Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-14 / 61. szám

BOMÜ ludbíÁtmit jdMilC műsorok; nÁDio KOSSUTH I.3V Népzenei Magazin. 9.00 Az élet keletkezése. 9.25 A. Grumiuux hegedül. 10.05 IskularaiUó. 10.30 Két kettősverseny. 11.29 Mindenki Könyvtára. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melődiakoktél. 13.50 Vita a korszerű mezőgazdaságról. 11.10 Mozgalmi dalok. 11.20 Kamarazene. 11.50 Bánk bán. R.-szlnház. 17.05 Muszorgszkij: Egy kiállítás képei. 17.35 Kormikrofon. 18.00 Mozart-balettzene. 18.21 Tolsztoj: Feltámadás. Rádióváltozat. L rész. 19.85 Népi muzsika. 19.11 Verdi: Traviata. Háromlelvenásos opera. 82.30 Nóták. 23.00 Miért szép? 0.10 Musicalekből. PETŐFI 8.05 Mahler: 1. szimfónia. 9.03 Operettdalok. 9.30 A 01, 05, 07 jelenti. 11.50 Jegyzet. 12.00 XIX. századi operákbó 13.03 pécsi stúdió. 13.20 tiszt: Will zsoltár. Kettőtől — hatig .. . Zenés délután. 18.10 Csak fiataloknak 1 19.10 Rádióhangversenyekrő1. 19.10 Könnyűzene. 90.28 Húszas stúdió. 21.28 Népi zene. 21.30 A magány árnyat 21.59 Smetana: g-moll trió. 22.30 Jégkorong VB. Magyar, ország—Fra neiaország. 23.15 Verbunkosok. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. Cigánydalok. Hogyan tovább? Bayer Ilona riportja. A Royal Garden zenekar műsorából. Sporthíradó* MAGYAR 9.00 Iskola-tv. 16.28 Autó — motor — sport. 16.50 A Egészségügyi Felvilágosí­tási Központ műsora. 16.55 Hírek. 17.00 illés Béla: Honfoglalás. Tv-film. I. rész. 18.05 Síppal, dobbal, énekszóval. 18.45 Évszázados terv meg­valósulása. Dok.-film. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Népdal-pop-zene . 20.25 Március tizenötödike. Történelmi összeállítás. 20.55 Nyitott könyv. 21.40 Maszk nélkül. James King énekel. 22.10 Tv-híradó . POZSONYI 10.10 A "4—25-ös ügynök nem tér y ;a. Szovjet film. 18.10 /•■ ó—motor revü. 19.00 és 21.30 Híradó. 20.10 Ketrec. Tv-játék. 22.05 Talpig legény. Szovjet film. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4. fél 6 és este 8 órakor Felszarvazzák őfelségét Színes francia filmvíg játék. EGRI BRÚDY (Telefon: 14-07.) Du. fél 4 órakor A locsolókocsi színes magyar film. Fél 6 és este fél 8 órakor Az ezredeseket akarjuk , Színes, szinkronizált olasz filmszatíra. GYÖNGYÖSI PUSKIN Pókháló GYÖNGYÖST SZABADSÁG . *. És hamarosan a sötétség HATVANI VÖRÖS CSILLAG A hetedik töltény FÜZESABONY A játékos LŐRINCI Nincs idő Egerben, este 7 órakor CSONGOR ÉS TÜNDE (Moliére-bérlet) Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsíltnsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10), Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön: 39 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 117-27.) Oi vtl«*«3l a (JÜpáf iá(/út Füzesabonyból A füzesabonyi járás lakossága közéletének Jelentős társadalmi fóruma és szerve a Hazafias Népfront járási bizottsága. A járási bizottság az idén Is a népfront jellegének megfelelően, több fontos társadalmi és közéle­ti probléma tárgyalásával, segí­tésével foglalkozik. Megvitatja többek között a né­pi ülnökök munkáját, a népese­déspolitikai határozatok végre­hajtásával kapcsolatos teendőket. Napirendre kerül a környezet- védelem, a község politikai, falu- szépítést tevékenység értékelése. Az év végén a járás közbizton­ságának helyzetét és a népfront­mozgalom művelődéspolitikai