Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-09 / 33. szám

Péntek esti külpolitikai összefoglalónk Dunai vízlépcsők, üdria-köolajvezeték LEZAJLOTT PRÁGÁBAN a Csehszlovák—Magyar Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Ve­gyesbizottság ülésszaka. Dr. Ajtai Miklós miniszterel­nök-helyettes. aki mint a magyar tagozat elnöke részt- vett a tanácskozáson, a sajtónak nyilatkozva három nagy körre osztotta a magyar—csehszlovák' gazdasági kap­csolatokat. Az első körbe az áruforgalom tartozik. Beszédes számok mondják el, mennyit fejlődtünk ezen a téren. 1973-ban, az előző évhez képest, 13 százalékkal növeke­dett az árucsere-forgalom országaink között, 1974-ben pedig, a múlt évihez képest, 26 százalékos növekedés az előirányzat. CSEHSZLOVÁKIA ÉS MAGYARORSZAG kapcsola­tainak másik nagy területe a termelési együttműködés. Fontos szerepe van itt a kétoldalú és a KGST-együtt­működésben elhatározott szakosításoknak, meg a gazda­sági kapcsolatok egyéb formáinak. Emeljük ki, miként a kormány elnökhelyettese is tette, a legfontosabbakat a termelési együttműködés példái közül. A legjelentősebb a közúti járműkooperáció, a gyenge áramú iparban kiala­kult együttműködés, a finommechanikai és műszergyárt­mányok előállításának munkamegosztása, a mezőgaz­dasági gépek és alkatrészek, valamint a gumiipari ter­mékek kölcsönös szállításai. Harmadsorban a távlati együttműködési lehetőségek egyeztetéséről kell beszélni. Ebbe beletartozik, hogy a két ország természetszerűen egymással'is egyezteti követ­kező ötéves terveit. Olyan jelentős együttműködési té­mák komplex kimunkálása kerül rövidesen napirendre, mint például a dunai vízlépcsőrendszer építésének elő­készítése, valamint az Adria-kőolajvezeték magyarorszá­gi szakaszának megépítése. A hagyományos, jól működő kapcsolatok mellett az elkövetkező időben a vegyipar kap majd különös hangsúlyt, a műszálgyártási szakosítási lehetőségeket munkálják ki a két ország szakembereiből alakult vegyesbizottságok. MINDEZ TERMÉSZETESEN nemcsak Magyarorszá­got és Csehszlovákiát érinti, hanem az egész &GST-t, amely a külkereskedelmi koordináció kezdeti formáitól huszonöt év alatt eljutott a szocialista gazdasági integrá- i ció problémáinak komplex megoldásához. < ’ WMAMAAAVvAAAAAAAAAAAA/WÄ/WAAAAMAAAMMM/VVVWWNMAA/W» SfllT-kSzieméüT A Szovjetunió kormánya és az Egyesült Államok kor­mánya között létrejött meg­állapodásnak megfelelően ez év február 19-én felújítják Genfben a stratégiai fegy­verzet korlátozásával fog­lalkozó szovjet—amerikai tárgyalásokat. (MTI) Báii>ás7sztrájk A brit bányászszakszerve­zet. végrehajtó bizottsága pénteken azt az egyöntetű határozatot hozta, hogy a szombat éjféltől meghirde­tett országos bányászsztrájk az eredeti tervek szerint meg­kezdődik. Folytatódik a íogolyesere Véget ért a Skylab-mlsszió Köves Tibor, az MTI tudó­sítója írja: Pénteken befejeződött a Skylab-mlsszió utolsó szaka­sza, amelynek során az ame­rikai űrlaboratórium sze­mélyzetének harmadik cso­portja az ember űrbéli tar­tózkodásának eddigi rekord­ját megdöntve, összesen 84 napot töltött az űrben. Gerald Carr, Edward Gib­son és William Pogue Apol- ló-űrkabínja közép-európai idő szerint 16 óra 17 perckor szállt le San Díegotól 280 kilométerre délnyugatra a Csendes-óceánra, ahol a „New Orleans” repülőgép- anyahajó várta őket. Orvosi vélemény szerint mindhárman figyelemramél- tóan jól megőrizték fizikai erőnlétüket: lényegesen ke­vesebbet fogytak az űrlabo- ratőriumban eltöltött idő alatt, mint elődeik. Pogue es Gibson testsúlyvesztesége kö­rülbelül egy-egy kilogramm, Carré pedig csupán fél ki­logramm. Ugyanakkor — mi­vel tartósan a súlytalanság állapotában voltak, ízületeik lazább illeszkedése következ­tében mindhármuk testma­gassága egy-másfél centimé­terrel „megnyúlt”. A három amerikai asztro­nauta 84 napos űrtartózkodá­sa során több mint 55 millió kilométernyi utat tett meg és 1300 napfelkeltét és nap­nyugtát megfigyelve, össze­sen 1214 ízben repülte kö­rül földünket Carr, Gibson és Pogue visszatérésével lezárult az amerikai Skylab-program és az USA legközelebb csupán 1975-ben, a tervezett szov­jet—amerikai közös űrprog­ram keretében küld majd embert a világűrbe. ' Felújították a fogolycse­rét Dcl-Vietnamban, pénte­ken, február 8 -án. Mint is­meretes, az erről szóló újabb megállapodás a na­pokban született. A saigoni rendszer helikoptereken szál­lítja a DIFK-nek átadandó foglyokat. Útirány Aden Szabadok a kuvaiti túszok Szabadon bocsátottá tú­szait és ennek fejében sza­bad elvonulást kapott a re­pülőtér felé az az öt arab terrorista, aki szerdán fog­lalta el japán kuvaiti nagyr követségét, hogy így kény­szerítse ki Singapore-ban veszteglő terroristák sértet­len távozását a városállam területéről. A „Singapore-i” terroris­tákat is szállító japán JAL- gép, egy DC—8-as, pénteken a kora délutáni órákban szállt fel a kuvaiti repülő­térről. Űticélját nem jelem tették be, de mint a hlrügyj nökségek közlik, a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság kormánya, eleget téve a japán kormány kérésének, engedélyt adott, hogy. a JAL-glp leszálljon az adeni repülőtéren. ( Átszervezik a magyar labdarúgást (Folytatás az 1. oldalról) jobbja az új NB II. „tagja” lesz. Ugyancsak osztályozót vív a fenti időpontban az NB II. keleti, nyugati és északi csoportjának 2. helye­zettje, a legjobb is a húsz csapatos „második vonalba” jut. Az NB III. az 1973—74. évi bajnokság után a jelenlegi NB II. átszervezésével alakul ki. A három csoportelső fel­jutása és az osztályozó le­bonyolítása után 46 csapat marad. Melléjük kerül a je­A KGST fennállásának M éve alatt már sok tapaszta­latra tettek szert a tagorszá­gok az együttműködés haté­konyabb módjait illetően, s ezen tapasztalatok felhaszná­lásává! Hoznak létre újabb szervezeteket, vállalkozáso­kat azokon a területeken, ahol a továbbfejlődés ezt a leginkább megkívánja. A közelmúltban 3 új nem-> zetközi szervezet megalakí­tásáról olvashattunk. Mind­' egyik olyan területen jött létre, ahol az együttműkö­dés fejlesztésének szükséges- aége nyilvánvalóvá vált, s ahol az új szervezet megala­kításának feltételei is meg­értek. Szakosítás az erősáramú iparban Az erősáramú Ipar rendid» vül 6Z&es gyártmányskálát ölei fél. A listán az erőmű­vekhez szükséges turbogene- rátorbktól kezdve az elektro­motorokon, nagyfeszültségű és kisfeszültségű készüléke­ken keresztül kábelterméke­kig, elektrotechnikai anya­gokig mintegy 70 ezer féle termék szerepel. Ezek közül sokat — részben régi hagyo­mányok alapján — Magyar- ország is és több más szo­cialista ország Is gyárt. Ez még Önmagában nem lenne baj. ha az egyes országok ennek a rendkívül széles vá­lasztéknak más-más termé­keit állítanák elő. Ámde az elmúlt évek során sok ter­mékből párhuzamos gyártás U]abb nemzetközi szervezetek a KGST-ben alakult ki, ugyanakkor jó néhány tejrmék hiánycikk, mert egyik ország sem gyárt­ja, vagy ha igen, akkor nem elegendő mennyiségben. A szükséges koordináció megteremtésére hozta létre a KGST végrehajtó bizottsága az Interelektro nevű állam­közi gazdasági szervezetet, amelynek Magyarországon kívül Bulgária, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia a tagja. Vezető szerve a ta­nács, ebben az illetékes ága­zati miniszterek vesznek részt. A tanács határozza meg az erősáramú ipar azon területeit, amelyeken az egyes országok elektrotechni. kai iparcikkek iránti igényeit hosszabb távra fel kell mér­ni. A tanács hangolja össze az együttműködésben részt vevő országok elektrotechni­kai termelését, koordinálja a fejlesztési terveket, egyezteti az iparág területén a gyár­tásszakosítási és kooperációs javaslatokat,, elfogadja a hosszú távú szabványosítási programot stb. A tanács ja- valatai alapján a tagországok érdekelt vállalatai kötik meg egymással a szállítási, a koo­perációs stb. szerződéseket. Koordináció és önálló vállalkozás Az Interelektroval egyidő- ben létrehozott két másik szervezet több szempontból is eltér a fentiekben ismer­tetett formától. Az Intertex- tilmas és az Interatomenergo nem államközi gazdasági szervezet, hanem — a komp­lex programban szereplő megnevezéssel —■ nemzetközi gazdálkodó egyesülés. A két­féle szervezet között a kü­lönbség természetesen nem­csak az elnevezésben mutat­kozik meg, hanem működé­sük alapelveiben is. A nemzetközi gazdálkodó egyesülésben nem miniszté­riumok. illetve miniszterek vesznek részt, hanem az adott területen érdekelt vál­lalatok az egyesüléshez tör­tént. csatlakozásuk után b megtartják jogi, szervezeti, vagyon} önállóságukat, de az egyesülés tevékenységében a megállapodásban rögzített alapelvek szerint közösen vesznek részt. Belépéskor hozzájárulnak az alaptőké­hez/* osztoznak az egyesülés tevékenységével elért nyere­ségből. Már az eddigiekből is ki­derül, hogy ez a két egyesü­lés olyan — vállalkozásjelle­gű — tevékenységet is foly­tat, amiből nyeresége kelet­kezhet. Ilyen vállalkozás pél­dául az, hogy szervizállomá­sokat, alkatrészgyártó üzeme­ket hoznak létre, gondoskod­nak a szakemberek oktatásá­ról, továbbképzéséről. Az In­teratomenergo szerelő-javító brigádokat is létesít. Mindezt a tevékenységet — a kezdeti, szervezési idő eltelte után — gazdasági vállalkozásként végzik, s természetszerűleg érdekük, hogy a tevékenysé­gük végül is nyereséget eredményezzen. Ésszerű munkamegosztás Emellett mindkét egyesü­lésnek vannak koordinációs feladatai is. Az Intertextil- mas, a textilgépgyártás koor­dinálására alakult egyesülés, kezdetben a szövőipari gé­pek fejlesztésének és terme­lésének összehangolásával foglalkozik, vagyis arról gon­doskodik, hogy e gépcsalád gyártásában megvalósuljon a gazdaságossági követelmé­nyeknek és a felhasználói igényeknek megfelelő szako­sítás és együttműködés. A kezdeti tapasztalatok után az egyesülés tevékenységét ki­terjesztik a kötszövő ipar, a fonó- és a konfekcióipari gé­pek termelésének, felhaszná­lásának koordinálására is. Textilipari gépekre minde­gyik szocialista országnak szüksége van, s valamennyi szocialista országban gyárta­nak is különféle textilipari gépeket. Az ésszerű munka- megosztás kialakítása a ter­melőknek és a felhasználók­nak, tehát valamennyi test­véri országnak egyaránt ér­deke. A következő években mindegyik szocialista ország­ban megkezdődik az atom­erőművek építése; ennek a tevékenységnek az elősegíté­sére hozta létre, a KGST végrehajtó bizottsága az In­teratomenergo nevű egyesü­lést. Az Interatomenergo alapvető feladata az atom­erőművekhez szükséges be­rendezések és részegységek gyártáskooperációjának meg­szervezése és a megépítendő atomerőművel felszerelésével kapcsolatos fővállalkozói te­vékenység ellátása. Az egye­sülés tevékenységének fő cél­ja, hogy a KGST-országok igényeit a meglevő berende­zésgyártó kapacitások maxi­mális összehangolásával és az adottságoknak megfelelő fejlesztésével elégítsék ki. Különösen a két utóbb is­mertetett egysülés, de bizo­nyos fokig az Interelektro is, továbblépést jelent már a szocialista országok közötti gazdasági együttműködésben. Azonkívül, hogy a saját te­rületükön várhatóan nagy lépést tesznek az integráció megvalósítására, egyben utat is mutatnak, tapasztalatokat is nyújtanak a más terüle­teken létrehozandó hasonló jellegű szervezetek megala­kításához. Szabó Melinda lenlegi kilenc NB IIT-as (sö­pört 1., 2. és 3. helyezettje. A még fennmaradó 7 helyért az NB Ul-as csoport 4., 5. és 6. helyezettjei osgtályozókat játszanak. Az osztályozókra jogosult 27 csapat 7 csoportban (hat négyes és egy hármas cso­portban) mérkőzik, Az MLSZ hivatalos közlönyében június 18-án közlik a csoportbeosz­tást és a semleges pályákat. Az .osztályozok után a cso­portelsők az új NB III. tag­jai lesznek, a többiek a terü­leti (megyei, budapesti) baj­nokságokban állnak rajthoz. Az osztályozók időpontja azonos az NB II-be jutásért folyó osztályozókkal. A több. mint egy évtizedes NB-s rendszer „túlélte ma­gát”. Az itt szereplés ugyan rangot jelentett . Budapesten és vidéken egyaránt, a köve­telmények azonban nem nőt- tek a csapatokkal szemben. Egy-egy NB-s együttessel való képviselet elégedettséget keltett —, mert a „kirakat­ban” volt — és elfeledkeztek az igazi tömegbázis szélesíté­séről. Ebből kifolyólag a te­rületeken nem szervezték to­vább a labdarúgást, így előbbre jutásból lassan stag­nálás, majd egyre Inkább visszaesés következett be. Mindez annak az elméletnek az igazságát támasztotta alá. hogy ahol nincs meg a széles tömegalap, a piramis csúcsa is meginog. Budapest is Indokolatlanul nagy képviseletet kapott —■ az 54 csapattal — az NB-s küzdelmekben, s az átszerve­zés együttjár Budapest ,.kor­látozásával” i§. A versenykiírás módosítása mellett az MLSZ-nek főfel­adatát jelenti majd a mesz- szemenö gondoskodás a mér­kőzések sportszerű légköré­ről, a találkozók tisztaságá­ról. Az NB 1-es mérkőzések­re ellenőröket küldenek, akik a 90 perc lejátszása után ész­revételeikről jegyzőkönyvet készítenek, amelyet a két csapat vezetői kötelesek alá­írni, illetve megjegyzéseikkel ellátni. Minden rendellenes­ség a mérkőzést követő szer­dán már kivizsgálásra kerül és a vétkesek bűnhődni fog­nak. j TO RT FÜZESABON Y B O L A zárszámadási vásár ideje alatt 50 szőzcaléicos fuvnrkednesménnye! házhoz szállítunk. Kedves vevőink vasúti (személyvonat!) és autóbusz menetjegyköltségét megtérítjük. Bemutatótermünkben 20 lakószobát berendezve tekinthet meg. NEM GOND A VÁLASZTÁSI Slgyitif«s3artäs: 3-13 3räS@» sxamlsaton: 3-13 őrőBs«

Next

/
Thumbnails
Contents