Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-30 / 75. szám

FI LMTUUMIX.;: PíLMTDRMrs::: ítLMTüRMis:.:: mMTüRwrx:.:: WLiUTtmanx: Az elveszett kutya Színes, szovjet tilm Ting eleinte egy mulatságos szőrcsomó volt, amiből nehezen lehetett megsejteni a leendő ebet. Származása teljesen bizonytalan, s nem kellett nagy kutyaszakértő- heK lenni, hogy megállapítsák: Ting bizony csak egy kö­zönséges kis korcs. Ám nagyon kedves, játékos volt, s Szolomatyin, az énektanár igazán örült neki, amikor ajándékba kapta kórusa tagjaitól. És ez a kutya határo­zottan muzikális volt! Minden próbán ott ült türelmesen a zongora mellett, hol Szolomatyint, hol a gyerekeket fi­gyelve, s mintha még azt is megérezte volna, hogy a gye­rekek nagy próbatételre készülnek: indulnak a kórus- versenyen. Am a felkészülés nem ment simán. Nemcsak a tanul­mányi vezető aggályoskodása nehezítette a helyzetét: ép­pen a legkritikusabb időben hagyta el a kórust Andrej, a szólista. És ekkor tűnt el kedvencük, Ting is... A kedves, mulatságos történet kis hősei és maga az énektanár is sok bonyodalomba keverednek Ting miatt, de végül kiderül, hogy még a kutya — azaz Ting —, se tud meglenni barátok és zene nélkül. A Naum Birmo.n rendezte kedves történet elsősorban a gyerekek érdeklődésére számíthat. .. riLMTüRMIX. • *» K *■» i K C h ntMTrrRniTT rrOITP KIVITT PrrMTTBMTX <»» Cb 2 ? w E 5 u te G> C I­„Az ember a bfbormadár­ért él... Már látni is boldog­ság'. de még nagyobb boldog­ság kézben tartani. Én a ke­zemben tartottam az én ma­daramat ... a tenyeremen pihent, meg akartam fogni, de nem sikerült: abban a pillanatban elrabolták tő­lem .. Az Öreg Torna Alisztár szavai ezek, kevéssel halála előtt. Ö a lautárok, a mold­vai vándorzenészek szeretett és tisztelt öregje, a nagysze­rű muzsikus, aki még a ne­mes urakat is csodálatba tudta ejteni varázslatosan szép játékával. Torna Alisztár szinte még gyerekként került a vándor- zenészek közé, akik örökké éhesen, örökké szegényen járták a földet, hogy a kék moldvai égről, az élet örö­meiről, bánatairól, Szépsé­geiről énekeljenek az embe­reknek. Apja csak réges-régi hegedűjét és a zene iránti i) bibormadír S'ínes, zenés kétrészes szovjet film szeretetét hagyta a kis Alisz- tára. „Ott a pecsét a homlo­kán” — mondták róla a lau­tárok, s talán ezt a pecsétet látta rajta a szép, tüzes sze­mű cigány lány, Ljanka is. Torna muzsikált neki, kerge- tődztek a végtelen mezőn, s Torna akkor látta életében egyetlenegyszer a boldog­ság bíbormadarát. Ám Ljankát elragadták tőle a lány bátyjai, mert ősi szo­kás szerint a cigány és a moldvai vér soha nem keveredhet.. Torna egy gazdag gróf jó­voltából megjárta a külföldet is, ünnepelték művészetéért de ő haza vágyott, s minde­nütt Ljanka nyomát keres- ja meg. te, magányos vándorélete utolsó lobbaná-áíg. Emil Lot janit, a film ren­dezője költői hangulatú mű­ben eleveníti fel a vándor­zenészek nehéz sorsát. Vitalij Kalasnyikov operatőrrel sa­játos szinkompozíciót dolgoz­tak ki: a bolyongásaiból ha­zatérő Alisztárt például me­leg arany színek kísérik. A mezők okkere, a szalma és a vályogfalak sárgája a „há­zitűzhely” jelképe lett. Az öregedő Alisztár töprengé­seit a fák puszta törzsei, a szétzilált seregélyíészkek feketéje festi alá. Ugyanilyen körültekintően válogatta össze a rendező a főszerep­lőket is. Az öreg Alisztár sze­repében Szergej Lunkevics, a nagy zenekultúrájú kar­mester és hegedűművész ját­szik, a fiatal Alisztárt pedig a kisinyovi zeneiskola vég­zős növendéke, a tehetséges Domotru Hebeseszku formál­Özvegy Coudsicné Színes francia—olasz film, Georges Simenon regényéből .Jeant 1922-ben gyilkosság miatt börtönbe zárják. A kérdésre, hogy miért tette, csak azt válaszolta: „min­denből elegem van.” 1932- ben megszökik a (egyház­ból. Jean — hamis papírokkal a zsebében —, vándorlása közben megismerkedik egy parasztasszonnyal, özvegy Coudercnével. Couderncné süket apósával él, aki segíti a ház körüli munkában. A szomszédban sógornője lakik férjével, 10 éves „könnyűvé­rű” lányával és kis unoká­jával. A1 sógornő és férje gyűlölik az özvegyet... Vitathatatlanul sikerült film Granier-Deferre, alko­tása. Szinte megrázó pontos­sággal rajzolja meg a kort. Nem hanyagolva el ugyanak­kor