te­vékenységét vitatják meg többek között. A népfront Járást elnöksége az idei békehónap előkészítése ide­jén a béke-, a barátsági és szo­lidaritási akciók tervezetét ké­szíti elő. Megvizsgálja a közös tanácsú községek népfrontbtzott- ságainak munkáját, a nőbizottsá­gok tevékenységét és az ifjúság- politikai határozatok végrehajtá­sának helyzetét. Intézkedéseket tesz a községi népfrontbizottsá- golc működése, személyi és tár­gyi feltételeinek javítására. Az idei tervek szerint több an­két rendezésére is sor kerül a népfront szervezésében. Megren­dezik a hagyományos községpo­litikai ankétet, a termelőszövet­kezetekben dolgozó fiatal szak­munkások járási szintű vetélke­dőjét, s egy beszélgetést: a csa­ládjogi törvény értelmezéséről éa végrehajtásának járási szintű ta­pasztalatairól. Császár István Pétervásáráról A Heves megyei Ruhaipa­ri Vállalat pétervásári üzemegységénél több szo­cialista brigád működik. E brigádok egyike a tizenhat főt számláló Tyere&kova bri­gád, amely már hosszabb . ideje patronálja a legkisebb pétervásáriakat, az óvodáso­kat. A közelmúltban a nem­zetközi nőnap alkalmából, a mikulási sok játék és aján­dékok viszonzásául az asz- szonyokat, a ruhaüzem dol­gozóit, munkahelyükön, a varrógépek mellett köszön­tötték. A verses-énekes mű­sor, a köszöntő meleg sza­vak, amelyeket az asszonyok a kicsiktől kaptak, vala­mennyi dolgozó asszonynak jólesett. 'Nagy József Kálból As általános iskolai matemati­kaoktatáson és az azt kiegészítő matematika szakköri tevékenysé­gen túl a káli művelődési ház­ban otthont kapott egy általános iskolai tanulók részére indított matematikai előkészítő tanfo­lyam, amely elsősorban arra hi­vatott, hogy a középiskolába ké­szülő — és különösen matemati­kai ismereteket igénylő pályákra adjon bizonyos kiegészítő fel- készültséget a munkás-paraszt származású fiatalok számára. A matematikai előkészítő iránt mind a szülők, mind a tanulók részéről élénk érdeklődés mutat­kozik. Ezt bizonyítja az a tény 1s, hogy az előkészítésre jelent­kezett általános iskolások rend­szeresen é» nagy lelkesedéssel vesznek részt a foglalkozásokon, amelyek heti egy alkalommal szabad idejükből kötnek le plusz két óra elfoglaltságot. Az elő­készítő részvevői valamennyien középiskolai ta^'^mányokba sze­retnének kezdem az ősz folya­mán, s úgy érzik, hogy a ka­pott ismeretek nagyban hozzá­segítik őket ahhoz, hogy a fel­vételi követelményeknek az átla­gosnál nagyobb bátorsággal és megalapozottabb felkészültséggel vágjanak neki. Az iskola és a művelődési ház közös rendezésében első alka­lommal került sor ilyen ren­dezvénysorozatra, s jóllehet ma még csak általános iskolások ré­szére nyújt lehetőséget ez a for­ma a matematikai Ismeretnyúj­tás területén. Elképzelhető vi­szont a jövőben, hogy e kezde­ményezést esetleg magasabb sztn. tű előképzés is követi — éppen azoknak a fiataloknak a részére, akik évekkel később egyetemi, főiskolai tanulmányokat kíván­nak majd folytatni. Varga Gyula Szuez a legendás víziót c? Ecsédröl Nemzetiségi úttörőfesztivál A X. békéscsabai ifjúsági napok keretében rendezik meg április 3-tól 7-ig az első országos nemzetiségi úttörő­fesztivált. A négy nemzetiség lakta Békés megye székhelyén már folynak az előkészületek. A fesztivál programját a KISZ Békéscsabai Városi Bizottsá­gának végrehajtó bizottsága állította össze. Eszerint ha­zánk nemzetiség lakta terü­leteiről az úttörőküldöttsé­geket április harmadikára várják. Ugyanekkor érkez­nek a szovjet, a szlovák és a jugoszláv úttörőszövetsé­gek küldöttségei is. Az ün­nepélyes megnyitót április 4-én délelőtt tartják a Ku- lich Gyula Ifjúsági és Ot- törőház nagytermében. Ezen a napon rendezik meg a folklórműsorok bemutatóit «8 a nemzetiségi úttörőbált. A Vöröskereszt eesédi köz­ségi vezetősége az eLmúlt na­pokban megrendezte a vér­adók és a megsegítettek ta­lálkozóját. A kedves ünnep­ség több mint másfél száz olyan véradó részvételével zajlott le, akik rendszeresen vért adnak. Török Gyula, a Hazafias Népfront községi titkára köszöntötte a megje­lenteket, s elismeréssel szólt hozzájuk és róluk Szűcs Gá­bor, a Hatvani Véradó Állo­más képviselője is. Ezután jutalmak és emléklapok át­adására került sor: kiváló véradó kitüntetés ezüst fo­kozatát kapta Berta Sándor, Maku Andrásné, Ludányi Lászlónké, Harsádi Andrásné és Ludányi Istvánná. Töb­ben kaptak könyvjutalmat is, s az ünnepséget még színvo­nalasabbá, még bensősége­sebbé tette az úttörők ver­ses műsora Nagy Piroska Tiszanánáról Á tiszanánai fogyasztási szö­vetkezet t>en befejeződtek: a rész- közgyűlések. Az előterjesztett beszámolóból kiderült, hogy eredményes évet zárt a szövet­kezet: közel egymillió forint nye­reséget értek el. Az e inények mellett mind a besz; 'ókban, mind a hozzászólásokban, szó volt a gondokról is. gy szóba került a régen húzódó vágóhíd megépítésének a piob ámája is, s — mivel a község tanács er­re a célra fordítható pénze ke­vésnek bizonyult —, a termelő­szövetkezet és a fogyasztási szövetkezet is részt vesz a be­ruházás megvalósításában. A ter­vek között szerepel a kereske­delmi hálózat bővítése és kor­szerűsítése !«, amellyel a szövet­kezet, vezetősége a lakosság el­látásáról kíván még magasabb gzínvonalon gondoskodni. Marsaiké János Métraderecskéről Még * múlt. év oktéberé­ben átadták Mát.raderecském mintegy másfél millió form­te« költséggel épült új vas­útállomást. A korszerű épü­letben kulturált várótereim,* minden igényt kielégítő mel­lékhelyiségek épültek. A lé­tesítmény megvalósítása már nagyon Időszerű volt, mivel állandóan növekszik a vas­útállomás mellett levő gyógyvizű strandfürdő láto­gatottsága. Az épület, min­denkinek nagyon tetszik, egy dolog azonban mégis több­ször szóba került, legutóbb például a falugyűlésen is: peront nem építettek, s így balesetveszélyes a fel- és le­szállás. Sajnos, ez a „szép­séghiba” az örömöt üröm­mé változtatta, s az ügyben az illetékeseknek gyorsan és hathatósan intézkedniük kellene Szűcs Ferenc 3. A távozó oroszlán A második világháború éveiben a felszín alá szorult Egyiptom és Anglia birkózá­sa a Szuezi-csatornáért. Hi­szen Rommel sivatagi hadse­rege és az olaszok próbáltak áttörni a csatornához... Amikor azonban a fasiz­mus összeomlott és az angol gyarmatosítók ott akarták folytatni a szuezi politikát, ahol 1936-ban abbahagyták — az egyiptomi nemzeti el­keseredés és harag viharfel­hői már újra gyülekezni kezdtek a szuezi égbolton! 1946. február 21-én Kairó­ban általános sztrájk tört ki, s a város munkásai és diákjai óriási tömegtünteté­lakosságot. A feszültség tűr­hetetlenné vált Lassan, fo­kozatosan elérkezett az a pont, amikor a Faruk egyip­tomi királyt körülvevő kor­rupt tanácsadók köre és a Wafd kereskedői meg föld- birtokosai jobban féltek a robbanástól, mint az ango­lok; Az angolok azonban azt hitték; Egyiptomban gép­fegyverekkel mindent ej le­het intézni és nem töreked­tek kiegyezésre az aggódó kairói kormánnyal. Ehelyett 1952. január 26-án ultimá­tumot adtak át a Szuezi-csa- tornaövezetben, Izmaiba vá­rosában még megmaradt össze az angol világbiroda­lom katonai állásai. London, amely korábban a legkisebb mozdulatra már meghúzta a ravaszt — most egyezkedni próbált. Először azt akarta elérni, hogy a Szuezi-csatorna övezetéből csak az úgynevezett „harco­ló alakulatok” vonuljanak ki, „szakemberi minőségben” vi­szont hatezer angol katona és tiszt ottmaradhasson. Ezt Nasszerék visszautasították és az újabb tárgyalások kor­szaka következett. Végül 1954 októberében si­került olyan megállapodást kötni, amely az egyiptomi Angol gépfegyverek árnyékában. (MTI-foto: Külföldi Képszolgálat — KS> gén követelték az angol csa­patok kivonását A tüntetést az angolok vérbe fojtották. London a rá jellemző haj­lékony látszatintézkedéssel válaszolt. Közölte, hogy ki­vonja megszálló csapatait Kairóból és környékéről, sót nagy pompával átadta a fő­város felett uralkodó kairói citadellát is. A csapatok azonban Egyiptomban ma­radtak — csak éppen át­költöztek a Szuezi-csatorna övezetébe, ahol akkor már több mint százezer angol ka­tona állomásozott! A robbanássorozatait azon­ban már nem sokáig lehetett fenntartani. 1949-ben újra a nacionalista polgárság pártja, a Wafd került kor­mányra. A pártvezetés nagy- kereskedői és földesurai ta­lán hajlamosak lettek volna valamiféle alkura London­nal, a tömegtüntetések azon­ban szinte hetenként ismét­lődtek, s a Wafd végül nem bírta a nyomást: 1950. októ­ber 8-án Egyiptom hivatalo­san felmondta az 1936-os szerződést. Az angolok újra fegyver­hez nyúltak. Egy héttel a szerződés felmondása után a Szuezi-csatornaövezet ba­rakkjaiból kirajzottak az an­gol csapatok és megszállták a csatornaövezet egyiptomi városait: Port Saidot, Izmai- liát, El Kantarát. Géppuska- sortűzzel mészárolták le a tüntetőket. A környező ki­sebb falvakból elkergették a AAAAAAAAÖ V\*/WWVAVvV\AAA^/vWAAAAAAAAAAAA/WS/WyAAAAAAAAAiV/iA . Ennivaló történet Van egy igen kedves barátom — furcsa mód Samu­nak hívják. A fe­lesége is nagyon szívélyes: gyak­ran látnak vendé­gül. A napokban is felugrottam hozzájuk (az ötö­dik emeleten lak­nak). Az asz- szonyka. . konyak­kal és frissen sült vajas pogácsával kínált. A süte­mény Samunak is ízlett és alaposan nekilátott. De gyönge a gyomra, ezért a felesége aggályoskodva fi­gyelmeztette: — Fiam, neked megárt ez a tész­ta. Várj egy ki­csit vele, hiszen még forró. — Majd kihűl bennem! — fölé­nyeskedett Samu. — Nem igaz, kér­lek? — fordult fe­lém. Udvarias ember lévén, természete­sen az asszony­nak adtam igazat.'. — Nem úgy} van az, Samu szóltam — Ha-i muban sült pogá-\ csáról már hallot­tam, de Samuban\ hült pogácsáról| még soha. egyiptomi rendőri erőknek, hogy hagyják el a csatorna­övezetet. A kairói kormány az ultimátumot visszautasí­totta, mire az angolok tan­kokkal és tÜ2iérséggel rohan­tak rá a rendőrlaktanyákra Több mint ötven ember halt meg... Alighanem ez Volt az a csepp, amitől a pohár kicsor­dult Az egyiptomi hadse­regben már évek óta titka* ellenállási csoportok alakul­tak. Ez a hadsereg nem fo­nódott össze a legreakeiÓ6abb feudális egyiptomi rétegek­kel. Katonának lenni nem volt „előkelő dolog” egy olyan Egyiptomban, ahol a tényleges katonai hatalom az angolok kezében volt. Így a hadsereg tisztikarának zöme az egyiptomi' értelmiség, kis­polgárság, sőt egyes esetek­ben a parasztság soraiból került ki. Ebben a tisztikar­ban bontakozott ká a nagy­birtokrendszer, a monarchia és a gyarmatosítás ellen irá­nyuló mozgalom — amely példamutató szervezettséggel és teljes csendben készítette elő a fordulatot. A csapás hat hónappal a januári vér­fürdő után, 1952. július 22- ének éjjelén sújtott le. Ezen az éjszakán a hadsereg meg­szállta a nagyvárosok straté­giai pontjait és hatórás ulti­mátumot adott át Faruk ki­rálynak: csomagoljon és hagyja el Egyiptomot. Az alexandriai királyi palota ablakaira az ultimátum át­adásának perceiben egy harckocsiszázad ágyúi ásí­tottak. Ez volt az a döntő politikai fordulat, amely a Nasszer- korszak bevezetője lett Egyiptomban, hiszen Nasszer a tisztek forradalmi tanácsá­nak kezdettől fogva vezető és irányító tagja volt. Világos volt, hogy az új utakat kereső Nasszer-rend- szer előbb-utóbb hozzányúl a Szuezi-csatornához. Egy esztendővel a hatalom meg­ragadása után az új kormány azt követelte, hogy teljesen és feltétel nélkül vonják ki az angol csapatokat a Szue­zi-csatorna övezetéből. Ek­korra már elmúlt az angol gépfegyverek egyeduralmá­nál« kora: szerte a világon függetlenségi erők fontos győzelmét jelentette. Az egyezmény kimondta, hogy húsz hónap alatt fokozatosan kivonják az angol csapato­kat a Szuezi-csatorna öveze­téből és a szuezi övezet min­den katonai objektumát át­veszik az egyiptomi haditen­gerészet osztagai. Ez óriási fordulatot jelen­tett, amelyet számos világ­politikai tényező tett lehe­tővé. Ezek közül első helyen kell «miiterű a nemzetközi erőviszonyok változását: azt, hogy a második világhábo­rú* pusztításból kiemelkedő Szovjetunió katonai súlyá­val immár a Földközi-ten­ger térségében is számolni kellett. Mindenképpen része volt a fordulat előidézésében az amerikai hatalmi számí­tásoknak, Az amerikaiak ugyanis azt remélték, hogy ők veszik majd kézbe az angolok elhagyott ka­tonai pozícióit és az új Egyiptomot a maguk hatalmi körébe vonják. Ezért rafinált, sokágú politi­kai játékba kezdtek. Ennek a játéknak minden részlete máig sincs felderítve. Annyi azonban bizonyos, hogy Wa­shington, legalább részben, London ellen játszott a szue­zi mérkőzésnek ebben a sza­kaszában. A nemzetközi helyzet ily módon kedvezett a határo­zottan és óriási tömegtámo­gatással fellépő egyiptom: kormánynak. Ez volt az 1954- es októberi megegyezés vi­lágpolitikai háttere. Az an­golok kénytelen -kelleti«: teljesítették kivonulási köte­lezettségeiket. 1956. június 18-án reggel 8 órakor a? utolsó angol katona is el­hagyta a Szuezi-csatorna övezetéi. Hetvenöt esztendő óta ez volt az első nap, hogy Egyiptom földjén nem tar­tózkodott angol katona. Az utcákat ujjongó töme­gek öntötték el. Egyiptom ünnepelt. A világpolitikai boszorkánykonyhában pedig új tervek forrtak. —i e (Folytatjuk) Heves Ferenc < gyorsuló utómban omlottak 1974, március UH csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents