Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-05 / 53. szám

Helyreállítják Arnaut basa * f ti 1 « eqri fürdőiét Jelend „A miniszter és u lő, NSZK tv-filmböL Kacsa és politika Nincs minden héten vá­lasztás Angliában —, most volt. Az angliai választásik mérlegelésébe most es itt a világért se bocsajtkozzurvk. Nem a tv-kritika feladata el­dönteni. hogy a toryk, vagy a munkáspártiak alakíta­nak-e kisebbségi, avagy több­ségi kormányt. Amiért az. angliai választások e rovat keretében egyáltalán szóba kerülhetnek, annak egy kü­lönben meglehetősen Közepes NSZK televíziós film az oka, A miniszter es a kacsaA nyugatnémet televíziósok gú­nyosnak szánt fintora az an­gol közvélemény naivitását, a kormány és a „kormány- nék” megánéletenek kitere­getését illetően, aligha érde­melne több szót, mint ameny- nvi az újságok műsorrova­tni ban helyet kapott. Volt jobb, lesz rosszabb — tehet­nénk talán még hozzá. A televíziós film „értéké4" a jó fülek számára mégis az adta meg, hogy lényegében az angliai választásokkal egridoben tűzte műsorára a televízió ezt a politikainak szánt tingli-tanglit, Emiatt Alan Melville író és Rolf von Síjdow rendező közös mun­kájából, a magyar televízió jóvoltából végül is valóban valamiféle aktuális politikai pamflet volt kiérezhető a Az öreg Bal a Fekete-ten­geren úszott, a tenger sűrű és fényes volt, alul mint az ólomérc, fölül fur­csán lebegő, talán légnemű, vitorlák dagadoztak az öreg Báli körül, mintha egy kert­ben hnjókáznn. kötélen szá­radó donnák között. Körös­körül minden meleg fény­ben fürdőit, testét könnyű­nek érezte, akár útnak Is indulhatott volna a légáram­latok tetején, mint egy súly­talan madár. — Vendel’ —- szólt be a felesége a konyhából. — Cwr* már le egy fej káposz­Az öreg Báli alatt meg- re csent a karosszék, hetven­öt, kiló nyomta a rúgókat, a tenger felszívódott, mint napsütésben az esőfoltok. Az öreg Báli még sose látott tengert. ámbár áprilisban töltötte be H hetvenedik 1974. március 5., kedd kacsa” című magyarul beszé­li'in cselekményen túl is job­ban odafigyelő nézők sza­mára Ügyes szerkesztői szem, megfelelő érzék, jól kiválasztott időpont és a li­monádé a pohárban koktél­nak érezhető a gyanútlan te­lelőnek. Így lehet egy sületlen ka­csa: politika. De mint említettem: saj­nos nincs minden héten vá­lasztás Angliában. Történet 1810-ből? Ejtettem volt néhány jó szót, megérdemelt jó szól A Népművelési Intézet és a Magyar Rádió közösen hir­dette meg a Szóljatok játszok. regélök vetélkedősorozatot. A megyei döntők után már­cius 5—6—7-én Salgótarján­ban, a Megyei Művelődési Központban bonyolítják le a területi döntőt. Itt fizok a színjátszók, irodalmi színpa­dok, népi együttesek lépnek pódiumra, akik a megyei versengésben a legnívósabb produkciókat nyújtották. A hevesi színeket a gyöngyösi évét, minden gyereke össze­jött a születésnapra, zokni- kai, új pizsamát és egy ezüs- tözött dóznit kapott. — Aludtál? jött be a felesége s ment is egyenesen a sarokba, hajolt a iegkíseb- bik lányunoka fölé. igazgat­ta a takarót, az ágy rácsok közé akadt csörgőt. — Egy fenét! Csak ül­tem. .. — Csak ülsz, naphosszat csak ülsz! Inkább az ajtót kennéd meg, már két hete hogy mondom, az ember csak.. Az öreg Bálit elöntötte az epe Szemhéjai mögíJll meg ott pislákol) valami _ távoli fény, nem tudta, mitől van ez a fájdalom a homlokában, talán megint frontátvónulás, de nem igazi fejfájás volt, inkább valami halovány csil­logás odabent, amitől fel tu­dott volna zokogni. —- Hagyjál már békén az­zal az ajtóval! — formed) rá a feleségére. — Beszélsz, mint a... — Ne ordíts! — mondta az asszony sértetten. — Fölköl- töd a gyereket. M idler Péter Szép maszkok sorozatának eddigi darabjai­ról. Visszaolvasva a sorokat, most úgy tűnik jómagámnak is. hogy neminemű fenntar- frs' kicsendült azért a mél­tató sorokból, mintha a tör­ténetek könnyedsége és szel­lemessége nem nélkülözött volna egy kis ballasztot a szürke bazaltkövek nehézkes világából. Minden onnan és azért jutott eszembe, mert szerelném remélni, hogy egv idő után. valami okból újra olvasván a „Minden út hoz­zád vezet” méltatását, nem csendül ki a mostani sorok­nál is. az akkori olvasó sza­mára effajta fenntartás. Egy jól megpörgetett szituáció, frappáns alapötlet, a morbi­ditás határán innen maradó, de fanyarnak befejezés —, igy lehetne summázni a Ga­ras Dezső. Tordal Teri és Dégi István hármas mostani összefogásából készült har­madik részt. Villanásnyi és kitűnő epizódszerepek — Koncz Gábor, Körmendi Já­nos, Paláncz Ferenc, Markos József például — pergő rit­musú képek, sok-sok cse­lekmény és mint már jelez­tem: kitűnő csattanó. 1810-ben történt mindez. De 1974-ben vajon hány ember töri össze magát os­toba hiszékenysége miaM? Nem kevesebb, mint jó más­tól száz esztendeje. ÁFÉSZ gyöngyöspaul ve­gyeskórusa képviseli, bemu­tatva a Fonóház Patán cí­mű, helyi hagyományokon alapuló összeállítást, amely-:, nek koreográfiáját dr. Pálffy Csaba állította össze. A fellépő csoportok műso­rából összeállítást készít a rádió, s a legjobban szereplő együttesek belépőt nyernek az áprilisban Debrecenben megrendezésre kerülő orszá­gos bemutatóra. A/, üreg Báli átment a konyhába, megfogta a cek- kert, elment az ajtóig, visz- szafordult, tejet kell hozni vagy micsodát? — Káposztát —| mondta a felesége, már más hangon. — Krumplis tésztát csinálok, gondoltam, vágok hozzá egv kis káposztát salátának, de ha látnál fejes salátát, azt se bánom, abból tudnék egy kicsit talán a gyereknek is, ha megfőzöm és hozzákeve­rek. .. Az öreg Bálit körülzüin- mögték a szavak, mint a szúnyogok, de nem szálltak rá, ahogy az igazi szúnyogok se csípték meg soha, nem szerették a vérét, erre vala­mikor büszke is volt, a fele­sége mint valami védekező anyagot bocsátja ki magából ezt a sok beszédet, néha még magában is mondja és mondja, vagy a gyereknek, a kis Csillának beszél, az per­sze nem érti, csak rámoso­lyog a nagyanyjára és • nagyanyja olyankor boldog. — Üres a bukszám — mondta békességesen az öreg Báli. Nem mintha ő nem lenne boldog a kicsivel, hát dehogynem. Elmegy egészen a kispiacig, hátha ott kap feji«; salátát, és a Kápolna utcán jön majd haza, benéz a kerítések mögé, a rozsda- álló szirmú őszi rózsal>okjx>k mögé, a kut.vaólak niögéT az összegereblyézett szárazlevél- kupacok mögé... — Ne bámulj így! — szólt rá a felesége, olyan hangon, hogy sikolynak is beillett volna. — Néha olyan vagy, mint egy ütődött vénember. Az öreg Báli réveteg pil­lantása a kezére szállt, te­nyerében már ott feküdt a gyűrött húszas, bólintott, nem sértődött meg. csak el­indult, lába rég hozzáido­4 utóbusz a bcscnvőtelki terinelőszóvctk'* zetbeii (Tudósítónktól) A beeenyőtelki Lenin Ter­melőszövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy autó­buszt vásárol. A döntést ha­marosan tett követte és 00 ezer forintért a Budapesti Közlekedési Vállalattól meg­vásárolták egy használt, de jó állapotban levő autó­buszt. Az új járművet a szövet­kezet gépműhelyének szak­emberei alapos javításnak, felújításnak vetették alá. s ma már a szövetkezet udvarán büszkélkedik a gazdaság első saját autóbusza. Igaz, hogy egy autóbusz nem termelő- eszköz a szövetkezetben, mégis számtalan hasznos dologra, szociális, kulturális és egyéb célok megvalósítá­sára felhasználható. Hol jártak már eddig, mi­lyen célokra hasznosították a szövetkezet tagjai járművü­ket? Színházlátogatásokon vettek részt F.gerben. ezenkí­vül Budapestre is elutaztak labdarúgo-mérkőzesre. Va­sárnaponként a tsz sportkö­rének tagjai, labdarúgói ez­zel utaznak a mérkőzésekre. A községi tanács tagjai Gyöngyösön voltak tapaszta­latcseren, városnézésen ver­tek reszt, megtekintették a Mátra