Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-22 / 68. szám
KOSSUTH 8.50 Két versenymű 9.00 A 22-es csapdája. 20. folytatás 9.20 Ncpüaicsokor 10.05 Iskoiarádió lu.3u Édes anyanyelvűnk 10.3a Kamarazene 11.00 Változó világtérkép 11.10 Áriák 11.49 Kritikusok fóruma 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene 13.20 Népi zene 13.15 Pro és kontra. IV. rész 14.00 Nyitnikék 15.10 Magyarán szólva . . ; 15.25 Opcrettdaiok 15.30 Járdányi: II. vonósnégyes 16.05 Irodalmi műsor közvetítése az egri színházból 17.20 Ribáry: Cnnjpi szimfónia 17.33 Mikrofórura 17.52 Katonaének. Rádiójáték 10.43 Népi zene 20.21 Magyar remekírók 20.54 Magnósok, figyelem! 21.39 Láttuk, hallottuk ,.. 22.20 Sanzonok 22.50 Meditáció 23.00 Romantikus zene 0.10 Népi mtuáüka PETŐFI *,05 9.03 12.00 12.15 13.03 13.30 14.00 18.20 18.45 19.39 20.28 20.49 21.39 23.15 örökzöld dallamok Ezeregy délelőtt Kórusművek Hallgassuk együtt! Schubert; V. szimfónia Gitárral angolul Kettőtől — hatig . . . Zenés délután Bartók: III. zongoraverseny Könnyűzenei Olimpia. Vili. rész Riport Népi zene Húszas stúdió Mascagni: Parasztbecsillet. Egyfelvonásos opera Bigband-felvé telek Szolnoki Rádió Alföldi krónika Szabó Miklós operettfelvételeiből Skanzen a Papírgyárban. Nótacaokor Szolnok jubileumáért, (Az idegenforgalmi szakbizottság munkájáról) Tánczene a szerzők előadásában MAGYAR 8.05 Iskoia-tv 17.53 Hírek 18-00 Öt perc meteorológia 18.35 Vállalati gazdálkodós. V. rész 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Jogi esetek 20.40 Helené, vagy zz életöröm. Magyarul beszélő francia tv-film 22.25 Tv- Iradó r mozi Egerben este 7 órakor: A víg özvegy (Bérletszünet) ♦ ORVOSI ÜGYELET A hímes tojás történetéből Már az ókorban is festettek EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4. háromnegyed 6 és, este 8 órakor A diktátor Amerikai film vígjáték. Főszereplő,: Charlie Chaplin EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Du. 3 órakor Dobó Filmklub! Jelszó: A puszták angyala Szinkronizált szovjet bűnügyi ' film Este fél 8 órakor Főiskolai Filmklub! GYÖNGYÖSI PUSKIN Mindenki szép, mindenki kedves GYÖNGYÖSI szabadság Egy kínai viszontagságai Kínában HATVANI VÖRÖS CSILLAG Csiu óra Palkó HATVANI KOSSUTH Farkashorda HEVES Szent Péter hadművelet FÜZESABONY Nincs idő PÉTERVÁSÁRA Szent Teréz és az ördögök LÖRfNCI Volt tervszer egy vadnyugat. 1—II. rész Havinkban, de a világ sok más országában is régi hagyománya van a tojásfestésnek. Már az ókori Kínában és Egyiptomban is festettek tojásokat. A perzsák festett tojásokat ajándékoztak a tavasz ünnepén, s a monda szerint a világhódító Nagy Sándor édesanyjának tyúkjai piros tojásokat tojtak. Hazánk területén a kis-zombori hun-avar temető egyik sírjából került elő a legré*- gibb hímestojás-töredék. Európában a húsvéti piros tojás kultusza régmúlt idők böjti szokásaiból ered. Mint ismeretes, a nagyböjt idején még tojást sem volt szabad enni. A böjt végén azonban, a húsvét örömére, a becses eledelt, a tojást pirosra festették, az öröm és a szeretet színére. A tojást azért is tartották olyan nagy becsben, mert az élet eredetének jelképévé vált. A festett tojás napjainkban is szorosan kapcsolódik a húsvéti népszokásokhoz: a locsoló legényeknek ajándékozzák a lányok. A tojásfestést, annak „megírását" szívesen végzik napjainkban is, legszívesebben a piros színt alkalmazzák, a zöld színű tojások a tavasz és a reménység színét képezik. A színes tojásokra kerülő díszítő elemek sokfélék. A rajzok a leg. kezdetlegesebb vonalzástól pontozástól és hullámvonal tói a részletező természet' szerű ábrázolásig váltakoznak. Napjainkban Sárközben, Kalocsán, Matyóföld készülnek a legszebb hí s véti tojások. Sárközben, (Bá ta községben) a tojásfestés legjelesebb művelője a nem rég elhunyt Dér Józsefné, Treszka néni volt. Mo6t tanítványai, köztük pedagógu sok, folytatják ezt a szép színes mesterséget. Ma a tojásfestés egyik kiváló művelője Farkas La- josné, aki a színes sárközi motívumokat varázsolja tyúk- és lúd tojásokra. Kalocsa környékén főleg Géderlak községben virágzik a tojásfestés szokása, Itt még erősen élnek a húsvéti népszokások. Ezekhez kapcsolódik a hímes tojás ajándékozása. Él és virágzik a Dráva mentén, az Ormánságban is a tojásfestés kultusza. A hí- mes tojások festését az utóbbi évtizedben újították fel Matyóföldan. Ma már több tízezer tojásra festik rá a színes matyó motívumokat, s ezek nemcsak hazánkban, hanem külföldön, a tengeren túloa is keresettek. Kovács Zsuzsa a izeikeiztó B. Zsuzsa, Egert A vásárlási utalványokból sehol sem kaphat vissza „aprót”, azokkal a boltnak el kell számolniuk, tehát nyilván a teljes összeget lehet csak elvásárolni. A bolt vezetője nem adhat kevesebb értéket, mint amennyire az Utalvány szól, hiszen az így jelentkező árutöbbletet nem számolhatja el. A vitában nem tudunk önnek igazat adni, hiszen módjában állt volna esetleg többet vásárolni és azt készpénzzel pótolni. Általában ezt a megoldást választják mások is, mert ritka dolog, hogy a vásárlási utalvány kerek ösz- szegét sikerül levásárolni. Még a lottónyeremény utalványait is teljes egészében kell levásárolni, ott. sincs lehetőség pénz visszaadására. Jenéi Zsuzsanna, Egert Készséggel adunk helyt pontos adatainak: Claudia Cardinale nem ez év januárjában forgatta filmjét a Szovjetunióban, hanem 1969-ben. A filmet Magyar- országon először 1973. februárjában mutatták be. Nyilván innen eredt a téves adat ia. „Sportoló kislányok’* jeligére; Cselgáncs szakosztály az egész megyében csak egyedül Egerben van, a Dózsa Sportkörön belül. A fiúk részére az elmúlt hetekben szervezték a Jelentkezéseket. Keressék fel a sportkör vezetőjét a stadionban és beszéljék meg vele részletesen ezzel kapcsolatos kérésüket. Ugyanakkor kikérheti tanácsát arra is. milyen lehetőségeik lennének még a sportolásra. Zahuczky József, Eger: Kérésüket a Volán Vállalat illetékesei teljesítették azzal, hogy utasították a járat c’-'’gozóit, nyissák ki a buszt, an v az utazók jelentkeznek. ; legol- dódik a probléma. Arra ugyanis, hogy buszmegállót ékítsenek, sajnos nincs lehetőség, „Anyagbeszerző” jcB-ére« Levelét, sajnos, nem tudjuk közlésre felhasználni. Dicséretre méltó az udvariasság mind a három említett községben, de úgy véljük, a többi községről sem abból kell levonni a konzekvenciát. hogyan viselkednek egyes lakói az italboltban. Bugucpusztán A kiskunfélegyházi Lenin MGTSZ bugac-pusztai ménesénél új lipicai fogat edz a fogatversenyekre, a fogathajtó világbajnokságra. Képünkön: Abonyi Imre Euróba-bajnok fogathajtó új lipicai négyes fogatának két lovával. (MTI foto: Karáth felvétele — KS) Imre Megyénk a hazai sajtóban 1974! 2. „Édesanya” jeligére» Panaszét továbbítjuk a családi pótlék osztályhoz Amennyiben folyamatos munkaviszonyban áll. nem tudjuk milyen okkal tagadhatták meg a család! oót- Mk folyósítását. Kérjük szíves türelmét. Bíró Lajos: Vadászat és vadgazdálkodás Hevesben Népi Ellenőrzés. 1974. február. A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban megvizsgálta az egri, a hevesi és a gyöngyösi vadásztársaságok helyzetét. A vizsgálat tapasztalatairól és a további feladatokról Bíró Lajos írt összefoglalót. Az ellenőrzés azt bizonyította, hogy a vizsgált vadásztársaságok többsége a fennálló törvényes rendelkezések szerint működött, s jelentős eredményeket értek el a vad- gazdálkodásban. Figyelemre méltó az a társadalmi munka is. amelyet a vadászati berendezések karbantartása során végeztek. A társaságok munkájában azonban hiányosságok is voltak. Egy részüknél nem ügyelnek a bizonylati fegyelem betartására, laza a pénzgazdálkodásuk is. A vadgazdálkodás továbbfejlesztésére a termelőszövetkezetekkel hosszú távú együttműködést kell létrehozni. Az új vadászok felvételénél különös figyelemmel kell lenni a fizikai munkát- végzőkre. Cs. J.t Tojásgyár a tóparton Magyar Hírlap. 197-1,, február i. A Népszava cikkírója az egerszóláti Béke Termelő- szövetkezet életével ismerteti meg az olvasót. A falu népe a felszabadulás előtt nagyon szegényesen élt. Mostohák voltak a természeti viszonyok is. Még az 1960-ban alakult termelőszövetkezet is egy ideig kevés sikerrel birkózott a kedvezőtlen természeti adottságokkal. A 2200 holdas határból mindössze 1570 hold művelhető. A földek gyenge minőségűek. A növénytermelés így csak keveset jövedelmezett. 1963-ig termelőszövetkezet gyengén gazdálkodott. A közös gazdaság fejlődése akkor kezdett felfelé ívelni, amikor 1964- ben rátértek a libatenyész- tósre. Jelenleg már 13 ezer törzslúdjuk van. 1969-ig főleg tojást értékesítettek. Azóta a naposliba lett a fő árucikk. 1973-ban 165 ezer naposlibát értékesítettek. Az. utóbbi években valóságos libaüzem alakult ki a termelőszövetkezetben. 20 holdas halastavat alakítottak ki. Partján három libatelep és modern keltetőüzem van. A keltetőüzemben 24 nagy méretű, korszerű keltetőgép mű-, ködik. A libatenyésztést továbbfejlesztik. Még az idén felépül a tóparton egy tízezres előnevelő és két, egyenként tízezres utónevelő. S. J.: Boldogon már megvan, Hatvanban már készül Szövetkezet. 1974., február 20. Az elmúlt években megyénkben is problémákat okozott a lakosság zöldségellátása. Ennek fejlesztésére minden kínálkozó lehetőséggel élni kel. A hatvani ÁFÉSZ a múlt évben a körGRIGORI J KROSIN: Szupered!varias&ág Egerben: 19 őritől szombv gael 1 őriig a Bajcsy-Zsi- istkv utcai rendelőben. (Tele- n: 11-ini Rendelés gyermekek szére is. Gyöngyösön: 11 érától szombat gael 7 őriig, a Jókai utca 41. »m alatti rendelőben, (Telein: U?-S?í. __ 1J gy ugrottam fel az asztaltól, mint akit megégettek, amikor eszembe jutott, hogy még nem teljesítettem a feleségem megbízatását: nem vettem semmit az ünnepi Trésorához. Vendégünk lesz a kövér Marina a tizenhetes lakásból, aki semmit sem eszik majonéz nélkül, a megrögzött vegetáriánus Por- tyanszkij, a csomó gyerekével él-hal a keleti csemegékért, Varanovszkij közgazdász csak a vodkát és a zöld uborkát becsüli. , '■f Az üzletek percek múlva zárnak, mindenütt óriási tömeg ... A trolit nem győzi kivárni az ember, de ha. győzi is, nem fér fel, ha meg fel tud kapaszkodni, nem bír leszállni. Ha véletlenül mégis sikerül lekásza- lódni, egészen biztos, hogy ottmaradnak a gombjai, esetleg a kabátja is ... Amíg így elmélkedtem, befutott a troli, és —- cso- dák-csodája! — sikerült felkapaszkodnom. Ügy-ahogy a kezem-lábam is elhelyeztem az utasok között. Igaz, éreztem, hogy a bal lábam lassan, de biztosan fülessapkás szomszédom lábára csúszik. Úgy öt perc múlva kezdtem magam kényelmetlenül érezni a lábán, megszólítottam: — Elnézést kérek, nem vagyok nagyon nehéz? — Nem, nem, dehogy' — válaszolta udvariasan a fülessapkás. — Nem az én ló' batnon áll* , Jobb oldali szomszédomhoz fordultam, egy lányhoz: — Ezek szerint a maga lábán állok? — Mi mást tehetne? — mosolyogott fájdalmasan, fogait összeszoritva. Ügy látszik, türelmes utasokkal hozott össze a sors. — Hálásan köszönöm.., — Nincs mit... Köszönjük a vásárlást! Körülaggattam magam a teli szatyrokkal, és fel akartam hívni a feleségemet, hogy megörvendeztessem: megvan minden! Két telefonautomata foglalt volt. A harmadiknál nincs senki, biztosan rossz. Elnyeli az érmét. Vagy nem csöng ki. Vagy kicsöng, de nem ott, ahol kellene. Nem mertem megkockáztatni. Az A megállóban könyökömmel teljes erőből dolgozva kikecmeregtem a kocsiból. Mindenkit elsodorva rohantam a még nyitott üzlethez amely előtt, igaz, már oV állt záráshoz készülődve a' egyik fehér köpenyes eladó - nö. — Könyörgöm — suttogtam kifulladva —, értse meg, nem jöhettem előbb. Jön Portyanszkij a rakdr gyerekével, majonéz me nincs.., — Tessék, parancsoljon — invitáit befelé mosolyogva —, még nyitva vagyunk. idő közben persze rohant.'.. Jó lenne egy taxi, gondoltam. A sarok mögüU?öld lám- pácska tűnt fel. Nem akartam hinni a szememnek, a kezem is csupán megszokásból emeltem fel. Es a taxi megállt! — Barátom — motyogtam szégyenkezve, hogy ilyen, semmiségekre pazarlóm a sofőr drága idejét —, csak ide a közeibe szeretnék... vagyishogy nincs is közel, de én... Portyanszkij a rakás majonézzel... — Tessék? — szólt # Sb- íör értetlenül. — Vagyis haza szeretnék < menni... — Tessék, szálljon be! —^ mosolygott rám. — Isten ments! Nem la~\ kom a világ végén. Csak egy < pár negyeden kell átmen-j nem... Nem éri meg ön-5 nek.. — Hogyhogy nem ári meg? i — Meg aztán nyilván le-1 járt a munkaideje is... — Csak az imént kezd-1 tem, tessék, szálljon be. — Nem tehetem, bocsás- < son meg. Ügy látom, hívásra * megy, én meg feltartom itt.. Végül mégiscsak beültem, j és hét perc múlva már a; kapunk előtt voltunk. Ügy! elérzékenyültem, hogy a; visszajáró pénzről is megfe- j ledkezlem. — Várjon, barátom! —; mondta a sofőr. — Tessék, < itt a pénze. Nyilván elfelej-; tette, hogy öntudatos dolgo- < zó nem fogad el borravalót. < Kellemes ünnepet! Várakozásom ellenére a lift is működött. Ahogy felértem és megnyomtam a csengőt, a csodák folytatód- i tak: feleségem mosolyogva' nyitott ajtót. Beléptem a szobába: a. vendégek és a poharak - mindegyik a helyén. Engem . vártak. Hát ez csodálatos! j Es akkor Marinát már nem . is láttam olyan kövérnélc,; Portyanszkij meg milyen. aranyos volt gyermekei kö- • rében! Az ünnepi vacsorán poharamat az élet mindennapi ; apró csodáira ürítettem. \ Senki sem ellenkezett. Fordította: ' öaimmzky László zetéhez tartozó Boldog községben zöldségtermelő szakcsoportot hozott létre. A hasznos kezdeményezésről a Szövetkezet c. mozgalmi lapban néhány figyelemre méltó tényt olvashatunk. A hatvani ÁFÉSZ a megalakuló szakcsoport minden tagjával kétoldalú szerződést kötött. Ebben vállalta, hogy a szakcsoport különböző megrendeléseit időben és kedvezményes áron teljesíti. A csoport tagjai pedig vállalták, hogy árujukat a mindenkori piaci ár figyelembevételevel kialakított megfelelő felvásárlási áráért az ÁFÉSZ-nek adják el. A boldogi példa hamarosan Hatvanban is követőkre talál. A város kertes részein lakók bevonásával itt is szakcsoport alakítását határozták el. Várkonyi Margit: Megyei politika, munkáspolitika Hevesben Népszava. 1974., február 26., 27. A párt Központi Bizuitsá- ga 1972-es novemberi határozata után egyre inkább elő- , térbe kerül hazánkban, így megyénkben is a munkásokkal való törődés, gondoskodás, a munkájspolitika következetes érvényesítése. A magyar szakszervezetek központi lapjában, a Népszavában Várkonyi Margit két. részből álló cikkben irt munkáspolitikánk Heves megyei megvalósulásáról. A megyében jelenleg a munkaképeskorú felnőttek közül minden negyedik munkás. A munkásság jelentős aránya megköveteli, hogy egyre jobban odafigyeljenek a munkásság helyzetének alakulására. A közelmúltban a megyei tanácsi és a szakszervezeti vezetők alapos elemzést készítettek a megye munkásainak jelenlegi helyzetéről, s meghatározták á további feladatokat isi" A cikk írója sok adattal bizonyítja azt, hogy az utóbbi időben mit tettek Heves megyében a párt mun- káspolitikájának megvalósításáért. A munkássággal való törődés sokrétű. Az anyagi a szociális és a kulturális helyzet javítására, a munka- körülmények jobbáté telére egyaránt kiterjed. A megyei tanács még ebben az ötéves tervben 46 millió forinttal járul hozzá a telepszerű munkás társasházépítésekhez. A vállalatok is segítik munkásaik lakásproblémái megoldását. A munkásnők heyzeté- nek javítását szolgálja az üzlethálózat fejlesztése. A megye üzemeiben egyre több gondot fordítanak a munkásság tanulására, szakmai továbbképzésére. Támogatják a tehetséges munkásfiatalok továbbtanulását. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa évenként jelentős ösz- szeggel támogatja azokat a szakköröket, amelyekben munkásdiákok tanulnak. A megyében a munkáspolitika a helyi politika szerves része, annak meghatározó tényezője. Szccsko Károly iHMmMO 1974. március 22., péntek
