Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-07 / 55. szám
KOSSUTH 8.20 Keséül lakodalmas 9.03 A tudományos-technikai forradalomról. Ili, rész 9.28 Operarés/letek 10.08 Iskola radio 10.30 Barokk muzsika 11.14 Gondolat 12.33 Melódia koktél 14.05 Játék. Elbeszélés 14.20 Népek zenéjéből 14.42 Kamarazene 15.10 Zengjen dalunk l 15.40 A közoktatás fóruma 16.05 Bizet: Az ariesi lány 16.30 Dokumentumműsor 17.05 Riport 17.30 Korunk operacsiUagai 18.25 Kállai Gyula ünnepi köszöntője 18.40 Könnyűzene 18.48 Zenéről tíz percben 19.25 Kritikusok fóruma. 19.35 Nótaest 20.30 Dokumentummitsof lAtin- Amerikáról 21.03 Házimuzsika 22.20 Slágermú/eum 23.00 Hangjáték I 23.30 Decsényl: öt Csontráry* kép 0.10 Gulyás: Békési esték PETŐFI 8.05 9.03 9.40 12.00 12.22 13.03 13.20 14.00 18.10 19.10 19.34 20.28 20.51 22.39 23.15 Zenekari muzsika j Táncdalok fogadóórán Mezők, falvak éneke Caruso, a nép énekese. IV. rész Nyíregyházi stúdió Beethoven: C-dúr szonáta Ifjúsági randevú Csak fiataloknak t Mozart: A-dúr szimfónia A Dunánál Könnyűzene Időzített boldogság: Vígjáték Szervánszky: I. fúvósötös Operettrészletek Szolnoki ftádió Alföldi krónika Kurucnóták Én, te, ő. Sütő István jegyzete Dzsessz Üzemek és orvosok. H. rész Zalatnai Sarolta lemezeiből Sporthlradó TEJ MAGYAR 8.05 17.18 17.25 18.50 19.15 19.30 20.00 21.10 22.05 22.15 Iskola-tv Hírek Férfi kézilabda VB Kovácsok. Közvetítés Győrből Esti mese Tv-hiradó Feje felett holló. Tv-film. (14 éven felüli, előtte bevezető) Arany Fává Tv-hiradó Mai. ircsolya VB POZSONYI 9.30 Si VB 18.10 Autó-motor revü 19.00 és 21.25 Híradó 20.00 A gyermek. Tv-játék egri vörös csillag (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és 8 órakor Kabaré Színes, zenés amerikai film EGRI BRÖDV (Telefon: 14-07) Fél 4, fél 6, és fél 8 órakor A harangok Rómába mentek Magyar film. Rendezte: Jancsó Miklós GYÖNGYÖSI PUSKIN Sutjesk» GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 órakor A fekete város. I—II. rész Este fel 8 órakor Az ördög báiltala HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mindenki szép. mindenki kedves FÜZESABONY Nyílhegy és aranyBv lőrinci Jó megjelenésű ausztráliai feleséget keres Iszinhflzl Egerben este 7 órakor CSONGOR ÉS TÜNDE (Bemutató-bérlet) + ORVOSI Egerben: 19 órától péntek reggel 1 óráig o Ba1csv-Ze!- linszkv utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekei: részére Is. Gvöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41 «zám alatti rendelőben. (Telette: 117-21). ____. H atvanból Az apc—zagyvaszántói és s mátrabailai vasútállomás dogozói az elmúlt évben baleset nélkül végezték a munkájukat és a brigádok teljesítményeinek egyéb mutatói alapján is elérték az „él- üzem” szintet. A mátrabailai állomás az idén ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját és az itteni Rákóczi szocialista brigád vállalásainak túlteljesítésével is elismerést akart kivívni az állomás kollektívájának. Az apciak jó munkájuk mellett helytálltak a hatvani csomópont vetélkedőjén is. Szűcs Ferenc Gyöngyösről A gyöngyösi Mátra Szálló vezetői szerződést kötöttek a Gépipari Tudományos Egyesület helyi szervezetével, s ennek- alapján a GTE-válla- latok brigádjai, KlSZ-alap- szervezetei, egyesületi csoportjai és a hozzátartozók kollektív összejöveteleket rendezhetnék" a szálló éttermében. A zene és első osztályú kiszolgálás mellett kedvezményes árakat számolnak. A szállóban egyébként tervezik. hogy a fiatalok részére szintén olcsó, szeszmentes, zenés délutánokat rendeznek. Szintén ezt a korosztályt érinti elsősorban, hogy az emeleti bárban lehetőséget biztosítanak irodalmi műsorok, vetélkedők, baráti ösz- szejőve telek rendezésére. Csefán József Visznekről A gyöngyösi járás községei közül az elmúlt években két községi könyvtár is elérte a kiváló cím használatát (Adács, Lőrinci). A második alkalommal kiírt pályázatra újabb községi és városi intézmények jelentkezhettek szerte az országban. A járás községei közül egyik a viszneki községi könyvtár volt, amelyik vállalta a kiírás feltételeinek teljesítését. Ilyen irányú munkájukat ellenőrizte a városi-járási és megyei könyvtár is. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a községi könyvtár sokat tett és tesz a lakosság irodalmi, művészeti neveléséért, a fiatal és idősebb olvasók igényeinek kielégítéséért, az irodalom beszerzéséért és a különböző találkozók, rendezvények színvonalas tartásáért A községi innnec; végrehajtó bizottsága a közelmúltban tűzte napirendjére az intézmény munkáját A könyvtár közel 6 000 kötetes állományát csak az elmúlt év során 450 rendszeres olvasó használta, akik 14 000 kötetet forgalmaztak ebben az időszakban. Főleg a gyermek- és ifjúsági olvasók forgalma a? örvendetes, hiszen egy-egv 14 éven aluli fiatal 40—45 alkalommal fordult meg 1973-ban a könyvtár falai között. A lakosság 26 százaléka olvas a közművelődési könyvtár állományából. Lakosonkónti ellátottság tekintetében sincs szégyellni valójuk a viszneki- eknek, hiszen Jóv% 1 a járási állag fölött állnak (3,5). Akad gond is. A könyvtári bútorzat és szakmai berendezés már korszerűtlen, sok esetben használhatatlan. A ; vb-ülés úgy határozott, hogy ki kell javítani ezeket, szükség esetén pedig gondoskodni kell a felszerelés pótlásáról. Erre feltétlenül szükség lenne, hiszen a kiváló cím végleges .odai'^lése során esetleg erre is kíváncsiak lesznek még a felettes' bzta’vek. - _ ______ A könyvtárat Csombók József ne vezeU már több mint 20" éve. Munkájáért több alkalommal részesült járási, megyei kitüntetésben. Baranyi Imre Füzesabonyból A megyei tanács végre' hajtó bizottsága 1972-ben határozatot hozott a városi, községi könyvtárak fejlesztéséről, a távlati fejlesztési tervek készítéséről. A határozat végrehajtásának biztató jelei mutatkoznak a füzesabonyi járásban. A fejlődést mutatja többek között az is, hogy a járás községeiben az 1973. évi 158 ezer forintos könyvbeszerzési összeggel szemben az idén 192 750 forint áll rendelkezésre. A közésgi tanácsok ma már mindenhol biztosítják a lakosonkénti 5 forintos könyvbeszerzési ösz- szeget. Fejlődik a hálózat is, Besenyőtelken a múlt évben létesítettek korszerű iskolai és gyermekkönyvtárat. Hasonló megoldás várható a közeljövőben Kaiban is. Füzesabonyban 70 ezer forintot fordítottak a járási könyvtár korszerűsítésére, de ezen túl a nagyközség V. ötéves terv javaslatában négy és fél mii liós költséggel új könyvtár építése szerepel. Besenyőtelken a közeljövőben új közművelődési intézmény építésével javítják a könyvtári munka feltételeit. Dormándon az orvosi rendelő elköltözése után nyílik nagy lehetőség a kö wtári alapterület növelésére, korszerűbb Intézmény kialakítására. Sarudon és Egerfarmo- 6on átadás előtt áll ez újonnan épített klubkonyvtár, amely korszerű körülmények között fogadja majd olvasóit. Nagyúton a közelmúltban került sor a könyvtár bővítésére. Ugyanezt teszik az idén Mezőtárkányban is, ahol az alapterület növelésével, új berendezések vásárlásával teszik lehetővé a klub könyvtárszerű működését. Aldebrőn, Kápolnán és Tófaluban Is javították a községi tanácsok a könyvtárak működésének minőségi, személyi és tárgyi feltételeit. Császár István A képernyő pedagógiát» Gyermekek a tv előtt TI. MINDAZOKNAK, akiknek gyermekük van, alig szükséges bizonygatni, hogy a televízió jelentős vonzóerővel rendelkezik. Tapasztalhatják nap mint nap, hogy a képernyő milyen „hatékonyan toborozza a figyelmet. A különböző vizsgálatok tanulsága szerint a gyermek egyéves korától képes a kép és a hang kapcsolatának felismerésére. Kétéves korától ismer rá a zenei szignálokra. A 3—6 éves gyermek sokat tanul a tévétől és jól szórakozik az egyes műsorokon, sokkal inkább hat azonban a 12—14 évesekre, tehát azokra a gyermekekre, akik kezdik felfedezni a világot és „én”-jüket, akik kutatják a valóságot, keresik a választ miértjeikre, összefüggéseket tárnak fel a dolgok között, gondolkodnak, ítéleteket alkotnak stb. A televíziót akkor érzi igazán magáénak a gyermek, amikor leginkább szüksége van rá, hiszen nagyon sok információt kíván, s azok tömegesen jelennek meg előtte műsorról műsorra. Alakítják világképét, gazdagítják szellemét. Saját vizsgálataink is azt igazolják, hogy azok a gyermekek, akik tévé előtt nőnek fel, sokkal nagyobb tudásanyaggal rendelkeznek, mint azonos korú társaik, akik számára nem volt lehetőség a televízió műsorainak rendszere* nézésére. Gazdagabb a szókincsük, választékosabban beszélnek és nagyon sokat tudnak. AZ INFORMÁLÓ televízió mellett beszélhetünk az élményt adó televízióról is, hisz az embernek, de még inkább a kisembernek, nagy szüksége van az élményre, amit igen gyakran a televízióból nyerhet. Ez az élmény örömet kelthet a nézőben, vidámmá teheti, kellemes időtöltésnek lehet a forrása. Mindezekről azért kell feltételes módban írni, mert nem minden műsorra érvényes ez a megállapítás. Kétségtelenül örülhetünk annak, hogy az úgynevezett „agresszív” hatás — kép -f- hang + mozgás — következtében nincs szükség különösebb biztatásra annak érdekében, hogy a gyermek televíziót nézzen. Ez részben jó, hiszen amíg a képernyőt nézi, jó helyen van, nem kell rá különösebben ügyelni, s ha neki szól az adás, szórakozva tanulhat, különösebb erőkifejtés nélkül gazdagodhat szellemi kincstára. A televízió hatásának köszönhető nagyon sok esetben hogy a gyermek nagyobb érdeklődéssel figyeli a körülötte zajló eseményeket, szívesebben vesz kezébe újságot. Más gyermeknél azt figyelhetjük meg, hogy gyakran olvas olyan könyveket, amelyekből televíziós adaptáció készült,' illetve valamelyik műsorban hallott róla. A gyermekek nagy tömegét serkentette rajzolásra, fe.stegetésre a televízió „Rajzolj velünk”^ című műsora. Pozitív hatásuk van gyermekeinkre azoknak a műsoroknak is, amelyek hősi élet- utat mutatnak be. olyan emberekkel ismertetik meg az alkotók a nézőket, akiknek példája minden szónál, minden betűnél többet mond. Az ilyen példák gyermekközeibe kerülésének egyik oka az, hogy a televízióban megjelenő hősöket nem lengi körül a romantika fátyla, nem valami messzeségből tűnnek fel, nem sarkított jellemek, de sokkal inkább emberek, elérhető, felérhető emberek. Az előbb felsoroltak mellett egyéb pozitív hatás is kimutatható a gyermek és a televízió kapcsolatával összefüggésben, de nem eshetünk bele abba a hibába, amely a képernyő szerelmeseire jellemző. Nem szabad egyoldalú beállításban vizsgálni és értékelni a televíziót sem! Tudomásul kell venni, hogy más nevelési tényezőkhöz hasonlóan, a tévé is fejlesztheti akár negatív irányba is a gyermekek személyiségét. A televízió-pedagógiával foglalkozó írások nagy többségére az jellemző, hogy éppen ezekre a problémákra mutatnak rá, a gondokra igyekeznek a szülők és a pedagógusok figyelmét irányítani. Egyértelműen igazolják, hogy nem az a baj, hogy a gyermekek televíziót néznek, hanem az, hogy általában sokáig nézik a képernyőt; nem az okozza a problémát, hogy sok olyat látnak a különböző műsorokban, amelyek pozitív irányban fejlesztik, de sokkal inkább az, hogy számos műsor károsan befolyásolja a gyermekeket; hogy a pozitív példák mellett megjelennek a negatívok is, amelyek hatása olykor rendkívül erős... GYERMEKEINK esetében a legtöbb baj okozója a műsorok válogatás nélküli „fogyasztása”, a mindent nézés. Be kellene láttatni mindenkivel, hiszen nemcsak a gyermekekre jellemző amér- téktelenség e téren, hogy- aki mindent néz, az semmit sem lát, illetve semmit sem lát igazán. Az a gyermek, ki a szabad idő jelentős részét a képernyő rabságában tölti, lényegesen kevesebbet profi'VWWWWW Vs. Vv'vVVVSAAAAAA/VWv'WVAA/SAAAAAAAAAAAAAA/WWúWWWV^AAA/VVWXMAAAAA/WVWVWVWVA KŐBÁNYÁI JANOS: 1 ; Látomás A katona, sokat gondolt arra a lányra, aki ágas-bogos vad képletű fákat rajzolt. Ezeknek a fáknak a törzsein és gyökerein csak úgy lázadoztak, ide-oda kígyóztak, nagy mérgesen görcsökbe gubóztak, karcsún hajlonglak, széles kezűvel integettek a ceruzavonások. Talán magát rajzolta bennük; mindig szertelen, szúrós, összevissza ágazat, karcsú kedvességet, görcsökbe húzódó, hirtelen dühöt. E fölé lassú karikákban sárga-piros napot kanyarított, amely élénk színeivel megtörte a faágak sötét kontúrját. Ahogy teltek a szolgálat napjai, úgy fakultak a színek, úgy olvadtak szét a ceruzavonalak a katona emlékezetében. Kora hajnalban kelt — a fák sárga—barna- rőt leveleit söpörte, nagy halmot rakott belőlük a gereb- lyével — ilyenkor ágas-bo- gas, vad képletekben táncoló fákról álmodozott. Később a fák kopaszon karmolták az eget, meszelt törzsüket nem leheltet mégkülönböztetni ' a mindent ellepő hótól. Csikorgó fagyokban állt őrt a katona, amikor már mindent beszórt áz éj és kialudtak a város csillag-tejútrendszer fényei. Feje felett kései vadlibák húztak el dél felé. Kimért léptekkel járt a keskeny úton, amelyről nem volt szabad letérnie. Egyszer, mikor olyan Ítéletidő dühöngött, hogy azt hitte, nem bírja tovább — észrevette a fát. Mínusz húsz fokot mértek akkor — sivít va szántotta a havat a szél, az őrt álló katonák arcába, nyakába fútta. A kis, göcsörtös fát még: arra Sem méltatták, hogy be-, meszeljék a törzsét — csoda, hogy nem, vágatták ki —, amely minden rendszer és alakzat nélkül nyújtotta most alacsony ágait a katona felé. Annak meg ismerősek voltak ezek a göcsörtök, e rövid karcsú törzsből az ég felé szaladó, kacskaringós ágak melyek most a szél alatt nyögtek. Egyszer csak fűszeres haj- zuhatag omlot az arcába, fehér nyak csigaháza villant, könnyen szálló füstillatol érzett, nyakába két, rendkívül kicsiny, meleg tenyér kapaszkodott. A következő pillanatban már maga méltatlankodott a legjobban, hogyan is| azonosíthatja a lányt a fá vál. Sietve folytatta útját. Amikor ismét a fához ért, elfordult és meggyorsította a lépteit. Ez így ment jó párszor. A fához érkezett és hirtelen megcsókolta annak egyik ágát. Hús kéregízt érzett a szájában és elszaladt. tál, mint az, aki egy-egy műsort, előre kiválasztva néz meg. A nagyszerű eszköz, a „szem rágógumijává” válik, amelyben különösebb örömet nem talál. Az orvosok is felhívják a figyelmet a mindent nézés veszélyeire. A gyermekeknél tapasztalt gyakori fejfájás, 8 szem megbetegedése, az ingerlékenység, étvágytalanság, az elferdült gerinc stb. egyik okozójaként a televíziót marasztalják el. A televízió rabjaira valóban az jellemző, hogy minden egyéb programjukat, az úgynevezett „elektronikus háziállat” határozza meg. A televízió túlzott nézését azért sem lehet helyeselni, mert az elvonja a gyermeket egyéb — esetenként sokkal hasznosabb — tevékenységtől. Az ilyen gyermek nemcsak a játékot stb. rendeli alá a televíziónak, de a munkát, a tanulást, az olvasást is. A mindent nézó gyermek természetesen nem maradhat el a felnőtteknek szánt műsorokról sem. Ezek viszont a felnőttek világát tárják fel előtte. A képernyő segítségével betekinthet a hálószobák „titkaiba”, megismerkedhet a bűnözők módszereivel, s olykor rettenetes hatást keltő tetteivel. Ennek eredménye is lehet a korai szexuális kapcsolatok keresése, a fokozott fele!emérzet, illetve egyes esetekben, a fiatalkori bűnözés. A „televíziós gyermek" nem attól tart, hogy elviszi a török, vagy bekapja a mesebeli farkas, de sokkal inkább attól, hogy meglátogatja a „kék fényes betörő” vagy körözöttekkel találja magát szemben az utcasarkon. A GYERMEK ÉS A televízió kapcsolata, amint azt az előbb vázolt kép is igazolja, nem egyértelműen szerencsés. Az ellentmondásosság talán itt a legszembetűnőbb.. Szinte ugyanazért dicsérjük századunk nagy találmányát, ami miatt egyéb vonatkozásban el kell marasztaljuk. Dr. Nagy Andor Jogszabálytervezet a kardiológiai irányelvekről Elkészült és rövidesen jogsza-» bály formájában is megjelenik a kardiológiai irányelveket tartalmazó miniszteri utasítás — tájékoztatták az MTI munkatársat az Egészségügyi Minisztériumban. A tervek szerint vala-’ mennyi megyében és a fővárosban több helyen vezető kardiológusokat neveznek ki a szív- és, érbetegek gondozásának irányítására. Az új szakfelügyeleti rendszer létrehozásával — ame-i lyet később valamennyi orvosi szakmára ki kívánnak terjeszteni — országszerte jól képzett specialisták irányítása alá kerül a szívbetegek ellátása. A minisztérium vezetői nagy reményeket fűznek az egész országra kiterjedő, új ellátási forma megteremtéséhez. Az intézkedéssel egyebek közt azt kívánják elérni, hogy megszűnjék a betegek gyakran tapasztalt fölösleges küldözgetése és a magas szintű helyi szakvélemények biztosításával elsősorban azok jussanak a legjobban ellátott intézetekbe, akiknek arra a legnagyobb szükségük van. A tapasztalatok szerint ugyanis az ilyen helyekre beutalt szívbetegek. közül csaknem minden harmadik-negyediket a kevésbé fölszerelt helyi kórházak is megfelelően el tudnák látni. Ugyanakkor esetenként előfordul, hogy az országos intézetekben éppen azok számára nem jut hely, akiket feltétlenül meg kellene operálni. Az új konziliáris betegeúátási rendszerben a helyileg kinevezett specialisták az Országos Kardiológiai Intézet ellenőrzésével gyakorolják a szakmai felügyeletet a saját területükön levő kórházak kardiológusai fölött. Ezzel a módszerrel minden ellátási körzetben lehetővé válik a bejelentett betegek nyilvántartása. amely előfeltétele a szívbetegségek megelőzésének. A szervi szívbajok ugvanls megelőzhetők. ha megfelelő peniclllinvéde- lemben részesítik a reumás láz. néven ismert streotococéus- fertőzésen átesett- betegeket. Ennek svakor!sti érvénvesitésére azonban vidéken jelenleg nincs megfelelő «r'-Vmai ellenőrzési lehetőség. (MTI) 1974, oi4i VJm* 7.. ssüttktak
