Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-03 / 78. szám
kifejezhető igazsággal perbe szállni. Tavaly 98 milliárd forint értékű beruházásit helyeztek üzembe,a befejezetlen állomány ugyanakkor nyoicmilliárddal növekedett, s meghaladta a százmilliárd forintot. Több ipari létesítményben csak részben kezdődhetett meg a munka, holott terv szerint teljes átadást kellett volna elérni. A vártnál kisebb mértékben bővült a telefonhálózat, az előírtnál kevesebb új kórházi ágyat foglalhattak el a betegek... A beruházási késedelmek anyagilag, erkölcsileg terhelik a népgazdaságot, azaz mindannyiunkat. Ha a szakosított állattenyésztési telepekén — ezekből ötszáznál több van már az országban — késve kezd hízni a jószág, ha az új lakás tulajdonosa a reméltnél csak hónapokkal később költözhet, ha az új ipari üzem a tervezettől fél vagy egész esztendővel el^ke mindkettőnek egyforma. Ám pusztán a technikai, technológiai igények eltérősége indokolté, hogy a kereskedelemben, a szállításban és a hírközlésben, az építőiparban az üzembe helyezett beruházások értéke évek óta meghaladja az üzembe nem helyezettekét, ugyanakkor az iparban, a mező-, erdő- és vízgazdálkodásban éppen ennek a fordítottja érvényesül? Hullámok sodra taszítja egy-egy beruházás ladikját; az összecsapott előkészítés, az elnagyolt tervezés, a helyszíni szervezetlenség hullámai ezek. A tervezői felületesség miatt három hét vész el, az anyagellátás akadozása miatt sokszorosan egy nap, a szerelőket egy hónapra máshová vezénylik... Summa summárurfi máris kikerekedik fél év, ha nem egy év. Meredek képcsők rák és sótálások tükrözője. E rossz, egyenetlen ritmus azután a beruházások üzembe helyezésének idejéből heteket, hónapokat rabol eh Az ipari épületeknél például 1972-ben az átlagos kivitelezési idő az előző évi 542 napról 577-re növekedett. Hová, mire ment el 35 nap, több, .mint egy hónap? Ami azután vitathatatlanul hiányzott vagy hiányzik a termelés terv szerinti megkezdésekor. . . Tavaly a harmadik negyedévben összesen 24,2 mál- liárdot költöttek az országban beruházásokra, ebből 13,1 milliárdot a vállalatok, szövetkezetek saját hatáskörükben fizettek Iá. Vajon minden milliót úgy, hogy biztosak voltak a kamatozás tervezett kezdetében? S úgy, hogy mindent meg is tettek ennek érdekében? A késedelem ára ’ehet a számokkal is A liszt minőségnek őrei A fővárosban a Ferencvárosi Malom- üzem laboratóriumában minden őrleményt megvizsgálnak. Ellenőrzik a liszt sikértartalmát, nedvességét, gyúrhatóságát, és csak megfelelő vizsgálati ered mények után adják át a keres kedelemnek és a sütőiparnak. (MTI-foto: Fehérváry Ferenc felvétele'— KS) maradva bocsátja ki először termékeit, a veszteség a társadalom lehetőségeit, fórrá- ' sait apasztja, erőit meg fölösen fiecsérli.. Sokat kezdeni..* Esztendőnként az építőipar 14—15 ezer olyan létesítmény munkáit kezdi meg, amelyek értéke százezer forint fölött van. Tekintélyes mennyiség! Túlságosan is az. Az egyik híradástechnikai vállalat vidéki gyáregységének létrehozásához —- 40 milliós beruházás — 37 hónap kellett, a legújabb cementgyár részleges üzembe helyezéséig 'is 53 hónap telt el csupán az 'építési munka első dátumát tekintve, holott itt feszített tempót diktáltak a népgazdasági érdekek. Az is megtörtént esetek közé tartozik, hogy az egyik város vágóhídja! — 28 millióért — éppen kerek négy esztendeig építgették, ugyanannyi ideig', mint egy 750 millióba kerülő sörgyárat. S öt év -szükségeltetett egy családosokat — összesen 400 személyt — befogadó üdülő tető alá hozásához. .. Hullámod sodra Nincs persze olyan mérce, amely mindenfajta beruházásra érvényes lehetne. Mások a követelmények a vegyipari üzem beruházásánál, mint a viszonylag egyszerűbb technológiájú útépítésnél, bár esetleg a forintértéA MŰVÉSZEK munkája tárgyiasult formában nem tör az égre, mint valamely felhőkarcoló, de — túl az építőművészet tényleges hozzájárulásán —4 Szerves része a szocializmus építményének. Nagy nemzeti ünnepeink, köztük a legnagyobb, felszabadulásunk ünnepe, április 4. megújulást hozó időszakában fejet hajtunk a munkájuk előtt, amint hogy minden munka előtt, amely népünk gazdagodását, boldogulását, emelkedését szolgálja. A művészek tevékenysége, az Ő eredményeik — tulajdon összesített eredményeink részei. Abban, hogy a magyar nép összehasonlíthatatlanul magasabb szinten él, mint bármikor viharos történelme folyamán, abban, hogy mindenben megújuló társadalmat, szocialista társadalmat épít — munkások, parasztok, mérnökök, tanárok, orvosok, tudósok és művészek együttes munkája van Végzetes tevedes volna azt hinni, hogy az egyik meglehetne a másik nélkül. Az április 4-í, magas nm- v észki tüntetések, díjak hagyománya elég, világossá teszi. hogy nálunk ismert és becsült ez az összefüggés, iiogv a művészet és a művészek gondolati, érzelmi hozzájárulását a közös nagy munkához kivételes' becsben tartjuk. . Ahogy a nagy egészben támogatják, kiegészítik és elősegítik egymást a tevékenység,1 a szocialista építés különféle tényezői —, ügy tart- iük- éti támogatják, e^ymatt a 1965-ben 42.9 milliárd forint értékű üzembe helyezett beruházással 31,9 milliárdnyi befejezetlen állomány állt szemben. A népgazdaság fejlődése, a nagyobb beruházási lehetőségek azután megnövelték az étvágyat, olyannyira, hogy 1970-hez mérten 1971-ben már 15 milliárd volt a befejezetlen állomány gyarapodása, 1972- ben és 1973-ban pedig egyaránt nyolcniiiliárd. Természetes, hogy a gazdasági növekedés bővíti a beruházások mennyiségét, s vele — arányosan! — a folyamatban levő, még be nem fejezett fejlesztések pénzben számított értékét ugyancsak. S nem is ezt, hanem a tül meredek lépcsőket kárhoztatjuk, a gyors kezdés, lassú kivitelezés, kései atadás gyakorlatát. Azt az egészségtelen szemléletet, amelynek vallói azt tartják: kezdjük csak el, azután majd lesz valahogy. Pedig- ez közpénzekre menő „nagyvonalúság*. Eítűnt napok Vajon minden reális okot, okozatot méltányolva is, elfogadható, hogy tavaly az első negyedévben 17, a negyedik negyedévben viszont 42,2 milliárd forintot fizettek Iá beruházásokra? A nagy eltérés a munka ütemességének lázgörbéje, hajTöbbet, de jobban! 1973-ban 106,4 milliárd forint — ebből negyvennél több az iparban, 26 milliárd a kommunális ágazatban — szolgáltatta a beruházásokat. Ez folyó árakon számítva három százalékkal több az 1972. óvinéL Idén a népgáz- dasági terv megnöveli a beruházási lehetőségeket, mivel 117—118 milliárd forintot szán erre a célra. A több igazi értékét csak a jobb munka adhatja meg. A nemzeti jövedelem növelésének ugyanis fontos forrása lehet a befejezetlen beruházások arányos csökkentése, azaz a kivitelezés meggyorsítása, az üzembe helyezési idő megrövidítése. Tavaly a nemzeti jövedelem 355—360 milliárd forintra rúgott. Számítások szerint a beruházási munka javítása, legkézenfekvőbb tartalékainak hasznosítása, legkevesebb évi 5—6 milliárddal növelhetné felosztható javainkat. Igaz, ez a nemzeti jövedelemnek csupán 1,5—1,7 százaléka, de futná belőle — mondjuk — kéj és félezer lakásra, vagy két Beremendi Cementműre... Mészáros Ottó Kitüntetésiek haxánk felszabadulásánsik . évfordulója alkalmából Fazekas Istvánt, lapunk sporlrovatvezetfíjét Honvédelmi Érdeméremmel tüntetlek ki A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 29. évfordulója alkahnából eredményes munkájuk elismeréséül kitüntetéseket adományozott. A kitüntettek egy csoportjának Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden délelőtt a Parlamentben nyújtotta át a Munka Érdemrend arany-, ezüst-, illetve bronzfokozatát. A többiek ma a megyében rendezett ünnepségeken veszik át a kitüntetéseket. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta: Halászi Lászlónénak, a verpeléti Dózsa Tsz főkönyvelőjének, Molnár Istvánnak, a pétervásári Gárdonyi Tsz elnökének, Nagy Istvánné- nak, a parádi ÁFÉSZ áruháza vezetőjének, Pajtás Fe-r rencnének, a VOSZK egri szeszpalackozó üzeme szocialista brigádvezető segédmunkásának, Tóth Sándornak, a Hevesi Építő Kisipari Szövetkezet bádogos brigádvezetőMűvészetük elismeréséül... művészét egyes agazatai. Nem fejleszthetünk .ki — csak kiragadva a példát rnagasrendű filmművészetet a látáskultúra, a képzőművészet nélkül, cselekvő és befogadó értelemben értékes tánckultúrát anélkül, hogy meg ne valósítsuk Bartók és Kodály szándékait; igazi színház nincs irodalom nélkül szocialista kultúrpolitikai céljainkat szolgáló televízió nincs valamennyi művészet arányos fejlesztése.,támogatása és elmélyült akti- ‘ v'tása nélkül. Ez mind igaz —, de vajon ez a végső cél? Természetesen nem. A „végső” cél (a nyilvánvalóan végtelen folyamatban) népünk boldogabb élete, ennek érdekében a szépért lelkesedni, örülni tudó emberek sokaságának további és további szaporítása. Köszönet a művészet legjobbjainak, akik segítenek a cél elérésében. Öregeknek, középkorúaknak es fiataloknak, íróknak,- filmoperatőröknek, zeneszerzőknek, grafikusművészeknek, díszlet- tervezőknek, operaénekeseknek és a dzsessz igaz? kiválóságainak egyaránt Mindeknek, akik komo’yan végzik művészi hivatásukat, akik mélyről és fáradsággal emelik ki a művészi hatás kincseit, akik igaz eszközökkel kerültek és kerülnek közel a közönség, a nép szivéhez.-SOROLNI nem lettet e§ nem is kell itt azokat, akik „A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze”, „A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze” címeket, valamint a József Attila-, Jászai Mari-, Balázs Béla-, Liszt Ferenc-, Erkel Ferenc- és Munkácsy Mihály-díjakat kapták az idén. Sokan vannak, részben már tisztelettel, részben nagy várakozással tekint tehetségükre, új-új művészi megnyilatkozásukra az ország közönsége. Zelle Zoltán költészete nélkül szegényebb volna hazánk legutóbbi, három évtizedének ábrázolása —, s egy egész más korosztálybe- li nevet említve —: Elbert János nagy volumenű, szerteágazó tevékenyscége nélkül — népünk sokkalta kevesebbet tudna a szovjet művészetről, amelynek szinte a léce zését is titkolta a Horthy- világ két és fél 'évtizeden jjt. Mihály András zeneszerző és karmester, vagy — ismét ifjabb korosztályt említve — Lehullva Gábor orgonaművei az egész mai magyar kultúráért tesznek jelentősei hazai operabem u atóval éppúgy, mint a párizsi és Párizs környéki templomokban, a magyar zene megszólaltatásával c magyar előadóművészét értékeinek bizonyító megmutatásával Kivételes ö öm ott látni a nagy tisztességet a Jó kitüntetési listákon néhány olyan üatüi művesének a nevét — fővárosiét éppúgy, mint vidékiét —, akit még csak néhány esztendővel ezelőtt a jövő ígéreteként tartottunk nyilván, vagy éppen csak kezdtünk nyilvántartani. Gi- ricz Mátyást, a szegedi színházigazgatót es rendezőt, Dózsa Imrét, a ma is fiatal ba- lettáncost — teljes joggal — ott látni az érdemes művészek között, Győri Emilt Pécsről, Székely Gábort Szolnokról, Zsámbéki Gábort Kaposvárról, Sztarikay Istvánt, Tahi Tóth Lászlót és a legifjabbak (és a legtehetségesebbek) közül Schütz Hát Budapestről, a Jászai Mari- díj kitüntetettjei között. \ A címeket, a díjakat a Minisztertanács „a szocialista kultúra térén elért eredmények elismeréséül” adja, a nép nevében, A kitüntetettek között és soraikon, kívül Köszönet illeti élő és már nem élő alkotóink és előadóink közül mindazokat, akik az egész életüket, műveszi tevékenységüket tették arra, áldozták azért, hogy a szocialista kultúra megvalósuljon. Legkiválóbb fiatal művészeink — köztük a kitüntetett fiatalok is — ezeknek a művészeknek a méltó kővetői Néhányan pedig — Szabó Vladimírhoz a munkásmozgalomban ismertté vál* kiváló, öreg festőművészhez hasonlóan — maguk a pé’dák. Április 4. verőfénye "ma együtt világit j&ulfe . i jenek és Varga Lajosnak, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatójának. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanacsa a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést adományozta: Antal Józsefnének, az egri Ady Endre Kollégium igazgatójának, Bá yii Lajosnak, a Heves megy -j. Tanács VB osztályvezető helyettesének, dr. Bernáth Imrének, a Feldebrői Községi Tanács vb- titkárának, Besenyei Illésnek, a kápolnai Alkotmány Tsz főmezőgazdászának, Dobi An- talnénak, a Heves megyei Tanács VB előadójának, dr. Fábián Erik Istvánnak, az Egri Megyei Bíróság elnökhelyettesének, Gulyás Józsefnek, a Csányi Állami Gazdaság traktorosának, Habéra Lászlónak, a hevesi járási hivatal elnökének, Izsvák Antalnak, a Mátraaljl Szénbányák Vállalat üzemvezetőjének, Körösi Józsefnek, az egri Finomsze- relvénygyár főosztályvezetőjének, Kukái Emilnek, a Mátravidéki Hőerőmű Vállalat igazgatójának, Nagy Ka- rolynak, a Bányászati Aknamélyítő Vallalat csapatvezető vájárának, Sári Istvánnak, az adácsi Béke Tsz elnökének, Schmidt Ferencnek, a hatvani MÁV-állomás oktatótisztjének, Szarvasi Aladár- nénak, az Egri Dohánygyár művezetőjének és Varga Sándornak, a Parádi. Üveggyár igazgatójának. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést adományozta: Bene Lajosnénak, a Mátrái Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdőművelőjének, Dorner Józsefnek, a Mátraal- ji Szénbányák Vállalat villanyszerelőjének, Ficzere Sándornak, a bátor? községi közös tanács elnökének, Gö- möri Bernátnak, a VOLÁN 4. sz. Vállalata főművezetőjének, Hegedűs Jánosnak, a ka_ rácsondi Kossuth Tsz üzemvezetőjének, Jakab Józsefnek, a Heves megyei Növényvédő Állomás laborvezető-helyettesének; Koncsek Istvánnak, az Egyesült Izzólámpa- és Villamossági RT Gyöngyösi Félvezető és Gépgyára szerelőlakatos csoportvezetőjének, Konkoly Jánosnak, a herédi Mátravidéke Tsz tratorosá- nak, Kovács Kálmánnak, a hatvani MÁV-állomás gazdasági-politikai tanácsadójának, Lemes Andrásáénak, a Mátravidéki Fémművek gépmunkás szoci alista brigád vezetőjének, dr. Rőczey Ödönnek, a Hatvani Városi Bíróság elnökének, Szekszárdi Dezső- pék,, a Hatvani Kon főosztályvezetőjének, Szemerényi Lajosnak, a Gyöngyös— dcwnoszlói Állami Gazdaság szocialista brigádvezetőjének, Szepesi Lajosnak, az egri 212. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettesének, 1 ’óth Istvánnak, a tamaőrsi Dózsa Tsz főagronómusának és Tresó Gézánéhak, az Egri Városi Tanács VB csoportvezetőjének. ★ Tegnap délelőtt Egerben, a megyei tanácson hazánk felszabadulása 29. évfordulója tiszteletére kitüntetéseket adtak át. A honvédelmi miniszter a polgári védelembén végzett több éves kiemelkedő tevékenységéért Honvédelmi Érdeméremmel tüntette ki Hatvani Györgyöt, (Hatvan), Szerencsés Imrét (Gyöngyös), Dancz Pált, Fazekas Istvánt (Eger), Józsa Károlyt (Eger), Kállai Józsefet (Hatvan), Kovács Imrét (Hatvan), Oláh Istvánt (Egér) Ott Lászlói (Eger), Szabó Bélát (Gyöngyös) és Szegedi Mihályt (Eger). A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették, ki Kiss Károly főtisztet, Gyöngyös város törzsparancsnokát és Kiss Joachim főtisztet, Gyöngyös járás törzsparancsnokát A kitüntetéseket Jakab Emil főtiszt, a megyei polgári védelmi törzsparancsnok nyújtotta át. ★ Tegnap délután Egerben a megyei testnevelési és sporthivatal helyiségében április 4. alkalmával kitüntetéseket adtak át a sportban eredményesen tevékenykedő dolgozóknak. A Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült Pál Dezső, a tardosi sporttábor vezetője, míg a Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója kitüntetést Boros Zoltán, a megyei ' testnevelési és sporthivatal előadója kapta. A kitüntetéseket Pusztai László, a megyei testnevelés és sporthivatal vezetője .nyújtotta át. Itt említjük meg, hogy tegnap a fővárosban az OTSH székházában nyújtották át a Magyar Népköztársaság Sport Érdemérem ezüst fokozata kitüntetést Bacsó Istvánnak, az egri járási sportfelügyelőség vezetőjének. Mmmi&MiL K ssertfc».
