Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-06 / 30. szám
/ Egxf kis heh/ a na alatt Új magyar film Harikujo, egy ősi japán szokás Szász Péter filmjeire sok mindent mondtak már a kritikusok, csak azt az egyet nem, hogy unalmasak. Nem is mondhattak ilyet, hiszen a filmszakma értő és sokat foglalkoztatott mestere már evek óta azon fáradozik, hogy könnyed, vagy ha úgy tetszik, látványos formában fejezze ki a társadalmi gondolatokat. Szász Péter tehát mozit csinál, mégpedig olyan mozit, amely tele van ötletekkel. fordulatokkal, egyszóval felkelti a közönség érdeklődését, s egyben kielégíti szórakozási igenyelt is. Üj filmjének műfaját többféleképpen jelöli a kritika, bizonyságul arra, hogy - ez az alkotás sem gyömöszölhető a megszabott sablonok közé. A lírai groteszktől az abszurd vígjátékig sok mindent ráaggattak már, így nincs értelme növelni a sort. helyette egyszerűen fogalmazva: jó film, vágd még inkább jó vígjáték kerekedett Szász Péter írói és rendeződ ötletéből. E leegyszerűsített műfaji meghatározás persze nem jelenti azt. hogy hiányoznak a filmből a groteszk elemek, vagy az abszurdnak látszó szituációk. Találkozhattunk $ már ilyenekkel előző alkotásaiban is, elsősorban a Kapaszkodj a fellegekbe című filmre gondolok, de bizonyos értelemben jelen volt ez a stílus a Fiúk a térről című produkcióban is. Maradjunk az utóbbinál, már csak azért is. mert úgy tűnik, mintha a Fiúk a térről szereplői jelennének mos! meg előttünk ebben az új ‘magyar filmben. Igaz, kissé megöregedve ugyan, de a régi lendületlel. Már leg- $ alóbbis ami a film hősét. T. Gyulát, a pándoki pártbizottság munkatársát illeti. Ki ez az'ember, aki lót-fut. dolgozik és ötvenes fejjel végzi az egyetemet'’ Egy fiú a térről, egy. a hajdani ellenállók közül, aki napról napra tetteivel fogalmazza meg. müven is valóiéban a forradalmi magatartás. A cselekvés embere ő, aki Benjámin László szávaival — amebeke' a film mottóul Is választ - ,.}ár-kél. teszi dolgát serényen, gondtalanul ...” Ez a fentebb idézett „gondtalanul’’ persze most nem fedi teljesen a valót, hiszen hősünk éppenhoqv nagy gondban van. Rendkívüli feladatot kapott: szerezzen a vasárban esti koncerthez egv nev"s fővárosi karmestert. és term '-t°sen egy szimfo.v1'ns zenekart is, méznedig olyat, amelvik méltóan szólaltatja meg Beethoven E*oIca című szimfóniáját. S mert T. Gvula szigorlatozni megv a fővárosba, ráaggatnak még néhány fe’odntot, többek köJcött neki kell felelnie a Fradi ellen mérkőző pándoki futballcsapat erkölcsi tisztaságáért és a szurkolók vérmérsékletéért, is. A film hőse, aki mint kiderült, nem nagyon barátkozik Beethovennél, nyakába veszi Budapestet. mert. tudja, hogy egyedül tőle függ, lesz-e koncert Páiido- kon. S miközben keresi a karmestert, egyszerű, de megnyerő érveléssel maga mellé állítja a fél várost — a kedves bártündértől az egyetemi tanárig — ti így kergeti a kiszemelt karmestert, aki éppen külföldi turnéra indul. E kergetőzésből pei-sze csupán egyszerű vígjáték kerekednék. csakhogy Szász Péter ennél jóval többre vállalkozott. Többek között arra. hogy a fővárosi nyüzsgésben felvillantsa életünk fonákságait, olykor még ellentmondásait is. Szellemes és határozott is ez a társadalombírálat. s amj még fontosabb, T. Gvula remekül veszi az akadályokat. Szembeszáll a szabad szombatosokkal. az ügyeletes kávézókkal, a megrögzött külOVÁKI 1. JÓZSEF; földimádokkal. de még Váci utcai kirakatból elő- csillanó 125 ezer forintos briliánsgyűrűvel is. Igaz. megtorpan olykor, de mindez csupán pillanatokig tart s mert nem filozofikus lé lek, hanem a tettek embe re: kihúzza magát s megy tovább, végzi a dolgát. Nem szeretném elméséin, a film történetét, de annyit érdemes elárulni, hogy végül lesz karmester, lesz szimfonikus zenekar es lesz: fe gyelmi is. Mert a T. Gyulák hoz hasonló emberek gyak ran húzzák a rövidebbet, hí szén követnek el hibákat is. Szísz Péter filmje, amikor emléket állít a cselekvő embernek. egyben tapintatosan iigvelmeztet is: jobban meg kellene becsülni a T. Gyula kát. Bár az eddigiekből is ki derült, hogy jó adag rokon- szenwel fogadtam Szász Pé tér új filmjét, hadd szóljak arról is. hogy hiányérzettel távoztam a moziból. A nagy vígjátéki kergetőzésben ugyanis olykor megfeledkez tek magáról a hősről, elmu lasztották közelebb hozni őt a nézőkhöz. A film felkeltette érdeklődésünket T Gyula iránt, de nem sikerült megismernünk öt teljes valójában. Pedig érdekes, izgalmas egyéniség, mondható nám azt is. igazi mai hős. T. Gyula szerepét a ven deg Bencze Ferenc alakította rokonszenvesen, jó érzékkel közvetítve az Írói gondolatokat. Alakításában felfedezhető egy bizonyos plusz, is, hiszen szavak nélkül ax|. is eljátszotta, hogy a hibák ellenére mégiscsak öve ez az . ország. A ledér bártündért Margittal Ági játszotta. Öt ritkán látni filmszerepben, pedig mostani remek alakítása is bizony úja» milyen rendkívüli egyéniség. A román Ion Bog tanársegédje igazi telitalálat. Ragályi Elemer do- kumentális stílusban felvett képei jó] illeszkedtek a film stílusához, noha a gyakoribb közelképekkel gazdagabb lehetett volna a produkció. Márkusz László 1974. február szerei» Kora hajnal van. Iskola» szünet. Alvás, szabad alvás a végtelenségig. . . Nyuszi mélyebbre fúrja magát a párnák, takarók alá. még fülét is betakarja. Vesztére. Bátyja észreveszi a mo- corgást: — Kelj fel, mindjárt indulunk! — S elejt valami pléh- dobozt, amely rettenetes csörömpöléssel végiggurul a padlón. A gyerek tudja, hogy fuccs az alvásnak, ki fogják cibál- ni az ágyból. Tudja, de nem moccan Mindennek bátyja hülye rögeszméje az oka. Hajnalban mozog a hal! Ne ki ugyan mozoghat. Mi haszna belőle? Úgysem fog'semmit! Ekkor csoszog be Nagyma ma. A reggelit hozza a nyá ri konyhából Csőröm' csankod. kiabál. Teheti: ma h semmit sem hall ! le. Süket szegény. A tálcát tejesibrikekkel úgy-lnki a/ asztalra, hogy Nyuszi sikíU- ni azeretne. ! — Hét, nem halljátok? öt óra. . . Mikor akartok indulni? , Nyuszi felpattan és rémülten mepekül a csatazaj elől a kiskonyhába. Sebtében magára kapkodja a hacuká- ját, pillanatok alatt behörbö- li a frisls tejet fehér por- celánbogréié- ből és nagyokat fal ‘a kezében szorongatott. ko- csikeréknyi kenvérkaréj- ból. Pofácská- ia kidagad, két szeme furcsán köröz nyelés őzben. A falura csend borul, ami- - kilépnek az utcára. Egy- v kutya vakkant utánuk ilmosan. Lépteik, zaját, mint a süppedő szőnyeg nyeli el a harmatlepie puha, poros út. 18.25: RADAR Ifjúsági érdekvédelmi mű sor. Eddig több témát érin tettek az adások során, s Így óhatatlanul csak