Múzeumot, és a vi- sontai hőerőművet. A tavaszi és nyári idő­szak beálltával ismét sok dolga lesz az autóbusznak a szövetkezetben. Reggel és es­te ki-, majd beszállítja a szö­vetkezet növénytermesztési dolgozóit a legtávolabb levő tepél.vpusztai határrészekbe A szövetkezet vezetői és dol­gozói a terv 1 szerint több mezőgazdasági nagyüzembe, kutatóintézetbe látogatnak el tapasztalatcserére a zárt rendszerű termesztési techno­lógiák, a korszerű sertés, és ezsrvasmarhatelepek tanul­mányozására. Az autóbusz segítségével bonyolítják le a szocialista brigádok tapasztalatcseréit, s a szövetkezeti nyugdíjasok nyái i kirándulásait az ország különböző tájaira, gyógyfür­dőibe. muH a keskeny lépcsőkhöz, sötétben is le tudott menni, sose vétette el a lépést, ami­kor a lépcsőház kijáratához ért, mégis könnyű, alig ész­revehető szédülés fogta el, mentében megérintette a falat, nem támaszkodott, csak a kezét húzta végig a vako­laton, n homokszemecskék végigharcolták az. ujjahegyél, s mire az utcara tépett, már semmi baja sem volt. De azért megijedt. Érde­kes, az első őszi napok óta van ez vele. Hát megörege­dett mégis, vagy mi? Ami­kor a szőlőből hazaköltözött, mindjárt elkezdődött ez a bambasag, el is ment a kör­zeti orvoshoz, a felesége rá­húzta a tiszta inget és ki­t.uszkol La az ajtón. Furcsa, kicsit dilisforma nő a körze­ti orvos, sárgára festett haja csimbókokban lóg a szemé­be, ha a receptet írja band­zsít, az öreg Báli megfigyel­te. A doktornő örökké mo­solyog, sőt vihog, mint egy túlbúzgó iskoiáslány, neki­ront az embernek, vészesen vékony, csupacsont lábszárai imbolyognak, csoda, hogy össze nem rogyik, így papa, úgy papa, nyújtsa ki a nyel­vét, nem kell félni, beku- kucakálunk a torkába, mu­tassuk az! a hasikát, már csak az hiányzik, hogy azt mondja: legyen jó kisfiú. Az öreg Bálit megrémíti ez a hang, szorongva lép be a pa­tikába, szorongva kapja be este a kis piros meg kis fe­hér tablettát. harmadnap már nem veszi be, lopva megnézi magát a tű > ben, sose szokta, de m meg­vizsgálja karjának leffedt bőrét, nyakán a ráncokat, szétfeszíti a szemét, és bele­néz nedves, e&upa-ér arkai­Eger városának egyik leg­érdekesebb műemléke, a tisztasági fürdő épületkomp­lexumába beépült török für­dő nyolcszögletű fürdőme­dencéje, illetve annak helyi­sége. Kutatásaink szerint az épületet 1610. es 1917. között Arnaut egri basa építtette, s a ma mintegy 360 esztendős épület mindig a víz. a fürdés, a gyógyítás szolgalatéban ál­lód. A fürdőt jellegzetes tö­rök kupola fedte, s mellette még másik, két kupolás helyi­ség is létezett, amely utóbbi­ak azonban a törökök kiűzé­se után elpusztultak. Az itt hajdanában nagy vízhozam­mal felbugyogó gyógyforrá­suk kibaszna’ ásóra előbb 1742-ben Barkóczy, majd pedig 1794-ben Ejpzterházy püspök egy-egy különfiirdöt, a későbbi „tükörfürdö"-ket épített melléje, melyek ma is teljes épségükben fennállnak. A fürdő mai külső képét a Pyrker érsek alatti két nagy építkezés során, 1828—30-ban és 1839—M»-ben nyerte. A klasszicista stílusban meg­épített egri gyógyfürdő így meglehetősen heterogén ele­meket olvasztott egv egy­séges épületbe, megvédve ugyan az értékes török hév­vízi fürdőt, az ilidzsát, de azt egy lapos léglaboltozat- tal fedte el. s az egészet el­rejtette az épületkomplexum­ba. Hosszú évek törekvése rég­re beérlelték gyümölcsüket. Az új tisztasági fürdő elké­szültével a jelenlegi tiszta­sági fürdő épületét a megyei kórház kapja meg. s a mel­lette megépült egyemeletes reümaosztállyal kapcsolatban mint gyógyfürdő fog üzemel­ni, megszűnteivé ezzel annak tisztasági fürdő voltál. Az átépítésekre, korszerű­sítésekre o terveket a Köz- épületterv ező Vállalat készí­ti. Ligeti Béla tervezőmérnök ba. kileli a hideg és másnap? egész nap fekszik, a feleseget faggatására csak azt feleli.? az időváltozás ráment a de-? rókára, pedig a dereka nem? is fáj... ? A kispiacon nem volt sa-< láta, az öreg Báli északnak« vette az útját, elhatározta,? hogy elmegy egészen a nagy? csemegeboltig, ahol mindig? szokott lenni banán is, na-? rancs is. Itt. már űj házak? között futott a széles út. Ka-? rókkal megtámogatott, fiatal? fák álltak a járda szélén, ko-? rónájukat tépte a csípős no-? vemberi szél. Az öreg Báli a? barackfára gondolt Janiék? szőlőjében, jól becsavarta a? kérgüket, talán, ha minden? jól megy, nem rágják ki a> nyulak. Tavasszal, jó korán? is kell majd permetezni a? fákat, kérdés azonban, rá? tudja-ei beszélni a fiát, hogy? időben kivigye, nem apa,? amíg hűvösek az éjszakák,? nem alhatsz kint, mit ajná-? roztok ti engem, nem vagyok? gyerek, anya, szólj apára,? megfázik kint, nem akar ha-? zajönni, képtelenség heten-? kint háromszor majd kétszáz? kilométert autózni, csak mert? apa ilyen makacs, nem hal-? lód. mit mond a fiad Vendel,? olyan vagy, mint egy gyerek ? semmi szükség rá, hogy kint? maradj, semmi munka nincs? már ott, majd még engem? szólnak meg, hogy az apám? egy deszkabódéban alszik? egy deszkapriccsen, tudod? te, milyen kényelmes ezen? aludni? képzelem, apa, de? hát értsd meg, nincs ott; semmi sürgős munka, ami< azokon az Öreg szőlőkön te-i rém, ugyan! majd egyik va-< sárnap... J (Folytatjuk} ; keze alatt lassan-lassan ki* bontakozott a fürdő új képe, mely a műemléki szempon­tok lehető maximális figye­lembevételével, tiszteletével, az ősi falak között egy való­ban korszerű gyógyfürdőt mutat. Arnaut basa hév vízi für­dője egy rekonstruált új. jélgöm'okupolát kap. s ter­mészetszerűen szigorúan el­határol ódik külső képében a későbbi építményektől. Hely­reállítják a nyolcszögletű fürdőmedence körül futott, de az 1920-as években bar­bár kezekkel lebontott kör­járdát. s a négy sarokban is­mét kialakul egy-egy sarki fülke. A török boltozat re­konstrukciója révén a török fürdő belső terének magas­sága éppen duplája lesz a jelenleginek, s világításáról részben a kupolatető^ kiala­kított ablak, részben pedig korszerű, rejtett elektromos fény fog gondoskodni. A tö­rök fürdő belső térhatása rendkívül lenyűgöző lesz. Nemcsak a jelenleg Is használatban levő tükörfür­dő, de a mellette levő, s ma betonlappal lefedett másik gyógyforrás fürdőmedencéje is a betegek kezelését fogja szolgálni. A korszerűsítés során kü­lönböző speciális fürdőrész­legeket alakítanak ki, mint amilyen a súlyfürdő és a szénsavas fürdő. Természete­sen a gőzfürdőt megszünte­tik. Kedves hangulatot fog teremteni egy, az előcsarnok­ban elhelyezett, s ma múze­umi megőrzés alatt levő ere­deti tőrök rituális fürdőme­dencéről készült másolat, mint ivókút, vagy kis csobo­gókét. A Népkert, a Petőfi tér és a strand felől tekintve új műemléki és városképi szín­foltja lesz a városnak Arna­ut. basa mázsájának helyre­állított kupolás épülete. De végre láthatóan és megnyug­tatóan orvosi kezekbe kerül­nek városunknak felmérhe­tetlen értékű gyógyforrását, s ezzel beteg embertársaink gyógyításának a szolgálatába kerülnek. Az egri hévvizek visszanyerik tehát évszáza­dos funkciójukat. Sugár tstván 20.00: „És színész benne minden férfi és nő” A Kalandozás kétezer év színpadán sorozat mai adá­sának címe A királyi neve­tés. A műsor a vtgjátékírás egyik klasszikusának, Moli- ere-nek színdarabjából mutat be több, kisebb-nagyobb rész­letet. A műsor alkotói ezúttal nem arra törekedtek, hogy csupán a vígjátéki töredé­kekkel nyújtsanak jó szóra­kozást a nézőknek —, hiszen a kiragadott epizódokkal ne­héz is lenne ezt elérni. A cél most az, hogy Moliere-t, a nagyszerű színpadírót és színészt mutassák be a né­zőknek, s művészetének il­lusztrálásaként láthatunk vígjátekaibol kiragadott rész­leteket. (gywkó) Pád tumort a gyöngyöspa'ai vegyeskórus Császár István 1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents