Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
Idegenforgalom Futóvendégek A jó idővel együtt érkeznek a turisták. Jönnek Egerbe a Mátrába és a Bükkbe is. Jö.mek külföldről és a hazai tájakról. Autóbusszal, vonattal, vagy saját gépkocsin. Az elmúlt esztendőben több mint másfél millió vendég furdalt meg Heves megyében. Az idén bizonyára még többen jönnek. Megyénk idegenforgalma országos ranggal büszkélkedhet. Mindez nem jelenti azt, h >gy nincsenek negatív vonásai. Most erről szólunk. Idegenforgalmunk jellegét vizsgálva könnyen megállapítható, hogy a turisták többségé nem tekinti végcélnak Heves megyét, nem üdülni jön ide, csak kirándulni. Arról persze nincs szó, hogy lebecsüljük a kirándulók nagy tömegét, hiszen a turizmuson belül ennek is megvan a helye és a funkciója is. De az arányokon már érdemes meditálni. Fentebb már jeleztük, hogy megyénk idegenforgalma évente több mint másfélmilliót számlál Nos az elmúlt esztendőben ebből a nagy tömegből mindössze 250 ezren kértek szállást és többségük csak egy éjszakára. A többiek délelőtt érkeztek s csupán néhány órára vették igénybe megyénk vendégszeretetét. (Vizsgálódásunk körén kívül esnek most azok a dolgozók, akik valamilyen beutalóval érkeztek megyénk üdülőibe.) A turisták többsége tehát futóvendég Heves megyében. Pedig jogosan büszkélkedhetünk látnivalókban, gazdag műemlékekben, a szép tájakban, emellett gyógyhatású a víz, jó a levegő és nem kevésbé a bor is. Akkor miért nem töltenek több napot a vendégek a megyében? Hogy választ kapjunk a kérdésre számba kell venni mire van szüksége a több napos turistának. Szállásgondok A turistáknak elsősorban szállásra van szükségük. Mégpedig olcsó szállásra. Ez utóbbit azért hangsúlyozzuk, mert úgy tűnilc, hogy a vendéglátó vállalatok félretéve a realitást főleg a vastag pénztárca j ű turistákra számítanak. Márpedig idegenforgalmunk túlnyomó többsége a bérből és fizetésből élő dolgozókból tevődik össze. Igaz, évente mintegy 50 ezer külföldi is érkezik a megyébe, de senki ne gondolja, hogy ezek mind nagypénzű emberek. Közöttük is csak kevesen vannak olyanok, akik meg tudják fizetni az I. osztályú szállodák borsos árait. A szakemberek úgy mondják, hogy napi 50 forintos szállásköltséget még ki lehet bírni. A fizetővendég-szolgálat körülbelül ennyibe kerül. Megyénkben közel másfélezer férőhellyel rendelkezik a fizetővendég-szolgálat. Egerben 500-on felüli a férőhelyek száma, ugyanígy Mát- rafüreden is. E két helyen tehát jól szervezett a hálózat. Nyáridőben és hét végeken mégis kevés a szobák száma. A továbbfejlesztést pedig éppen Idegenforgalmunk jellege gátolja: egy napos vendégnek ugyanis nem szívesen adnak ki szobát. Azt mondják nem kifizető. Sokat lendít a szállásgondokon az egri munkásszálló amely kétszáz turistát fogad, de természetesen csalás a hét végén. Viszonylag olcsó szállást adnak a turistaházak is. A Mátra és a Bükk hat turista- háza 400 főrőhellyel rendelkezik. Ez nem is lenne rossz, csakhogy még mindig Budapestre. a Lenin körútra kell telefonálni, vagy írni. ha valaki innen a megyéből, mondttJimüsw 1974. március 3L» vasárnap juk Bánkúira indul, hogy ott töltsön néhány éjszakát. E nehézkes, központi elosztás ellen szól többek között a turistaházak rossz kihasználtsága is: a bánkútié például mindössze 44 százalékos. A legolcsóbb szállást a kempingek biztosítják. Igaz, szolgáltatásaik alacsony színvonalúak, s ma már nem felelnek meg az igényeknek, Talán csak a kis területű, egri kemping mondható elfogadhatónak a többi — a fel- sótárkányi, a sástói, és a szép- asszonyvölgyi — csupán szükségmegoldasnak tekinthető. Bár a szálláslehetőségek évről évre javulnak — és vanak jó tervek, elképzelések is — mégis megfogalmazhatjuk, hogy a többnapos turizmus kialakulásának egyik fékje: kevés az olcsó és kulturált szálláshelyek száma. Reggeli 14 forintéit Az étkezés még nagyobb gond a turisták számára. Nézzük ezt a problémát is a kispénzű emberek szemszögéből. Itt vannak például a fiatalok. Az Expressz adatai szerint megyénkben a legmagasabb az ifjúsági idegenforgalom. Ebben az évben 120 ezer fiatalra számítanak, s mintegy 70 ezernek szállást is szeretnének biztosítani. Ügy néz ki, hogy a fiatalok elhelyezése megoldható, hiszen a nyári szünetben segítenek a kollégiumok Is. S ami a legfontosabb nem is kerül sokba. De az étkezés, az bizony sokba kerül: 50—60 forintba naponta. Itt is a szemlélettel kell vitázni, azzal az üzleti szemlélettel, amely a vendéglők és éttermek kialakításánál figyelmen kívül hagyja az idegenforgalmi érdekeket, s ezzel együtt a kisebb keresetű emberek lehetőségeit is. Bizonyítékként elegendő megemlíteni, hogy a megyében nincs egyetlen bisztró, vagy gyorskiszolgáló büfé, de sok helyen hiányoznak a turistákat kiszolgáló III. osztályú vendéglők is. Egerben például egyetlen egy sincs, amely csoportokat fogadhatna. Csak II. osztályú éttermek vannak, ahol 14 forintba kerül egy reggeli. És ugyanakkor emelkedik az I. osztályú éttermek száma! Lámcsak a most megnyíló Vadászkürtöt is az 1. osztályba sorolták. S mindezen túl az éttermek zsúfoltak, nem tudják gyorsan kiszolgálni a vendégeket. Márpedig a turisták nem akarnak órákat tölteni az étkezéssel Végül: a program Ha azt akarjuk, hogy a turisták több napot töltsenek a megyében, akkor az olcsó szállás és a megfelelő étkezési lehetőségen túl programot is kell ajánlani. S itt ismét felmerül az aggodalom: vajon tud-e a megye olyan kulturális és szórakozási lehetőséget, valamint kirándulási alkalmakat biztosítani, amely több napra is itt tartja a turistákat? Nos, ma még nagyon kevés a hosszabb távú program, mert hiányoznak a megfelelő feltételek. Nincsenek ifjúsági szórakozóhelyek, vonzó kulturális rendezvények, a kirándulóhelyek megközelítése nehézkes, a közlekedés nem igazodik az idegenforgalom igényeihez és még sorolhatnánk tovább is azokat a körülményeket, amelyek bizony cseppet sem csábítják maradásra a turistákat És még nein szóltunk a zsúfolt egri strandról, s csak részben kihasznált gyógyvizekről, vagy a sokoldalú propaganda hiányáról, amelyek ugyancsak befolyásolják a turizmust * Tudjuk, idegenforgalmunk jellegének megváltoztatása hosszú folyamat De el kell kezdeni, hogy évek múltával ne csak kirándulni, hanem üdülni is jöjjenek a vendégek Heves megyébe. Márkusz László A panaszok na^ia: SZOMBAT... AkS arra kíváncsi, hogy p éldául miért nem szeretik egymást az emberek, nézzen be egy szombati napon délelőtt az Egri Járásbíróságra. Itt, és ekkor tartják a panasznapot Csak arra kell ügyelni, hogy a kielégített kíváncsiság ne változzon át a kiábrándulás forrásává, amikor töményen lepi el a terem légkörét a harag, a keserűség, a bizalmatlanság hangulata... Akik ide eljönnék, valakit, vagy valamit valóban nem szeretnek. Zömmel megvan rá az okuk is. Azért jönnek ide, hogy igazságot találjanak. A panasznap a pereskedések hivatalos nyitánya. G O O O Egy idős asszony járul a bíró elé. Látszik rajta, hogy életében nagyrészt csak akkor láthatott szép bolti kirakatot, amikor már mindenki elment onnan. És kedves szemű, mint a félénkséggel felhagyott kis veréb. Arról beszél, hogy elvált a férjétől, de egy házban laknak, ö fizeti a lakbért, amiben annak idején hivatalosan is megállapodtak, — ... és most többet követel tőlem. Azt mondta, hogy a bíróság ítélt így. .. és ha nem vagyok hajlandó fizetni, a vizet is elzárja. Kossá István születésének 70. évfordulójára Teljesíthetetlen feladat " Kossá“ ‘ István' küzdelmes életét híven megrajzolni. A nincstelen napszámos fia nagy forradalmi, közéleti és emberi pályát járt be, történelmünk legküzdelmesebb évtizedeiben. A szegénységnél is nagyobb csapás sújtotta négyéves korában: az árvaság. Kegyelemkenyéren, rokonoknál, idegeneknél, tengődve szeretet, pártfogó gondoskodás nélkül élte gyermekkorát, ifjúságát. Mindig és teljes erővel törekedett önmaga tökéletesítésére. Tanulni akart. Nagy küzdelmek árán jutott be a premontrei keszthelyi gimnáziumba, de az egyetem kapui már nem nyílhattak meg előtte. Budapestre jött, kenyeret kellett keresnie, villamoskalauz lett. 1922-ben már részese a munkás- mozgalomnak és nemsokára a kommunista ifjúmunkások soraiba lép. Felismert igazsága megvilágítja számára a reakciós társadalom egész szerkezetét, árvaságának gyötrő érzéseit feloldja a munkásosztály szolidaritása, és hű elvtársakkal szövetkezik a harcos Villamos Szövetség szervezetében. 1932-ben a szakszervezeti ellenzék élére áll._ az újjászervezett Villamos Szövetség főtitkára, a Szakszervezeti Tanács tagja lesz. Leeá’is munkája még fontosabb illegális feladatokat takart A Vörös Villamos című lap szerkesztője lesz, amíg a rendőrség harminckét társával együtt letartóztatja. Szabadulása után nyilasok elleni tüntetéseket szervez, röplaookban leplezi le a BSZKRT fasiszta tisztviselőit. A növekvő elnyomás a munkásvezetők életére tor, és Kossá Istvánt is a 401-es büntetőszázaddal Ukra inába hurcol iák. Csak töretlen bútudata és páratlan életereje mentette--«us— .1 HIT ’Juu ■ I mi I meg a megsemmisüléstől. 1943-ban több társával együtt sikerült eljutnia a szovjet csapatokhoz. 1944. novemberében a párt megbízásából hazatért, hogy részt vehessen a Szálasi-uralom megdöntésében. A felszabadulás harcaiból Kossá István roppant bátorsággal, tevékeny hűséggel vette ki a részét. Az új ország őt állította a szakszerszervezetek élére. 1948-ig a Tanács főtitkára volt. Kezdettől fogva tagja lett a párt Központi Bizottságának, többször volt miniszter, országgyűlési képviselő, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium vezetője, aki a nemzetközi munkásmozgalom fórumain is sokszor képviselte harcoló népünket. A felszabadult élet sok helyre állította, és Kossá István minden posztját kommunista öntudattal és rendkívüli tehetséggel töltötte be... Mindenkit munkára, tettre, helytállásra biztatott. Nem ismerte a pesszimizmust, a lemondást, pedig az élet őt sem kímélte meg a csalódásoktól... De erőt merített világnézetből, abból a meggyőződéséből, hogy valami nagy, igaz és az egész emberiség boldogságáért munkáló ügy részese... Megnyerő közvetlenséggel bontotta le az emberi távolságokat. Minden embert közelállónak érzett és mindenkivel azonnal szót értett; hogyne lett volna ígv, hiszen Kossá István a nén leikéből lelked- zett jó fia volt. Amikor 1965-ben a párt a ravatalára tette a hála és az elismerés virágait, méltán írták róla: „Minden te H kommunista bátorság, tudatosság, derűlátás jellemezte. Emlékét minden magyar kommunista és szocialista, hazánk épüésén munVái Vodó minden dolgozó kegyelettel megőrzi”, ... .. ...................... ' * (Fotó: Perl Márton) Dr. Gál László járásbfró hamar kideríti, hogy ilyen bírósági végzés nincs, nem is volt Meg is mondja a néninek, hogy ne vegye komolyan a követelőzést — Csak annyit fizessen, amennyiben megállapodtak. Ha pedig elzárja a vizet, őt büntetik meg birtokháborításért. A néni eltipeg. Hálás az igazságért, de tart tőle, hogy volt férje is hálás lesz-e... ? o o o o Most egy fiatalasszony áH az asztal elé, őt szólította a bíró, mert kisgyermekkel jött Négyéves, nagyszemű srác, vasgyúró, hetyke pepita sapkával. Ha a szívem a kezébe tenném, biztos, hogy nem ejtené él. Remélem most lát először és utoljára bírósági tárgyalótermet.. Pedig — róla van szó! — Három éve váltunk el a férjemtől, aki azóta ötszáz forint tartásdíjat fizet... Ügy tudom, már emelték a fizetését, és az az ötszáz forint. .. A gyerekre egyre többet kell költenem, ahogy nöL.. — Tehát keresetet akar benyújtani a tartásdíj felemeléséért? — Igen. — Mennyi most a vótt férje fizetése? Tudja? — Biztosan nem, de hétszáz forintra már lehetne emelni a gyermektartást... — Hat hónapra visszamenőleg akarja? — kérdezi dr. Gál László a jegyzőkönyv írása közben. — Ha többre nem lehet. .. ? A jegyzőkönyvet aláírja a fiatalasszony. A kisfiú pedig egy .-.agyőt ásít o o o o Megint egy gyermektartási kereset Csupán annyi benne a változatosság, hogy nem férj, hanem élettárs ellen adják be. A gyermek egyéves. — Élettarsa beismerte az apaságot? — Igen. Mások előtt is... Csak éppen nem fizet. — A gyámhatóságnál volt már? — Ott még nem... Jegyzőkönyv: „Kérem a járásbíróságot, hogy X. Y. élettársamat ideiglenes intéskedéssel kötelezze gyermektartás megfizetésére.” o o o o A következő fél Ismét egy fiatalasszony. — A házasság felbontásit szeretném kérni — mondja. Egy éve külön élünk... A fércem iszik, durván bánik velünk, a fizetését nem adja haza... Nem bírtvm már tovább. A gyerek miatt is el kellett költöznöm tőle. — Próbálták helyreállítani a kapcsolatot? — O igen... akkor is be volt rúgva... Közös vagyon nincs. Gyermektartást kér az aesaoioy, $ viselni kívánja továbbra M a férje nevét.. o o o o Két bot segítségével jön, az asztalhoz egy idős no. (Nem tudom, biztosan fél-., tűnt már eddig az olvasóknak, hogy a panaszosok mind nők... !) Bírói ítéletet mutat. Egy férfi neve szerepel raj-, ta, akit súlyos egészségromlást okozó, gondtalanul elkövetett közlekedési vétségért ítélték el. Az asszony a baleset áldozata, aki tavaly június óta — akkor történt — semmilyen kártérítést nem kapott Nehezen mozog: mosnak rá, takarítanak, hordják számára az ebédet, s a gyógyító fürdőbe a heti két alkalommal is csak taxival tud elmenni. Ezt pedig havi hatszáz forint nyugdíjból nem lehet fizetni. Nem egészen kétezer forint az a kártérítés, amit visszamenőleg összesen .kér az őt nyomorékká tevő baleset oközójátóL o o o o Egy másik idős asszony vissza szeretné kapni a házát, amit 1952-ben államosítottak. Vagy pénzt érte. — Erre 1957-ben lett voU na lehetősége a néninek —■ világosítja fel a bíró. — Akkor volt ezzel kapcsolatban egy rendelet. Miért nem élt a lehetőséggel? — Nekem senki sem szólt... — Sajnos, most már késő. — De hát én szeretném azt a házat! — Tessék megérteni, hogy a jelenlegi jogszabályok már nem teszik lehetővé. Akkor, ötvenhétben volt rá lehetőség, de most már sajnos az a ház az ön számára elveszett. — De a bíróság csak ítélhet. .. ? — Nénikém, én a maga érdekében nem veszem föl ezt a pert. Mindenképpen el- veszítené, s ez ráadásul magának kerülne sokszáz forintba. Kidobott pénz, aminek sokkal jobb helyet is találhat. A idős asszony nehezen érti meg.Vagy egyáltalán nem. Talán túl egyszerűnek találja így az igazságot? Vagy — és ez valószínűbb — a régi idők emléke miatt még mindig képtelen elhinni, hogy az igazság ,ángyén” is igazság lehet? Még akkor is, ha ezt a vesztes oldaláról nézzük. .. o o o o Aztán újabb válóperek, gyermektartási perek kezdődnek a felvett panaszok nyomán. Megannyi elromlott családi élet. Helyrehozhatatlan. (?) És ott a gyerek is, aki nemcsak azt látja, hogy milyen' vastagon kenik a zsírt a kenyérre (s szórják meg csipetnyi sóval), hanem azt is, ami rossz van a levegőben. Amitől nehezebb amúgy isten igazában, játszani. — Menjen a soros ügyészhez — mondja a bíró az egyik panaszos nőnek. —, s kérjen intézkedést, hogy a férje kiadja az ön holmiját. — Azt ígérte, mindent ősz- szetör. Hogy nem áll jói magáért, ha felidegesítem... — Ha kárt tesz a közös vagyonban, őt kötelezik a kár megtérítésére. o o o o A panasznap utolsó ügyfele egy férfi. A felsőtárkányi patakrendezés során harmincöt négyszögölnyi területet kisajátított a tanács a kertjéből, s ezért négyszög- ölenklnt egy forintot kínál — Ezt én nem fogadom el Tisztességes árai kérek. Gondolom olyan száz forintot négyszögölenkint... ? Meg azt is kérem, hogy a túloldalra eső diófámat még kivághassam A sokszorosítóval készült kisajátítási jegyzőkönyvön a panaszos mellett még 27 név szerepel, akiknek a telke valahogy „beleesett” a patak- ro-jq zésbe. Nemsokára ők te itt les^..ek — jegyzi meg csea- desen a bíró. * mai Gäbest
