Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-28 / 73. szám
A pártszervezetek a városért AKI MAN APS AG ellátogat egy-egy városi körzeti pártszervezetbe, azt tapasztalja, hogy figyelmük előterébe mindinkább a lakóterület mindennapi élete, a környezet és az életfeltételek fejlesztése kerül. A korábban szűkebben értelmezett alapszervezeti élet kérdésein túl a körzetekhez tartozó kommunisták mind nagyobb mértékben részt kívánnak venni a városuk fejlődését szolgáló közéleti tevékenységben is. Tegyük hozzá, hogy ehhez b feltételeik is egyre kedvezőbbek. Az utóbbi években e pártalapszervezetek munkája jelentősen fejlődött, szervezeti életük tervszerűbbé, tartalmasabbá vált Fokozatosan növekszik tagjaik száma is: nem egy városban a párttagság mintegy tíz százaléka tartozik a körzetekhez. S az ide átjelentkező párttagok zöme ma már nemcsak nagy élettapasztalattal, de a párt- és közéleti munkában szerzett jártassággal is rendelkezik. E kommunisták többsége jogosan igényli, szellemi és fizikai frissességük pedig lehetővé is teszi számukra az aktív, közjót előmozdító társadalmi munka végzését. Ahol a pártszervezet vezetősége érdemben segíti a nyugdíjba kerülő kommunisták számára az új körülményekbe való beilleszkedést, ott a körzet által igényelt pártmunkához hamar megjön a kedvük. S ha a kellő tájékoztatás és útbaigazítás kíséretével adott pártmegbízatásuk igazodik érdeklődési körükhöz és korábbi mozgalmi, közéleti tapasztalataikhoz, akkor eredményes részvevői lesznek a terület politikai életének. Hogy a körzeti pártszervezetek érdemben és hasznosan tudják segíteni városuk fejlesztését, az az irányító pártszerveken is múlik. Vagyis azon, mennyire készítik fel és tájékoztatják őket, mennyire tisztázzák pontosan velük saját feladat- és hatáskörüket, a kapcsolatok rendjét. ♦AZ IRÁNYÍTÁSNAK és felkészítésnek, a munkába történő bevonásnak több jó módszere és formája alakult már ki. Elismerően lehet szólni azokról a párt- és tanácsi szervekről, amelyek a városfejlesztési tervek kialakításához rendszeresen igénylik a körzetekben dolgozó kommunisták és pártonkívüli segítőtársaik véleményét, közreműködését. Több városban, — igen helyesen —■ meghívják a körzeti pártszervezetek képviselőit olyan tanácskozásokra, amelyeken a város helyzetéről, jövőjéről esik szó. Részt vesznek a városi pártbizottságok kibővített ülésein, a tanácsok és népfrontbizottságok értekezletein, ahol javaslataikkal, észrevételeikkel teljesebbé teszik a város- fejlesztést szolgáló terveket. Természetesen e tanácskozásoknak fontos szerepük van abban is, hogy segítenek rangsorolni a javaslatokat és igényeket. A lakosság közötti tömegpolitikai munkához ugyanis a körzeti pártembereknek ismerniük kell a megvalósíthatatlan kérések elutasításának indokait éppúgy, mint a körzetüket érintő távlati elképzeléseket Mindezek ismeretében tudnak megalapozott, reális munkaprogramot kialakítani. A várospolitikai elképzelések megismertetésére, a kommunisták és a pártonkí- vüliek aktivizálására jól bevált és egyre inkább terjedő forma a körzeti pártalap- szervezetekben a fórum jellegű taggyűlések, illetve pártnapok szervezése. E pártrendezvényeken a párt, a tanács, a népfront városi vezetői adnak választ az előzetesen összegyűjtött, illetve a helyszínen feltett kérdésekre. E fórumokra helyes meghívni a körzet területén tevékenykedő pár- tonkívüli társadalmi aktivistákat, így a tanácstagokat, a KISZ-szervezet vezetőit, a lakóbizottságok vezetőit. Égy- egy fórum-pártnap után jó alkalom adódik a közösségért fáradozó kommunistáknak . és pártonkívüld eknek a helyi tennivalók egyeztetésére, új elképzelések megfogalmazására. A KÖRZETI pártalapszervezetek valójában csak ak- íá>r tudnak, hatékonyan segíteni a várospolitikai elképzelésiek megvalósításában, ha képesek a területükön élő pártonkívüliiék minél nagyobb tömegét maguk köré tömöríteni, a helyi feladatok elvégzésére mozgósítani. Ebben sok hasznos tapasztalattal i rendelkeznek már pártszervezeteink. Ezek közül az egyik legfigyelemreméltóbb törekvés, hogy ahol a körülmények ezt lehetővé teszik, létrehozzák a lakóterületi KlSZ-alapszer- vezeteket és otthont nyújtanak számára a körzeti párt- szervezet helyiségében. Ez ugyanis összeköthető egy olyan klubélet kialakításé' val, amely nem kizárólag a fiatalok igényeire épül, hanem más rétegek és korosztályok érdeklődését is kielégíti. Mindezekhez természetesen szükség van bizonyos feltételek megteremtésére, így rádió, tv, magnók beszerzésére, folyóiratok és újságok elhelyezésére. Elképzelhető, hogy helyet kap itt a városi könyvtárból ki helyezett fiók is. Helyes, ha a klub munkáját — különböző társadalmi rétegeket képviselő — klubtanács irányítja, s az több hónapra szóló programot dolgoz ki. Helyes, ha a körzeti alap- szervezet vezetősége megkülönböztetett módon segíti a területén megválasztott tanácstagokat. Célszerű gondos figyelemmel kísérni a választói gyűlések, tanácstagi beszámolók alkalmával elhangzott kérések, javaslatok sorsát, megvalósulását. S ha egy-egy okos javaslat, jó kezdeményezés elakad, az ügy előremozdítása érdekében a pártszervezet cselekvőén. álljon. a tanácstag mellé. Hasznosnak látszik az a kezdeményezés is, hogy egyes városokban a körzeti pártalapszervezetek működési területén létrehozzák a népfront helyi csoportját Ez újabb lehetőséget nyit a lakóterületi politikai munka továbbfejlesztéséhez, a pár- tonkívüliekkel való elevenebb munkakapcsolatok megteremtéséhez. Mint ahogy hasznosnak mutatkozik az ás, hogy egyes helyeken a körzeti alap6izervezeitek rendszeres munkakapcsolatban állnak a területükön lévő iskolai szülői munkaközösségek tagjaival, népi ellenőrökkel, önkéntes rendőrökkel, s a lakóbizottságok vezetőivel. BIZONYOS, hogy mindenütt meg lehet találni a városért való közös fáradozás legalkalmasabb formáit, módszereit Munkaprogramjukkal kapcsolódva a város egészének fejlesztésére kidolgozott tervekhez, a lakóterületi pártszervezetek eredményesen segíthetik azok megformálását és valóra váltását Kovács Péter az MSZMP KÖ munkatársa Szép volt, fiúk...” Véglegesen elérték a KlSZ-kb vörös váiidorzászlaüt VTjsághír: Az 1973-ban végzett színes, tartalma«, eredményes munkájukkal harmadszor is elnyerték a KISZ központi bizottságának vörös vándorzászlaját a Hajtóművek és festőberendezések Gyára egri gyáregységének ifjúkommunistái. A magas kitüntetés véglegesen Egerbe került. — Mi tagadás: a srácok, de az idősebbek között is nagy volt a' drukk, hogy harmadszor is sikerüljön. Nagy volt a tét, hiszen ha újból mi nyerünk, akkor a vándorzászló véglegesen itt .marad a gyárban. s ráadásul reálisan számolni kellett a nagy konkurenciával is. Szerencsére nem izgultunk hiába ... — Talán közelebb járunk az igazsághoz, ha úgy fogalmazunk: nem dolgoztak hiába... eredményesen lehet dolgozni ... — Kernelem, nem hat szerénytelenségnek, ha azt mondom: a hűségnek, a lelkesedésnek nemes hagyományai vannak a fiatalok között az üzemben. Bizonyításképpen elmondhatom, hogy a városban nálunk alakult meg elsőként KISZ-szervezet, elsőként szerveztünk kommunista műszakot, nem volt olyan politikai, társadalmi akció, amelyben ne vettünk volna részt. A mi fiataljaink nem mentek egy-két forintos órabéremelésért más üzembe, sohasem ijedtek meg az új technikától, a magasabb műszaki követelményektől sohasem húzogatták vállukat, ha arról volt szó, hogy a műszak után is itt kell maradni. Igaz, nem is zászló véglegesen Egerben marad. (Foto: Puskás Anikó) — örülünk, hogy mások is így értékelték munkánkat. A fő érdem a srácoké, a kollektíváé. Akik, amikor először elnyerték a magas kitüntetést, szinte fogadalmat tettek rá: ez a zászló örökre itt marad. Akik közelebbről is ismerik az egri gyáregység fiataljainak szorgalmát, tudását, lelkesedését, összetartását, azoknak aligha mondunk újat azzal, hogy a jó kis csapat kapitánya Nyircsák András marós, a gyáregység KISZ-csúcsvezetőségének titkára. Ilyen erős, összetartó kollektívával valóban csak „.4. környék homokos, kívánja a vizet. Nekünk ezt elő kell teremtenünk, hogy alapvető termelési biztonságunk legyen.” Valahogyan így fogalmazta meg Nagy László elnökhelyettes, a Lenin Termelőszövetkezet azon. törekvését, amely egy közeli öntözéses program megvalósítására irányul. Mit jelent a: közeli? Három lépcsőt, három évet. Ezen belül pedig ösz- szefogást a vízhiánnyal küzdő Csányi Állami Gazdasággal, hasznosítva annak technikai felszereltségét, öntözéses szabadalmát, a csévélhető csőrendszert. Hogy miért csak most jutott a hatvaniak, csanyiak eszébe az öntözésben rejlő előnyök alkalmazása, hasznosítása? A kérdés így nem all meg. Voltak ugyanis kísérletek kerát ban. A Lenin Termelés/.", vetkezet példái '1 az Hifin-: s évek elején, kisteleki földiéin, már öntözte a zöldséget, a cukorrépát. Csakhogy az alkalmazott csőkutas rendszer felmondta a szolgálatot A talaj szerkezete miét hamar eliszaposodtak a ku'nk, s éppen akkrr kerültek vízsz.űkcbe, amikor legjobban kellett volna zz ál-.ás. — A cs'n u-kkal közösen mintegy ezer heJc-arnvi töld öntözéses művelésének az alapjait vCí.í'"k meg ezekben a hetekben, 1 ómo-'kban — mondja Kegy László. — Ezúttal azonban megfontoltabb, reél'sabb a vállalkozás, 5 két vákoznta is el- kép?< Ihibő. Amiből kiindultunk: az Ijtió-ban nyílt ka- txcsbínya közel százötven Ezer hektár föld termőre fordul Öntözőrendszer Hatvan és Csány összefogásával hektárnyi tófelülete, bőséges vízmennyiséggel. A másik verzió a Görbe-ér, amelynek bevonása megoldaná a liba- farm egészséges vízellátását, valamint haszonanyaghoz is ■futtatna bennünket. A kitermelt homokból, kavicsból idővel megtérülne a nyomásközpont és főnyomóvezeték beruházási összege. ★ Utóbbi mellett szól még egy másik fontos gazdasági tényező: a Görbe-érhez nem kell utat építeni, energiát vezetni, mert mindezek adottak. S az sem megvetendő, hogy egy kilométerrel lerövidülhet a íönyomóveze- ték. Mégis várni kein, Éspedig arra, hogy a KE- V1TERV és a Vízügyi Igazgatóság' szakemberei kutatást:, felmérést végezzenek mind a kavicsban variál, mind pedig a Görbe-érben. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy az utóbbinak a vízhozama nem lesz elegendő a tervezett ezer hektárnyi terület folyamatos ellátásához. A döntésre azonban rövidesen számítani lehel. A termelőszövetkezet ugyanis megrendelte már a tanulmányterveket, s a hozzá kapcsolódó különböző felmérések elkezdődtek. A gazdaság mindenesetre már olyan formában is készülődik az öntözés mielőbbi beindítására, hogy Koncsics Pál személyében üzemmérnököt (úkalvíMzott, akinek egyetlen feladata lesz a vízellátásba bevont területek felügyelete, a különböző technológiák alkalmazásának irányítása. ★ Mibe kerül ezer hektár termőre fordítása? S milyen kultúrákat kívánnak felkarolni a társuló gazdaságok? Előzetes számvetés szerint, ha külön-külön oldaná meg öntözőrendszerének kialakítását a két üzem, fejenként legalább tizenötmillió forintot felemésztene a beruházás. Az összefogás azonban olcsóbbá teszi a vállalkozást. Elég egyetlen nyomásközpont, s csupán a főnyomóvezetéket kell megtoldani. Ez. így, együttesen, nem kerül többe húszmilliónál. Ami az öntözésbe vont földterületet illeti, megoszlanak a kultúrák. A csányi- ak ötszáz hektárnyi gyümölcs és zöldség termés- eredményeit akarják a vízzel fokozni, a hatvaniak pedig kifejezetten szántóföldi növényekre, főleg takarmányra gondolnak, ami roppant meghálálja a bőséggel kapott öntözést. Ha azt vesszük figyelembe, hogy a két gazdaság egymással határos területei túlnyomóan homokos földek, s eddig minimálisan fizettek, könnyen kiszámítható, mit hoz a konyhára a tervezett beruházás. Jószerint ezáltal válik igazán termővé a tájék, földje ezáltal gazdagítja 'mekmyasi az üzemeket Végezetül vessünk egy pillantást a bevezetőben emlegetett lépcsőzetes megvalósítás feladataira. Vagyis : milyen ütemben valósul meg a Hatvan és Csány szempontjából olyan jelentős öntözőrendszer? Nagy László elnökhelyettest idézzük ismét, aki részt vett a terület műszaki bejárásán, kijelölésén, s pontosan tájékozott a szakemberek véleményéről: — Egyöntetű a vízügyi és mezőgazdasági tervező irodák munkatársainak a megállapítása. A kiszemelt terület alkalmas az öntözőrendszer kialakítására. s amennyiben a víznyeresi le hetöségek felderítése befejeződik, kezdődik a program. Azt az alternatívát valósítjuk meg, amelyik ilyen szempontból előnyösebb. Ebben az évben a rendszer tervezése, a műtárgyak megépítése kezdődik el. Jövőre befejezzük a nyomásközpont és főnyomóvezeték teljes kivitelezését. S a harmadik esztendőre maradnak az utómunkálatok. Magunk részéről a pénzügyi fedezet biztosított, szentesítette a közgyűlésünk. De tudtommal a csánviaknál is hasonló a helyzet. Titkolt, de egyáltalán nem elképzelhetetlen álmunk, hogy százötven hektáron, közvetlenül a SER- KÖV hizlaldájánál, még az idén megkezdeni az öntözést. m. MMvay íhyáut panaszkodhatunk, hiszen tisztelnek, megbecsülnek bennüpket, jő körülmények között dolgozunk, gazdasági, politikai vezetőink, a párt- szervezetek, a kommunisták igen sok segítséget adnak munkánkhoz. Ráadásul nemcsak akkor szóinak, ha dolgozni kell, hanem a véleményünkre is kíváncsiak. S ezzel kapcsolatban még valamit szeretnék hangsúlyozni: nálunk a* is a szokások közé tartozik, hogy ha például a KISZ szervez egy kommunista műszakot, akkor az idősebb kollegák is szó nélkül bejönnek dolgozni. Úgy érezzük: ez több mint tisztelet, több mint a megbecsülés. — E szép bevezető után lássuk konkrétabban is, hogy. mivel érdemelték ki immár harmadszor a KISZ-kb vörös vandorzászlaját? — Szervezettsegün.i 50—7? százalékos. A különböző termelési mozgalmakban fiat; .' jaink döntő többsége rész v-asz. A gyáregység dolgoz-' 'közül ma közel 140-en tanul nak, s a továbbtanulók mint egy fele fiatal. A 28 mozg::1 nü tisztségviselő közül mai csak négynek nincs meg' a marxista középiskolája. Av. elmúlt évben három politika: vitakörünket tüntették ki kiváló címmel. Négy év aiati 17 fiatalt ajánlott a párt soraiba a KISZ. A^nemrég alakult klubunk ugyan még sem miféle címmel, ranggal, nerv: dicsekedhet, de .valamennyi, rendezvényen zsúfolt a terein, s rendszeresek a foglalkozások. A mi egyik fiatalunk nyerte meg a városi szavaló- versenvt, nem egy sikere.-, közös kirándulásunk volt, elkezdtük egy sportkombinál építését is. Több mint 140" társadalmi munkaórában szépítettük, csinosítottuk üzemeinket és környékét. És végül, de nem utolsósorban: a mindennapos termelőmunkában is becsületesen helytállnak. Szeretik az újat, a korszerű technikát, szívesen tanulnak, ugyanakkor címre és rangra való tekintet nélkül elmondják dicsérő vagy bíráló véleményüket is. Persze, félreértés ne essék: valamennyien tudjuk, hogy vannak hibáink, fogyatékosságaink is, kell és lehet is jobban dolgozni, A szándékkal azonban sohasem volt baj. A zászló itt maradt, s ez most további ösztönzést, erőt ad szervezeti, gazdasági, politikai munkánkhoz. Azt hiszem, valamennyiük nevében mondhatom: mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a folytatás is méltó legyen.. „ Mit szóltak a fiatalok szép sikeréhez a volt KISZ-esek, a gyár vezetői, az idősebb dolgozók? A kérdésre Popovics Ferenctől, a ' gyár pártcsúcs- vezetőségének titkárától kértünk választ: — Körülbelül ügy lehetne összefoglalni a véleményeket: Szép volt fiúk! Nálunk valóban úgy vari, ahogyan a Bandi mondta: az idősebbek nemcsak kérnek, de szívesen adnak, segítenek is. Szakmai, politikai tapasztalatokkal, ki próbált módszerekkel. Az alapszervezetek, a pártcsopor- tok mindig időben szólnak, s rendszeresen figyelemmel kísérik a fiatalok munkáját. Nyugodtan mondhatom: jó az utánpótlás, fiataljaink nemcsak akkor örülnek és aktívak, amikor kitüntetésekről, jutalmazásokról van szó, hanem ' a bizonyításkor is. Jó helyre került ez a zászló ... — koós — A segítségnek sokféle módja van • • • Boldizsár Jánosné átányl lakos régi „levelezőpartnere” a szerkesztőségnek. Az idős öreg néni hosszú évekig ápolta magatehetetlen férjét, maga is belerokkant ebbe. Most ott éldegél egyedül 100 éves átányi öreg házacskájában, s talán egyedüli szál, ami a mozgalmas élethez köti, hogy időnként megírja, mi .a baja. Legutóbb arra panaszkodott, hogy magas az ő alig 400 forintnyi kis öregségi járadékához a vízdíj. Es nem is veszi igénybe a közkutat, hiszen nehezére esik, hogy kimenjen az utcara. S nem ő az egyetlen, aki csekélyke járadékából éldegél, meggondolva minden fillér sorsát) Akad hozzá hasonló más községben is. Olyan öregek, akik már félig-meddig magatehetetlenek, ösz- szes jövedelmük a tsz-tag- ság után kapott öregségi járadék — mert nyugdíj megszerzéséhez már sem erejük, sem idejük nem volt — magánosok. mert vagy nincsenek már hozzátartozóik, vagy az ország más tájain élnek. Segíteni ezeket az öregeket mindenkinek kötelessége. S a segítségnek ezerféle módja lenne. Közülük az egyik, amit a. Heves »ägjUjei Vama VaUaíai, tett. amikor a szerkesztőség kérésére felülvizsgált néhány hasonló panaszt. Vgy döntötték, hogy az ilyen öreg emberekről a helyi' tanácstól kérnék megfelelő információt, kér esők éptele n- ségük igazolását, s ezeket az öregeket nem terhelik a viz- díjjal sem. Nemcsak ket-há- róm panaszos sorsáról döntöttek így, hanem megkeresik a községi tanácsokat, s megkérik, állítsák össze azoknak a névsorát, akik ennyire kis jövedelmű öregek és elhagyatottak. Bizonyos, nem sokan cl nek ilyenek, községenként talán a tízet sem éri ei sza ■inuk. Az is bizonyos, a víz- dijak e fillérei nélkül is meglesz a vállalat, az öregeknek pedig túl a néhány forint megtakarításán azt is jelenti, hogy nem feledkeztek meg róluk, hogy mindig akad egy segítő kéz. A segítésnek sokféle módja akad. A Vízmű Vállalat keresett és talált ilyet. Köszönet és dicséret érte. Mmsm£\ 1»74, március 38., csütörUft