vázlatosan. Ezt követően egy témát tűznek majd napirendre, s azt részletesebben vitatják meg a résztvevők. Emellett tíz perccel meghosszabbodott a műsoridő is. A most adásra kerülő Radar témaja az Ifjúsági törvény gyakorlati végrehajtásának helyzete vidéken. A műsor első felében azt a filmet láthatják a nézők, amelyet nyolc Somogy megyei tsz-ben forgattak a tv munkatársai. Közöttük van olyan tsz, ahol szép eredményekről adhattak számot s van ahol a kérdésre csak vállrándítás volt a válasz. A stúdióbeszélgetés részvevői arról is szólnak hogy mi a teendő ezekben az esetekben. Milyen módszerekkel, eszközökkel kell élni, hogy az ifjúsági törvény előírásai megvalósuljanak. A vitában részt vesz Illiász László, a KISZ KB titkára, dr. Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munkatársa és dr. Révész Péter, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács munkatársa. IK’S) A tokiói Fukuso Gakuen varrénőképző Iskolában minden évben megrendezik a Harikujót, az Edo korszak (1603— 1867) egyik érdekes szertartását. A varrótűknek, a varrás apró, de fontos munkaeszközeinek kijáró érdekes tisztelet- adásra rpindig egy évi munka befejeztével kerül sor. Ilyenkor az egész évben használt tűket egy nagy tál aludttejbe szúrják be, majd az egész tálat elássák az iskola udvarán. A képen: Kimonóba öltözött japán nők a Harikujo szertartáson. (Foto: UPl—MTí—KS) Gazdag program a mezőszemerei nők klubjában (Császár István tudósítónktól.) Mezószemerén a nőbizotí- ság irányításával már több mint egy évtizedes hagyo- manya~van á nők klubjának, amely minden évben késó ősztől a tavaszi munkák beálltáig rendszeresen működik. A klubtagok minden hétfőn este összejönnek, es ilyenkor varrogatással, hasznos beszélgetéssel, egy-egy ismeretterjesztő előadás meghallgatásával. olvasgatással telik el az este. Az elA legelő felett pára lebeg, a Tetétlen felé eső nádasból pedig tejszínű köd emelkedik fel. A fák, a tanyák imbo- lyognak a párás levegőben, mintha vizen ringatóznának, ' — Látod. Nyuszikám, arra esik Milila. .. — kezdi Bátya és mutatja az irányt Bátya olyan ember, aki környezetéi szüntelenül neveli, felvilágosítja. Tehát vég nélkül papol. Bízik az ismétlés hatásában, százszor elmondja ugyanazt — Arra van viszont Szentkirály, jobbra tőle Kékes, az a torony ott a távolban, látod, ott egészen távol a jegenyefák között, az a pa- taji református templom tornya. . . — Megáll, ujjával mutatja az irányt. A gyerek morcosán pislog. Hányszor hallotta már mindezt! — Ellenben kelet, északkelet irányban található Akasztó, a csőszkunyhóval pontosan égyvonalban — idézi a gyerek a soron következő szöveget, mintha verset mondana' és kihívóan az ör !fiú szem - he néz. Bátya összerezzen, de zavara csak egv pillanatig tart. — lle-he, mutasd az irányt Is, arra. vagyok kiváncsi! Merre mutatod? Hohó, vimúlt hónapban a község fejlesztésének távlati terveiről tájékoztatta őket Bukta Ferenc, a községi tanács elnöke. Dr. Heczler Elemér körzeti orvos a nők egészség- ügyi problémáiról, a család- tervezés kérdéseiről tartott előadást. Igen népszerűek voltak a mezőszemerei , asszonyok körében azok az előadások, amelyek a lakáskultúráról, a könyv és az olvasás szerepéről, és Gárdonyi Géza munkásságáról hangzottak eL gyázz. egy kicsit balra. Ne tévesszen tneg, hogy az út itt egy csöppet kanyarodik.. . A gyerek bosszankodik. Ennek nem lehet egy szót se mondani, hogy le ne troníol- ná? A tóparton Bátya szétrakja horgait, racsnijait, botján, damiljait, hálóit, dobozait és egy sor ismeretlen rendeltetésű kacatol. Ahogy rakja, gyönyörködik behnük. Nyuszi arra gyanakszik, hogy az öregfiú a horgászásból legjobban ezt a kirakodást, pisz- mogást szereti. No, meg a szövegelést hozzá. Nyuszi pillanatok alatt letekeri a zsinórt, maga mellé teszi a gilisztás piksznit és a piros végű toll máris a zöldes-szürke víz felszínén himbálódzik. Izgalom ül ki Nyuszi arcán: feszülten figyeli a cukkolót. Megszűnt körülötte a világ. Csak a horgászbot meg a táncoló toll maradt belőle. Bátya' merilőhálót kotor elő a hátizsákból. — Most először piszéi fogok csaléteknek... — Lebegteti a hálót és téblábol a parton. — No, de kishal sincs ám mindenütt, meg kell ta- ■ lulni a jó helyet, valami nyugodt. csendes vizű öblöt! Figyeld meg, Nyuszikám, mennyi kishalat hozok én neked pillanatok alatt, figyeld meg.. . — Bizonytalanul nekivág a partnak, szemlélődik. Öcska, lötyögő krisztus-sarujában meg-megcsuszik a lába Ez a saru gyalázatosán rozoga, széttaposott, ósdi jószág, az öregfiú makacsul ragaszkodik hozzá. Kabalából viseli, nélküle el sem indul. .A gyerek tudja ezt, és derül magában. Szétvetett lábbal áll a parton, keményen markolja a botot Van valami fiús ebben a lányban. Mindig kapható A nők klubjának további tervei is színesek, érdekesek, változatosak. Megismerkednek a háztartási gépek kp- zeiesének baleseu eszelyei- vel, a rak elleni védekezés és a rákszűrés jelentőségével. A körzeti ÁFÉSZ igazgatósági elnöke a község kereskedelmi ellátottságának helyzetéről, dr. Miller Lajos állatorvos pedig a háztáji állatállomán/ állategészségügyi teendőiről tan számukra előadást. csavargásra. Víz alatt úgy úszik, mint a fóka. Tizenhárom éves és öntudatból igazán szín jeles. . Száz-százötven méterre rozoga deszkapalló vezet a víz fölé. Bátya onnan akarja bedobni horgát. Ott nem akadhat be a zsinór a fák ágaiba A rozoga palló recseg- ropog lépései alatt. Óvatosan rakja a lábát, előre megnyomogatja a deszkákat, mielőtt rájuk lép. Ám hirtelen olyasmi történik, amit még ekkora körültekintéssel sem lehet megelőzni: a paliő egyik támasztó lába egyszerűen kidől, a palló megbillen. Batya pedig teljes hosszában, előrenyüjtott karokkal, mintha csak valami látványos ugrást szeretne produkálni, beiepottyan a tóba. Nyuszi ledobja a botot és rohan a pallóhoz. Bátya ekkorra már feltápászkodik és caplat kifelé a derékig érő vízből. Árad belőle a szitok. Változatos, cifra, az élet minden területéről összeválogatott, rendkívüli szókincsre valló szitok. Nyuszi leül a fűre és hallgatja. Tudja, hogy ilyenkor nincs más teendő, ezt ki kell várni. Bátya így könnyít magán, így jön rendbe. Telnek az órák. Az ég reg- geh friss kékes-zöldes színe megfakul, a tó ezüstös felszínét enyhe, meleg szél barázdálja, a fák, a kútgémes, a távoli tanyaépületek élesvonalú, sötét árnyékot vetnek. Nyuszi végre megállapodik a part egyik 1xirén, itt a cukkoló rángatózni kezd és fog is egy kis keszeget. Rövidesen egy nagyobbat is. Most már érdemes szorítani a bot végét! Alig telik el néhány perc: a zsinór újra rángatózik. {Folytatjuk.)
