Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-20 / 91. szám

lerne és a f 1mművész elképzelése fedik egymást.

Remete szerep 1 "»gárda vonul feL remek kosnü.mök- ben, adva a forma és a jeliami tartalom zárt egységét: Jón Finch jeles Macbeth. Francesca Annis veszedelmes szépség. Martin Shaw rokonszenves Banque. de kii- Rf-bb .szerepekben is ilyen neveket találunk, mint Nicholas Shelby, Stepl/an Chase, Paul Shelley, John Stride, Terence Baylor. Mark Dig ham vagy Diane Fletcher.

Ezzel a Iliimmel a hatalomról tudott valami újat mondani Roman Polanski.

Farkas András

í o vizuális«velvoktatás

A Bábolnai Kukoricatermeszt 6 CPS KÖZÖS Vállalat dolgozói részére Nagyigmándon audiovizuális nyelvlaboratórium ot rendeztek be.

(MTI Foto —- Bajkor József felvétele —- KS)

A mai nézőnek talán szokatlan, hogy a film rendezője. Roman Polanski, a sha- kespeare-i tragédiát átható

és itt-ott valóban riasztó

nyerseséggel, igen erős színekkel, a felzaklatás szándékával valósítja meg. Aki csak elolvasva, vagy színpadról ismeri a művet, an- 'uak bizonyos mértékig meglepetés az, hogy a nagy és magvas monologok mögött mekkora képi kifejező erő munkál ezen a filmen, hogy a jellemek vívódása, az elbukás végső pontjáig eljuttató lelkiismereti küzdelem mennyire magával ragadja a nézőt. Szinte riasztja a film a nézőt, kl.iyszeríti figyelni, odahallgatni, megérteni, önmaga számára megragadni a lélek és az akarat, a kitűzött cél és a megszállottság titkait.

Macbelh nem anyámasz- szony-katonájal Duncan érdekében, még mint vezér jól tudja, hogyan kell tűrni a vért, a kegyetlenséget. Rideg katonaként teszi kötelességét. Ez a ridegség, ez m kegyetlenség akkor forrósodik át, akkor lesz nyilvánvalóan az ő személyes sorsa, amikor a jóslat birtokában neki, a hősi alattvalónak önálló elképzelései indulnak meg a hatalom felé. Polanski rendkívüli meggyőző erővel bizonyítja képsorával, hogy a banyák jövendölései c£ak elindíthatták1 es meggyorsíthatták azt a cselekvést, amely Maebeth- ben szunnyadt. A belső erők ébredtek fel, rendeződtek csatasorba a jóslatra, amely a sors vak erőitől, a csúf banyáktól származnak. A külső kiépek, a színek jelzik, rajzolják ezt az utat kívül, s mögötte ott szól a tragédia- író csodálatos szövege, amely mintegy eligazít bennünket ebben a lélektani dzsungelben. A rendező tudja, hogy a hősben ott lappang a gyávaság is, hogy mekkora fény lakozik egy emberben, leg- alább akkor árnyék is üldözi ót cselekvéseiben. S mert érti Sbakespeare-t, úgy állítja oda a hős mellé feleségét, a becsvágyó, a gátlástalan. a hatelmat talán a férjénél is jobban szerelő Lady M-cbethet. hogy értsük: a tettek kegyetlen e1- végzéíiáhez nf ,l lett volna elegendő a jóslatra figyelő, a saját erejében bízó Macbeth elszántsága. ehhez az asszony irányító, izgató, ravasz és bátorító ösztökélése •is szükséges volt. Érdekes.-• yvnn I ady Mncbeth a

•í-”l!v«S'-,. a férfias jellem *• —‘álmát megmagyarázza férjének miközben a.film az a mókát egymás melléit, egv- más ellen, színekkel és rajzolatokkal át- meg átszőve

mutatja felénk.

^ itk:

WH. április 21l„ szombat

I (üétyofi?. et» fateA.

Tüskék

Nem elsősorban az idő, a gond, a baj koptatja ei az embereket, hanem a semmiségek. A tüskék.

Tulajdonképpen az apró semmiségek őrölnek fel bennünket. Odarajzblják a bosszúság és ingerülstég szürke vonalait a szájak és szemek kőié, mintha csali megjelölnék

Rohanunk, néha fejvesztetten — ezer dolgaink után, periig jobban tennénk, ha csak egy, vagy néhány elintézni valónk lenne, de azokra nagyon odafigyelnénk.

Rohanni csak a semmiségok után lehet. A nagy dolgok, a nagy gondok elmélyült, higgadt gondolkodást igényelnek

— Mi van veled? Miért vagy olyan ideges?

— Hagyj békén. Megőrülök ezzel az emberrel. Már megint a nyakkendőjével van baj. Kifestettek hátul a nyakkendői, elfelejtettem őket megvarrni.

— No. de emiatt csak nem?

— De éppen hogy igen! Mintha kést forgatnának bennem. amikor veszekszik.

Tessék. Egy parányi bosszúság. Elrontotta a napot, felemelte a vérnyomást, öntött egy cseppet a pohár vízhez. Egy nyakkendő miatt, amely új árában sem ér többet száz

forintnál.

Vagy figyeljük csak:— Mancika, nem látta a toliamat?

— Nem láttam. Nagy kartárs.

— Az lehetetlen, Mancika! A toll, ha nincs a kezemben, mindig itt van az asztalon. Érti? Itt bizony. És az is előfordul, hogy maga kölcsön kéri a Parkeromat.

— De megbocsásson, Nagy kartárs ...

— Nincs itt, kérem, semmi megbocsátani való. Feiedé- kenység, gondatlanság is van a világon. Nőknél nagyon gyakran előforduló eset. Nem igaz, Mancika?

Mancika szeme sarkában összefutnak a ráncok. Fehér nzsfogaival rágni kezdi vérpiros száját.

— Nagy kartárs, kérem, én ünnepélyesen kijelentem, hogy ma nem láttam a tollát. Remélem, nem gondolja, hogy..,

— Én semmit sem gondolok, Mancika. Csak azt tudom, hogv éppen most vettem bele teljesen új betétet. Nem maradt mégis magánál? Mondjuk a táskájában.

Máncika már remeg az izgalomtól. A sírással küzd.

— Nagy kartárs. ez nem lehet. Maga engem lopással vádol. És mi az, hogy feledékenység, hanyagság? ön jól tudhatja, mint közvetlen főnököm, hogy sem hanyag nem vagyok, sem feledékeny. Annyira nem, hogy még a felesége névnapjára is én hivom fel a szíves figyelmét.

A főnök arca elkomorodik.

— Miket beszél? Egy nyavalyás toll ürügyén a családi ügyeimben vájkál?

Este Mancika migrénnel orvost hívatott, egész éjjel nem aludt. Nagy kartárs pedig Idegességében megpofozta a tízéves fiát, és ráadásul eltiltotta a tv-nézéstől.

Egy toll, egy semmiség, néhány meggondolrüan mondat miatt kikészült néhány ember. Nem az idő, a gond, a baj koptatja el az embereket, hanem a semmiségeit. A tüskék

Hogy így van, csupán mi magunk tehetünk róla. Emberek.

Szalav István

dűl volt, keze ügyében, a nyereg oldalán, egy ronggyal letakarva a géppisztoly; tudja, hogy most minden akadályon gyilkolva kell átjutnia. Távoli autózúgásra, dszvértrappoUifsra, járőrök hangjára keze máris a fegyver markolatán.

Késő éjjel ért a kastélyba, a magaslat tetejére. A hercegnő bérlője szobát adatott neki. Az övé voit a gabona, amelyet Giuliano a malomba vitt. Tudta, hogy a fiú becsületesen viselkedett; ölt, de nem köpött. Nagy utat fogsz még megtenni, Turiddo; aki némán cselekszik, az a magasba jut.

Pár nappal később, immár teljesen gyógyultan, Giuliano elküldte a csőszöket a hűséges mon teleprej fiúkért: jöjjenek el hozzá. Giuliano sokat gondolkodott. Kész tervei voltak már. A kastélyba eljött a két Cuci- nella, Pisciotta, Passatempo és még néhányan. Mannioés Terranova messze jártak, de valaki majd értesíti őket.

Giuliano elhatározta, hogy kiszabadítja a börtönből Francesco bácsit meg a többi foglyot. A bérlő habozott: „Meg kéne beszélni a dolgot Gnazio bátyámmal” •— mondta, ő volt az erős mon- realei cosca maffiafőnöke.

Passatempo is azt tanácsolta, hogy a maffia jóváhagyásával cselekedjék. Giuliano azonban csak magában bízott, a saját elhatározásaiban. És összes barátjának megparancsolta, hogy nyomban üljön lóra. Monreale kétórányira volt, még sötétben odaértek. Az állatokat« határban hagyták, némán lopakodtak át a városkán, zubbonyuk alatt a fegyverekkel. Árva lélekkel se találkoztak. A rajtaütés sikerült: a börtönőrt, aki kaput nyitott, meg a többi őrt géppisztollyal és pisztolyokkal sakkban tartva megkötözték, szájukat betömték. A cellákat kinyitották, a foglyok elmenekültek.

(Folytatjuk.)

MaMl

Angol film

Polanski végigvezet minket a tragikus cselekményen, nyers, naturalista ábrázolásban adva a kort és a históriai környezetet. Ahoi azonban a legrészletezőbb, leg- igazíbb és a lélek-, a jellemfestés minden változatát kapjuk tőle, az a király meggyilkolásának előkészítése. Ahogyan a szíves fogadtatás fehér ruhás táncától az éjszakai iepihenésig. a tettig, a mocsokig eljut a két ember és ahogyan a gyilkosság után ismét egymásra találnak, a hajnali neszezések idegfeszítő álmosságában, a $ - felfedeztetés riadalmában, az | a filmen belül is egy nagy s rendező kivételes remeklése. |

Felróják a rendezőnek. \

hoigy a vadságot, a kegyet- < lenséget vértől, sártól és > sok-sok szennytől iszamos > mivoltában ábrázolja. Itt $ dárdavégre kerül Macbeth < levágott feje és gurulós köz- í ben is közelről kapunk róla < képet. Ahogyan a közelharc- > ban az embereik egymásba < hasítanak karddal, harci S bárddal, nemcsak a vér < fröccsen ki, a gyors mozdu- > latok nyomán a hald hirte- < len támadó minden jegye ki- l ütközik az arcokon és a tes- r ten. Valóban vér- és verej-1 tékszaga van ennek a tör- s ténelnek és némely részleté- > ben talán bénít is a csúCság? ilyen halmozása; a képsor > azonban sohasem öncélú. í vagy tartalom nélkül való. > A tragédia első pillanatától \ jelen van a nyomasztó lég- > kör, az a bizonyos, minden ? erkölcsi gátlástól mentes > hataloméhség, amely testi és< lelki pusztításában egyaránt > rettenetes és rémisztő. És a < büntetés is az! Szinte nyug- > tatásul hatnak a képsorok, < amikor a hadrendek felvo- ? nulnak az újabb öldöklés- s hez. vagy éppen egy olyan > jelenet bevezető képsorát < látjuk, ahol a különböző ? rendű és rangú szolgák a ke- < gyetlenség részfeladatait >

hajtják végre.

, Külön kell szólnunk a > rendező választó sáról, aho- > gyan a középkori várak > belső architektúráját a maga > nyerse^ égével és egyszerű- £ s ••gével odaadja körítésnek >

■hhez : vévgőzös tragódiá- ? hoz. |

A film kitűnő alkotás. ( mindenben igazolja Polans- j ki képességeit. A téma sael21.55:

Utószezon

Magyar film a Fábrt Zoltán életművét bemutató sorozat részeként. 1807 februárjában mutatták be a Fáb- ri Zoltán korábbi stílusától sok tekintetben eltérő megformálásig filmet, amit Rónay György Esti gyors című regénye alapötletének fel- használásával. Szász Pé;er írt filmre. A mű a bűntudatról, a lelkiismeret-furda- lás leküzdhetetlenségéröi szól. A főhős — Ke ckes gyógyszerész — két véletlen esemény hatására eleveníti fel magában 1944-ben elkövetett bűnét. Unatkozó öreg cimborái telefontréfát eszelnek lei megijesztésére, eszerint kihallgatásra kell mennie a rendőrségre. S ebben az időben adják hírül a lapok a fasiszta tömeggyilkos, Eichmann letartózta'ásat és perbe fogását. Ez a két tény felidézi Kerekesben i múltat. amikor egyetlen szóval, vagv odavetett ..hac. ak’ -kal halálba küldött egy bujkáló, üldözött házaspárt. Kerekes megszállottként elemzi saját múltját, szinte az őrülettel határos telki válságba keiül. Maga körül lassan üldözőket lát. és cimboráit kér; fel bí- ráiüt — mert bűnhődni akar. Végül az öngyilkosság gondolata is megérlelődik benne.., A főszerepben Páger Antalt láthatjuk, az öregek kompániája: Kőmíves Sándor, Rajz János, Szendrő József, Balázs Samu és Kovács Károly. Rajtuk kívül Apor Noémi, Básti Lajos, Tolnay Klári és Zách János alakít jelentős szerepet a filmben.

íelice CHILANTIs.

Sortűz. két revolverlövés is hallatszik. A csendőr holtan csuklik össze. Giuliano könnyű sérüléssel menekül, a géppisztolyt mint zsákmányt viszi magával az állammal vívott első ütközetének diadaljelvényeként.

A bokrok közt gubbasztva várta ki az éjszakát; füvekkel, nyállal meg kitépett bokrok friss földjével gyó- gyítgatta a sebet. Aztán Montelepre határában bekopogtatott egy parasztházba, fiatalasszony nyitott ajtót, gyertyával a kezében. Csak a vállára dobott fekete nagykendő takarta hálóru- háját. Férje nem volt otthon. A monrealeai piacra vitte be a krumplit meg a tojást. A gyerekek aludtak.

Giuliano nagyon elfáradt, sebe egész úton vérzett. Végigzuhant a vetett nagyagyon, a, géppisztolyt maga rne'lé tette a takaróra.

Rábízta magát a nőre — 9 szomszédjuk vqit — ám • amikor átküldte anyjához.

. ogv hívjanak orvost, mégis figyelmeztette:

— Vigyázz magadra. az ablakból nézlek, és ha látom, hogy rossz társaságban jössz vissza, akkor nem látod többé a oyerekeidat.

A két kisfiú, meg a kislány, már nagyobbacskák, megismerték es rámosolyog- tók agyacskújukbóL

Anyja hamar megjött a doktorral. Szenvedélyes- gyöngéd volt a találkozás anya meg fia közt. Az a&zszotiy nem esett kétségbe, csak némán sírt, és fia haját simogatta, fiáét, aki ilyen erősnek é« nagynak mutatkozott a veszélyben. Nem akart tudni semmit.

Az asszony viselkedéséből látszott: úgy érzi, a végzet teljesedett be, hiszen lelke mélyén mindig is attól élt, azt várta, hogy egyszer ilyen körülmények közt találkozik a fiúval: egy seb, égy géppisztoly és a végleges szakítás a társadalommal.

De szakítás volt ez egyáltalán? Akkortájt Szicíliában

8 lakosok többsége törvényen kívüli életet élt.

<vz orvos rendbe tette a sebet, az orvosságokat magával hozta, Egy szó sem esett doktor és betege közt.

Csak akkor szólalt meg Giuliano, amikor az orvos már a táskáját csukta be;

— Uraságod orvos, nem pedig zsaru. — És mivel a másik hallgatott, hozzátette: — Mennyi idő múlva indulhatok el?

— Lovon akár holnap

— A jóisten áldja meg a doktor urat! — És Giuliano anyja megcsókolta a kezet, amely meggyógyította a fi® sebét.

‘Bátyám — a maffia szervezetei piramisszerűen épülnek fel, melynek alján a legénység, a fiúk állnak közepe tóján a kisebb vezetők, a bátyómok, a csúcsán pedig a maffiavezér.

Másnap este Giuliano útnak indult a hegyekbe. Megkezdte hosszú, tragikus, vérrel és rettegéssel kísért útját. Szüksége volt egy lóra, anyja tehát elment a bérlőhöz, fia barátjához. Sötétedéskor egy szép pej kancát vezettek végig a dűlő- útón Montelepre határáig. Az anya is ott várta Giulía- nót, két tarisznya élelemmel és ruhaneművel,

Turiddo este lovagolt végig a kihalt vidékein: egye-