a lényeget: egy szere­lem-barátság történetét egy öregedő-elkínzott asszony és egy űzött vadként menekülő börtönből szökött fegyenc között. Talán romantikus mű, de erőteljessége meglep, elcsodálkoztat, és elbűvöl. Egy film, amelyet tipikusan franciának nevezhetünk, mert semmit sem köszönhet az angolszász hatásoknak, mert csak Franciaországban játszódhat, egy pontosan meghatározott történelmi korban. Simone Signorét és Alain Delon alakítása teszi él­ménnyé és emlékezetessé a filmet. Hangverseny Bangladesért Színes amerikai film A pop-zene leghíresebb képviselői 1971. augusztus 1- én hangversenyt tartottak New Yorkban. Az előadás be­vételét a pakisztáni kormány brutalitása következtében földönfutóvá lett bengáli menekültek számára ajánlották fel. A zenészek messze földről: a világ különböző tájairól érkeztek, több tízezer kilométert tettek meg, hogy a sokait szenvedett nép segítségére legyenek. A hangverseny első részében indiai zenészek adtak műsort, vezetőjük elmondta, hogy ők művészek, nem po­litizálnak, de zenéjükkel szeretnék érzékeltetni, hogy mi játszódik le a bengáli menekültek lelkében. A show fénypontját a pop-zene olyan hírességei je­lentik, mint George Harrison, Billy Preston, Leon Russel, Ringó Starr, Bob Dylan. A Le Monde így ír a filmről „Több, mint humanista ürügy,'több mint egy zenei műfaj hattyúdala... Es mindennek ellenpontjaként .egy. költő — Bob Dylan —, aki sohasem volt még ilyen nyugodt, ilyen alázatos és ilyen nagy, és aki soha sem énekelt ilyen jól nyilvánosság előtt.” A műsor legjobb száma Leon Russel Jumpin Jack Flash című dala, melyben összefoglalja, mi is tulajdon­képpen a rock. A filmben látható még Eric Clapton, Ravi Shankar, Klaus Voorman, Badfinger, Jesse Davis, Jim Horn, Jom Keitner, Claudia Linnear, Carl Radle. A filmet Saul Swimmer rendezte. e A török fejes hop ja mm Színes magyar b alandfilm íí 0 A film rendező'e Ttvizr. Éva, akinek a Koppányi aga Ct testi • '.entunia című filmjét eddig több mint 2 ts mgyed- P millió ember látta és az I9i2-ben a moziban bemutatott % „Fekete város” című alkotasa is már meghaladta az egy- 5 milliomodik Látogatót. Uj filmjében szintén él a népszerű £ téma valamennyi lehetőségével, és a történetbe jó adag hunion is becsempészett. •' .1 kalandos história az JJOOa-s évek közepe iáján ját­J szódik, hőse Dani, akinek már hatévesen végig kell néz- “ nie anyja elhurcolását, apja megölését es házuk felgyúj- ^ fását. Amikor a török martalocok elvonulnak, a kisfiú elő­- búvik rejtekhelyéről és kopjájára vési annak a töröknek H az arcmását, aki a gazságokat elkövette. Siheder legény korában felfedez egy kóborló török- csapatot akiket Habil defterdár és a kegyetlen Akibár aga vezet. ,4 töröknek alkuval sikerül megszereznie az áruló Panzerkopf kapitánytól csengő aranyakért Vastag- Palánk varát. Dani megalakítja a kópiások csapatát, s te nemsokára két fényes haditettet hajtanak végre. A sikeresnek ígérkező film Kolozsvári Grandpierre p Emil népszerű regényéből készült, Vőszereplők: Vass-Zoltán Iván, Szerencsi Éva, Zenthe j Ferenc, c jtTGBia: UKAU& -;; .;« ETLMIUKM1X.;. Illatos út a semmibe Színes magyar film Egy fiata7 szerelmespár haj­nalban megpillant egy nag-y zsa- hot a présház mellett a domb­oldalon. Belenéznek.: a zsák­ban egy halott ember es egy döglött macska van. Hogyan kerültek oda? Ki lehetett a gyilkos? A film rendezője, Magyar József, tele van jobbnál jobb ötletekkel, s elképzeléseinek megvalósításában nagyszerű szí­nészek segítik. Valamennyi sze­replő remekül komédiázik, s így a film jó szórakozást ígér a ko­mikus helyzeteket kedvelő né­zőknek. Csak a vegén derű: ki, ki van a zsákban, miért jár körbe a pisztoly, s miért önte­nek egy pohárba mérget. A tit­kok megoldása a szatyorban van. Az izgalmas, humoros -film főszereplői• tíárdy György. Kál­lai Ferenc, Sihkovits Imre, Pongrácz Imre és Esztergályos cecuim. éfLMlUBftlIX.;; llLmtEMlS.:, liLamjKMia. a gnamutanx... 3 m 2-I a S3 2 A 3 r* 2 3 n a "3 — r 2 s » 3 • > •• 3 r 2 H 1 *■ te 2 te ra a 2-1 SS s te r 2 | 2 te 3 r 2 1 S3 2 má te 2 r 2 H G S3 5» te *3 te* r 2 H G SS 2 3 G e—. M s £3 2 *2 n 'T 2 H 2 •V» te "3 r 2 H C SS te r V 1-1 C SS 2 te 2 r 2 e a 2 ■N te

Next

/
Thumbnails
Contents