlottá £el a yalei ecetemnek. w , , Megdöbbenve olvastam a hírt, hogy a divatdiktátorok és kreátorok úgy döntöttek, hogy nemcsak széles körben propagálják a kalapdivatot, de visszahozzák a női kalapoknál a fátylat is. Lesz tehát kalapfátyol és fátyolkalap, lesz orrnyeregre, vállra hulló kendő, s amíg mi itt elítéljük azt a konzervativizmust, amely a mohamedán nők arcára kendőt kényszerít, addig önként es lelkesen borítanak fátylat arcukra a nem mohamedán nők szerte Európában, majd szerte a világon. Megdöbbenésem oka nem egyszerűen a kalap és még csak nem is a kalap fátyollal. De eleddig ha kíváncsi voltam, hogy a farmer alatt ami feszül, nekem feszül-e mint férfinek, avagy egészséges lénynek lévén feszülése elutasítandó « számomra, loholva a farmer tulajdonosa elé kerültem és mélyen belenéztem az arcába. Az esetek döntő többségében az arcról el lehetett dönteni, hogy nyugodtan visszalohol- hatok-e a tündércica mögé és egészséges szexualitással szemlélhetem azt, amelyet szemlélni nem tartozik az utolsó dolgok közé. Nem mondom, volt alkalom arra is, hogy vagy a hölgy kissé férfias rusztikussága, vagy a fiatalember nőies lágysága néhány pillanatnyi töprengésre késztetett, de a bámulásomra váló reagálásukból tudhattam: mi a helyzet. Ha kedvesen mosolygott, vagy keményen rám nézett — akkor nő volt az illlető. Ha durván rám főrmsdt, vagy A nye vek vi ága Egy levélírónk azt kérte, hogy ne csak a magyar nyelvről közöljünk ismertetéseket, hanem a világ más nyelveiről is. Olvasónkat elsősorban a „természetes” és a „mesterséges” nyelvek problémája érdekli. , Ennek a kérdésnek igen nagy irodalma van. Most röviden és velősen tájékoztatásul az alábbiakat közöljük. Ma körülbelül háromezer „természetes” nyelvet tartunk számon. Ezek a történeti jellegű, társadalmi kötöttségű és népi, nemzeti művel tsággel színezett nyelvek nyitott rendszerűek, állandóan fejlődnek. Művészi lehetőségeiket a nemzeti irodalmak nagy alkotásai is fémjelzik. Ezzel szettben a „mesterséges” nyelvek tudatos alkotások, zártabb 'rendszerűek, az állandó és a természetes fejlődés nem jellemzi őket. A szaktudományok két típust különböztetnek meg. Fejlettebb s mozgékonyabb az a mesterséges nyelvtípus, amely a természetes, a népi, a nemzed nyelvek elemeiből épült nyelvi rendszerré. A másik tíous teljesen zárt szerkezetű, és a nyelvi elemtár is teljesen mesterséges alkotás. A legismertebb mesterséges nyelvek, az eszperantó, a volapük, az idő, elsősorban azt a célt szolgálják, hogy megkönnyítsék a népek, az emberek közötti nyelvi érintkezést, ezéi't alkotóik arra törekedtek, hogy ezek a nyelvtípusok eszköztárukban, nyelvtani rendszerükben kerüljék a kompli- káltságot, a nehéz szabályokkal terheltséget Újabban arra a törekvésre Is találunk példát, hogy a természetes nyelveket „köny- nyítsék meg” a közlésre, az emberek egymás közötti érintkezésére. A szókincs és a nyelvtani szerkezet minimumát alkotják meg, hogy minél kevesebb szóval és nyelvtani rendszerbeli képlettel tegyék alkalmassá a nyelvet szerepe betöltésére. Ilyen próbálkozás pl. a Ba- sic-Engüsh is. A számítógépek „kiszolgálására” készült „nyelvek”, az úgynevezett program-nyelvek teljesen egzakt alkotások, nem a kommunikációra, nem a közlésre készülték, hanem a számítógépekre szánt programok közvetítésére. Ezek közül ismertebb tiousüak a következők: CO- MIT, COBOL, LISP, ALGOL stb. Ebbe a témakörbe tartozik a világnyelv problem Va is, erről azonban majd egy külön cikkben írunk. ____ Dr Bakos József férfitagjainak egy része nem veszi át a fátyol divatját is. Hol? De tételezzük fel, hogy ily mélj z mégsem süllyed nemem és fajzatom, még mindig otl a veszély: maxi szoknya os fátyolos kalap; Maxiszoknya és kalap, fátyollal’ Minden eltakarva! Kötelességem kijelenteni, hogy a zsákbamacskát kora gyermekkorom ót i ki nem állhattam. Hülye egy játék. S most out síi helyett az élet játszóterén játsszam cl partnert és megfelelő nemet ehhez keresve ezt a zsákba- macskásdit? Megviselt engem az' élet, nehezeit bírom; az új divatokat. Fá-\ tyól a kalapon pedig! nem is egyszerűen< egy új divat. Leheti bogy a csúnya és azt aránytalan nők el-< passzolásanak. leg-} ügyesebb és legdiva-í tosabb módszere? > Tehát: ne cherhez} pás le femme. Ne} keresd a nőt. Ha fá-} tyol van rajta. Me-} nekülj, mert csúnya’} (egri) mőrikálni kezdte magát, akkor férfi. Nos, mindebből kiderül, hogy az arc milyen meghatározó szerepű lett korunkban a nemek helyes megítélését illetően. De ha erre az arcra kendő kerül? — Ugyan, kcrem — mondhatná erre bárki, — a nők arcára kerül a kendő. Így még biztosabb, hogy ki a nő. Mondvacsinált probléma az egész... Hahahaha’ Sőt még egyszer: hihaha. Először is hol a garancia, hogy holnapután az unisex szellemében generációm
