Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-12 / 59. szám
MUD KOSSUTH 8.20 Mendelssohn-kórusok. 8.30 Harsan a kürtszó! 9.05 Rigó Jancsi. Fényes Szabolcs daljátéka. 11.46 Heged urau ve*.. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákok tél. 13.49 Törvénykönyv. 14.04 Tamási Áron: Hazai tükör. Rádióvaltozat, L rész. 14.49 Éneklő ifjúság. 15.10 Brahms magyar táncaiból. 15.24 Rádióiskola. 16.05 Nézőpont. 17.05 Beethoven: IV. szimfónia. 17.42 Van új a Nap alatt. 17.57 Mikrofonközeiben: Cinquetti. 18.50 A Szabó család. 19.25 Népzenei magazin. 20.05 Irodalmi Kávéház. 2J.18 örökzöld dallamok. 22.30 Verbunkosok. 23.15 Dzsessz. 0.10 Kórusművek. PETŐFI 8.05 Népdalcsokor. 8.40 Operarészletek. 9,03 Kamarazene. 9.53 Könyvek, tájak, emberek. 11,45 ÜJ melegvfzforrások* 12.00 Zenekari muzsika. 13.03 Romantikus zene* Kettőtől — hatig ... Zenés délután. 18.10 Belépés nemcsak diplomával. 18.40 Dalok, 19.00 Jégkorong VB. Magyarország-Bulgária. 19.30 Operarészletek. 19.44 Könyvismertető«, 20.28 Dalok. 20.45 Massenet: Manón. Négyfelvonásos opera. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. A jászkiséri szövetkezeti kórus énekel. Szolgáltatások —■ alsófokon, Az újságíró jegyzet- füzetéből. Szerkesztik a hallgatók. MAGYAR 9.00 Iskola-tv. 17.43 Hírek. 17.50 A nó — három szerepben. . . 18.00 Pengető. 18.20 Vizen — sincn — tengelyen. Riportfilm. 18.45 Játék a betűkkel. 19.15 Esti oie.se. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Casimir. Magyarul beszélő francia film. 21.25 Könyv, kotta, muzsika. 22.20 Tv-híradó. POZSONYI 9.30 Az apa napraforgója. Tv-fllm. 16.25 Csehszlovákia—Szovjetunió Jégkorong-mérk. 19,00 és 21.15 Híradó. 20.15 A fekete város. Magyar tv-sorozat. 21.55 zeneszerzők. Jan Clkker. mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4. léi 6 és 3 órakor Kabaré Színes, zenés amerikai ülm EGRI BRÓDY (Telefon: 14-01) Mindenki szép. mindenki kedves Színes, szinkronizált francia film GYÖNGYÖSI PUSKIN Sutjeska GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du fél 4 órakor A fekete város. I—n. rés* HATVANT VÖRÖS CSILLAG A megalkuvó HATVANI KOSSUTH A császár parancsára HEVES Jó megjelenésű ausztráliai feleséget keres FÜZESABONY Felügyelő életveszélyben I színházi Délután fél 4 órakor CSONGOR E8 TÜNDE (Gárdonyi ifjúsági bérlet) ♦ orvosi I ÜGYELET 1 Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zilinsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek rér szere is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, n Jókai utCá -»t. #zám alatti rendelőben, (Telefon: 117-27.) a kórházi betegellátás további javítására A kórházi, klinika! beteg- forgalom statisztikájának elkészítése fontos tevékenység az egészségügyi hálózatban. Az adatokból ugyanis sokféle következtetést vonhatnak le a szakemberek, s ezek ismeretében intézkedéseket tehetnek a fekvőbeteg- ellátás további javítására. Manuális módszerrel azonban csak az adatgyűjtés elemi követelményei elégíthetők ki, a számítástechnika alkalmazásával viszont lényegesen szélesebb körű, átfogóbb statisztikai összeállítás, elemzés készíthető. Ebből kiindulva határozták el az Egészségügyi Minisztériumban azt a reprezentatív vizsgálatot, amely 1972. április 1-én kezdődött és 1973. június végéig tartott. Az adatok számítógépes feldolgozása befejezéshez közeledik. Az eddig történtekről, a felmérés céljáról tájékoztatta az MTI munkatársát dr. Greff Lajos, a minisztérium statisztikai osztályának vezetőié. — A felmérés — mondotta — a kórházakban, klinikákon kezelt betegek 36 százalékára, ezen belül a különböző szakterületekre terjedt ki. Egymillió 800 ezer esetből több mint 660 ezer került a vizsgálat anyagába. Intézetenként változóan az ott kezeltek 30—50 százalékát „térképezték fel”. Adatokat gyűjtöttek egyes betegségek gyakoriságára, a betegek nemére, korára, foglalkozására, a kórházban vagy klinikán töltött időre — tehát az ápolási napok szá mára vonatkozóan. Kiterjedt az adatgyűjtés a beutalás módjára, a műtétekre, a halálozás ok szerinti részletezésére Is. — Egyik lényeges célja a felmérésnek, hogy megállapítsuk, hány személy adja az egymillió 800 ezer esetet. Ezért azonosítási számot rendszeresítettek az intézményekben, amelynek alapján figyelembe vehették az ismételt kórházba, klinikára kerülést, valamint az áthelyezéseket Is egyik gyógyintézetből a másikba. A számítógépes feldolgozás tudományos alapon — a tervek szerint — ez év első felében készül el. Az an vá gót a különböző szakterületek és a megyek rendelkezésére bocsátjuk, hogy a vezetés a felmérés adatainak ismeretében konkrét intézkedéseket tehessen, jobban megalapozhassa a fejlesztés tervezését. Mindezzel célunk a kórházi betegellátás további javítása, előrelépés olyan irányban, hogy a kórházi, klinikai ágyakat valóban célszerűen használtul >sák ki. Eugénia császárné ünnepélyesen megnyitja a csatornát. (Dioráma az Egyiptomi Földrajzi Társaság helyiségében.) (MTT-fofo: Szávay Edit felvétele rrnt július 5-ére kell kiko- torni a csatorna medrét és kiemelni az elsüllyedt hajókat A rendezés első lépésének tekinthető csapat&zét- választásí egyezmény azt jelenti, hogy a vizűit, mindkét partja visszakerül teljes hosszúságában Egyiptom birtokába — ez a stratégiai feltétele a munkák megkezdésének. Ha a menetrendet sikerül betartani és 1974. július 5-én újra megindul a hajózás a csatornán — ezzel új és remélhetőleg az eddigieknél Jóslat Gátcsík Jani a Zöldfa utca in lakott albérletben, Pribulák néni szeren berendezett hónapos szobájában. Nem különbejáratú szoba, de az ára is csak 250 forint. Olcsó. Csak hát a Jani nem nagyon szerette felemelni a gyárban a nagykalapácsot, annál nagyobb ambícióval emelgette a háromdecis borospoharat a kocsmában, s bizony így adódott, hogy már a harmadik havi lakbérrel tartozott. Estenként lábujjhegyen osont az ágyához, nehogy Pribulák nénit felébressze. Ma este. is nekilapulva ment hazafelé a pohár mellől, de az előszoba előtt megtorpant: bent égett a villany P-fbulni ni az asztalnál ült. éppen kárigu vetett a szomszédasszonynak. Jaj, hogyan lehetne úgy bejutni a puha ágyba, hogy az öregasszonnyal ne találkozzék, ne essék szóba megint az elmaradt lakbér. Rádöbbent: sehogy. Csak rajtuk keresztül. Mintha mi sem történt volna, jókedvvel benyitott: — Csókolom, aranyos Pribulák néni, hát még mindig járja az a kártyavetés, az a bolondos babona? Az öregasszony ahelyett, hogy fülön kapná adós lakóját, lám, milyen jószívű: kedves nagymamaszemévei ránézett Janira és mondta: — Nir polontsák, níz pa- bona. Ülje le ide fi jam, makának is fetek. Amit ez mekmond, mind bekővetkez- ze. Fokadjunk. No, emelje. Hiú. beképzelt sváb néni — gondolta Jani, azzal leült és emelt. Legalább eltereli az öregasszony figyelmét a lakbérről. A néni kirakott* az asztalra három kupac kártyát, belőlük felemelt három lapot. Gonddal, vigyázva nézte, arcán a ráncok kisimul lak, majd szigorúan mondta: — Hmm, hmm. Hmm, hmm. Jani csodálkozást mímelve hátrahőkölt: — Valami baj van, Pribulák néni? — Hát. Janikám. bizony az van. Holnap reggel az első postával ety kelemetlen le fél fogja maka megkapni. Ei-ej. Nagyon sajnálom makói. izgalmat? hogy tani Jaj, dei felugrott? Jard rettentő erőltetett magára, bele is sárgult... izgulok! — Azzal és beugrott a szobájába. Vén bolond kártyavető —£ gondolta odabent. Lefeküdt,, elaludt. Korán reggel csörgött az óra, elnémította, s< a munkahellyel mit sem tö-i rődve tovább aludt. Arra? ébredt, hogy rázogatják Q> vállát: — Tessék hagyni, Pribu-i, Iák néni! De csak rázták tovább. Felnyitotta a szemét. Háti nem az öregasszony állt az? ágya mellett, hanem — a? postás. — Egy levelet hoztam —| mondta a kézbesítő. —Aján-\ lottat. Írja alá! Átvette a levelet, aláírta.', Mikor elment a postás, bontogatni kezdte Várjunk5 csak. Nem volt tán igaza> este. kártyavetéskor ennek a> vénasszonynak? Egy keile-? métien levél fog érkezni.< Valami baj lehet odahaza?í Talán Rózsika gondolta meg? a dolgot? Idegesen feltépter a borítékot, kivette a leve-? let, elolvasta. Ez á,llt benne:? „Kedves Fujacskám! Ml-? fel máma 6-todika fan és? éppen harmadik holnapja? nem fizeti lakbér, fetye úty,? hogy elsejére fel fan mond-? va. özvegy Pribulák Mik-? telné." 5 Dénes Géza $ megszakításokkal! Utoljára egy ilyen szünet titán az időszámításunk előtti VT1. században Necho fáraó fogott hozzá 120 ezer rabszolgával a csatorna medrének kivájá- sahoz. Az ősi legendák szerint ..mennyi jóslatra” maradt abba a munka, mert az egyiptomi papok figvelmez- tették az uralkodót, hogy a csatorna újjáépítésével ,.a hódítók számára egyengeti az utat”. Hódítókban nem is volt hiány. Közülük a legnevezetesebb, Dárius perzsa király állította helyre és bővítette ki a fáraók. csatornáját. Ettől kezdve az egymást követő évszázadokban (sokszor emberöltőnyi szünetekkel) ez a csatorna a Vörös-tenger és a Nílus között mindig működött. A két tengert közvetlenül összekötő vízi út létesítésére, tehát a szuezi földszoro6 átvágására sohasem történt kísérlet. Nemcsak és nem is elsősorban technikai okokból. Rabszolga és hadifogoly százezrével akadt volna. A szoros átvágását azért nem kísérelték meg, mert tévesen úgy hitték: a Vörös-tenger szintje annyival magasabb a Földközi-tengernél, hogy elöntené az országot. A fáraók csatornája akkor veszítette el jelentőségét, amikor a török hódítások miatt a Nyugat izmosodó kapitalista országai más utakat kerestek. A XIII. és XlV. században megnyílt az India és Kína felé vezető szárazföldi út, majd a portugálok körülha- józ*ák Afrikát. A fáraók csatornáját immár végleg befújta az évszázados homok és ma már nyomai sem fedezhetők fel. A Szuezi-csatorna történelmének modem homokviharai akkor kezdődtek, amikor a XIII. században Anglia és Franciaország kezdett birkózni a viláhatalomért, a gyarmati zsákmányért á tengeri kereskedelem elsőbbségéért. Napoleon ezért szállt partra Alexandriában és foglalta el az országot. Anglia nyomban fegyverre — és tengerre kapott. Nelson szétverte a francia flottát és Napoleon voltaképpen oukáKS) megalapította a később hírhedtté vált „Szuezi-csatorna Társaságot”. A koncessziós szerződést 1856-ban kötötték meg. s az az eredeti megállapodás szerint a csatorna megnyitásától imított 99 esztendeig volt érvényes. (Már ez a szerződés is leszögezte, hogy a csatorna egyértelműen Egyiptomé, agnely- nek irányítása „az egyiptomi törvényeknek és szokásoknak megfelelően történik”!) Lessens terve kétségkívül zseniális volt. A csatornát azonban (akárcsak a ködös múltban a fáraók csatornáját) az egyiptomi parasztok vájták ki a földből, jóformán két kezükkel. Kényszermunkára hajtott fellahok járványok és betegségek által tizedelve, vérükkel és verejtékükkel építették meg a század legjelentősebb vízi útját. Néhány év múlva a Vöröstenger sárgás és a Földközitenger kékeszöld vize összeölelkezett egymással a csatornában és a víz sima tükrén császári hajók siklottak. 1869. novemberének 17. napján 67 fellobogózott hajó felvonulása nyitotta meg a csatornát, a kairói új operaházban pedig az Aida díszelőadásával ünnepeltek. A csatornán végigvonuló hajók között volt Ferenc József, az osztrák—magyar monarchia urának jachtja is, a karavánt az „Áigle” (Sas) nevű francia császári jacht vezette, fedélzetén Eugénia császárnővel, II. Napoleon feleségével és Lesseps Ferdinánddal, a csatorna építőjével. Az Aigle fedélzetén a korlátnak támaszkodva tekintett a kék víz-szalagot szegélyező homoktenger felé Ernest Renan francia író és történész. A díszfelvonulás közepette Renan Lessepshez fordulva így szólt: „Uram, a földkerekségnek ez a pontja a jövendő nagy csatáinak és szenvedéseinek színtere lesz” ... —i —e (Folytatjuk) 1974. március 12,. kedd Mozgalmas munkanapok Bugacon SZUEZ a legendás víziút i. A fáraóktól Lessepsig sáíg nem tudott új kísérletet tenni Egyiptom elfoglalására. A politikából azonban csak a császárt száműzték — a francia tőkét nem. A franciák tudomásul vették, hogy tengeren nem mérkőzhetnek az angolokkal, s ezért a francia burzsoázia arra törekedett^ hogy az Afrika körüli útnál rövid ebb és védettebb vízi ösvényt vágjon India és a Távol-Kelét irányába. A történelem egyik tragikomikus fintora, hogy a Szuezi-csatornát a franciák — az angolok ellen építették. Lesseps Ferdinand francia mérnök Párizs és a francia bankok teljes támogatásával engedélyt kapott Sza'id egyiptomi pasától a Szuezi- csatorna megépítésére és 200 millió frank alaptőkével A kiskunfélegyházi Lenin Mg. Tsz. bugacpusztai ménesénél megkezdték az eladásra kerülő 3—4 éves magyar félvér csikók nyereg alá szoktatását. A ménesből az idén 100 lovat adnak el. 23-at már útnak is indítottak Svédországba. A lovak edzése, szoktatása sok munkát igényel a csikósoktól. A kerületi ménesvezető Abonyi Imre Európa- bajnok fogathajtó vezetésével folyik a munka. Abonyi Imre új lipicai fogatával — amely a Lenin Mg. Tsz. tulajdona —, készül a fogatversenyekre és az augusztusban Svájcban rendezésre kerülő fogathajtó világbajnokságra. t (MTl-foto — Karáth Imre) Reprezentatív felmérés Hosszú ájultság után újra életre kel a Szuezi-csatorna. Pontosabban: megkapja az első injekciókat, hogy bénultsága feloldódjék. Az „injekciós tűk” szerepét a jugoszláv Brodoszpasz- és a nyugatnémet Ulrich—Heims- cég hatalmas kotrógépei és darui játsszák. Az egyiptomi kormány számításai szenyugalmasabb fejezet kezdődik a legendás vízi út történetében. A Szuezi-csatorna története egyike a világpolitika legizgalmasabb „regényeinek”. A Földközi-tengert a Vöröstengerhez kapcsoló csatorna építésének első tervei jóformán az ősidők homályából bukkannak elő. Az egyiptomi hagyományok szerint Sesostris, a XII. dinasztia fáraója volt az első, aki a Vörü6-tengert a Nílus egyik ágával összekötötte és ezzel közvetett kapcsolatot létesített a két tenger között. Ennek a csatornának a történetét a távolság köde homályosítja el — annyit azonban tudunk, hogy „a fáraók csatornájának” nevezték és több mint ezer esztendeig működött különböző
