Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-15 / 62. szám

KOSSUTH 8.2,) retöfi-versek. 8.40 Operettrészieteh. 9.1Ü A 22-es csapdája. 23. folytatás. 9.30 Zongoramüvek. 10.05 Iskolarádió. 10.25 Édes anyanyelvűnk. 10.30 Operák Tasso nyomán. 11.00 Riport. 11.10 Kritikusok fóruma. 12.25 Ki nyer ma2 12.10 Tanczene. 13.25 Népi zene. 13.53 Riport. 14.08 Tudod-e? 14.33 Pásztorballad*. 11.13 18-as dalok. 15.10 Magyarán szólva... 15.25 Daljátékrészletek. 16.05 15. március 1818. 16.15 Füvószene. 17.20 Áriák. 17.13 Mikrofórum. 18.03 Sanzonok. 18.33 Bartók: I. zongoraverseny. 19.30 Egri kaleldoszkón. 21.03 Virágénekek. 21.14 Hallgassuk együtt) 22.20 Dzsessz. 22.56 Meditáció. PETŐFI 8.05 vonószenekarolt műsorából. 9.03 Ezeregy délelőtt. 12.00 Népdalok. 12.30 Petófi-műsor, 13.03 Erkel operáiból. 13.30 Gitárral angolul. Kettőtől — hatig... Zenedélután. 18.20 Falusi esték. 19.00 Jégkorong VB. 19.30 Filmdalok. 19.39 Tudományos előadás. 20.28 A rock mesterei. 20.58 Láttuk, hallottuk' 21.18 Népi zene. 21.40 Katedra. 22.00 Debussy-hangverseny. Szolnoki Rádió Műsorismertetés, hírek. Nótakedvelők negyedórája. Mindennapi életünk. Kosa Judit műsora. Évfordulónaptár. Történelmi indulók. Szocialista brigádtalálkozó a stúdióban. Beat-parádé. Tea MAGYAR 9.00 Az aztékok kincse. Magyarul beszélő NSZK— francia—olasz film. I—U. r. 15.58 Honfoglalás. Tv-film. II—m. rész. 17.35 Hírek. 17.40 ölombetűs vallomások, 18.10 öt perc meteorológia... 18.15 Érdek és érdekeltség. 10. rési. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Illyés Gyula: Ozorai példa. Tv- mm. 21.00 j- ily: Kállai kettős. »1.05 M oresolya VB. Gálaműsor. 22.05 Tv-híradó. . POZSONYI 9.05 Néprajzi műsor. 9.35 Ketrec. Tv-játék. 13.00 Tátra Kupa. 16.55 Zbrojovka Brno—Slovan Bratislava labdarugó- mérkőzés. 19.00 és 21.45 Híradó. 20.00 Az árulás napja. Cseh film. I. rész. 22.00 Kabaré. mozi | EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fel 4, fél 6 és este 8 órakor Föliámadott a tenger Petőfi és Bem. Színes magyar film. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Du, 3 órakor: Dobó-filmklub! 15-én: Du. fél 6 órakor: Az ezredeseket akarjuk Színes, szinkronizált olasz filmszatíra. Este fél 8 órakor: Főiskolai filmklub! GYÖNGYÖSI PUSKIN Pókháló GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Még kér a nép HATVANI VÖRQá CSILLAG Szegénylegények HATVANI KOSSUTH A kétéltű ember HEVES Feleségem kalandjai FÜZESABONY A játékos PETERVASARA Zahar Berkut LŐRINCI Ninci idő Egerben: U» órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinsz­ky utcai rém-' -bon (Telefon: 11-10) Rnndc’ós .jvo’-Tekék ré­szére ts ^-^őngyösön: 13 órától szombat reggel '< óráig a Tókai utca 41. «*áim alatti rendelőben. (Tele­íom: ui-a?4 Friss tavaszi színek, divatos fazonok Gazdag választékot nyújt a könnyűipar az idei szezonra gyedében hozzákezdtek a Szuez — a legendás víziói Junisz-hadművelet Mit kap a könnyűipartól a belkereskedelem az idei tavaszra? — a kérdésre több nagy iparvállalattól kapott válasz alapján jelenti az MTI munkatársa: Egyre több a korszerű termék, s egészében véve változatosabb kínálatot nyújthat a könnyűipar az új szezonra, mint tavaly, A re­konstrukció már érezteti ha­tását; nemcsak több a kel­me, a konfekcionált ruháza­ti cikk és divatos lábbeli, hanem az új technológiák térhódítása nyomán nőtt a magas használati értékű, könnyen kezelhető termé­kek aránya is. Így lényege­sen több az idén a kötött- hurkolt ruhaanyag, illetve az ezekből készült felsőruházat, és egyre tetszetősebbek az újfajta eljárásokkal, újfajta anyagokból készült szandá­lok, cipőik. A Duna Cipőgyár például az első negyedévben egy­millió pár lábbelit gyárt a belkereskedelem számára. A választékban nagyon sok a polluretán talpú cipő, szan­dál, amely nemcsak a nők körében vált közkedveltté. Az igényekhez alkalmazkod­va most már leányka- és férficipők is készülnek eb­ben a változatban; s az utóbbiak a második félév elején kerülnek a boltokba. Gazdagodott a tavaszi-nyári cipők, szandálok színvá­lasztéka, sok a több színva- rlációjú modell. Egyébként az egymillió pár Duna-ci- pőből 500 000 gyermeklábbe­li. A Duna Cipőgyár sok szép sertésvelúr gyermek- lábbelije látható máris a kirakatokban. A Május 1. Ruhagyárban már a múlt év utolsó ne­tavaszi-nyári modellek var rásához, és még 1974 első negyedében is belkereske­delmi megrendeléseken dol­goztak. — így csaknem fél­millió darab Elegant már­kájú kabát, ballon, kosz­tüm, kompié, szabadidő-öl­tözék jut a hazai boltok­nak. Ezen belül sok a jer- sey-áru. Bőrruházati cik­kekből az idei első szezon­ban többet adnak a belke­reskedelemnek, mint ameny- nyit tavaly az egész év so­rán. A Vörös Október Férfi - ruhagyár az év első negye­dében több mint 100 000 da­rab öltönyt, továbbá igen sok zakót, blézert bocsát a belkereskedelem rendelkezé­sére. A divattal lépést tart­va a zakók egy jelentős ré­sze már szélesebb fazonnal, egy, illetve két hasítékkal készült, 6 hasonlóképp a fia­talosabb modelleknél széle­sebb a nadrágok aljabősége. Mindemellett azonban szá­moltak a konzervatívabb íz­léssel is. A VOR termékei között Is sok a Trevira 2000- res alapit jersey-oütöny. A Budapesti Finomkötött- árugyár körülbelül 60 000 darab nőd bakfis- és leány­karuhát; szoknyás. Illetve nadrágos kosztümöt, továbbá nadrágot készített a belke­reskedelem részére az év el­ső negyedére. A BFK egyébként ax év első negyedében mintegy 350—400 0Q0 darab fürdőru­hát is készít; a rákospalo­tai, Illetve a debreceni gyár­egységben pedig nagytételű női, férfi- és gyermekpuló­ver, kardigán, valamint új­fajta, rendkívül könnyű és puha, hímzéssel dí* '“ tbé­biholmikat gyártana— «.MTI) 4. Az angol csapatoktól való szabadulás után a fiatal köz­társaság gazdasági függet­lenségének kulcsa — úgy lát­szott — a Nílus roppant energiájának hasznosítása lett Egyiptom, amelyet He- rodotos ókori görög történet­író joggal nevezett a „Nílus ajándékának”, ötven éven­ként megkétszerezi lakossá­gát, de a függetlenség pilla­natában területének csak 3 százaléka volt termőföld. Az új kormány ezért terveket készített a később Asszuáni- gát néven ismertté vált „ní­lusi nagygát” felépítésére, hogy egyharmaddal növelje a termőterületet és több mil­liárd kilowattóra villamos energiával gazdagítsa az or­szágot. Az Asszuáni-gát kérdése az angolok kivonulása után egy hónappal óriási nemzet­közi politikai játszmává lett Először London és Washing­politikát folytat. Fő szövet­ségeseinek a harmadik világ országait tartja és semleges politikát folytatva ki akar maradni minden hatalmi kombinációból. Dulles a maga módján úgy vélte, hogy egyszerű „frics­kával” megváltoztathatja ezt a törekvést. Magához rendelte a washingtoni egyiptomi követet és szinte foghegyről közölte vele: Egyiptom „általános politi­kai irányvónala” miatt visz- szavonja az asszuáni hitelt. Tizenkét órával később per­sze az angolok is követték Dullest. Mindez az egyipto­mi kormány előzetes tájékoz­tatása nélkül — drámai hir­telenséggel történt. Ekkor határozta el az egyiptomi kormány a „nagy ellencsapást”: a Szuezi-csa- torna államosítását. Most vált csak igazán vi­lágossá: milyen óriási jelen­Szuezi Csatorna Társaság székházait és technikai léte­sítményeit a meglepett hiva­talnokoktól. Egy-két órával később az egyiptomi nagyvá­rosokban már tűzijátékok rakétái ünnepelték a Szuezi - csatorna államosítását! Az államosítási akció után Nasszer bejelentette, hogy az érvényes nemzetközi egyezményeknek megfele­lően továbbra is biztosítja a szabad hajózást a csatornán és az államosítás napján jegyzett árfolyamnak megfe­lelően összesen 200 millió dollárértékben kártalanítja a társaság részvényeseit! London és Párizs azonban mégis tombolt: elsősorban a csatorna katonai-stratégiai jelentősége miatt, másodsor­ban azért, mert a víziút ak­koriban évi 50 millió dollár tiszta hasznot csurgatott a Szuezi Csatorna Társaság páncélszekrényeibe. Kairó lakossága diadal mámorban ünnepli Nasszer elnököt. (Foto: UPI—MTI—KS® Sen tics Béla, Ege« Panaszát továbbítottuk: az Élel­miszer Kiskereskedelmi Vállalat­nak, hiszen a megoldást ők tud­ják segíteni. Kérjük szíves tü­relmét. ».Verpeléti utazó” jeligére? Kérjük, szíveskedjék megírni címét és nevét, hogy a vizsgálat során felkereshessék az illeté­kesek. Névtelen panaszt nem áll • módunkban továbbítani. „Eger lakossága” jeligére* Meglehetősen furcsa jeligét vá-J lasztott. bár abban, azt hisz- < szűk, valóban egyetért a város J lakossága, hogy a tisztaságra « Jobban kellene ügyelni. Ennek J azonban nem nz a módja, hogy - hivatalosan tiltsák m^g a jég- 1 rúd árusítását, A megoldás az, ■ hogy mindenki használja az elég- < gé sűrűn felszerelt szemetesládá- ; kát, s ennek használatára egy- < mást is neveljék az emberek. J Hivatalos intézkedéssel nem ér- < hetünk el célt. hiszen nem ál- J irthatnak minden ember mögé < egy ellenőrt. „Diáklány” jeligére: A beküldött vers. sajnos, nem < közölhető. Rossz. Még csak biz- J tatni sem tudjuk további pró- < bálkozásra. Annyit azonban el t kell mondanunk, attól még sze­retheti az irodáimat, ha önma­ga nem is próbálkozik tovább. Arra még nem gondolt, hogy * szülei esetleg azért ellenzik pró- < bálkozását, mert ők már észre- « vették, hogy hiányzik magából ' ehhez a képesség, és szeretnék » megóvni az elkerülhetetlen csa- • lódástól? Urban Ferenc, Eger: Panaszukon egyelőre nem tu­dunk segíteni. Az építkezésnek ! ezek velejárói, s csak az épít- < kezesek befejezésével együtt le- ! hét végleges megoldást találni, j Javasoljuk, vegyék fel a kapcso­latot a körzet tanácstagjával, hogy társadalmi munkában mit i lehetne megoldani. Kiss Pál, Gjföngyös; A Munka Törvénykönyve a ré­szesedési alap felosztásáról nem tartalmaz csak általános rendel­kezéseket. Az alap felosztásának •> ■”óljáról, arról, hogv a vállalat- ? "'ál kik kapnak nyereséget, a • vállalat kollektív szerződése dönt. > Elkéozelhető olyan pontja* is a S kollektív szerződésnek, hogy nem > kaphat nyereséget az a dolgozó. $ éJtí. a vállalattól felmondással •távozott. munkakönyvében a ..Munkaviszonya megszűnt” be­jegyzés szerepel. Amennyiben a nyereségrészesedéssel kapcsolat­ban panasza van, a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz kell fordulnia. Mint minden munkaügyi panaszban, úgy eb­ben is első fokon a bizottság dönt. ton 270 mEItíó dolláros köl­csönt ajánlott fel Egyiptom­nak, hogy a gátépítést meg lehessem kezdeni. Ez része volt annak az amerikai terv­nek, hogy a fiatal köztársa­ságot Washington érdekköré­be vonják. Hiszen az ajánla­tot névleg ketten írták alá — de mindenki tudta, hogy a csekkfüzet Washington zse­bében van. A fordulat akkor követke­zett be, amikor a Dulles kül­ügyminiszter vezette ame­rikai diplomácia megdöb­benve vette tudomásul: Nasszer, az új köztársaság élén nemcsak látszólag, ha­nem ténylegesen független A, CSIKARKOV: Késés Oleg Pavlovics alighogy egyórai késéssel megérkezett az értekezletre, azonnal egy cédulát juttatott el az el­nökséghez: „Engedelmükkel, szót kérek. Glusanszkij.” Megkapván az engedélyt, Oleg Pavlovics ragaszkodó tekintettel nézett az elnök­ségben ülő új igazgatóra, es rutinos szónokhoz illő ke­netteljes hangon így szólt: — Vj igazgatónk, Vaszilij Vasziljevics tartalmas beszé­dében okos, határozott és világos okfejtést hallottunk. Igen, elvtársak, ez tökélete­sen igaz: Jobban kell dol­goznunk, hisz mindenben a minőségre kell törekednünk. Vaszilij Vasziljevicsnek ab­szolút igaza van, amikor azt mondja, hogy a teljes érté­kű munka törvényszerű függvénye a feddhetetlen magatartás. Bizony, elvtár- sak, a mi munkánknak is mintaszerűnek. 100 százalé­kosnak kell lennie, mert csak így érhetünk el hatha­tós eredményeket. Oleg Pavlovics, a hatás értékelése végett kis szüne­tet tartott, s miután észre­vette az új főnök leplezet­len érdeklődését, felbátoro­dott és folytatta: —r Nagyon jó, szemléletes útmutatást adott Vaszilij Vasziljevics arról, hogy mi­képpen számolhatnánk fel£ lemaradásunkat; ehhez elő­ször is elengedhetetlen azl egész osztály bensőséges, < kölcsönös kapcsolata. Ezen-\ kívül teljesen igaza van Va-i szilij Vasziljevicsnek még\ abban is, hogy... Itt az ér-i tekezlet elnöke felállt, és$ így szólt: — Elnézését kérem, Olegl Pavlovics, hogy félbeszakít tóm, de tudtára kell adnoih.l hogy új igazgatónk eddigi még nem szólal* fel. Tud ja,l Vaszilij Vasziljevics mégl újonc a vezetésben, ezértl arra kért bennünket: haddj hallgassa meg előbb a ve­zetőket, s majd az értekez let végén szálai fel: Kérem,' Oleg Pavlovics, f oly tathat­tősége volt annak, hogy *2 angol helyőrséget sikerült kisöpörni a Szuezi-csatorna övezetéből. Éneikül katonai­lag reménytelen lett volna végrehajtani az egyiptomi fennhatóság alatt álló csa­torna birtokosának, a Szue- aa Csatorna Társaságnak a kisajátítását. így is óriási kockázatokkal kellett szá­molni . Az akciók kockázatait vál­lalva, Nasszer magához hí­vatta Egyiptom egyik legte­hetségesebb fiatal mérnökét és olajszakértőjét, Mahmud Junisz ezredest. Megbízta az­zal, hogy a legnagyobb ti­tokban készítsen elő egy „kommandó-akciót”. A terv résztvevői június 26-án a ki­rályság megdöntésének év­fordulóján, átveszik majd Izmailiában és Szuezben a Csatorna Társaság székhá­zait és a legfontosabb tech­nikai, ellátási központokat Nasszer tudta, hogy ennek a napnak az estéjén tömeg­gyűlést fog tartant. Junisz megbízatása úgy 6zólt, hogy rádión figyelje Nasszer be­szédét és akkor indítsa út­nak az előkészített kom­mandó-akciót, ha Nasszer a beszédben megemlíti Lesseps Ferdinándnak, a csatorna építőjének nevét Az egyip­tomi elnöknek ugyanis az utolsó pillanatig latolgatnia kellett az eseményeket. Ezért úgy döntöttek: ha közvetlen intervenciós veszélyt lát és a tervet végrehajthatatlan- nak ítéli — akkor a beszéd­ben nem hangzik el Lesseps Ferdinánd neve és akkor Ju­nisz emberei nem mozdul­nak. 1956. július 26-ának esté­jén az óriási alexandriai Manchia téren százezer em­ber ünnepelte a reflektorok és ívlámpák fényében a kor­rupt Faruk-rezsim elsöprésé­nek évfordulóját. A tömeg­nek Nasszer beszélt — és közben Ismailiában Junisz egy autórádión hallgatta a tömeggyűlést. Az óramutató már a 10-es felé közelgett, mikor Lesseps Ferdinánd ne­ve elhangzott az alexandriai Manchia téren. Junisz ekkor lepecsételt borítékot vett ki a táskájából. Felszakította és a titkos kommandó minden tagjának átadta a különpa- rancsot. Junisz emberei negy­ven pete alatt átvették a A harc fgy nyomban meg­kezdődött és 1956 második felében a zsarolás és a nem­zetközi nyomás Egyiptomra irányított rakétái gyorsabb ütemben követték egymást, mint az államosítás napján az ünnepi rakéták az egyip­tomi nagyvárosok egén. Lon­don és Párizs zárolta Egyip­tom külföldi követeléseit, az­után kivonták a csatorna- övezetből a nagyrészt angoj és francia révkalauzokat, akik a szűk víziúton a hajó­kat átvezették. Azt hitték, ezzel megbéníthatják a csa­torna forgalmát. Mindez hiá­bavalónak bizonyult. A kül­földi követelések zárolása nem módosította Nasszer po­litikáját. A révkalauzok csa­táját pedig Egyiptom meg­nyerte. Az egyiptomi révka­lauzok, szovjet, jugoszláv, norvég és más önkéntes rév­kalauzok segítségével bebi­zonyították: nemcsak az an­golok és franciák értenek a hajók átvezetéséhez. A Szuezi-csatorna körül dúló politikai küzdelem leg­magasabb szinten végül is a Biztonsági Tanácshoz került, amely 1956. október 5-én hat­pontos, ésszerű javaslatot hagyott jóvá. Ez törvényesí­tette az államosítást és ugyanakkor tekintetbe vette a Szuezi Csatorna Társaság érdekeit A hatpontos javas­latot Nagy-Britannia, Fran­ciaország és Egyiptom kül­ügyminiszterei jóváhagyták és október 29-én Genfben kellett volna összeülniük a részletek megvitatására. Ez azonban csak a felszín volt. A mélyben London és Párizs már kidolgozta a fegyveres beavatkozás ter­vét. Október 29-én Nasszer egyik fiának születésnapját ünnepelték éppen, amikor küldönc érkezett egy papír­darabbal, közölvén, hogy az izraeli páncélos oszlopok megindultak a Sinai-félszige- ten a Szuezi-csatorna felé. A csatorna elleni roham meg­kezdődött, Mi történt a háttérben? — i — e (Folytatjuk) MMkMQ 1974. m&rclijü Já« »f&m

Next

/
Thumbnails
Contents