Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

KOSSUTH 8.30 Zenekari muzsika, 9.00 Nobel-díjas felfedezés. 9.25 Híres énekesek. Könnyűzenei felv. 10.05 Iskola rádió. 10.30 Lendvay: A bűvös szék. Opera. 11.18 Mezők, falvak éneke. 11.29 Tolmács nélkül. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól. 13.40 Fogadóórán. 14.00 Kóruspódium. 14.12 Népi zene. 14.40 Történelmi társasjáték 5. osztályosoknak. 15.10 Kantáta József Attila verseire. 15.26 Operettrészletek. 16.05 Gyulai G. J.: János vitéz. Szvit. 16.34 Áriák. 16.49 Vörösmarty-versek. 17.05 Nóták. 17.43 Kodály-kórusművek. 18.10 Szemünk fénye. 18.35 Csajkovszkij: Diótörő. Szvit. 19.25 Kritikusok fóruma. 19.35 Oj népzenei felv. 20.00 Hangok tiszta fehérben. Dók.-játék. 21.07 A rádió lemezalbuma. 22.52 Kórusművek. PETŐFI 8.05 Tánczene. 9.03 Beethoven: Tavaszi s*<máta. 9.30 Gazdaságról — mindenki­nek. 11.50 Jegyzet. 12.00 Zenés képek Egyiptomról. III. rész. 12.10 Brahms: D-dúr szerenád. 13.03 Győri stúdió. 13.20 Operahármasok. 14.00 Rádión.-pló. 18.10 Csak fiataloknak! 19.10 Mendelssohn-dalok. 19.26 A csónak. Rádiójáték* 20.28 Berlioz operáiból. 21.00 Nótacsokor. 21.50 Könyvismertetés. 22.00 RádióhangversenyekróL 22.30 Sanzonok. 23.15 A XX. század zenéjéből. Szolnoki rádió Alföld» krónika. Virágénekek. Nyugdíjasok emlékkönyve. A Ventures Együttes fel-vételeiből. Sporthíradó. TEJ MAGYAR 9.00 Iskola-tv. 17.58 Hírek. 18.05 Tíz pere & Szovjetunióban. Rövidfilm. 18.15 Süllyedő kultúra. Képzőművészeti film. 18.50 Költözik a gyár. Riportfilm. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hlradó. 20.00 E- - bet királynő. Ma, írül beszélő tv-fílm- soruzat. I. Az oroszlán, kölykök. 21.25 Családi kör. 22.25 Tévé-Tükör. Jegyzet. 22.35 Tv-híradó. I mozí 1 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Télefon: 22-33). Fél 4, fél 6 és 8 órakor Merénylők Színes, szinkronizált francia —olasz film. EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Du. 3 órakor Merénylők Színes, szinkronizált francia—olasz film. Du. fél 6 órakor West side story 1—II. Színes amerikai filmmusical. GYÖNGYÖSI PUSKIN Ö, maga rettenetes GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 órakor A kör bezárul Fél 6 és este fél 8 órakor Kamaszkorom legszebb nyara HATVANI VÖRÖS CSILLAG Meréiíylők FÜZESABONY Fellini — Róma LÖRTNCT A sziklabarlang titka l színház Egerben, este 7 órakor: A KOCSI RABJAI (Bemutató bérlet) Egerben: 19 órától péntek r^gge; 7 Dráig a Bajcsy-Zsilinsz- kv utcai, rendelőben. {Telefon: 11-10. Rendelés gyermekek ré~ &?*r° is Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óráig a lókai utca «1. m alatti rendelőben. (Tele­fon: U7-XU nmenzto Négy d - kettő helyett A TÉVÉNÉZŐK hamaro­san láthatják: űrhajó jelenik meg az égen ... közelít.. . már itt lebeg a szemünk előtt... hirtelen megfordul... kioldja leszálló szerkezetét... lassan leereszkedik... nyílik az ajtaja ... És megjelenik Mikrobi, a robotember — a Pannónia Filmstúdiónak a tévé megbí­zásából készítendő rajzfilmso­rozata első jelenetében. A 13 részből álló sorozat valamennyi epizódja előtt, a stáblistán ott áll majd egy villamosmérnök neve is: Kas­sai Árpádé. Nem sokan értik majd, miért Az a tény, hogy Kassai Ár­pád már gyermekkora óta szívesen rajzol, csak annyiban kapcsolódik a témához, hogy néhány évvel ezelőtt munka közben a NIM számítóköz­pontjában talált egy rajzgé­pet, amelyet közvetve egy számítógép vezérel — és bár ő azért tartózkodott a számí­tóközpontban, hogy szokott feladatát bizonyos aktuális matematikai problémák mo­dellezését az Elektromos Mű­vek számára megoldja —, nem tudott ellenállni, leült a rajzgép elé, s lemásolta Ju­cikét egy kéznél levő Ludas Matyiből. Még javított is raj­ta: behajlitott jobb lábát kis­sé karcsúbbra vette. így fedezte fel a rajzgépet, amelyet addig csak grafiko­nok, műszaki rajzok készíté­sére használtak. Baráti ta­nácsra felkereste a filmgyárat s elmondta, mekkora lehető­ségek rejlenek a számítógépes rajzolásban. Próbafeladatot kapott — ez 1969-ben történt —, a Mézga-sorozat egy rajz­részletét kellett elkészítenie. Talán még emlékeznek rá: a robotok leszállnak egy kör alakú tetőteraszra, amely ál­landóan mozog, változik, te­hát hol kör alakú, hol kü­lönböző méretű ellipszissé alakuL Ezt a jelenetet körül­belül 50—60, úgynevezett fá­zisrajzzal lehetett volna áb­rázolni, s ráadásul komoly Szerkesztői munkával, hiszen mértani idomoknak saját tör­vényeik szerint való változá­sairól volt szó — itt nem le­hetett hasalni. A gépen egyetlen rajz elkészítése nem egészen fél percet vett igény­be. EBBEN SEMMI forradal­mi nem volt, mondja Kassai Árpád, egyszerűen Magyar- országon nem foglalkoztak a számítógép figurális rajzké­szítő tevékenységének ki hasz­nálásával. De miért ne pró­bálná meg ő az eddigi két di­menziót (hosszúság és szél­iesség) négyé bővíteni? Tehát a mélységet és a figura moz­gását is ábrázolni?... És ez az új, amelynek bizonyítása a bevezetőben leírt jelenet. Kapott egy fából készült ra- kétamodellt, sublerral lemér­te és készített róla egy pontos méretrajzot; az adatokat a számítógép nyelvére, azaz a megfelelő kód szerint lefor­dította, s betáplálta a gépbe; a gép a memóriájában felépí­tette a kívánt méretű rakétát; a következő adat máris kö­zölte vele a kameraállást, azaz, hogy milyen irányból látható a rakéta és így to­vább, egészen a földre szállás­ig­A jelenetsor kézzel mintegy : kétszáz rajzot, vagyis közel kétszáz órai munkát igényel,: s mivel bonyolult geometriai rajz, itt nehezíti a rajzoló : munkáját, hogy különböző: optikai nézetekben is hiteles- ' nek kell lennie, tehát külön kellett volna megszerkeszteni az egyes kontúrokat. A Szá­mítógépnek mindez a műve­let 8 órába tellett... Milyen a rajzgép? Roppant szerény külsejű: leginkább egy orvosi EKG-ra hasonlít. Itt azonban nem képernyőn jelenik meg az ábra, hanem egy nagy méretű tustoll raj­zol közönséges pauszpapírra. Ha kész áz ábra, egyszerűen továbbhajtja a papírt, s így kéri az újabb adatot a követ­kező fázisrajzhoz. KASSAI ÁRPÁD nem kí­ván megállni a rajzfilmek „komputeresítésénél” — szin­te végtelennek látja a gép négydimenzióban való rajz­készségének alkalmazását. Az oktatásban például a tan­anyaghoz kapcsolódó modell vizuális képe a megértést könnyíti, bonyolult berende­zések ismertetése esetében, azok ily módon alkotó, ele­meikre bonthatók. A „kame­ra” bármely modellrészre rá­irányítható és az kinagyítha­tó, de olyan modellek is lét­rehozhatók, amelyek a való­ságban nehezen vagy egyál­talán nem építhetők meg. Pél­dául az atomfizikában az atommodell működése, a ké­miában a különböző polime- rizációs láncok ábráia, az elektronikában az erővona­lak ábrázolása... Külön teTület a matemati­ka: a többváltozós függvények láthatóvá tételével közvetlen mód nyílik vizsgálatukra. De ugyanígy megfelelő alkal­maztatás! terület a fizika és az ábrázoló geometria is. Vagy vegyük a gépipart, ahol a gépalkatrészek méretezésé­nél óriási előny, ha a rajzgép megeleveníti a majd fellépő erőhatásokból származó Igénybevételt Vagy az épí­tőipart: bármely fényképre berajzolható az elkészítendő épület térbeli képe, mintha már környezetében teljes va­lóságában állna, ily módon ellenőrizhetők az adatok és az épületnek a környezetbe való beilleszkedése. D< ■ szük­ségtelenné válik a makett- készítés is, a belső téri képek is megjeleníthetők. Egy építész kollektíva, amely nemrégiben hallott Kassai módszeréről, megje­gyezte, hogy ha előbb tüdnak róla, megkérik, hogy készítse el a budapesti SZOT-szálló „makettjét”, mert ha előre is­merik á hatást, amit az étte­rem-presszó kiugró, hatalmas kockája kivált, majd, bizto­san másképp tervezték volna az épületet a Rózsadomb ol­dalába... Egyébként már elké­szült a doktori disszertáció. A címe: Négydimenziós animá­ciós optikai számítógép-dis- play program. Védője Kassai Árpád okleveles villamosmér­nök. Bódis Sylvia CARLO MANZONI*: Kából Az elmúlt napokban be­fejeződtek a takarékszövet­kezeti közgyűlések Kál köz­ségben is. A közgyűléseket a szövetkezet tagsága élénk ér­deklődéssel fogadta. A viszonylag nem nagy múltú káli fiók 1973. évi munkájáról, a főbb szövetke­zetpolitikai irányelvekről és az 1974. év főbb feladatairól Antalóczi Józsefné tájékoz­tatta a tagságot. 1973-ban a kirendeltség dolgozói jó szervező munká- ,yal elérték, azt, hpgy a taka­rékszövetkezet r tagsága több mint száz taggal növekedett, s ez a növekedés, bár abszo­lút nagyságban nem számít kiemelkedőnek, de okvetlen számottevő, mivel Kál köz­ségben évek óta működik az Országos Takarékpénztár fiókja is. A takarékszövetkezeti tag­ság megelégedéssel értesült arról, hogy az elmúlt évben a betét üzletágban közel egy­millió forintos növekedést értek eL Az 1974. év terveiről szól­va a kirendeltség vezetője elmondotta azokat a főbb teendőket, amelyek a kiren­deltség dolgozóira és az in­téző bizottság, tajgaira há­rulnak. Így többek között szólt a tagszervezés felada­tairól. az előirányzott betét­állomány-növelésről, s nem utolsósorban a kölcsönfolyó- sítási tervekről. A közel -két­száz fős tagnövekedés és az egymillió forintos betétállo­mány-növelés betervezése azt jelenti, hogy igen ko­moly és hathatós szervezési munkát kell kifejteniük. A jelenlegi körülmények — a bérelt üzlethelyiség, a nem kielégítő személyi és techni­kai feltételek — együttesen sürgetően jelzik azt, >hogy a káli egység a község' nagy­ságához méretezett, az igé­nyeket kielégítő üzletházat kapjon. A közgyűlésen is szóvá tették a tagok ez irányú ész­revételeiket s a pénzügyi szolgáltatás javulását látják abban, ha Kál községben is elkészül egy. a takarékszö­vetkezetet megfelelően rep­rezentáló üzlethelyiség. Varga Gyula Füzesabonyból A tanácsi választások és az azokat megelőző jelölőgyűlések egyéves évfordulója alkalmából Füzesabony nagyközség taná­csának vezetői felmérték: mi történt a jelölőgyüléseken el­hangzott bejelentések, javaslatok után. mit tettek azok megvalósí­tásáért? A nagyközségben 133 közérdekű bejelentést, javaslatot tett a jelölőgyülések 202 felszó­lalója. A javaslatok többsége községfejlesztéssel, a kommuná­lis ellátottság bővítésével foglal­kozik. összesen 108 kérés és ja­vaslat hangzott el utak, járdák, csatornák, kutak, a közvilágítás fejlesztésével kapcsolatban. Ezek­ből szám szerint 71-et valósított meg a község vezetése a tanácsi ciklus első évében. A közleke­dés, a kereskedelem, áruellátás, egészségügyi, szociális kérdések témakörében felvetett javaslatok közül 18 került megvalósításra. A jogos igények kielégítését szolgálta az útépítésekre fordí­tott közel kétmillió forintos be­fektetés, s mintegy 160 ezer fo­rint költséggel elkészült 600 négy­zetméter járda, s hasonló összeg- be került a Makiári és Petőfi utak belvízlevezetője is. A víz­in űhálózat további fejlesztése céljából elkészült a vízhálózat­fejlesztés III. ütemének terveze­te, s megvalósításának első sza­kaszában hatezer méterrel bővül a vezetékhálózat. Több mint 350 ezer forintot fordítottak a község parkosításá­ra, ezen belül 100 ezret az ifjú­sági park építésére. A gyermek- jóléti intézmények fejlesztése te­rén is a község mindkét óvodája egy-egy csoporttal bővült. 132 ezer forintos ráfordítással bőví­tették, korszerűsítették a telepi öregek napközi otthonát., javulás mutatkozik a fűtőolaj-, a hen­tesáru-, a baromfihús-, a zöld­ség- és gyümölcsellátásbsn is. Az idén átadják rendeltetésé­nek az új moziüzemet. A 48-as emlékművet a közelmúltban újí­tották fel és helyezték át a Bé­ke téri iskola mellé. Megszün­tették a Kerecsendi úti szemét- tároló helyet, és több szabály­sértési eljárást alkalmaztak a közrend és a köztisztaság meg­sértői ellen­összességében a Jelölőgyűlése­ken elhangzott bejelentések és javaslatok 67 százaléka megoldó­dott a tanácsi ciklus első évé­ben. A nagyközségi tanács most azon fáradozik, hogy a jogos és reális javaslatok többi részét is mielőbb megvalósítsa. Császár István Gyöngyösről Gyöngyösön is megrendez­ték az úttörők járási hagyo­mányos kulturális szemléjét A nagyszabású találkozóra huszonnyolc község általános iskolája küldte el legjobb művészeti csoportjait. A ver­senyzők nagy létszáma — több száz pajtás — tette in­dokolttá, hogy két helyen, a művelődési központ nagyter­mében és a városi úttörőház­ban bonyolítsák le a kultu­rális szemlét A zsűriknek néhéz dólguk volt, hiszen jobbnál jobb produkciók rangsorolásáról kellett dönteniük. Alapos és körültekintő munka után hirdették ki a versenyek eredményét Az ének—zene —tánc kategóriában a pető- fibányaiak nagykórusa (Gon- da László vezetésével) a gyöngyöstarján iák tánccso­portja (Zemnicsky Irén ve­zetésével) és az apci úttörő­zenekar (Pádár Dénes veze­tésével) arany oklevelet ka­pott. Az irodalmi színpadok közül a gyöngy östar jánl együttes kapott arany okle­velet, az egyéni versmondók közül pedig Hajdú Csaba '(Gyöngyöstarján) lett az el­ső. A zsűri különdíjast a gyöngyöstarjáni, a karácson- di, a petöfibányai es az apci úttörőcsapatoknak ítélték oda. T. Mányi Judit Rózsaszent­mártonból Rózsaszentmárton könyvtár* * „íoo falu — 100 könyvtár” moz­galom keretében kapott új ott­hont 1970-ben, a régi iskolában. Az intézmény évek óta színvo­nalas tevékenységet végez, ked­velt helye az itt lakó emberek­nek, elsősorban az általános is­kolai tanulóknak. A közel 7 ezer kötetes állományból 1800 kötet szolgálja a fiatalabb korosztály művelődését, szórakozását. A múlt év során a több mint 70S beiratkozott olvasó közül 198 vott a tizennégy év alatti fiatal, • kölcsönzési forgalmuk jóval fe­lülmúlta a felnőttekét. Abban, hogy a fiatalok ennyire kedve­lik és szeretik az intézményt, nagy szerepe van a könyvtáros­nak és az általános iskola veze­tésének, tanári karának is. Már eddig sok-sok órát tartottak a könyvtárban (fizika, matemati­ka. földrajz), de itt rendezték meg legutóbb az iskola honisme­reti szakkörének kiállítását is, amely a község múltját, bányá­szattörténeti emlékeit mutatta be. A könyvtár a színhelye az iskolai szavalóversenynek, s itt tervezik megrendezni a gyermek, klub rendszeres foglalkozásait is. A községi tanács jelentős anya­gi támogatást biztosít a könyv­tár működéséhez. Erre az évre például 13 ezer forintot biztosí­tott költségvetésében az új köny«- vek beszerzésére. Minden feltétel és lehetőség adott arra, hogy a könyvtárban továbbra is színvo­nalas tevékenységet végezzenek. Bárányt Inra fi Képúság elintézte Megkapják a palackot A vasúti á „Egy panasz, egy válasz, ,egy megjegyzés” címmel fog­«Ilúznák. most meg csak áll. 5 — Leengedték a sorompót,5 nem mehetek, — dörmögte a\ sofőr. — Ebből látszik, hogy jön] Veneranda úr megállította kocsiját a vasúti átjáró előtt. Egy másik autó is megállt mögötte és dudálni kezdett. Veneranda kikapcsolta a motort és az ablakon kiha­jolva hátraszólt; — Mit óhajt? — Mi az istenre vár? — kiáltott a hátsó kocsi sofőr­je. — Nem látja az átjárót? — mondta Venreanda. — De látom. A sorompó azonban fenn van, tehát sza­bad az út. Mire vár? Hogy le menjen a sorompó?! — Magától értetődik, hogy nem — felelte Veneranda. — Ha a sorompó le van ereszt­ve, nem lehet átmenni. Ma­ga csak nem alcar leengédett sorompónál átmenni?! — Az isten szerelmére, most nyitva van!!! — üvöl­tötte a másik kocsi vezetője. — Ebből látszik, hogy nem jön vonat — magyarázta nyugodtan Veneranda. — Maga talán azt akarja, hogy a sorompót akkor is eresszék le, amikor nem jön semmi? — En nem azt akarom, hogy a sorompót leeresszék, hanem azt. hogy maga men­jen végre tovább .. — Ügy, tehát maga nem • OUS2 humorista. , J’..- i:-\ ........ a karja, hogy leengedjék a sorompót? ... Es ha jön a vonat? !... Mondja, miféle ember maga, az istenért? — Olyan vagyok, amilyen vagyok! — bömbölt a sofőr. — És ha maga nem akar át­menni. legalább engedje, hogy én átmenjek. — Kérem, csak tessék — előzékenykedett Veneranda. Beindította a motort, kiállt a kocsival az út szélére, ám ebben a pillanatban a so­rompó elindult lefelé. — Krucifix! — ordította a másik kocsi vezetője. — No menjen — nógatta Veneranda —, most mire vár7 Előbb kiabál, mintha a vonat — magyarázta Ve­neranda. — Nem megmond-\ tam, hogy a sorompó leeresz-S kedik, ha jönni fog a vonat?!? De maga... maga... erőnek$ erejével tovább akart men­ni. — Akkor akartam átmen­ni, amikor a sorompó még', fenn volt. De maga... Utolsó szavait elnyelte ai tovaszáguldó szerelvény dü-\ börgése. Veneranda begyúj-', tóttá a motort, s amikor a; sorompó felment, a másik', kocsit megelőzve elrobogott.] Fordította: ühem&zky László lalkozturik Kovács István ap- ci lakos panaszával. A cikkre a TIGÁZ igazgatója közölte, hogy tekintettel Kovácséit nehéz helyzetére, harminc napon belül beszerelik a gáz­palackot A vállalathoz na­gyon sok kérelem érkezik be, s csak a Kovács család prob­lémájához hasonló esetekben tudnak rendkívüli segítséget nyújtani. Megkapták a jelvényeket az ecsédi úttörők Még az elmúlt év novembe­rében kezdtünk foglalkozni egy ecsédi pedagógus. Sári Jó­zsef panasza alapján azzal, hogy a sportoló ecsédi gyer­mekek nem kapták meg a jel­vényeket. Végül is újabb le­velünkre a megyi úttörőel­nök közölte, hogy a panaszt kivizsgálták, intézkedtek, s március 16-án az úttörőcsa­pat megkapta a jelvényeket. Rendkívüli segítséget kaptak „Kiközösítették” címmel ír­tunk egy hatvani család ne­héz helyzetéről. A Hatvani Ingatlankezelő és Szolgálta­tó Vállalat közölte, hogy a férjet mellékállásban foglal­koztatják, a feleség pedig 1500 forint nyereségjutalmát kapott. ílpníiicfífí A 1974. március 28„ csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents