Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-17 / 64. szám
Á fej fesz a fontosabb! TÖBB MILLIÓ forintos beruházással egy komplett 6zámí tógépsort vásárolt az elmúlt év elején az egyik országos vállalatunk. Nagy volt az öröm, a büszkeség, amikor a külföldi partner leszállította a berendezéseket, hangulatos ünnepség köszöntötte az üzembe helyezést követő átadás, átvétel aktusát is. Jó fél évvél a szalag átvágása után viszont már arról panaszkodott — a televízió is foglalkozott az ügygyei — a vállalat eső számú vezetője, hogy tulajdonképpen nem így gondolták az egészet, a gépsort gyakorlatilag semmire sem tudják felhasználni. Mint később kiderült, egészen pontosan az történt, hogy a komputert azért nem tudták munkára fogni, „megszólaltatni”-, mert a szakemberek hiánya. miatt senki sem tudott kérdezni a géptől, senki sem tudta, hogy miként, s mire lehet felhasználni az egyébként valóban okos masinát. A példa talán egyedi, mondhatni szélsőséges is. Az viszont tény, és egy, szegyben érvényes megyénkre is, hogy a korszerű, a modem, az okos gépeket csak korszerűen képzett, okos, művelt szakemberek tudják megszólaltatni, a magasabb technika értékeit magasabb színvonalon kihasználni, kamatoztatni. SZERENCSÉRE ilyen gépekből egyre több dolgozik már üzemeinkben is, de változatlanul nem a kívánt mértékben nő azonban az ügyes kezű, az elméletileg és szakmailag is magasan képzett szakmunkások, szakemberek száma. A tények ugyanis — az elért eredményekkel együtt is változatlanul azt bizonyítják: az üzemek dolgozóinak döntő többsége betanított munkás, akik az évek során megtanulták a szükséges fogásokat. Időben nyomják meg a zöld, a sárga Vagy a piros indítógombokat, de már hiába kérdeznek meg tőlük, hogy mitől automata az automata gépsor, mitől dolgoznak „egyedül” a program vezérlésű gépek, hogyan lehetne a termelékenység gazdaságosságát, hatékonyságát fokozni ? A SZOT és a Hazafias Népfront által a napokban Budapesten rendezett ankéten többen is felhívták a figyelmet, egy másik kedvezőtlen jelenségre is. Nevezetesen arra, hogy a főváriban és a vidéken is csökkent az utóbbi években a szakmunkástanulók, illetve az üzemekben munkát vállaló szakmával rendelkezők száma. És ha ehhez hozzávesszük, hogy a munkások közel fele még az. általános iskola nyolc osztályával sem rendelkezik — sajnos, nincs is különösebb tolongás részükről az iskolapadok iránt —, akkor ugyancsak tényként kell tudomásul venni: a közeljövőben aligha várható, hogy jelentősebb változás történik az élő munkaerő minőségi összetételében. Ez pedig már ma Is igen komoly feszültségeket okoz, s a még korszerűbb technika bevezetésével tovább szélesedik a szakadék a jelenlegi ismeretek és a bonyolultabb, a magasabb szintű követelmények között. Pedig a* okos, az értelmes ember nélkülözhetetlen. Mert lehet egy gép, egy technológia bármennyire is értelmes, de művelt, képzett ember nélkül semmire sem használható. A világ legokosabb komputere is csak annyira képes, ameruiyk« az ember megtanítja De hogy tévedést, félreértést ne okozzunk a komputer példával: a ma és a jövőben használt programvezérlésű gépsorok, a ma és a jövőben gyártott automata gépek, a ma és a jövőben készített bányagépek, épített erőművek ugyanúgy művelt, gondolkodó szakembereket igényelnek, mint a milliós műveleteket másodpercnyi idő alatt elvégző számítógépek. Korunk technikájához, a jogosan elvárt hatékony termelőmunkához kevés te. hát csak az ügyes kéz, s nélkülözhetetlen a sokoldalúan képzett szakember. S HOGYAN LEHETNE ez utóbbiak s/ámát növelni? Sok módszere, eszköze van, útja viszont egy: a tanulás. A szervezett, a kollektív, az egyéni művelődés. A szakmunkásképző intézetek egyedül már nem tudják biztosítani a szükséges utánpótlást, ezért különösen nagy felelősség hárul az üzemekre, a vállalatokra, ahol a legjobban hiányzik a művelt munkás, ahol százával, ezrével dolgoznak olyanok, akik szorgalommal, akarattal és igénnyel, az üzem, a társadalom segítségével jól képzett szakemberekké válhatnak. Van kikből válogatni, van kiket beültetni az általános, a szakmunkás, a középiskolák, a technikumok padjaiba, de még a ÍŐLskolákrá, az egyetemekre is. S van hozzá mód, alkalom, lehetőség is, hiszen párt-, kormányhatározatok sürgetik, támogatják ® felnőtt dolgozók szakmai, politikai képzését, a hiányzó végzettség pótlását, az új, a korszerű ismeretek elsajátítását Élni kell tehát a lehetőségekkel, hiszen máris nagy a késé#., túlságosán lassú a változás tempója. Társadalmunk, gazdaságunk, a fejlőd«» intenzív korszakát éli, vagyis a minőségre került a hangsúly. T#rv#mk, célkitűzéseink íptg Vülósflásóhoz 1er méretesen, ezután is RZÍiihsŐg Írsz ügyes Kezű, begyakorlott emberekre, a fejlődés dinamikájának gyorsí- tHSMRz, terveink, célkitűzéseink megvalósításában a fej lényegesen fontosabb szerepet kap a kéznél, MERT KÜLÖNBEN hs nem is. nevetnek ki de nntn ts válaszolnak majd laikus kérdéseinkre, az ember által létrehozott, okos, értelmes, művelt gépek, lioós József 1. Látszatra szűkös a dolgozók kívánságlistája. A Mát- ravidéki Fémművek példája azonban azt bizonyítja, hogy ebbe nem érdemes, nem is kell belenyugodni, hanem az „étlapon” kellő tájékozódás után több ínyenc „fogást” kell és lehet feltüntetni. Ehhez persze ötlet és találékonyság kell, de megéri, mert az embereket bármennyire is kötik a megrögzött szokások, bármennyire is otthonülővé formálta őket a televízió diadalmenete; mégis hiá- nyalják a megfelelő segítséget. Különösképp a bejárók, közülük is a fiatalok. A Fémműveknél dolgozó Ka kuk Imre, érettségizett szerszámkészítő szakmunkás így panaszkodik a parádi viszonyokra: — Nincs kultúrház, nincs mozi, ha szórakozni akarunk, csak a Kakukk vendéglőbe mehetünk. A könyvtár szűkös helyen szorong. Tenni kellene valamit, nyújtani legalább a mai igényekhez mért minimumot. Hasonlóan érvel az üveggyár KlSZ-tltkára, Horváth Zoltán is. Nagy Mária, szerszámkészítő Kálból jár Sirokba nap mint nap. Községe kulturális kínálatával elégedett, de csak azért, mert szocialista brigádja általában gondoskodik programról. De hogyan szórakozhat, művelődhet otthon, szabad szombaton? — Elmegyek a klubdélutánra, vagy ötórai teára a presszóba. Ezzel zárul a kör. Vajon, hogy vélekednek minderről azok. akik a köz- művelődés gyakorlati irányítói. Állítanak-e össze, s ha igen, akkor milyen kívánságlistát? Egyáltalán számolnak-e azzal, hogy a szabod szombat léte megváltoztatta az emberek korábbi icőbeoszt hát? Alapoznak-e az új, a népművelő számára izgalmas lehetőségekre? Á kérdések mögött bonyo- Vuiabb probléma rejlik, Ktmt ahogy hinnénk. Többek Munkások, szabad szombaton Az „étlap" a között, erről győz meg Szívós Józsefnek, a Gyöngyösi Járási-Városi Művelődési Központ igazgatójának töprengésnek is beillő válasza. <— Nézzük mindjárt az ajánlatokat Kínálhatnánk színházi előadásokat Persze csak feltételes módban mondom, mert sem az egri Gárdonyi Géza, sem "a Déryn é Színház nem vállalkozik szombat esti produkciókra. Az ilyen színpad egyébként sem vonzza a művészeket De nemcsak a kínálattal van baj, hanem az igényekkel is: a kamaraestekre, a színházi előadásokra egyébként is hiába várjuk a munkásokat. Akkor fogalmazok pontosan, ha azt mondom, hogy jelenleg az igény felkeltés módszereit próbáljuk keresni. Próbáljuk, mert nem lehet belenyugodni a jelenlegi helyzetbe. Ifjú szociológusaink — a Népművelési Intézet támogatásával — egy olyan felmérésbe kezdenek, amelytől sokat várunk. A város három-négy üzemében ke r nek meg szocialista brigádokat, s feltérképezik műveltségi szintjüket, számba- veszik kulturális igényeiket Ügy érzem, hogy ez feltétlen szükséges a továbblépés érdekében: A gondok gyökerét szerintem az iskolai nevelés egyoldalúságában kell keresni, sajnos itt nem keltik fel az irodalom, a művészet iránti érdeklődés úgy, hogy az egy életre szóló hajtóerő legyen. Hidy Péterné. a Megyei Művelődési Központ igazgatóhelyettese először az általános — s tegyük hozzá egy csöppet sem biztató — helyzetet jellemzi: — Községi kultúrházamk jelenleg még nem építenek a szabad szombatokra. Ezt bizonyítják a hozzánk beérkező munka tervek. Nem mérték fel a kívánságokat, nem jelentkeztek ötletekkel. Célszerű, érdektelenség ösz- szetevőit js felvillantajli. Ehhez Szolgáltat adalékokat Dénes István, a Mátraalji Szénbányák petőfibányai üzemének szakszervezeti kukára. — Dolgozóink 65 százaléka bejárói ráadásul szétszórt munkahelyeken is dolgoznak. Ez valóban visszahúzó erő, mégsem magyarázza a pasz- szivjtast, ainjT bizonjt kár is lenne tagSkni. Kimér házunk jól felszerelt, tágas, ínajd- hogy beillene városi művelődési háznak is. Lenne szórakozási, művelődési lehetőség, csak éppen az érdeklődés hiányzik, látogató alig akad. Nem a szakvezetést hibáztatom, hiszen az új igazgató ambiciózus, mindent megtesz -azért, hogy beinvitálja az embereket, de igyekezete legtöbbször kárba vész. Valaha itt ötyentagú, országszerte ismert fúvószenekar működött, íróit "tánc- és színjátszócsoport is. Sajnos mindegyik feloszlott, megszűnt, Otthönülőkké lettünk volna? Van benne valami, de ez a dolognak csak egyik oldala. Ügy érzem, hogy az igények módosultak. A fiatalokból hiányzik a hajdani ifjak lelkesedése. A nyugdíjasok Pestre járnak dolgozni, hogy kiegészítsék jövedelmüket. Nálunk a korai a divat- Akinek-van, az nem kér szórakozásé művelődési tippeket, hanem saját elképzelései szerint indul hétvégi, egy-két napos túrákra. S ne feledkezzünk meg a televízióról sem: zömében Színes, változatos műsort sugároz nap mint nap. Azt hiszem, ha előbbre akarna lépni a népművelés, ezekkel a realitásokkal kellene számolnia. Senki sem vitatja: -hogy tenni kell valamit, ám % Húszezer saláta — b^^eivok exportra — kísérleti burgonyatermesztés Tavasz a földeken Megérkeztek a csdnyí dinnyések a tarnaőrsi termelőszövetkezetbe, ahol mintegy 70 hektáron termesztenek idén dinnyét Képünkön a kiültetésre kerülő palánták melegágyait készítik. (Foto: Perl Márton) Szépen süt a nap, dél körül a hőmérő higanyszála eléri a 15—16 fokot is. S ha néha hűvösebb, szelesebb is az idő, mindenki a tavaszt várja, mindenki a tavaszra készül. Különösen a mező- gazdaságban. Ilyenkor már megelevenedik a határ, emberek, gépek dolgoznak a földeken. Néhány termelő- szövetkezetben arról érdeklődtünk, hogy készültek fel, s miként haladnak a munkákkal. BOC0NAD. A termelőszövetkezet irodájában azzal a hírrel fogadnak, hogy április elejétől már közösen, Tar- naboddal és Tamazsadány- nyal együtt végzik a munkát, miután ä három szövetkezet egyesül. Természetesen ez egyáltalán nem gátolta eddig sem a munkát. Az idei gazdasági évet,már a múlt év őszén megalapozták a bocö- nádiak, kellő időben és jó minőségben elvetették az régi hogyan kérdésében már megoszlanak a vélemények. Hidy Péterné: — 59 kiscsoportunk, foglalkozásait tavaly 1191-en látogatták. Közülük kétszázhatvankilenc volt a munkás. Ez előrelépés a korábbi évekhez képest. Az eredmény mégsem megnyugtató, noha próbáltuk megközelíteni a sajátos igényeket. Megkíséreltük azt is, hógy szombat délelőttre tettük az érdeklődésre számot- tartó programokat. Sajnos, nem jöttek az emberek. Azt hiszem, csak úgy léphetünk előre, ha a módosult, a mai kívánalmakkal számolunk, ehhez alkalmazkodunk. Horváth Nándor, az SZMT Kulturális Agitációs és Propagandabizottságának titkára sajátos véleményét így indokolja : — Nem hiszek abban, hogy a munkások nem igénylik a kulturált szórakozást, a művelődést. Az az igazság, hogy kívánságlistájukat nem ismerik a népművelők. Nem, mert a megszokott, a berögződött-, de olykor idejétmúlt metódus szerint dolgoznak elfeledkezve arról, hogy változnak az igények, s éppen ezekhez kellene alkalmazkodniuk — nekik! Ü) formákat kell és lehet találni. Erre csak egy példát I Rendszeressé váltak a szocialista brigádok közöß kirándulásai, ez jó, ennek csak örülni lehet. Íme egy lehetőség, amit nem szabad kihagyni! A művelődési házak csatlakozzanak a felüdülni vágyó munkásokhoz, vigyenek ezekre a kirándulásokra műsort, előadókat, képzett túravezetőket. . Érdemes megpróbálni: mindkét fél nyerne vele. Valahol itt az igazság, mert a gondok valódi oka az idejétmúlt, a régi „étlap". L Pécsi István őszá gabonákat. Sőt, befejezéshez közeledik a fejtrágyázás Is, eddig mintegy 570 hektárnyi területen fejezték be a munkát. Megkezdték a tavaszi vetéseket is, a tavaszi árpa vetőm agva már a földben van, több mint 90 hektáron. Rövidesen befejezik az olajlen vetését is, a fontos ipari növény területe az idén 115 hektár lesz. A legmozgalmasabb a munka a kertészetben. Asszonyok, lányok dolgoznak a fóliasátrakban, a hollandi ágyaknál. A saláták már szépen erősödnek, rövidesen piacra is kerül belőlük. Mintegy 20—25 ezer fejet adnak el, de később primőrpaprika és paradicsom Is színesíti a választékot. Egyetlen dolog okos csupán gondot: hetek óta nem esett kladósabb csapadék, s bizony nagyon szárazai? a földek. TARNAMERA.- Juhász Jenő, a szövetkezet elnöke szintén a csapadékhiányra panaszkodik. Véleménye szerint legalább 30—40 milliméter csapadékra lenne szükség most közvetlenül, s kisebb idő után újra ennyire, A közős gazdaság vezetője arról számol be, hogy az ősz folyamán az egész szántóföldterületet felszántották, jelenleg a felszántott részeken a simítózás, fogasolás, boronálás megy. Az őszi vetéseken a fejtrágyázást befejezték, s mintegy 95 hektár területen földbe került a tavaszi árpa. Befejezték a vöröshere felülvetését s most már a kapásnővények vetéséhez készítik elő a talajt. A szövetkezet az idén több mint 500 hektáron termel kukoricát. napraforgót, cukorrépát, s valószínűleg március húszadika körül el is kezdik a cukorrépát és a napraforgót vetni. Az erőgépeket már jóval korábban kijavították, Még mindig sokan megriadnak, ha hivatalos ügyeik intézése során belebotlanak a különböző paragrafusok szövevényébe. Hogyan igazodjanak el ezek között, mikor, mit kell tenniük, hogy állampolgári kötelmeiknek megfeleljenek: ez nagy kérdés. A segítséget mindehhez a TIT gyöngyösi járási szervezete a járási hivatal szakembereinek a bevonásával adja meg. Előadássorozatot rendez a gyöngyös), járás községeiben Jogpolitikai tájékoztató címmel ebben a hónapban. Az előadók között szerepel dr. Rípka Kálmán, a jánégy lánctalp« és 16 univerzális traktor áll a gazdaság rendelkezésére, most a vetőgépeken folynak az „utolsó simítások”. A szövetkezet az idén mintegy húsz hektáron termel kertészeti növényeket, tíz hektáron dohányt s már megkezdődött a palántaágyak készítése. Igaz, hogy nem közvetlenül a szántóföldi termeléshez, de feltétlenül a tavaszhoz tartozik: jelenleg 540 újszülött bárány növekszik a gazdaságban. A legnagyobbak már 18—20 kilós súlyban vannak, s rövidesen elindulnak Olaszországba, húsvéti csemegének. TARNAÖR9. A Tárná menti közös gazdaságban a csapadékmentes időjárás igen nagy gondot okoz. Az aszályos évek után úgy néz ki, hógy most sem bővelkednek majd esőben, legalábbis az elmúlt hetek tapasztalatai erre engednek következtetni. Ahogy Nagy Károly, a gazdaság elnöké elmondta, a szövetkezetben a fej trágyázást befejezték, közel 140 hektáron pedig elvetették a tavaszi árpát. A több mint hetven hektárnyi szőlőben a metszés munkálatai folynak, a gyümölcsösben pedig a lemosó permetezést végzik. Megkezdődtek a dinnyetermesztés előkészületei is. Az idén mintegy hetven hektáron termelik az ízletes gyümölcsöt, s a tavalyihoz hasonló jó eredményekre számítanak. Még egy újdonság van a gazdaságban: az idén — kísérletképpen — krump- 11 termesztéssel is foglalkoznak. 15 hektáron öt fajtával próbálkoznak, s ha a fajták közül valamelyik „hozza” a kívánt eredményt, akkor jövőre már 57 hektáron termelnek burgonyát. rásbíróság elnöke, dr. Szontágh Árpád, a járási ügyészség vezetője, dr Géczy József, átjárási hivatal elnöke, Bognárné dr. Bakost Júlia járásbiró, Marsay Ervin, a járási hivatal elnökhelyettese, dr. Kiss János, a mezőgazdasági osztály vezetőhelyettese, Borsi László, osztályvezető és dr. Szabó Mihály, a gyöngyöstarjáni tanács vb-titkára. Smüsmáj 1374. március 17„ vasárnap (kapóst) Segítség a paragrafusokhoz
