Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-03 / 52. szám
Iá étvágyat! A kaliforniai Oakfieldben evőversenyt tartottak. a győztes Mike Putt derekasan helytállt a versenyben, és ráadásként még egy . hatalmas pudingot is elfogyasztott Barátai nagy ovációval kísérték haza. — A feleségemnek egy •zót se! — figyelmeztette őket a győztes. — Ha megtudja, ma nem kapok vacsorát. Automata* szálloda A „Sanyo Electric" japán cég építi fel a világ első olya« szállodáját, ahol automata eszközök és berendezések szolgálják ki a vendé- " geket. Az új szálloda minden vendége különleges mágneses kulcsot fog kapni, amely nemcsak szobája ajtaját nyitja ki, hanem megkönnyíti a kiszolgálást is. A kulcs a szállodaportás, a pénztáros, a azobapincer tisztét ellátó automata berendezésekhez kell majd. Az elektronikának ebben a birodalmában azonban rejtett televíziós kamerák segítségével eleven ügyintézők figyelik a vendég viselkedését. A rossznyelvek azt mondják, hogy a cég következő létesítménye bizonyára egy hotel lesz... robotok számára. DfcMESY OTTÓ: w Énekel egy lány Énekel egy lány ősrégi tiszta éneket a gépzene a magnó korszakában olyan egyedül mint a hold csak a hangja fényeskedik csak varkocsa tündérkedik egyetlen eszköze a hangja énekel szépen nagyszerűen nem figyel csak sajátmagára magából is csak az örömre a dal gyönyörű áramára ami körülöleli öt egyenes mozdulatlan törzsét összefont nyugodt kezeit a majd könnyedén elszökve tőle betölti e széles világot FEKETE SZÉPSÉG szeretném ha sohase válna belőle több mint az ami ha együtt maradna e hanggal önnön szépsége szószólója a hold a nap a csillagok fényének hű közvetítője könnyű tiszta és egyszerű énekszó ami messze szárnyai Fél liter könny A „könnytartály" — a könnyek tárolására szolgáló speciális „edény” — ugyanolyan szükséges minden nő számára, mint a pudertartó, az ajakrúzs és a zsebkendő — állítják a női csecsebecsékkel kereskedő iráni árusok. Már a római patríciusnők is külön erre a célra szolgáló edényekben gyűjtötték össze és tárolták könnyeiket. A későbbiek során Bizáncban is átvették ezt a szokást. „Könnytartályokat” a szultánok háremeiben is használtak, mivel az volt a hiedelem, hogy a rózsavízzel kevert könny gyógyító hatású. A „könnytartályok” a középkorban végül Perzsiába is eljutottak, ahol tartalmukat a házastársi hűség és szeretet cáfolhatatlan bizonyítékának tekintették, ha a családfő hosszú időre elutazott ügyeit intézni. Korunkban már elűnt ez az ősi szokás, de újabban ismét divatba jön a „könnytartály”. Igaz, nem kristályból, hanem egyszerű színes üvegből készítik és tág nyílása van, hogy a szemfesték szétkenése nélkül is bele lehessen zokogni. A különleges edény befogadóképessége — pontosan tél liter. TCtutio is zőíij ál at ViV^AAAr/A^^^^A^V.^^^VöV^AA^AV^MMVAVVVV^^^A/SMAA/VVVV^AAAA<^A^^V^A^Vű^l^^AAAAAAA^^^^V^ A fegyőr közli a rabbal, hogy látogatója érkezett: a felesége. — Nagyon kérem —mondja a rab — közölje, hogy momentán nem tartózkodom itthon. — Annyi a gondom-bajom, hogy éjszakákon át nem alszom. — Es hogy bírod ki? — Viszonylag jól. Nappal alszom. Két bacilus beszélget egymással— Aggódom a kicsinyeim miatt Rosszul érzik magukat. — he mondd! És mi bajuk! — Nem tudom, de arra gyanakszom, hogy valahol jel faltak egy nagy adag penicillint! A látogatás végén a férj barátja az ajtóban bizalmasan odasúgja a másiknak: — A feleséged folyton morcos, mérgelődik. Hogy bírod ki? — Ez még a kisebbik baj — mondja nyugodtan a férj. — A rosszabb az, amikor jókedve vem. Ilyenkor énekel! — Mit jelentsen ez, fiatal kollégám, ön krimit olvas munkaidőben? — Olyan nagy a lárma körülöttem, hogy semmi komolyabbra nem tudok odafigyelni. ★ — Boldog a házasságuk? — Igen. Szerelemből már háromszor elhalasztottuk a válóperünket! — Főúr, kérem, itt dolgozik még önöknél az a pincér, akinél újkrumplit rendeltem zöldborsóval? London. idősebb hölgy csenget egy •ötlen fiatalember ajtaján, kezében listát tart és így szól: — A megtévedt leányok javára gyűjtünk. Hozzájárulását kérem. —■ Sajnálom, de én közvetlenül járulok hozzá. —- & mi a válóok? — kérdezi a bíró a feleséget. — Ha a férjem ölébe ülök, megszokásból azonnal leveleket kezd diktálni. A társaság nem győz ámuldozni a csodakutyán, amely kitűnően kártyázik. Gazdája azonban nem olyan elégedett: — Higgyétek el, huta ez a kutya. Valahányszor jó lapot fog ki, örömében csóválja a farkát! — Mi az a bigámia? — kérdezi az egyik matróz a másiktól. — Bigámia az. amikor két feleséged van egy kikötőben! A feleség: Mondj legalább egy jócselekedetét az életedben! Férj: Megmentettelek attól, hogy hajadon maradj. — Amikor leiszom magam, utána mindig kék foltok lesznek a testemen. — Nekem is haragos természetű a feleségem! A paraszt kakast visz a vásárra. Találkozik a barátjával és az megkérdezi: — Eladni viszed a kakast? — Nem, csak ki akarom cserélni egy olyannal, amelyik egy órával később kukorékol. — Az ön bőröndje teljesen üres? — kérdi csodálkozva a vámos az utastól. — Igen, nudista vagyok SIMON LAJOS Lepndnh a sebesültről Kertész Imre, egy kis vállalat sok gonddal megvert igazgatója, reggel hatalmas fehér kötéssel a fején érkezett az irodába. A titkárnő még nem volt ott, Alizka szokás szerint késett egy picinykét, ami rendes esetben félórát, rendkívüli esetben pedig csak két-három percet jelent. Aznap a hivatalos munkakezdés után három perccel érkezett, vidám nótácskát dúdolt jókedvűen, de a küszöbön torkára forrt a hang, arcára fagyott a mosoly. Döbbenten állt egy pillanatig, aztán kiszaladt belőle a kétségbeesett kérdés: — Istenem! Ml történt, igazgató kartárs!? Az igazgató tekintete zordan megvillant a kötés alatt, a kérdésre nem felelt, hanem a legszigorúbb hangon érdeklődött, hogy tulajdonképpen mikor is kezdődik a munkaidő. Alizka ebből megértette, hogy nem tanácsos bele- kotnyeleskedni az igazgató magánügyébe. Nem sokkal később Otta Péter osztályvezető jött az igazgatóhoz. Tulajdonképpen semmit sem akart, csak amolyan reggeli vizitre érkezett. Máskor is így történik: reggeli csevegés közben szinte észrevétlenül megbeszélik a tennivalókat. Otta Péter ugyanolyan döbbenten, mint a titkárnő rámeredt az igazgató homlokára és belőle is kiszakadt a kétségbeesett kérdés: — Mi történt veled, Imre? Az igazgató, aki egyébként a legkínoA. ..WVv.V . sabb ügyeket is higgadtan intézte, most akkorit vágott az asztalra, hogy csak úgy csattant, a kérdésre nem felelt, hanem energikusan követelt valami fontos kimutatást, amit állítólag már tegnapelőtt kért. („De ezekre addig semmit sem bízhat az ember, míg a nyakukba nem sóz egy-két fegyelmi büntetést!”) Otta Péter is megértette ebből, hogy nem érdemes megkérdezni az igazgatótól, miként sebesült meg... A vállalat kicsi, tehát gyorsan bejárta a vészhir. Hamarosan a takarítónő is megtudta, hogy az igazgató megsebesült. De jószívűen arra is kioktatták egymást az emberek, hogy a sebesülés körülményeiről nem tanácsos érdeklődni. Ám a fantáziát nem lehet bilincsbe verni. Itt is, ott is csoportba verődött két-három ember, s természetesen az igazgató bevert fejéről beszéltek. Találgattak, mesét kerekítettek. legendát szőttek. Volt olyan ember, aki délután már halálbiztosan tudta a sebesülés okát. Alizka, a titkárnő semmire sem gondolt. A váratlanul szigorú felelősségre vonástól úgy megrémült szegény, hogy gondolkodni is elfe„VVWAWAVWVW lejtett. Otta Péter osztályvezető a kimutatást készítette lóhalálban, így nem ért rá az igazgató sebesülésével törődni. Ellenben Rozsos János, egy kikapós menyecske tutyi-mutyi ura, határozottan állította, hogy nő van a dologban. Nő bizony, mégpedig férjes asz- szony, ö ismeri is az illetőt, ennivaló fekete nőcske, akinek az ura bokszoló volt valamikor. Kommentárt nem fűzhetett a történethez, mert a szelídlelkű Somos Ernő lehurrogta: mit fecseg össze ilyen hülyeségeket felelőtlenül? Ez a Somos Ernő különben már korábban elmesélte, hogy otthon mennyire utál fát vágni. Szerinte az igazgatót leküldte a felesége a pincébe egy kis aprófát hasogatni. Szegény igazgató egy ménkű nagy görcsös fába vágta fejszéjét, a fából egy jókora darab fejbe verte. Többen őt is lehurrogták a naiv meséért, de ő mindenesetre otthon csak így mesélte el az igazgató sebesülését. És félreérthetetlenül ön- ös érdekből még ezt is hozzátette: — Még szerencse, hogy nem történt nagyobb baja. Mert a favágást nem éppen inlellektueleknek találták ki, szivem ... A főkönyvelő viszont pírban égő arccal mesélt. A számok mestere tartalékos hadnagyként szolgálta végig a háborút, eposzba illő történeteket adott elő önmagáról, bár a ben- fentesek szerint ügyesen meglógott onnan, ahol golyók süvöltöttek, A főkönyvelő szerint az igazgató egy hős. A diri huligánokkal verekedett az éjszaka. A koromsötét utcában ugyanis, ahol az igazgató lakik, négy, vagy öt huligán rátámadt egy védtelen fiatalasz- szonyra. Az igazgató már az ágyból ugrott ki, s úgy ahogy volt, pizsamában, rohant az utcára. Kettőt nyomban leütött a huligánok közül, , a többiek pedig futásnak eredtek. A hiteles történet sajnos nem szárnyal ilyen magasra. Az eset nem mindennapos ugyan, de eléggé prózai. Van az igazgatónak egy tizenhárom éves vézna kisfia, akit folyton el- agyabugyálnak az utcabeli gyerekek, az apa nagy-nagy szomorúságára. Ezért esténként az igazgató néhány egyszerű dzsúdófogásra tanít- gatja vézna kisfiát. Ügyes a gyerek, még egy új trükköt is ellesett valahonnan, mert este azt mondta: > — Apu, állj csak oda a futószőnyeg végére és tégy úgy, mintha megtámadnálak. Az igazgató ráállt a futószőnyeg végére, a vézna fiúcska pedig villámgyorsan lehajolt és megrántotta a szőnyeget. így történt, ez az igazság, de nagyon szépen kérem önöket, ne mondják el, hogy < tőlem hallották. Eay idegen eredetű szócsaJádról Az alkot, teremt, létesít, szervez, alakít jelentésváltozatokat megnevező creare latin igealak adott alapot a következő szócsalád kialakulásához: kreál, kreáció, kreatúra, kreálás, kreáló, kreatív, kreativitás stb. Ezek a szavak egyre gyakrabban jutnak szerephez mindennapi életünk nyelvhasználatában, pedig nincs szükség rájuk, mert sem a társadalmi nyelvben, sem a sajtóban, sem az ismeretterjesztő írásokban nem elengedhetetlen a használatuk. A kreatúra és a kreál formákat szóban és írásban ritkábban halljuk és olvassuk, ha olykor fel is tűnnek, akkor is elsősorban gúnyos és rosszalló minősítést adnak a mondanivalónak. A szócsalád két tagja, a kreativ és a kreativitás azonban annál gyakrabban jut nyelvi szerephez, pedig az egyértelmű, közlésre, a gondolattársítás ..folyamatának .megindításáranem -alkalmasak. Sem á Szövegösszefüggés, sem a beszédhelyzet nem ad felvilágosítást például arról, milyen formai értékben kapott nyelvi szerepet e két szó az idézett nyelvi képletekben: a kreatív megoldások feltételeit is keresnünk kell, kreatív képességét a köz javára fordítja, a kreativitásra késztetés érdeke az üzemvezetésnek stb. Nem tudhatjuk, milyen munkakörre, foglalkozási formákra gondolt az alábbi hirdetés szövegének megfogalmazója: „Kreatív jellegű munkakörben (?) bármilyen foglalkoztatottságot vállal diplomás férfi.” A szakszerűen megfogalmazott hivatalos jelentésekben sincs szükség a használatukra. A mondanivaló szándéka, tartalma, s elérendő cél érdekében inkább válogassunk a következő magyar szavakból: alkot, teremt, létesít, formál, alakít, -kigondol, megtervez, megszervez, — alkotás, teremtés, létesítés, kigondolás stb. Ha a beszédhelyzet úgy követeli meg, akkor a két idegen eredetű szó helyett éljünk olyan minősítő jelzőkkel, amelyek egyértelműen utalnak arra, hogy valaki munkáját valóban alkotó módon, egyéni tehetségének kibontakoztatásával, sok és friss leleményességgel, találékonysággal végzi el. A kreatív és a kreativitás szóalakok az egyéni alkotó nyelvi tevékenységnek is útját állják. % Dr. Bakos József
