Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-13 / 60. szám
MAI műsorok: RADIO 8.20 10.05 10.40 10.50 11.30 12.20 12.35 13.20 13.50 14.05 14.20 15.45 10.05 16.35 16.45 17.20 17.45 18.00 18.13 19.25 19.40 20.25 21.00 22.20 0.10 KOSSUTH S2i.mf0nik.us zene. Nyitnikék. Csokonai-versek, Operarészletek. A Szabó család. Ki nyer ma? Tánczene. Népi muzsik*. Válaszolunk hallgatóinknak T A magyar muzsika múltjából. Beszélgetés Vicky Matricával. Kóruspódium. Diák tarisznya. Az élő népdaL Operettdalok. Liszt-művek. Riport. Cimbaloramuzsika. Szituációk, megoldások. Chopin- noktümök. Gondolat. Népi zene. Töltsön egy órái kedvenceivel. 25 év budapesti hanf^ versenyeiből. Könnyűzene, PETŐFI 8.05 Könnyűzene, 8.45 Iskolarádió. 9.03 Régi magyar daloké 9.30 Mi van a varáz«dobo*han • 11.55 Néhány perc tudomány« 12.00 Két szonáta. 12.30 A 04, 05, 07 Jelen«. 13.03 Schumann: n, szimfónia. Kettőtől —- hatig . •« Zenés délután. 18.20 Fiatalok hullámhosszán. 20.25 Kis magyar néprajz. 20.30 Illyés Gyula: Fáklyaláng. Rádió változat. 22.26 Nóták. 23.15 Daljátékokból. Szolnoki Rádió Műsorismertetés, hírek. Mezei szőttes. Zenés autóstop. Vezeti: Forró Tamás. Fúvóspolkák, közben Akutális jegyzet. Alföldi krónika. Örökzöld melódiák. MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 9.25 Delta. 9.55 Nyitott boríték .. 7 10.35 Kreol Vénusz. Magyarul beszélő olasz film. 12.15 Játék a betűkkel. 16.35 Irány az egyetem! 17.18 Hírek. 17.25 NDK—Belgium labdarúgómérkőzés. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-hlradó. 20.00 A Fórumon: Bondor József. 21.00 Önök kérték . .. Kivi 'ságműsor. 22.15 Tv-, adó. POZSONYI 18.10 Kórusművek. 1K.20 52 komikus. 19.00 Híradó. 19.40 A mai Lengyelország. 20.10 A 24—25-ös nem tér vissza. Szovjet film. 22.00 Néprajzi műsor. r mozi Köszönet a szép előadásért 14 szép napot töltöttünk Szilvásváradon, a SZOT üdülőjében A7. egyik délután 90 perces előadást hallgattunk a Bükk növény- és állatvilágáról. A vetítettképes előadást dr. Juhász Lajos, az egri tanárképző főiskola tanára tartotta. A hallgatóság általános véleménye volt, hogy ehhez hasoniót ritkán hallani. Mindenkit lenyűgöző, irodalmi értékkel is bíró előadás volt, szinte költői lendülettel beszélt a Bükk világáról. Az itt pihenők közös kívánságának teszek eleget, amikor köszömetünket fejezzük ki a szép előadásért, amely megismertetett bennünket az ország egyik legszebb hegyvidékének életével. Pálhidl Mihály Szilvásvárad Tanultak a nőmozgalom vezetői Hatvan népfrontéi nőieséi«. a városi nőbizottság továbbképzést szervezett a városi és községi nőbizottságok vezetői, valamint az iskolai SZM-elnökök részére. A napirenden három előadás szerepelt. Értékelték a nők helyzetét a közéletben. majd a szülői ház és az iskola kapcsolatáról hallgattak előadást. Szó volt a környezetvédelemről is, amely mindannyiunk feladata. A Vöröskereszt városi titkára is részt vett a tanácskozáson és ismertette a jelenlevőkkel a Vöröskereszt és a TIT közös munkatervét, amelyet a népesedés- politikát szolgáló ismeretterjesztő munkára készítettek. Tájékozta-- tást hallottak a részvevők az állami gondozottak helyzetéről, a gyermekek elhelyezéséről a az örökbefogadó sokról. Az előadásokat hasznos vita követte, s a közös tapasztalatok hozzájárulnak a további feladatok végrehajtásához. Hartal Sándorné Hatvan Kissé téves volt a tájékozta tás Nem árt tanulságként megemlíteni, milyen hiba csúszott a rádiót és televíziót népszerűsítő hetek propagandájába. Dicséretre méltó kezdeményezés volt, a rádiózás fellendítésére a „fehér foltok“ megszüntetésére a megyében hirdetett kedvezményes rádióvásár. Az akciót meghirdető plakátok felsorolták azokat a kedvezményeket amelyek megilletik az aí ció résztvevőit, többek között azt, hogy a rádiót vásárló hat hónapig nem Űzet rádióelőfizetési díjat, s egy évig ingyen kapja a Rádió és Televízió Újságot. Csak egy fontos dolog maradt ki a tájékoztatásból. Ez csak azokra a vásárlókra vonatkozik, akik eddig még nem voltak rádióéiöfizetük. Ezt a tájékoztatást az egri postán adták meg végül is. az egyik érdeklődő brigádtagunknak. Hogy a hiba miért történt. annak kiderítése nem a mi feladatunk, de úgy véljük, felelősséggel tartozik az, aki a félrevezető reklámot elkészítette. Ügy gondoljuk, nem árt mindebből levonni a tanulságot a jövőre. Az egri FTnomszerelvénygyár Pannónia hétszeres szocialista brigádja. Óvjuk kincseinket tgy tava«* elején, mér égyre több égésnyomot találunk a legelők. utak szélén. Kezdődik a kirándulási szezon, és egyre nagyobb az erdőtüzek veszélye. Évről évre több lelltlvá3, tájékoztatás születik az. erdők védelmében, mégis örökös gond a tűzvédelem. E gond nagyobb része az erdészetek dolgozóinak vállán nyugszik. Ez nemcsak több munkát, de többlet aggodalmat is jelent, hiszen a társadalom értékeit védik. Az erdőterületek Selűjitá»». <tj erdők létesítése komoly összegekbe kerül, s amikor már „termőre fordulna”. Jön egy gondatlan tűzrakó, egy hanyag cigarettázó, vagy kirándul.'g közben tüzet gyűjtő gyen felnőtt és sokszor már yc.izben alig kifejezhető a kár, amit gondatlanságukkal okoznak. Ezt a kárt valójában még akkor sem lehet megtéri* ni, ha a kár okozóját megtalálják. Ml, erdészek, szeretnénk közüggyé tenni az erdők védelmét. Elsősorban a tüzek megelőzéséhez lenne szükség társadalmi összefogásra, de ha kell, akkor a tüzek megfékezésére la. A tavaszi kirándulások Idején mindenki szeretné jól érezni magát, mindenki ki akar kapcsolódni. De Ilyenkor nem árt arra gondolni, hogy az utánunk Jövők Is élvezni akarják az erdők csendjét. Éppen ezért kell fokozott gonddal vigyázni a tü- zekre, több figyelmet szentelni annak, hogy ne maradjon égve az avarra, gyepre ledobott cigaretta, gyufa. A termelőszövetkezetek vezetőinek la fokozottan kellene ügyelniük arra, hol engedélyezik a gaz, égetését, s az azzal megbízott emberek meg- tesznek-e minden előzetes óvintézkedést, Az erdő mindannyiunk közös kincse. Óvni la közösen kell. Bognár Ignác erdesz, Bélapátfalva SZUEZ a legendás víziül 2. A nagy üzlet A csaták és szenvedések, amelyeket Renan megjósolt, csakhamar ljekövetkeztek. Anglia elkeseredetten ellenezte a csatorna építését és viszautasítoita ie6seps Fer- dinándot, amikor az a brit kormánytól is pénzt akart felvenni. Am a gyarmati rablás legszebb 'hagyományaihoz híven nyomban jelentkezett és megpróbálta kiváhagyása nélkül nem nyúlhatott a zsebébe. Disraeli erre rendkívüli minisztertanácsot hívott össze és közben elküldte megbízottját a londoni Rotschild-bankba. Az angol Rotschild-ház feje — a legendák szerint — éppen m uskotályszőlőt majszolt íróasztalánál, amikor őfelsége miniszterelnökének megbízottja előadta a kérést. Majd lusta mozdulattal a csengőhöz nyúlt és utasítást adott a pénz átutalására. Az angol parlament csak utólag értesült az üzletről, amely egyike , volt az angol gyarmatosítás legkifizetődőbb boltjainak! Disraeli kormánya négymillió fontért — a kapott értékhez viszonyítva szinte ingyen — kapta meg a pénzzavarral küzdő egyiptomi leltedet, a csatorna semlegességének kiáltó megsértése.” Ettől kezdve már nemcsak a Szuezi-csatorna, hanem egész Egyiptom felett az angol birodalmi zászló lengett. Egyiptom ébredő nacionalista erői nyomban látták: ha valaha ki akarják vívni az ország függetlenségét — akkor a Szuezi-csatorna angol birtoklása ellen kell harcolniuk. Jellemző például, hogy a nacionalista kereskedők és földbirtokosok kezében. levő egyiptomi törvény- hozás már az első világháború előtt is visszautasította a szuezi koncessziós szerződés meghosszabbítását. Mint említettük: az eredeti szerződés a csatorna megnyitásától számított 99 évre szólt, Bővítik a csatornát (Dioráma az Egyiptomi Földrajzi Társaság helyiségében.) (MTI-íoto: Szávay Edit felvétele KS) csavarni az immár elkészült víziutat Franciaország kezéből! Nem telt bele nyolc esztendő és teljes fordulat történt A fordulat értelmi szerzője Disraeli brit miniszterelnök volt, aki 1875 novemberének egy homályos estéjén a Downing Street ló-es számú házában, az angol miniszterelnökök hagyományos rezidenciájában titkos memorandumot írt Viktória királynőnek: „Felség! Az egyiptomi kedive a csőd szélén áll és úgy látszik, meg akar válni a kezében levő Szuezi-csatorna részvényektől. Azt mondja, hogy e hónap 30-áig feltétlenül szüksége van négymillió font sterlingre. Ez az idő lélegzetvételre is kevés, de nyélbe kell ütni a dolgot” A londoni Rotschild-bank- ház mindenesetre segített lélegezni az angol gyarmati hódításnak. A parlament éppen szünetet tartott és az Angol Bank a parlament jóAAAAAA/ wWvV%AőAA^/cAAővV\AA/WVWvVWW\AVWAAAAM^AAWVW«AAAAAAAAAWVWVWWVVWW) 3 KORI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és 8 érakor Kabaré Színes, zenés amerikai film KORI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6 és fél 8 órakor ; Mindenki szép. mindenki kedves Színes, szinkronizált francia film GYÖNGYÖSI PUSKIN Sutjeska GYÖNGYÖST SZABADSÁG Du. fél 4 órakor Fekete város. I—IL Este fél 8 órakor ördög bájitala HATVANI VÖRÖS CSILLAG A megalkuvó ■ HATVANI KOSSUTH A császár parancsára Dicsérni is szabad Délután fél 4 órakor CSIPKERÓZSIKA (Bérletszünet) Egerben: 19 órától csütörtök > r igei 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinsz- ; utcai re.ű?: ben. (T.letin: '(). Rendelés gyermekek ré- ' -» ts Gyöngyösön: 19 órától csütörtök 1 reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. | szám alatti rendelőben. (Tele- , fon: U7-«U .....................,. B evallom: az első pillanatban meghökkentem, amikor elolvastam egyik újságunk levelezési rovarában egy férj levelei. Ez a derek ember a vagy nyilvánosság előtt mondott köszönetét az egyik fővárosi kórház orvosainak azért, mert meggyógyították beteg feleségét. Ezek után a legkevésbé sem csodálkoztam már, amikor egy másik újságban megdicsérték a házkezelöségat. amiért a beázott tetőt megjavíttatta. Elhatároztam, hogy aenlal én sem, btralga tok, hanem kizárólag csak dicsérek. Mindjárt bevezetőnek megkérdeztem néhány ismerősömet, tudnának-e idevágó adatokkal szolgálni. A válaszokat itt ismertetem. C ó ez Ambrus ny. levélkézbesítő f — Február 17-én történt, sohase fogom ezt a napot elfelejteni. Betértem a Tuskó utca 7-ben levő trafikba. amelyet özv. Metternich Antalné vezet. Egy skatulya gyufát kértem. A tisztes matróna minden habozás és késedelem nélkül elém tette a gyufát. Hangsúlyozom: nem vizespoharat és nem törökmézet. hanem gyufát. Sőt: amikor egyforintossal fizettem. 60 fillért vissza is adott. Merthogy én 40 filléres gyufát kértem. Hát ilyen is van. Azóta emelt fűvel járok a világban, mert visz- szanyertem az emberekbe vetett hitemet. Berbécs Béni műanyagbeszerző: — Készrnhát akartam vásárolni a Hajnalcsillag Áruházban. De nem tudtam, hogy hol árusítják a konfekciót. Tanácstalanul ödöng- tem a hatalmas áruhoz termeiben. Már-már elfogott as végső kétségbeesés, amikor) mentő ötletem támadt. Megkérdeztem a földszinten le-$ vő eligazítóban, hogy holt kaphatnék egy öltönyt. Az) információs alkalmazott minden kertelés nélkül felvilá-\ gosított, hogy az első emeleti férfiruhaosztályon. Esi valóban, az első emeleten) meg is találtam azt, amit s kerestem. Kell ehhez kom-) mentár? Stoffián Döme kefekötö: — Munka után esténkénti a 7713-as Italboltban szok-l tam szórakozni. De nagyons hamar berúgok, ilyenkor az-i után randalírozok. Szeren-> cséré azonban az italbolt de-) rék csaposai azon nyomban> kirúgnak, mihelyt garázda$ kezdek lenni. Ennek köszönhetem, hogy még egyszer se% gyűlt meg a bajom a hatóságokkal. Ajánlom ezt kocsmát mindenkinek, akit kedveli az italt és óvakodik) a közbotránytól. Csak azt) nem értem, mléri nem ter-\ jesztik fel az ilyen kötelességtudó csaposokat nívódí)-) ra?... Heves Férem kedive szekrényében levő 176 ezer csatornarészvényt. Ezzel Nagy-Britannia rátette a kezét a Szuezi-csatorna részvényeinek 44 százalékára. Miután a többi részvények birtoka megoszlott — Anglia .lett a legnagyobb részvénytulajdonos és döntő szót kapott a Szuezi Csatorna Társaság ügyeinek irányításában! Száz évvel később a nagy vásár mérlegét az Egyesült Államok legtekintélyesebb lapja, a New York Times így foglalta ösz- 6ze: „A Disraeli—Rotschild üzlet az angoloknak olyan hatalmat és tekintélyt adott, amely mellett Disraeli álmai is eltörpültek. A Szuezi- csatorna. .. Anglia kezébe adta az egész Közép-Kelet kulcsát... A második világháború elejére Anglia a Szuezi-csatorna övezetben szervezte meg közép-keleti katonai rendszerének központját. Támaszpontok, raktárak, repülőterek egész hálózatát építették és 80 ezer katonát küldtek a csatorna- övezetbe”. Mindezt a lehetőséget négymillió akkori fontért! Ma a becslések szerint, a csatornának csak a helyreállítása ötvenmillió fontba kerüL A nagy vásár és a London számára döntő szuezi támaszpont végleges kiépítése között persze még sok minden történt és az Egyiptomban lábra kapó nemzeti mozgalom elkeseredett ellenállását sokszor véresen és sötét cselszövések árán kellett leküzdeni. Amikor Disraeli megkötötte az üzletet, a csatorna elméletben angol— francia irányítás alatt állott, és kimondották a csatorna semlegességének elvét is. Ez persze nem felelt meg a döntő részvénytöbbség birtokában levő angol hatalomnak. 1882-ben Alexandriában az angol titkosszolgálat ügynökei véres ütközetet provokáltak a város európai és egyiptomi lakosai között A gondosan előkészített provokáció után az angol hadsereg nyomban megindult: fütyült a csatorna semlegességére és a víziút irányából támadva elfoglalta Kairót, megszállta Egyiptomot Les- seps, a csatorna építője ezt hallván, így fakadt ki: „Az fcábgrúc tehát 2008-ig terjesszék ki a koncessziós szerződést. Az akkori, mai szemmel nézve reakciós, de a nemzeti szenvedélyek nyomása alatt ülésező egyiptomi parlamentben csupán egyetlen képviselő merte megszavazni ezt az indítványt. " 1919-ben már-már nyílt fegyveres felkelés robbant ki a szuezi ügy miatt Egyiptomban. Ám London parancsára Allenby marsall tűzzel-vassal taposta el a felkelőket Ettől kezdve az angol gyarmatosítók szinte minden esztendőben vérfürdőt rendeztek. 1924-ben azután — mint az angol gyarmatosítás és Egyiptom történetében annyiszor —, a kellő pillanatban megint rendelkezésükre állt egy provokáció. Máig is felderítetlen körülmények között „ismeretlen tettesek” Kairóban megsebesítették az egyipto* mi hadsereg angol főparancsnokát és ez pompás ürügyet szállított „rendfenntartás” címén a brit fegyverek bevetésére. Az angol katonaság körülzárta a parlamentet és a kormányépületet, lesöpörte a kormányról a Wafd politikusait és ettől kezdve hivatalosan is katonai önkénnyel kormányozta Egyiptomok A teljes gyarmati kiszolgáltatottság, az angol fegyverek árnyékában született meg 1936-ban az új angol— egyiptomi szerződés. Erre Angliának azért volt szüksége, mert a fasiszta tengely- hatalmak már lázasan fegyverkeztek és Olaszország akkor líbiai gyarmatain erőltetett ütemben építette a hadibázisokat. Az angolok az új, veszélyekkel fenyegető helyzetben szükségesnek tartották a Szuezi-csatorna feletti uralmuk feltétlen biztosítását A második világháború előtti korszaknak ez az utolsó, nagyszabású szerződése volt az a bilincs, amely egészen 1951 közepéig gúzsba kötve tartotta Egyiptomot és Angliához láncolta a Szuezi- csa tornát —1 —■o (Folytatjuk) MBÍM&Q cm* iáié. marduó li, uerda
